Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-03 / 102. szám

1951. május 3. szerda A MAGYAR, SZOCIALISTA MUNHÁSPAR.T BACS- KISKUN MEGYEI LAPJA ?fEMCSATt KUySZEJfTMIKXÖSOy... Wita a raktál miatt eqip termelő ízB&ctktzet éj a FŰSZERT közűit — Nyolcvanezer forintért vet­tünk tavaly egy házat, hogy iro­dahelyiségünk legyen — kezdte a panaszt a kunszentmiklósi Üj Élet Tsz főkönyvelője. — A házban két termelőszövetkezeti gazda lakik, az ő lakásaikon kí­vül a nyolcvagonos raktárt és a padlást használjuk. Az irodának szánt két helyiségben azonban a FÜSZÉRT raktároz és éppen ez a baj... A tsz hiába kap az alkalmon... Szó ami szó, a szövetkezet je­lenlegi — egyetlen kis helyiség­ből álló — irodája nem megfe­lelő és ráadásul havonta 250 fo­rintot fizetnek használatáért. Célravezető és egészséges eljá­rás lenne, ha a FÜSZÉRT más raktárt keresne a tsz két helyi­sége helyett, a szövetkezet pe­dig beköltözhetne tulajdonába. Ezzel nemcsak elfogadható iro­dahelyiségekhez jutna, hanem megszabadulna az évente több ezer forintra rúgó felesleges lak­bérkiadástól is. A községi új mozi építésével kedvező lehetőség kínálkozik a megoldásra. A helyi tanács ugyanis a mozi építésére igény­be vett épület helyett — mert ott is volt raktára — átadott a FÜSZÉRT-nek a vágóhídon egy átalakított épületet és most te­szik alkalmassá tárolásra a ré­gi mozit is. A korábbinál jóval nagyobb ez a hely, s elférne benne a termelőszövetkezet tu­lajdonában álló házban tárolt áru is. Nos, az Üj Elet Tsz kapott az alkalmon. Baráti levelet írt a vállalat megyei központjának és kérte, hogy mivel a község legalább kétszer olyan nagy he­lyiséget ad, mint a korábbi volt, legyen szíves kiüríteni a szö­vetkezet házát. Az átköltözte­téshez készséggel adnak segít­séget —a vállalat nem hajlik a jó szóra Levelűk nem talált megértés­re, s ezt nem éppen barátságos hangú válaszában tudtára is ad­ta a tsz vezetőjének a FÜSZÉRT Vállalat. — Erről írjon az újság — kérték a tsz irodájában. — Meg arról, hogy lakbért sem fizet a vállalat pedig erre januárban fel is szólítottuk, de még csak válaszra sem méltatott bennün­ket — Megírjuk — ígértük, má- vel mi is úgy ítéltük, hogy a FÜSZÉRT eljárásáról és más nagykereskedelmi vállalat ha­sonló magatartásáról érdemes egy cseppet elgondolkozni. Mi­előbb azonban tollat ragadtunk volna, bekopogtattunk Bánhidi Józsefhez, a helyi tanács v. b. elnökéhez, hogyan vélekedik ő a dologról. — A két raktárépületre — mondotta — amelyeket mosta­nában alakíttattunk át a FÜ­SZÉRT részére, több mint 70 ezer forintot költöttünk a köz­ségfejlesztési alapból. (!!) Tisz­tasági fürdő, meg járdaépítés elől vontuk el a pénzt. (Méltat­lankodnak is a községben emiatt.) De tessék mutatni egy vállalatot, amelyik épít valamit a községben... Lassan tönkre­mennek az állami épületek, mert abból a pár forintból, amit lakbérként fizetnek hasz­nálatukért a vállalatok, nem futja rendbehozásukra. Mind­egyik vállalat a saját érdekét nézi. Nemcsak a FÜSZÉRT: így van ezzel a földművesszövetke­zet, a Terményforgalmi Válla­lat és a többi is. Jutna pénz építkezésre Szomorú és nagy hiba, ha így van. Már pedig így van. A termelőszövetkezet és Bánhidi elvtárs panaszát csak megtold- hatnánk azzal, hogy fokozottan így van azokkal a járási szék­helyeken, amelyek nem emel­kedtek még városi rangra. E nagyközségekben sok az ütött- kopott, máló falú épület, amely bizonyság erre. Pedig ami ma kopott, holnap még kopottabb lesz, ha nem javítják, ez pedig a nép vagyonának herdálását je­lenti. Módot kellene találni rá, hogy az érdekelt vállalatok hasznából több jusson fejlesz­tésükre, vidéki raktárak, üz­letházak építésére, a tatarozásra szoruló épületek