Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-03 / 102. szám
1361. májas 8, szerda 5. oldal Vaskúton nem akarnak tovább tanulni? Vajon milyen okok játszhatnak közre, hogy az 1960/61-es tanévben nem sikerült megszervezni Vaskúton a dolgozók esti iskoláját? Ezt a kérdést feszegettük Sándor Mihálynéval, a községi tanács végrehajtó bizottságának titkárával. És vajon folytatják-e tanulmányaikat azok a termelőszövetkezeti gazdák, akik a hat általános iskola elvégzésével azt gondolták, hogy most már ők eleget tettek kötelességüknek, most arra gondolnak »reménykedve«, hátha megfeledkeznek róluk, s ennélfogva nem serkentik őket továbbtanulásra. Az 1959/60-as tanévben Vaskúton is működött a dolgozók esti iskolája. A felnőttek szorgalmasan tanultak, Nagy István, Huber Béla, Bóner Jakabné például sikeresen végezték el a nyolc általánost. Akkor a továbbtanulók 20 százaléka volt termelőszövetkezeti gazda. A pedagógusokat helyes elv vezérelte: megkövetelték a tananyagot a hallgatóktól és nem voltak elnézőek, nem kivételeztek senkivel sem. A fiatalabbaknak ez a szigor nem tetszett és szárnyra kapott a hír: nem érdemes tanulni, mert a nevelők nem tesznek engedményeket, túl sokat kívánnak. A hír a későbbiekben mondvacsinált »elvvé« terebélyesedett és kialakult egy torz, csúf »elmélet«. Tanuljon az, akinek nincs miből megélnie, ők —- s jómódúak — nem szorultak rá, hogy a tanulással zaklassák őket. Közeledett az 1960/61-es oktatási év. Hozzákezdtek az öt-hat hét-nyolc osztály szervezéséhez és ... sajnos eredménytelenül. A termelőszövetkezeti gazdák közül mindössze tízen jelentkeztek a nyolcadik osztályba. Igenám, de a rendelkezés értelmében minimum húsz fős lészám szükséges ahhoz, hogy egy osztályt megindíthassanak, így aztán a csekély létszám miatt még a nyolcadik sem kezdhette meg működését. Áz alsó tagozatra pedig egy lélek sem jelentkezett. A községi tanács idejekorán felfigyelt e szomorú jelenségre és tanácsülésen vitatták meg a továbbtanulás problémáit. És ekkor kiderült, a felnőtt dolgozók közül sokan vannak olyanok, akiket munkahelyükön — az általános iskola elvégzése mellett — még különböző szak- tanfolyamok elvégzésére is köteleznek. E kettő szinte összeegyeztethetetlen. S ez is közrejátszott abban, hogy Vaskúton az idén holtvágányra jutott a dolgozók esti iskolájának ügye. A községi tanács végrehajtóbizottságának titkára az említettekben látja a továbbtanulás megrekedésének okait. Ezek- utón hallgassuk meg Somogyi Adolfnét, a központi általános iskola igazgatóhelyettesét — Ügy hiszem, az elevenjére tapintok, ha azt mondom, hogy elsősorban a szervezésben kell keresni minden hiba forrását Bizony ebben rejlik a baj eredője. Véleményünk szerint ha a község, a tömegszervezetek, a közös gazdaságok vezetői fel világosi tó, nevelő munkát végeztek volna a továbbtanulók körében, akkor valószínűleg ma már működne Vaskúton is a dolgozók esti iskolája. Nem általános jelenség az, hogy felnőtteink nem akarnak tanulni, művelődni. Ezt megcáfolja az élet Vannak többen a faluban, • akik más községek általános iskoláiban végzik a nyolcadik osztályt, magánúton. (Lám, lám! Egy kis akarattal és lelkiismeretes szervezéssel mindez elkerülhetővé válhatott volna?) Es Itt kell vitába szállnunk azzal a rendelkezéssel, amely ragaszkodik ahhoz, hogy csak húsz fő jelentkezése esetén nyitnak új osztályt Miért? Ha a nyolcadikba van tíz jelentkező, akkor azokról a felnőttekről mondjunk le, hagyjuk őket elkallódni? Jó lenne, ha az illetékesek mielőbb változtatnának e merev állásponton. Megállapíthatjuk, hogy Vas- kútcxn a hiba forrása elsősorban a rossz szervezésből és az élettől elvonatkozatott rendelkezésből táplálkozott. • Cikkünkkel nem az a cél, hogy ludast keressünk, akire ráhárítsunk minden hibát (eső után köpönyeg) hanem az, hogy idejében felhívjuk a községi tanács illetékeseinek figyelmét az 1961/62-es oktatási évben indítandó dolgozók esti iskolájának szervezésére, mert többek között ez is az ő feladatuk. Tehát az új iskolai év előkészületei közben ne feledkezzenek meg most már Vaskúton se arról, hogy rajtuk is múlik a továbbtanulók sorsa. Szeretnénk, ha még idejekorán hozzálátnának — a tanács segítségével és irányításával — a társadalmi szervek, a pedagógiai körültekintést igénylő szervezéshez. Ebben számíthatnak a község nevelőire is. Reméljük — a múlt év keserű tapasztalatából tanulva — az idén Vaskúton ismét megnyitja kapuit a dolgozók esti iskolája. Bieliczky Sándor Tudományos létesítmények építése Romániában 1961-ben jóval nagyobb állami hiteleket fordítanak tudományos kutatóintézetek anyagi bázisának bővítésére, mint 1960-ban. A meglevő laboratóriumok korszerű berendezésekkel és készülékekkel való ellátásán kívül 1961-ben több fontos építkezés is történik. Többek között üzembe helyezik Románia legnagyobb rádióizotóp laboratóriumát. Bukarestben új épületet kap az Infra-mikrobio- lógiai Intézet és a »Traia Savu- lescu« biológiai intézet. Befejezik az Akadémiai Könyvtár új épülettömbjének építését, s ezáltal a könyvtár olyan nagy könyvraktárhoz jut, hogy a legjobb tudományos dokumentációs feltételeket teszi lehetővé röanaizi dai Á hűvös páncél már felenged, esillámlanak a tocsogók, fagyott békákat melenget a nap — langyítja a tót Harsan a dal, a víg zene, az élet zizegve szól — mintha engem köszöntene a pirkadó föld alóL F. Tóth Pál Meg] egysét Elhanyagolt Petőfi-szobor K unszentmiklóooo kerítéssel körülölelt kis kert közepén büszkélkedik Petőfi szobra. S, ha a községen átutazó megáll a szobor előtt, szomorúság tölti el a szívét a látottakon. A fakerítést megviselte az idő vihara, s bizony nemcsak foghíjas, de már töredezik is egyes helyeken. A kertben virágok helyett ócska papírdarabok és egyéb hulladékok pompáznak — bosszúságunkra. Ügy gondoljuk, ha már Kunszentmiklósmak adatott egy Petőfi-szobor, akkor illenék is környékét gondozni, ápolni. Ez pedig elsősorban az úttörőkre vár. Mennyivel szebb lenne, ha rendbehoznák a virágágyat, a politechnikai órákon tanultak alapján a kis ezermesterek kijavítanák a töredezett, düle- dezett kerítést, s nem utolsósorban virágot ültetnének a néhány négyzetméternyi kertbe. A szobor a nagyközség főterén áll. Mondhatnók: Kun- szentmiklós szívében. Petőfi szép versben állított emléket Kunszentmiklós ifjúságának, s a költeményből e néhány sort vésték a szobor talapzatára: „Kiskunsági Szent Miklósnak Ifjú népe. Benyitottál a szívemnek Közepébe.” Szeretnénk, ha a község ifjúsága több szeretettel és megbecsüléssel viseltetne Petőfi emléke iránt. Olyan szeretettel, amilyennel Petőfi fordult e számára kedves községhez, annak lakóihoz. Ügy látszik azonban a közömbösség hosszú évek óta tartó betegséggé fejlődött a kunszentmiklósiak körében. Ha emlékezetünk nem csal, egy ízben ha nem is ilyen formában, de kifogást emeltünk a Petőfi szobor környezete, elhanyagoltsága miatt. Reméljük ez már a legutolsó figyelmeztetés, amelyet amiatt nem kell követnie még egynek, mert talán hetek múlva gondozott kiskert, ékesen csillogó szobormű várja a Kunszentmiklósra látogatókat. B. S. UJ FILMEK A halálhajó Az irodalomkritikáról A Bajai Tóth Kálmán Irodalmi Társaság pénteken tartotta 2. vitaelőadását az irodalom- kritikával kapcsolatos párttézisről. Az előadáson a társaság tagjain kívül meghívottak is szép számban vettek részt. — Keszthelyi György gimnáziumi tanár értékes, eszmeindító előadását élénk vita, nagyszámú hozzászólás követte. Traven, A halálhajó című re- Tressler. Megőrizte a világhírű gcnyével 1926-ban világsikert mű éles társadalomkritikáiát és aratott Müvében szenvedélyes hangulatát, napjainkban is fi- szavakkal ostorozza a kapitális- gyclmeztető ez a film azoknak. ta társadalom embertelenségét, akik a nyugati világról hamis A fiatal tengerész története éle- illúziókat alkotnak. A főszeresen rávilágít az egyén kiszol- pet az egyik legtöbbet foglal- gáitatottságára, magánosságára, koztatott nyugatnémet színész, Travennél az egzotikum, a ka- a kitűnő képességű Horst Buchland csak eszköz arra, hogy vá- . . c„ ______,. ,da t