Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-10 / 108. szám

1961, májas IC, szerda 5. oldal Xéoek a járás éfetfh&L ló I sikerült a járási bemutató A három körzeti bemutató után május 7-én, vasárnap ren­dezték meg Soltvadkerten a KISZ kulturális seregszemléjé­nek járási bemutatóját. A kör­zeti bemutatókon jól szerepelt művészeti csoportok, énekesek, szavalok, színjátszók, népi tán­cosok, zenekarok a kultúrház- ban tettek tanúbizonyságot tu­dásukról. Érdekességként meg­említjük, hogy a vetélkedés fo­lyamán társasági táncbemutatót is tartottak. A bíráló bizottság egyöntetű véleménye szerint kimagasló eredményt ért el a soltszentim- rei színjátszó csoport. (Kár, hogy a seregszemle rendezősége me­gyei szinten már nem szerepel­teti a legjobb színjátszókat.) Ál­talános vélemény volt az is, hogy a különböző tánccsoportok átlagon felüli teljesítményt nyúj­tottak. Ugyancsak jól szerepel­tek az énekesek és zenekarok is. A Kalocsán rendezendő me­gyei bemutatóra a soltva dkerti KISZ-szervezet vegyes tánccso­portját, a honvédség 2150. számú alakulatának és a Kiskőrösi Konzervüzem KlSZ-szervezeté- nek közös tánccsoportját, vala­mint a Kiskőrösi Fmsz zeneka­rát hívták meg. A Kiskőrösi Petőfi Énekkar pedig Kiskun­félegyházán vesz részt az ének­karok megyei bemutatóján. Nyári mezőgazdasági verseny A járási párt-végrehajtóbizottság pénteki ülésén értékelte a Magyar Honvédelmi Sportszövetség félévi munkáját az 1960. de­cemberi MHS küldöttértekezlet határozatai alapján. A végre­hajtó bizottság ezután megtárgyalta a tavaszi mezőgazdasági munkákról készült jelentést. A vita során megállapították, hogy a megyei pártbizottság határozatának érvényesítése, a munka- és jövedelemelosztás új rendszerének bevezetése máris kedvezően érezteti hatását közös gazdaságainkban. A járás szövetkezetei időben és jól végezték el a tavaszi mezőgazdasági munkákat A végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy a további fel­adatok megfelelő elvégzése és a terméseredmények növelése ér­dekében felhívással fordul a szövetkezetekhez, szövetkezeti cso­portokhoz és szakszövetkezetekhez: szervezzenek nyári mezőgaz­dasági versenyt A legjobbakat vándorászlóval és elismerő okle­véllel jutalmazzák majd az őszi értékelésnél. Nőbizotfságok alakultak Akasztó községben A közös gazdaságok erősíté­sében, a vezetőségek munkájá­nak segítésében ezentúl szerve­zettebben vesznek részt Akasztó községben a termelőszövetkezeti Csoportok asszonyai, leányai. Mint értesültünk, mind az öt tszcs-ben létrehozták a nőbizott­ságokat. Az alakuló gyűléseken öt-öt fős vezetőségre szavaztak az asszonyok. Az Aranyhomok Tszcs-ben Losonczi Mihálynét, a Kunságban Király Pálnét, a Barátságban Bús Jánosnét, a Rákócziban Kele Istvánnét, a Béke Tszcs-ben pedig Rátkai Istvánnét választották meg a szövetkezeti nőbizottság elnöké­nek. Az új vezetőségek elhatároz­ták, hogy az egyöntetű vezetés érdekében megbeszéléseiket, a feladatok megtárgyalását a köz­ségi nőtanáccsal közösen fogják tartani. Úttörők négytusa bajnoksága Nagy-nagy izga­lom előzte meg az úttörők négytusa- bajnokságának já­rási döntőjét, me­lyet hétfőn rendez­tek a Kiskőrösi Pe­tőfi Sándor Gimná­ziumban és a köz­ségi sporttelepen. Az egyes verseny- számokban 14 fiú- és 11 leánycsapat vett részt, mintegy 150 taggal. A fiúk csapatver­senyében a keceli pajtások szerezték meg az elsőséget 1111 ponttal. Akasz­tó a második helyen, a Kiskőrösi Petőfi Sándor Általános Iskola csapata pe­dig ^ a harmadik he­lyen végzett A leá­nyok csapatverse­nyében Soltvadkert került az élre 924 ponttal. Másodikak a császártöltésiek lettek, a harmadik helyen pedig ugyan­csak a Kiskőrösi Pe­tőfi Sándor Általá­nos Iskola csapata végzett A járás egyéni bajnoka lett: Konc- lik Mihály Császár- töltés és Molnár Irén Soltvadkert Második helyezett: Ledniczki Valéria