rendbehozá­sára. A községi tanácsok erejé­ből nem futhatja mindenre... Perny Irén Vezetési stílus — Dunai elvtárs kérem, várják kínt... A táncruhák ügyében... — szólt be az ügyintéző a Kiskunhalasi Városi Tanács elnökhelyette­sének szobájába, — Kérem, mondja meg, forduljanak teljes bizalom­mal H... igazgató elvtárs­hoz. Az ő hatáskörébe tar­tozik, mindent elrendez ő... — hangzott a válasz, s az újságíró, kivel éppen beszél­getett, rögzítette a jelenték­telennek látszó epizódot. Pontosan nem ismeri mi a probléma, de bizonyosan érzi, hogy az elnökhelyettes helyesen cselekszik. Egyet­len szavával megoldhatná a kint várakozók dolgát. El­rendelhetné, hogy május 1-e előtt nem szabad a bizomá­nyi áruházba vinni a tánc­ruhát, mert szükség van rá az ünnepi műsorhoz. Még­sem ezt teszi. —.. .forduljanak teljes biza­lommal H... igazgató elvtárs­hoz. .. — kéri és nem nyúl át az intézmény vezetőjének feje felett, nem intézkedik helyette, nem sérti meg az önállóságát Ellenkezőleg: nö­veli tekintélyét önbizalmát, határozottságát A másik oldalon pedig? ő maga nem forgácsolja el erejét, jut ideje az elvi irá­nyításra, az elnökhelyettesi teendő magas színtű, jó ellá­tására. Jelentéktelennek látszó do­log? De jé vezetési stilus! ~£6eeeooooooooooooooooooooooűoooooooooooooc KÉP SZÖVEG NÉLKÜL „En temettem el Lumumbát“ A Paese Sera tudósítója Rómában felkereste azt a német hadnagyot, aid a kongói miniszterelnök és társainak holttestét eltemette. Cik­künk az S tudósítása alapján ké­szült. Nem volt Jcönnyű Amim Katz- zal érintkezésbe lépni és rábe­szélni, hogy nyilatkozzon. Katz átmenetileg tartózkodik Rómá­ban és elrejtőzve él. Az a .tör­ténet. amelyet elmondott, min­den részletében alátámasztja azt a véleményt, hogy a belgák már a függetlenség megadása előtt is a kongói nép szabadságának alá- ásására törekedtek. így toboroztak Lsombénak — Kilenc éven keresztül a francia idegenlégióban harcol­tam — kezdi Katz. — Dien Bien Phunál az egyik összetűzés al­kalmával megsebesültem, s a vietnami partizánok fogságába kerültem. A sebesült hadifog­lyok kicserélésekor szabadultam ki. Később Algériában teljesí­tettem szolgálatot I960 köze­péig. I960, június 16-án érkez­tem Brüsszelbe. Minden cél nél­kül vetődtem el a Place Brou- chere környékére, ahol a Paris nevű mulatóban megismerked­tem egy fiatal négerrel, Mbulá- val. Két nappal később szállo­dámban a belga rendőrség egyik tisztje keresett fel és ellenőrizte irataimat, amelyeket a Német Szövetségi Köztársaság adott ki. Útlevelemmel együtt átvizsgál­ta az idegenlégiótól kapott pa­pírjaimat is. Áz idegenlégióban ejtőernyős hadnagyként szolgál­tam. Két órával később a szál­loda portása feltelefonált, hogy egyik ismerősöm vár az előcsar­nokban. Mbula volt. Amim Katz mindezt a legna­gyobb természetességgel meséli, mintha vadásztörténetről volna szó. Közepes termetű, szőke, mongoloid arcú. 31 éves fiatal­ember. Arca ismert a számunk­ra. számos hozzá hasonlót lát­tunk annak, idején SS-egyenruhá- ban. — Mbula ez alkalommal mint a katangai hadsereg tisztje mu­tatkozott be. Az volt a feladata — folytatta Katz —. hogy ön­kénteseket toborozzon, lehetőleg olyanokat, akik valamilyen had­járatot, vagy háborút már végig harcoltak. Tudta a nevemet, tö­kéletesen ismerte, hogy a fran­cia idegenlégiónál milyen kar­VIVA CUBA - ELJEN KUBAI A kubai népi milicia harcosai a győzelem után. E»y év alatt 200 ezer forinttal növekedett a gátéri vegyesbolt forgalma Gátér kis község. Lakosságá­nak áruellátását egy földműves­szövetkezeti vegyesbolt és egy kisvendéglő biztosítja. A ve­gyesbolt, mintegy 400 ezer fo­rint értékű árukészlettel rendel­kezik. Kátai Matild boltvezető és Csikós Lászlóné már tíz éve ebben