Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-14 / 112. szám

t. oldal 1961. május 14, vasárna: NEMZETKÖZI SZEMLE Vihar és reménység — az angolai helyzet „Ha Afrika nem lenne gaz­dag, nem lenne afrikai kérdés” — mondotta egy afrikai poli­tikus. A gazdagság vonzotta már századokkal ezelőtt a gyarmato­sítók őseit Afrikába és a fekete földrész gazdagságától nem tud­nak megválni ma az egykori kincsrabló kalandorok unokái. Mikor századokkal ezelőtt a portugál János király és fia, Tengerész Henrik, messzi vizek­re küldte hajósait, hogy rálel­jenek a kincses Indiákhoz veze­tő útra, Bartholomeu Diaz elju­tott Afrika legdélibb csücskéig, ahol rettenetes viharba került. A „vihar fokának” nevezte el ezért Sziklás fokot. János király megparancsolta, nevezzék in­kább „Jóreménység fokának", mivel hogy a vihar szó megret­tenti a hajósokat, a jóremény­ség elnevezés pedig lelkesíti őket. A jó reménysé«* szele duz­zasztotta Vasco da Gama vitor­láit a távoli Indiák felé. Ugyan­ez a jó reménység hajtotta azo­kat a portugál hajósokat is, akik horgonyt vetettek az afrikai szá­razföld öbleiben. Hamarosan fel­ismerték, hogy ott is kincsesek a partok — így vált „Arany­part” a mai Ghánái Köztársa­ság, sok más párti terület és sziget a portugál király birto­kává, később Portugália gyar­matává. A portugál hódítók az an­golai terület népét, éppen úgy, mint más portugál gyarmatokét, a legnagyobb nyomorúságban tartották. Kezdődött ez a fehér elefántcsontnál is értékesebb „fekete elefántcsont”, a rabszol­ga elhurcolásával — munkaerő­nek a kiirtott indiánok helyett az új világrészbe, Amerikába, valamint az indiai ültetvények­re. Folytatódott a Föld méhe kincseinek, az aranynak, gyé­mántnak, elrablásával, az ősla­kók rabszolgamunkájával a bá­nyáiban, majd az őslakosság el- űzetésével elrablott termékeny földjeikről. Angola népének ma a legter­méketlenebb földeket kell meg­művelnie, és olyan tömérdek adót fizetnie, hogy földjein meg­élni már nem tud. Így fogják be az angolait kényszer-útépítésre, viszik el dolgozni a portugál ÜK tetvényekre. Az ültetvényeken a portugál telepes féktelen ön­kénye szerint jár el velük — Egy angolai politikus ezért mondta: „Jóllehet megszüntet­ték a rabszolgaságot már egy fél évszázada, ma több a rab­szolga Angolában, mint valaha.” Angola a boldogság és a béke földje — hangoztatják a gyarmatosítók századok óta. Az igazságnak nehéz a hallgatás sűrű hálóján áttörnie. Talán se­hol a világon nem olyan szigo­rú a hírzárlat, mint Angolában. Újságíró csak igen ritka esetben kap engedélyt rá, hogy Angola területére tegye lábát. Az ame­rikai John Gunther egyike volt azoknak a keveseknek, aki afri­kai utazása során Angolába is ellátogatott. „A középkor fékte­len törvénye uralkodik itt, ez valósággal pokol!” — írta Inside Africa című könyvében. Mint ahogy annak idején Já­nos király és Tengerész Henrik „jó reménységgel” kecsegtetve űzte hajósait Angola felé, úgy küldi most Salazar a portugá­lokat, kiszolgált tiszteket és hi­vatalnokokat, valamint munka- nélkülieket — évente ötezer ki­vándorlót — Angolába, hogy gyarapítsák a telepesek számát. Az őslakosságtól rabolt földekre telepítik őket, rászabadítják őket az angolai népre, szinte pa­rancsba adják a fosztogatást, hogy az új telepes érdekévé vál­jék Angola