Császártöltés és Far­kas Sándor Akasztó. Harmadikak lettek: Erdélyi Lajos Solt­vadkert, Hont Gá­bor Kiskőrös, vásár­téri iskola és Király Mária Kiskőrös, Pe­tőfi Sándor Általá­nos Iskola. Gyenei Márta Tisztasági mozgalom A Járás valamennyi községé­ben ezen a téren kezdik meg az utcák és házak tisztaságának értékelését. Az esélyesek között Csengődj Kecel, Kiskőrös és Soltvadkert községeket kell em­lítenünk. Dicséret ffletí a Vöröskereszt kiskőrösi szervezetiét az értékelés Jó megszervezéséért, ötven ta­nácstag és 120 társadalmi aktí­va mintegy 3800 lakóházat láto­gat még a héten. Az értékelő bizottságok munkájában jelen­tős segítséget nyújtanak a Pe­tőfi Sándor Gimnázium Ifjúsági Vöröskereszt szervezetének tag­jai is. Az aktívák az értékelés után ismét felkeresik az egyes lakosokat és a hibák kijavítása érdekében közlik velük, miért kaoott házuk tája kevesebb pontot á tisztasági versenyben. Dicséret az építőknek Fülöpszálláson a Kossuth Ter­melőszövetkezet jelentős állat- állománnyal rendelkezik. A je­lenlegi férőhelyek azonban nem biztosítják a jószágok egyöntetű ápolását, szakszerű takarmányo­zását, ami pedig első feltétele az olcsóbb tej- és hústermelés­nek. A szövetkezet ezért egy 100 férőhelyes szarvasmarha-istállót épít állami hitel igénybevételé­vel. A kivitelezést az ÉM. BácS megyei Építőipari Vállalat vé­gezi. Dicséretükre legyen mondva, a munkát jól szervezték, az épí­tők pedig kellő szorgalomról tesznek tanúbizonyságot. így remény van rá, hogy az istállót a tervezett szeptember 30-i ha­táridő előtt átadják rendelteté­sének. Futóhomokból — aranyhomok A Uomoki gazdálkodás idos-zeiu kcid&sei Rács-Kiskun a* ország Teg- nagyobb s egyben a leg­változatosabb mezőgazdasági megyéje. Szántóföldjein az Or­szág kenyérgabona-vetésének 9, a kukoricának 11 százaléka te­rem, itt tenyésztik az ország sertésállományának csaknem 9 és juhállományának 9,2 száza­lékát. A kertészeti kultúrák többsége is a megyében talál­ható: a szőlő egyharmada, a gyümölcsfák egynyolcada; zöld­ségtermesztés 30 ezer katasztrá- lis holdon folyik. Megyénk az ország jelentős éléskamrája is: az országosan felvásárolt mezőgazdasági áruk 10—11 százalékát adja évente, Az összes dunántúli megyék évi mezőgazdasági felvásárlási értékének csaknem egyharma- dát biztosítjuk és a bor- és szőlőexport 30—40 százaléka innen kerül ki. A kajsziexport 40—45, a meggykivitel 15—20 százalékát szintén megyénk adja. A megye mezőgazdaságában alapvető történelmi változást hozott a szocialista átszerve­zés. Ez év tavasza óta ugyanis a szántó 85 és a szőlőterület 70 százalékán nagyüzemi-szö­vetkezeti és állami gazdaságok gazdálkodnak. A termelőszövet­kezetek széleskörű kialakulásá­val új helyzet alakult ki Bács- Kiskun megye mezőgazdaságá­ban. Megnyílt a lehetőség, hogy megyeszerte fejlesszük a mező- gazdaság termelőerőit, biztosít­suk a népgazdaság szükségle­teinek jobb kielégítését. felkészülten érte a megyei 1 vezetést a mezőgazda­ság szocialista átalakulása. Szem előtt tartva a párt és a kormány útmutatásait, haszno­sítva az állami gazdaságok, a szövetkezetek, a kutatóintézetek tapasztalatait — kidolgoztuk a mezőgazdaság fejlesztésének megyei tervét. Ez a terv fi­gyelembe veszi a megye gaz­daságtörténeti múltját, a táj­adottságokat és a közgazdasági viszonyokat, és a termelési kör­zeteknek megfelelően megha­tározza a feketeföldű és a ho­moki területek fejlesztésének fő irányvonalát. Az általános fejlesztés a többi között meg­követeli a talajerő nagyméretű növelését, a korszerű talajmű­velési rendszerek kialakítását, az öntözés széleskörű elterjesz­tését, az állattenyésztési ágak közül pedig a baromfi-, a ser­tés- és a juhtenyésztés nagy­arányú fejlesztését. Bács-Kiskun megyében a föl­dek nagyobb hányada, a szán­tók több mint fele homokterü­let. Bár a földalap értéke me­gyénkben 28 százalékkal ala­csonyabb az országos átlagnál, a földalap hasznosítása 24 szá­zalékkal mégis jobb mint az országos átlag. Ennek magya­rázatát a belterjes kultúrák — a szőlő-, a gyümölcs-, a zöldség- termesztés stb. — magas rész­aránya adja. Megyénkben ezért fontos a korszerű, nagyüzemi homoki gazdálkodás kialakítá­sa, ezen belül a kertészeti kul­túrák nagyarányú fejlesztése. A második ötéves tervben elő­reláthatólag 45 000 kát. hold nagyüzemi szőlőt, 30 000 kát. hold gyümölcsöst, 25 000—30 000 kát. hold erdőt telepítünk. Ki­alakítjuk a korai nagyüzemi zöldségtermesztést — anyagi erőforrásainktól függően —, több tízezer katasztrális holdat öntözünk. Mindez gyökeresen átformálja a homokvidék ar­culatát, hasznosítja a népgaz­daság számára a ma még „szűz- földnek." tekinthető homokot. C nagyszerű célok megva­“ lósítása a korszerű szo­cialista szövetkezeti gazdaságok útján céltudatos, tervszerű és előrelátó munkát kíván mind a szövetkezeti gazdáktól, mind a párt- és az állami irányító szer­vektől. Sikerét az idei termelési év gazdasági eredményeivel alapozhatjuk meg. Ezért a szö­vetkezeteknek minden erejüket a* Tdőszerfl termelési, gazdasági tennivalók, végrehajtására, a táj- és üzemi adottságokból fa­kadó lehetőségek hasznosítására kell összpontosítaniuk, A szőlő- és gyümölcstermelés ez évi terméskilátásad kedve­zőek. A jövedelmezőség alaku­lását azonban nagyrészt a nö­vényvédelem gondos, időbeni és szakszerű elvégzése határozza meg. Tanácsoljuk, hogy a ter­melőszövetkezetek hasznosít­sák az állami gazdaságok sok­irányú növényvédelmi tapasz­talatait, módszereit. Sikeresen alkalmazható a szőlőkben az Izsáki Állami Gazdaság mun­kaszervezési rendszere a baté- riás gépek jobb hatásfokú üze­meltetésére, valamint az RS— 09-es eszközhordozó erőgépek felhasználása permetezésre, po­rozásra és a „művelősoros” mód­szer alkalmazására. Az idén újabb 80 lóvontatású permete­zőgép is rendelkezésre áll a tsz-eknek és szakszövetkezetek­nek. Ez évben a termelőszövetke­zetek a múlt évi 10 000 kh-val szemben 18 500 kh területen ter­melnek zöldséget. Palántaneve­lésük jól sikerült. Ugyancsak a termelés gazdaságossága in­dokolja, hogy maximálisan használják a palántaültető gé­peket. A tapasztalatok szerint a korai zöldségtermelést bizton­ságossá teszi a kései fagyok el­len a műanyagfólia használata. Ezenkívül az ipari körzetek el­látása és a korai export egy­aránt megköveteli, hogy a kö­zös gazdaságok jól szervezzék meg a korai zöldségfélék gyors szedését, mert ezzel érhetnek el magasabb értékesítési áraikat. A szövetkezeti állattenyész­” tés fejlesztésének kulcs­kérdése a takarmánytermelés növelése. Megyénkben 250 000 kh-n termelnek kukoricát. Ta­pasztalataink azt mutatják, hogy a termést fokozza a hibrid ve­tőmag használata és a maga­sabb tőszám, a holdanként! 16 000—18 000 tó nevelése. A múlt évben 10 000 kh-ra nőtt a megye öntözött területe, az idén csaknem újabb 10 000 kh-val növekszik az öntözéses terület. A szövetkezeti állattenyésztés megalapozása megyénkben el­sődlegesen a baromfi- és a ser­téstenyésztés fejlesztését indo­kolja. Jelenleg a tsz-ek felében van baromfitenyésztés. Gyorsan érhetnek el e területen ered­ményt a közös gazdaságok, ha hasznosítják a sokrétű, jó ta­pasztalatokat. Sok tsz a rendel­kezésre álló tanyaépületeket, s más, kihasználatlan épületeket használja fel a nagyüzemi ba­romfitenyésztésre. Követendő a bajai járás termelőszövetkeze­teinek a példája, ahol olcsó, há­zilagos építkezéssel korszerű baromfitelepeket hoztak létre. Nagyszerű kezdeményezésnek tekintjük a tataházi termelőszö­vetkezetek példáját, ahol a köz­ség termelőszövetkezetei közös összefegá*- ~al szövetkezetközi baromfitelepet hoztak létre. Bát­ran fel kell karolni a szövetke­zeteknek a liba, a pulyka és a gyöngyös nagyüzemi tenyészté­sét is. Azt bizonyítják az utóbbi ** évek tapasztalatai, hogy a termelőszövetkezetek eredmé­nyes gazdálkodásának fő ösz­tönzője: a szövetkezeti tagság anyagi érdekeltségének követ­kezetes érvényesítése. Ennek alapja a helyes munkaszerve­zési és jövedelemelosztási elvek gyakorlati alkalmazása. A ka­pásoknál és a szőlőtermelésben a legjobb munkaszervezési for­mának a területi elosztáson ala­puló, úgynevezett „családi mű­velés” bizonyult. Ez a forma különösen a kezdő szövetkeze­tekben, megkönnyíti a szövet­kezeti vezetés irányító munká­ját, s módot nyújt arra, hogy a családtagok: a feleség, a mun­kaképes öregek és fiatalok részt vegyenek a munkában. Ehhez társul az ösztönző jövedelemel­osztás, amely a végzett munká­ra épül: a megművelt terület után a tag a meghatározott munkaegységet kapja és a terv túlteljesítéséből a meghatáro­zott százalék arányában prémi­umban részesül. A zöldségfélék termelésében legjobb jövede­lemelosztási forma a megter­melt termelési érték szerinti részesedés. Bizonyos zöldségfé­lék értékesítése után, az érde­kelt tagok, minden 100 forint bruttó termelési értékből 30—40 forint értéket kapnak a közgyű­lés határozata alapján. Több szövetkezetünk — ahol ehhez a feltételek megvannak — az úgy­nevezett „eredményességi” jö­vedelemelosztási formát alkal­mazza. Fontos követelmény, hogy a tsz-vezelőség követke­zetes legyen: a közgyűlés által ióváhaqyott munkaszervezési és jövedelemelosztási formát egész évben érvényesítse. A nagyüzemi gazdálkodás fel­tételezi a nagyüzemi termelési alapok kialakítását is. Ehhez je­lentős támogatást nyújt kor­mányzatunk, de a termelőszö­vetkezeteknek is maximálisan törekedniük kell saját erőforrá­saik összpontosítására. A saját' erőből történő beruházásoknál is jó eredmények születtek a megyében. Körülbelül 40—58 millió forintot adnak össze a szövetkezeti tagok és a legkü­lönbözőbb mozgalmakkal (sül­dő-, egy kotló csirke-, ezer vá­lyog- stb) gyarapítják a közös alapokat. Kiemelkedő e kezde­ményezésekben a *kalocsai járás termelőszövetkezeteinek és a kiskőrösi járás szakszövetkeze­teinek tevékenysége. Kibontako­zóban van a szövetkezeti tagság magasabb szintű összefogása: a szövetkezetek közötti létesítmé­nyek létrehozása. Ez megsok­szorozza a termelőszövetkezetek erejét — amire egyedül képte­lenek, azt közös enövel megcsi­nálhatják, A gazdasági év gyorsan elő­rehalad, ezért a szövetkezeti gazdaságoknak tervszerűen keÖ gondoskodniuk a távlati fejlesz-' tés őszi tennivalóinak előkészí­téséről: a szőlő-, a gyümölcs- és a zöldségtermelésről, az öntö­zésről, a baromfitenyésztésről és Így tovább. A korszerű fej­lesztés határozottan megköve­teli, hogy a szövetkezetek hasz­nosítsák a legjobb állaim! gaz­daságok és régebbi tsz-ek ta­pasztalatai! Elengedhetetlenül szükséges, hogy a szövetkezeti tagság megismerje körzete lég­ió bb gazdaságát és annak ered­ményeit, módszerei! E néhány probléma Ss azt bizonyltja, hogy a szövet­kezeti parasztság a fő erő a szövetkezetek nagyüzemi meg­alapozásban — azonban egész társadalmunk összefogására, se­gítőkés zségére mégis Szükség van. Megyénk szövetkezeti pa­rasztsága hatékonyan érzi azt a támogatást, amelyet a párt, a kormányzat, az ipar, az érde­kelt főhatóságok és a tudomá­nyos intézetek nyújtanak. Ezért biztosak vagyunk abban, hogy- szorgos és leleményes dolgozó­ink több évi célratörő alkotó munkája nyomán, egész társa­dalmunk segítségével, valóban aranyhomokká válik a ma még nagy területű, futóhomok Bács- Kiskun megyében. MOLNÁR FRIGYES (Megjelent a Népszabadság 1961. május 9-00 számában .1 ooooooooooootxy Mojszejevék az USA-ban A Szovjetunió Állami Moj­szejev Együttese az Egyesült államokba repült. Az együttes New Yorkban, Washingtonban, Chicagóban, Detroitban és az Egyesült Államok más városai­ban lép fel. Ezt kővetően Ka­nadában és Mexikóban vendég­szerepel.

Next

/
Thumbnails
Contents