az üzletben dolgozik. Jól ismerik vásárlóik igényeit, ezért soha sincs náluk áruhiány. A Kiskunfélegyháza és Vidéke Földművesszovetkezet vezetősé­gének az a véleménye a gátéri boltról, hogy ez a bőit egyik legtisztább és legforgalmasabb üzletük. A bolt forgalma jelentősen növekedett azután, hogy a köz­ség lakossága a nagyüzemi gaz­dálkodás útjára lépett. Míg ugyanis 1959-ben a gátériek mint egyéni gazdák 1 millió 800 ezer. addig 1900-ban mint tsz- tagok 2 millió forint értékű árut vásároltak a boltban. Nemrég alakították át a föld­művesszövetkezet kiskocsmáját kisvendéglővé. Nyolcvan sze­mélyt befogadó éttermük hideg, meleg ételeikkel várja a vendé­geket. s az italválaszték is na­gyobb mint azelőtt. Kiss Gyula, a kisvendéglő vezetője elmond­ta, hogy 100 ezer forinttal töb­bet forgalmazott az átalakított vendéglátóhelyiség, mint a volt kiskocsma. A termelőszövetke­zeti tagok is bejárnak és szom­bati estéken — 70—80 vacsora is elfogy. PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Baes-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Daniéit Kiadja) a Petőn Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1; azAm Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő Bizottság: 10-39 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér t/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta« Előfizethető: a helyt postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft. Bacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — TeLl 15-29. 27-49 riert futottam be. Nem gondol­tam másra, minthogy a belga rendőrség szolgált ilyen pontos és részletes adatokkal rólam. Ajánlatát elfogadtam és havi 400 dollár fizetést kaptam. SS, idegenlégió, majd Csőmbe katonasága — Az elmúlt évben, június hó 21-én hagytam el Brüsszelt há­rom másik némettel együtt, s a következő napon már Elisabeth- villeben voltunk, ahonnan to­vább szállítottak bennünket egy katonai táborba. A hajnali órák­ban érkeztünk meg és azonnal beöltöztettek bennünket. Néhány óra múlva visszatértünk Elisa- bethvillebe, ahol Csőmbe foga­dott. »Büszke vagyok arra, hogy újabb németek vannak hadsere­gemben« — mondta a katangai vezér. Csak később tudtam meg, hogy a többi német tisztre utalt, akik már korábban szolgálatá­ban állottak. Hamarosan megis­merkedtem Johannes Bech ka­pitánnyal, aki a háborúban Rom­mel segédtisztje volt és Robert Wagner kapitánnyal, felettesem­mel. Mintegy negyedórát beszél­gettünk Csombéval, majd vissza­hajtattunk a táborba, ahol meg­tudtam, hogy hadnagynak ne­veznek ki. Tizenegy afrikai ki­képzése volt a feladatom, akik nem harcoltak még modem fegyverrel. Szeptember elején Dél-Kaszai határára küldtek egy­ségemmel, ahol hét hónapig tel­jesítettem szolgálatot, s közben több akcióban vettem részt a balubák ellen. A három holttest — Január 18-án reggel az Eli- sabethville melletti katonai tá­borban tartózkodtam, amikor be­jelentették, hogy délután három fogoly érkezik, akikre nagyon kell ügyelni — köztük lesz Lu­mumba is. Sátramban pihen­tem, amikor fél 4 felé számos bennszülöttet hallottam énekel­ni és fütyülni. Megragadtam a géppisztolyomat és kirohantam a sátorból, mert azt hittem, hogy támadás érte a tábort. Tizenhá­rom katona érkezett a belga Ruys kapitány vezetésével egy teherautón. A négerek énekel­tek, a kapitány felém tántor­gott. Még szólni sem tudott, csak a teherautó felé mutogatott. A kocsi sarkában ott hevert a há­rom holttest: Lumumba, M’Polo és Okito. Lumumbán rövidujjú fehér ing volt, teljesen átitatva vértől. Szürke nadrágot viselt, s lábán szandált hordott. Szem­üveg nem volt rajta, szakállát gondosan levágták. tFoiy tatjuké

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents