Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-12 / 110. szám
W6t. májas IS, pániéi 5. «Mal Ösztönző premizálási rendszer három tiszakécskei termelőszövetkezetben Dient egy termelőszövetkezetnek gondot okoz a zöldség- és gyümölcsfélék idejében — lehetőleg primőr-állapotban — történő betakarítása. Hiszen jelentős bevételtől esnek el, ha akár az állami felvásárlás útján, akár szabadpiacon nem az elsők között értékesítik kertészeteik és gyümölcsöseik terményeit. A tiszakécskei közös gazdaságok elvetették ezt a gondot. A jövedelemelosztásnak és premizálásnak olyan módjait alkalmazzák, amelyek ösztönzik a szövetkezeti gazdákat nemcsak a termelésre, hanem a gyors, alapos betakarításra is. A Tiszagyöngyében a zöldségfélék termesztéséért és betakarításáért már tavaly sem munkaegységet írtak jóvá, hanem az áru értékesítése után a pradicsomnál, a paprikánál, a dinnyénél a bruttó termelési érték 37, a nem palánta igényes növényeknél — a borsánál, zöldbabnál, uborkánál — a 40 százalékát készpénzben kifizették a gazdáknak. Ez nagyon jó ösztönzőnek bizonyult. A családtagok is részt vettek a kertészeti munkákban, s a betakarításnál még a szőlészeti brigádban dolgozó férjek is segítettek asszonyaiknak. A jövedelemelosztásnak ez a módja egyszerűsítette a központi adminisztrációs munkát is. Nem kellett a munkaegységeket nap nap után a könyvecskékbe írni, csupán a munkacsapatok által átadott zöldségmennyiségért kapott összeg említett hányadának a szétosztása igényel némi számviteli munkát. Persze, egy-egy kertészeti munkacsapaton belül jegyezték, hogy ki hány órát dolgozott családjának a tagjaival együtt, s aszerint állapították meg, hogy a termelési érték 37, vagy 40 százalékából kinek-kinek menynyi jár. Kiszámították például, hogy a zöldborsó-termesztés és betakarítás munkájával 7 forint 80 fillért keresett egy-egy szövetkezeti gazda — túlnyomó többségében asszony — óránként. Ezt a jövedelemelosztási módot alkalmazzák az idén is, azzal a megtoldással, hogy a palántanevelésért — tizennégyen — még külön megkapják a termelési érték 5 százalékát. Minthogy a palántanevelők jövedelme is a termés minőségétől és mennyiségétől, valamint a betakarítás időpontjától függ, ez arra ösztönözte és ösztönzi őket, hogy a legjobb palántákat adják át termesztésre, illetve, élénken figyeljék ők is: mikor lehet primőrként értékesíteni a zöldségféléket. Egyébként a tervezett 75 helyett 150 mázsa spenótot, zöldhagymából pedig a szerződésben lekötött 10 ezer csomóval szemben kétszeri pótszerződéssel összesen 25 ezer csomót adott át a MÉK-nek a szövetkezet. Ügy tervezik, hogy a jó terméseredménnyel kecsegtető zöldborsót május 15-én kezdik szedni. A gyümölcsfák ápolásáért* s a termés betakarításáért együttesen az aprólékos munkát igénylő fekete meggy termelési értékének az 50, a többi gyümölcsnél a 30 százalékát kapják a szövetkezet gazdái. A Béke Termelőszövetkezetben a kertészeti dolgozóknak a szokásos munkaegységet írják jóvá. Ha azonban a tervben megadott kultúrákat időben elvetik, állandóan gyomtalanítják, az óvórendszabályokat megtartják, s ha a művelés, szedés, csomagolás következtében nem történt áruromlás, akkor az általuk termelt zöldségfélék értékének az 5 százalékát is megkapják készpénzben. A gyümölcstermesztők a termés 15 százalékát kapják, ezenkívül termőfaegységenként a tén almánál I, a körténél, cseresznyénél, meggynél 0,9, a nyári almánál, szilvánál, kajszinál 0,8 munkaegységet úrnak nekik jóvá. A» Új Életben a palánta neveléstől a zöldségfélék átadá sáig végzett munkáért a termelési érték összegének a 40 százalékát kapják a kertészet dolgozói. Ugyanakkor .eszmei munkaegység” alapján — a másfajta munkákat végzőkhöz hasonlóan — nekik is kifizetnek egységenként havonta 18 forint előleget, amit aztán a zöldségért járó ösz- szegből levonnak tőlük. r.z. Nem pusztít többé a talajvíz Jászszentlászlón Emberemlékezet óta rengeteg kárt okoztak Jászszentlászló határában a belvizeik. A vizenyős talajon zsombékossá, csádéssá vált a területek jelentős része, sőt 1942—43-ban számos tanyaház is rombadőlt a felgyülemlett talajvíztől. Ez áldatlan állapot megváltoztatása végett