földjének megtartá­sa gyarmati sorban, a gyarmati rendszer megvédése. Még csak néhány hónapja an­nak, hogy híre kelt a világban: az angolai népi erők összefogása komoly gondot okoz a gyarma­tosítóknak — ezen a pompás trópusi tájon vér folyik, az or­szág népe harcban áll a betola­kodókkal. Angola a „boldogság földje” — ismételgette elkese­redetten a portugál rádió és en­nek az ámításnak szívesen ad­tak hangot az imperializmus lapjai az Egyesült Államokban, Angliában, Franciaországban és másutt. Lehetett beszélni béké­ről, de katonákat kellett külde­ni, ha nem akarták, hogy e te­rület kicsússzék lábuk alól. Es nem akarták. Mert görcsösen ragaszkodnak a kincshez. Ismételge'ik a régi mon­dást: az afrikaiaknak szükségük van reánk. Úgyanakkor minden cselekedetükkel azt igazolják, hogy a portugál kormánynak van szüksége Afrikára — a por­tugál gazdaság csődbejutna Af­rika kincsei nélkül, belepusztul­na Angola elvesztésébe. így lett Portugália Afrika leg­gorombább csendőre, kinek ék­telen káromkodására a NATO legutóbbi ülésén még a többi gyarmattartónak is „mérséklő­én” kellett reagálnia. Az angol külügyminiszter azt tanácsolta portugál kollégájának, hogy „térjen vissza a XX. századba”. A XX. században a gyarma­tosítók újszerű módszerekhez nyúltak. A nyílt erőszak koráb­bi századai után, ma szemfor- gatóan „meg akarják nyerni” az afrikaiakat. Ezt a mindennél álnokabb módszert nem lehet zavartalanul érvényesíteni ak­kor, ha Portugália külügymi­nisztere emlékeztet a régi mód­szerekre és óhatatlanul rádöb­bent mindenkit a két módszer mögött az azonos célokra. Az angolai hazafiak több mint hetvenezer négyzetmérföldnyi területet szabadítottak feL A portugál kormány újabb csapa­tokat küld. Elkeseredésében már a „felperzselt föld” taktikájához folyamodik — ezrével irtja az angolaiakat, bombákkal söpri el a falvakat a föld színéről. Nem lehet tovább hallgat­ni a viharban. Ennek a vihar­nak a szele eljutott még New Yorkba is, az ENSZ közgyűlé­sére. Foglalkozni kellett az an­golai helyzettel az ENSZ köz­gyűlésén. A világ felháborodása arra szorította a közgyűlést, hogy határozatot hozzon a por­tugál gyarmati hatóságokkal szemben, mivelhogy ezek tevé­kenysége veszélyezteti a nem­zetközi békét és biztonságot. Megszületett a határozat, eddig- elé azonban nem volt sok foga­natja. A Szovjetunió ENSZ-kép- viselője most felhívta a közgyű­lés elnökét, hogy albizottság lás­son hozzá sürgősen a közgyűlés által kitűzött feladatok végre­hajtásához, hogy az angolai vé­res föld valóban békés területté válhassék. Addig, amíg Angola népe nem lesz szabad, Afrikának ez az országa a vihar országa marad. Salazar hiába kísérli meg azt állítani, hogy Angola számukra nem a vihar, hanem a jó re­ménység országa. A múlt esz­tendőhöz, 1960-hoz hasonlóan, 1961 is Afrika esztendeje. Egy­más után válnak az afrikai or­szágok szabaddá. Jó reménység az angolai népé, nemcsak re­ménység, a bizonyosság is. Ha­marosan szabaddá válik, mint ahogy véglegesen lerázza magá­ról a gyarmatosítás jármát a fekete földrész valamennyi népe. A megrettent portugál kormány egymás után küldi a csa­patszállító hajókat Angolába. Képünkön: a »Vera Cruz« óceánjáró fedélzetére vonul a felkelés elnyomására küldött egyik csapategység. A hatalmas hajó egyébként 3100 kato­nát szállít át Afrikába. Újabb összeesküvés Kongó egysége ellen Párizs. (MTI) A TASZSZ je­lenti: A gyérszámú közlemé­nyek, amelyek átszivárognak a Coquílhatville-i cenzúra kordo­nén, azt bizonyítják, hogy a kongói dróton rángatott bábok gyülekezete új összeesküvést sző a Leopoldville-i bitorló rendszer legalizálására. Az AFP hírügynökség a Leo­poldville-i »kormány« tájékoz­tatási irodájára hivatkozva je­lenti, hogy Coquilhatvilleben »most dolgozták ki az új kon­gói alkotmány alapeivait«. A közleményből kitűnik, hogy az »új alkotmány-tervezet« elő­irányozza a »Kongói Egyesült Államok Szövetségének« meg­alakítását Ily módon a Coquilhatville-i összeesküvés részvevői továbbra is követik azt az irányvonalat, amelynek célja: szétdarabolni Kongót és lehetővé tenni az Imperialista ragadozóknak az ország kirablását. A kongói báboknak és gaz­dáiknak azért van szükség az »új alkotmány« komédiájára, hogy jogi alapokra helyezzék terveiket és leszámolhassanak Kongó törvényes kormányával, amely jelenleg Stanleyvilleben székel és ellenőrzi az ország egész területének körülbelül a felét. Nyilvánvaló, hogy Kasza- vubu éppen e cél érdekében lé­pett az utóbbi időben »együtt­működésre« Hammarskjöld kongói megbízottaival. A Courier d’ Afrique, a Leo- poldville-i bábok szócsöve, amely kifecsegte Kaszavubu és a Leopoldville-i ENSZ-képvi- selők titkos terveit, a napokban a következőket írta: Jóllehet ez a szövetség »a szakadár Katan­ga ellen is irányul«, korántsem szorítkozik csupán erre. A szö­vetségnek ki kell terjednie a Keleti tartományra és Kivu tartományra is, vagyis arra te­rületre, amely Antoine Gizenga törvényes kormányának eLlenór- zése alatt áll. N A P T A R 1961. május 14, vasárnap^ Névnap: Bonifác. Napkelte: 4 óra 9 perc. Napnyugta: 19 óra 13 pere. • ■— ügyeletes orvost szolgála­tot ma, május 14-én Kecskemét város egész területén dr. Horá- nyi Elemér orvos tart, reggel 7 órától este 19 óráig az SZTK- székházban. (Kornszomol tér 7.) Évforduló 190 évvel ezelőtt, 1771 május 14-én született Robert Owen (ejtsd: Oen) angol utópista. A New-Lamarck melletti pamut­gyárban a munkásság jólétét ' célzó intézményt szervezett, majd 1825-ben az USA-ban Üj harmónia néven kommuniszti- kus berendezésű telepet alapí­tott. Owen az osztályellentétek megszüntetésén és az emberek közötti egyenlőség létrehozásán fáradozott. Tanai a tudományos szocializmus elméletének előfu­tárai voltak. • 130 évvel ezelőtt, 1831-ben e napon született Szabadszálláson Rozsnyói Mátyás híres kémikus és gyógyszerész. Rozsnyóinak — aki a magyar gyógyszerészet egyik alapítója lett — több doU gozatát adták ki külföldön. Leg­jelentősebb a kininvegyületek polariszkópiai vizsgálatáról irt műve. f —i Huszonkilenc esetben utalt ki rendkívüli segélyt ebben az évben a dunavecsei járás szociálpolitikai előadója. A Járásban 85-en része­sülnek rendszeres segélyből. — Kalocsai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága pályáza­tot hirdet: mezőgazdasági osz­tályvezetői munkakör betöltésé­re. Pályázhatnak: agráregyetemi vagy akadémiai végzettséggel rendelkezők. Fizetés a 116/1960. Mű. M. sz. utasításban az 1508. kulcsszámú munkakörre megha­tározottak szerint, 2250 Ft-tól kezdődően, a besorolástól füg­gően. A pályázatot írásban, vagy személyesen a városi tanács végrehajtó bizottságának kell benyújtani. 