ásták korábban a Domgér-csatomát, amely Kiskunhalastól a Tiszáig vezet s a környékéről összegyűlt talajvizet Csányteleknéi ömleszti a folyóba. A csatorna nem váltotta azonban valóra — legalábbis Jászszentlászlón — a hozzáfűzött reményeket. Mértéken felül magába »szívta» ugyanis a talaj nedvességét, úgyhogy sok helyütt — mint az Alkotmány Termelőszövetkezetben is — még a kutakból is eltűnt a víz. Szabályozni kellett tehát «működését-«, s e célból a község gazdái három év« vízgazdálkodási társulatot hoztak létre. Mindegyikük a birtokának egy- egy holdja után 16 forintot fizetett a társulat kasszájába, s az ebből az összegből fedezett költségen a Dongér folyását először is megfelelőbb irányba terelték. A főcsatorna hét és fél kilométer hosszan szeli át a község határát, s a társulat eddig mintegy félmillió forintot költött több — összesein 15 kilométer hosszú — bekötő csatorna építésére. A legutóbbit télen ásták pontosan a község és Pető- fiszállás határvonalán százezer forintért. Ily módon tehát megoldódott á belvizek hatalmas területről tSíiénő levezetésének problémája, de fennmaradt a teljes kiszáradás veszélye. Ennek elhárítására a Szegedi Vízügyi Igazgatóság tavaly két nagy zsilipet építtetett a főcsatornán, az idén is megépíttet kettőt, a vízgazdálkodási társulat pedig négy kisebbel látja el a bekötő csatornákat. A község által adományozott telken a vízügyi igazgatóság őrházat is emeltetett, amelyben a csatorna vízmennyiségét a zsilipekkel szabályzó szakember lakik. Az együttműködés eredményeképpen a földek felesleges vizét a Dongér és mellékcsatornái elvezetik, a szabályozás révén azonban — a közlekedő edények törvényének megfelelően — biztosítják is a szükséges talajnedvességet. A társulat eddigi tevékenységének köszönhetően az Űj Élet Termelőszövetkezet vizenyős le» gelőjét máris sikerült olyannyira megjavítani, hogy jövőre kertészetet létesíthetnek rajta. T. I. Kamillát szárítanak A Kecskeméti Konzervgyár vezetői keresik a hogy az állandó munkásgárdának a hoH szezonb» n megfelelő munkaalkalmakat biztosítsanak. Ez késztette arra a gyár vezetőségét, hogy üzleti kapcsolatot létesítsen a HERBARIA Gyógy- növénykereskedelmd Vállalat vezetőiveL A tárgyalások eredményeképpen született meg az az elhatározás, hogy a szárító üzemben három műszakban, két hétig kamillát szárítani* • sildé szárítógépek. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a szárító üzemben megszűnt a holtszezon. A karral! aszárftás befejezése után a hagyma feldolgozását kezdik meg. Képünkön Szijjártó Vinoéné munka közben. Szövetkezeti méhészet Kecelen Sokai törték a fejüket a keceli Vörös Zászló Termelőszövetkezet vezetői, hogyan tudnák gazdaságosan kihasználni 30 holdas akácosukat. Végül megszületett a terv: méhest létesítenek. A napokban 100 méhcsaládot szállítottak Szeged környékéről a virágba borult akácosba. Gondozásukat Minda Károlyra bízták, aki egyébként a községben elismert méhész szakember. Augusztus közepéig lehet jelentkezni a Kecskeméti Kertészeti Technikum levelezi tagozatára A Kecskeméti Mathlász János Kertészeti Technikum 1962. januárjában új első évfolyamot indít a levelező tagozatán. A tanfolyamra jelentkezhetnek azok a nők és férfiak, akik a mezőgazdaság valamelyik területén dolgoznak, vagy ott szeretnének majd a későbbiek folyamán elhelyezkedni és 18. életévüket 1961-ben betöltik, de a 40-et nem haladják túl. Szükséges a felvételhez az általános iskola nyolc osztályának az elvégzése, valamint igazolás arról, hogy az illető a mezőgazdaságban két évet dolgozott. Jelentkezhetnek továbbá ___ is , akik kétéves mezőgazdasági szakiskolát végeztek, vagy valamilyen középiskolád érettségijük van, továbbá akik valamilyen középiskolának legalább egy évét eredményesen elvégezték. Sikeres különbözeti vizsga után a szakiskolát, középiskolát és s középiskola első osztályát végzettek tanulmányaikat a technikum levelező tagozatának II. évfolyamán folytathatják. Jelentkezési határidő: 1891. augusztus 15. Bővebb felvilágosítást az iskola ad: Kecskemét, Bethlen-város 61. Telefon: 25-00. Havonta egy újítás A Bajai Ruhaüzem újítási íeladatterve 13 pontban ismerteti a dolgozókkal hol, milyen jjításra volna szükség, amely elősegítené a gazdaságosabb termelést, a termelékenység növelését. A felhívás nyomán az év első két hónapjában négy termelé- kenységnövelo újítást vezetnek be, amelyek közül egy szerepelt az újítási feladattervben is. Harminc mázsás termést várnak holdanként a szovjet búzaf^jtából A kedvező időjárás következtében szépen fejlődnek a kalászosok a kiskőrösi határban. Á járási tanács mezőgazdasági osztályán elmondották, hogy ebben az évben kísérleteznek először a járás területén a külföldi, főleg szovjet búzafajták termesztésével. Többek között a csá- szártöltésd Felszabadulás Termelőszövetkezet 40 holdat vetett a telet jól bíró szovjet búzából. A császártöltési Kossuth 15 holdon, a páhl Ifjú Gárda pedig közel 20 holdon termeszti. A szakemberek eddigi tapasztalatai ári bizonyítják, hogy különösen a szovjet búza vált be és az előzetes becslés szerint 25—30 mázsás holdanként! átlagtermésre számítanak. A termelőszövetkezetek jövőre már nagyobb területen veinek külföldi fajtákat. A császártöltési Felszabadulás például 200, a Kossuth 100, a páhi Ifjúgárdn szintén 100 holdon termeli majd a nagytermésű szovjet búzát. Eleven KISZ-élet a Kecskeméti Cipőgyárban AKAR az igazgatót, Sersényi Sándort, akár a főmérnököt, Hegedűs Menyhértet kérdem a KISZ-fiatalok munkájáról, egyöntetűen így válaszolnak: javult a magatartásuk, jobb a munkájuk, s talán nem is tudunk olyat kérni tőlük, amit meg ne csinálnának __ E tömör és sokatmondó útbaigazítás után kerestem fel Stu- der Bélát, a KISZ-szervezet titkárát. Bár Bélának sok a munkája, mégis talált időt arra, hogy feltárja előttem, miért elégedettek a gyár vezetői és idősebb szaktársai a KISZ-fia- talokkal. — A vezetőség újjá választása óta szemmel láthatóan fellendült az élet a KISZ-ben. A fiatalok majd mindegyike túlteljesíti a normát — kezdi Béla. A mellette dolgozó idősebb szaktársa, Sutus Mihály így egészít! ki az előbbit: — Elfogadják az idősebbek tanácsát. Béla gyakran mondja nekem: Sutus elvtárs, szóljon, ha nem jól csinálom. Szabó Jánosné így vélekedik: — Hallgatnak ránk a fiatalok. Bíró Mihály, a tűződe vezetője ekképp formálja szavait: — Mindegyikük szorgalmas, igyekvői, s ezert nehéz eldönteni. ki a legjobb. Egy biztos: Farkas Jutka és Köteles Kati kifogástalan minőséget produkál. Erre vonatkozólag még Szelei Istvánná megjegyzését érdemes közölni: — Igyekeznünk kell, nehogy egyesek lehagyjanak bennünket, idősebbeket... HASONLÓKÉPPEN szólnak a fiatalok kulturális és sport- tevékenységéről; — Minden vállalati rendezvényen mi adjuk a műsort a szak- szervezet és a párt segítségével — avatkozik ismét a beszédbe Studer Béla. Zoller Marika, Kovács Piroska, Dunai Olga, Csák Zsófia, Beke István, Nagy József és az idősebb tanítómesterek: Bíró Mihály, Zsirmik Mihály és Balogh János — a színjátszó csoport elnyűhetetlen tagjai — sok kellemes és vidám percet szereztek egyfelvonásos, humoros jeleneteikkel dolgozó társaiknak, kollégáiknak. Két alkalommal Kérdezz — felelek estet rendeztek. Az igen jól sikerült szavalóversenyt pedig Karcsú Piroska nyerte el. A vetélkedésen mintegy hatvanan vettek részt. A fiatalok közül négyen az általános iskola nyolcadik osztályát végzik. Horvátit Erzsi egyetemet végez; Laczfcó Gábor, a KISZ-szervezet propagandistája pedig technikumba jár. Beneveztek a városi szakszervezeti bajnokságba is. A röplabdában és sakkban az idősebbek segítségével megszerezték az elsőséget. Jelenleg 22 KISZ-tag és 4 szervezeten kívüli fiatal kapcsolódott be az Ifjúság a szocializmusért folyó mozgalomba. Ha csak ennyit tettek volna egy év alatt, akikor is jogoa 8 dicséret. — ók azonban ennél jóval többet adtak — kapcsolódik a beszélgetésbe a gyár főmérnök«; Különösen a társadalmi munkában tűnnek ki. Ott voltak 8 körút parkosításánál. Nemsokára kivonulnak a stadion építéséhez. MÉG SOK mindent keHen© papírra vetni, de úgy érzem* ennyi is elég annak bizonyítására, hogy pezsgő, eleven élet folyik a Kecskeméti Cipőgyár KISZ-szervezetében. S hogy e* így van, abban jó része van a párt, a szakszervezet, a gazdaságvezetés és az idősebb szakmunkások odaadó segítségének, tar. k.