3139 Gagarin „nem kívánatos“ Párizsban Párizs. (MTI) A francia köz­vélemény megdöbbenéssel vette hírül, hogy a május végén meg­rendezendő nemzetközi légi ki­állítás szervező bizottsága — visszavonta azt a meghívást, amelyet a hős szovjet űrhajós­hoz, Jurij Gagarinhoz intézett. A Francia Repülőgépgyárosok Szövetsége hozta ezt a határo­zatot, s azzal indokolta dönté­sét, hogy Gagarin párizsi tar­tózkodása egybeesett volna Ken­nedy amerikai elnöknek a fran­cia fővárosban teendő hivatalos látogatásával, s ez „nem lett volna opportunus”. Jellemző mó­don még a jobboldali Figaro is megállapítja, hogy a repülőgép­gyárosok szövetségének döntése ellenérzéseket váltott ki — BARTÖK-HANGVER- SENYT rendez a Kecskeméti Felsőfokú Óvónőképző Intézet május 25-én 7 órakor az intézet dísztermében. Közreműködik Vasadi Balogh Lajos kétszeres Nívó-díjas zongoraművész is. ■— I,.—. ..f Érdeken Tilos a hozomány! Üj Delhiben május 6-án összeült az indiai országgyű­lés két háza, hogy megvi­tassa az évszázados indiai házasságtörvény módosítá­sát. Amióta az ország 14 év­vel ezelőtt elnyerte függet­lenségét, első ízben történt, hogy a parlament két háza, összesen 738 parlamenti tag, együttes ülést tartott. Az új törvényjavaslat meg akarja szüntetni az Indiá­ban évszázadok óta szokásos hozomány-adást Az indiai házasságok máig is nagy­részt a szülők előzetes meg­állapodásán alapulnak és jó­formán mindig hozomány- adással vannak egybekötve. Az új törvény fel akarja sza­badítani a nőket a hozomány • „rabsága” alól, miután nem ritka, hogy indiai lányok ön­gyilkosságot követnek el, mert apjuk képtelen a hozo­mányt előteremteni számuk­ra és emiatt nem köthetnek házasságot. Az új törvényjavaslat, ha elfogadásra kerül, hat hó­napig terjedő börtönnel bün­teti a hozomány adását, il­letve annak megkövetelését. — Szakszervezetek Művelő­dési Otthona Filmszínháza Kecskemét, Katona József u. 4. május 14-i műsora: -„Serdülő lányom”. 3146 — Felhívás. A Kecskeméti Vá­rosi Tanács V. B. Pénzügyi Osztálya felhívja a város la­kosságát, hogy az eboltás to­vábbi időpontja május \7-e és 18-a. Az ebedó oltás előtt fizet­hető be a városi tanács pénz­ügyi osztályán. — Tanácsháza I. emelet 28. sz. alatt reggel 8-12 óráig. Belterületen az oltás idő­pontja a következő: Május 17- én (szerdán) 7—9-ig I—II. ker- Oltás helye: Tatár-sor vége Május 17-én (szerdán) 7—9-ig VI—VII. kér. Oltás helye: Juh- vásártér. Május 18-án (csütörtö­kön) 7—9-ig V. kér. Oltás he­lye: Bika utca és Kuruc krt kereszteződése. Kecskeméti Vá­rosi Tanács V. B. Pénzügyi Osztálya. 3165 Győzött a Honvéd Szombaton délután a kispesti pályán a Bp. Honvéd 4:2-re le­győzte a Pécsi Dózsát. A fél­idő í:0. Lottó-tájékoztató A 19. játékhéten 4 537 791 lot­tószelvény vett részt a sorsolá­son. öt találat nem volt. Négy találatot 79 szelvényen értek el, amelyekre egyenként 43 080 fo­rintot fizetnek. Három találatos szelvények száma 5466, nyere­ményük 311 forint. Két találatos szelvény 120 918 db volt, ezekre 14 forint nyeremény jut. Várható időjárás vasárnap es­tig: Felhőátvonulások, főként nyugaton és északon többfelé kisebb esővel, mérsékelt nyu­gati, északnyugati szél. A talaj­menti fagyveszély megszűnt. — Legmagasabb nappali hőmérsék­let 14—17 fok között.

Next

/
Thumbnails
Contents