emeljen a társadalom ellen. ** * J CTe1U A regényről rendkívül színvo- intoka magaval ragadó. Képün- ní','»s filmet készített Georg kön jelenet a filmből. Gazdagodott Tele az új magyar drámairodalom Beszélgetés Scserbakov elvtárssal a Hajnali tűz elmO színdarabról A KECSKEMÉTEN járt szov- | jet pedagógus küldöttség tagjai, a város kulturális intézményeivel történő ismerkedésük során ellátogattak a Kecskeméti Katona József Színházba is és megtekintették Darvas: Hajnali tűz című drámáját. Lapunk munkatársa felkereste a küldöttség vezetőjét Scserbakov elvtársat, és megkérte, hogy mondja el véleményét az új magyar drámáról. — Ez a darab nagy mérték- bem segítségünkre volt abban — kezdte nyilatkozatát Scserbakov —, hogy mélyére lássunk azoknak a kérdéseknek, amelyek a magyar falvak népét foglalkoztatják. A szerző rendkívül bonyolult nehéz mai témát választott, és sikerült a községekben végbemenő folyamat lélektani oldalát tökéletesen megmutatni. Hiszien a változás az emberek életében még akkor is nehézséget jelent, amikor maradéktalanul elfogadják az újat Az író sikerrel mutatott rá: a párt vezetésével az egyszerű parasztok tudatában helyesen alakult ki a képe a mezőgazdaság fejlődése előtt álló egyetlen járható útnak. Nagyon tetszett, ahogy a szerző az olykor ellentmondásos, rendkívül bonyolult szituációkat megteremtette, és megfelelő politikai ] érettséggel tárta fel ezeknek a ■ pszichológiai tartalmát | MI, A szovjet közoktatás képviselői, nagy örömmel láttuk, hogy a dráma kihangsúlyozta a pedagógusok szerepét az átszervezésben. Ez így nagyon helyes, hiszen a nevelő mindenütt tevékeny építője kell, hogy legyen a {szocializmusnak. A közönség lelkesedéséből és magatartásából meggyőződtünk arról, hogy a darab eszmei tartalmát teljes mértékben megértették és világos tanújelét adták együttérzésüknek, örömmel tapasztaltuk, elsősorban azoknak a színészeknek alakítását tapsolták meg, akik a pozitív hős szerepét formálták. DARVAS Józsefnek egy 1é politikai, mai témájú darabbal sikerült gazdagítani a magyar drámairodalmait — fejezte be nyilatkozatát a szovjet pedagógus küldöttség vezetője. Örizágfárái, külföldi kirándilláink a ha fai IBUSZ ez ént terneikeei Kerekegyházán is változnak az idők Mfiiány hosszabb épület, egyik sárga, másik fehérre meszelt, s az egyiken apró tábla: az Előre Tsz központi irodája. A legszebb épület itt, a tsz központjában a művelődési otthon, alig egy-két éve építtették. _ Van bizony mű- * vélődésd otthonunk is, nem vagyunk mi olyan szegények, mint gondolná az ember — mondja tréfálkozva a tsz könyvelője, Horváth Ferenc. — Ahol ennyi ember van, kell, hogy ez Is legyen. Czükséges ám, de ** még hogy menynyire, hagyjuk helyben, s máris arról érdeklődünk: szimbólum-e csupán a művelődés háza, vagy élet is van benne. Horváth Ferenc elgondolkodik. de nincs mit tagadni: eddig bizony nem nagyon volt élet a művelődési házban. Ezt maga a tsz vezetősége is tudja, de szerencsére azt is: rajtuk múlik, hogy ezután milyen lesz. Az a néhány elő- " adás, amit az élmúlt évben rendeztek bebizonyította: van mit tenni, hiszen igénylik az emberek a jobb, a kényelmesebb életet hozó kultúrát. — Az idén 22 ezer forint a tsz kulturális és szociális alapja. Bizottságot választottunk, hogy dolgozza ki. hogyan használhatnánk fel legcélszerűbben. — Nincs még eldöntve, mit veszünk, de a könyvtárunkat (most 124 kötetes) bővítjük, szépítjük a művelődési otthont, meg a KISZ- eseknék is adunk támogatást. Igen, itt vannak 1 a fiatalok is. Három hald földet kaptok az idén a tsz-től: műveljék, ahogyan jónak látják, a jövedelméből pedig ügyeskedjenek hasznosan. Mesz- szebb van, míg tényleg Pénzt látnak a fiatalok a három holdból, de reméljük, okosan, ügyesen használják fel majd pénzüket. Mint hallottuk. országjáró kirándulást is terveznek. ^éhány adat, csupán tervek még de azt bizonyítják: Kerekegyházán is változnak az idők. N. É. Május 6—7—8-án Sopronba indítanak egy autóbuszt csak mezőgazdasági dolgozóknak. — Ugyancsak májusban budapesti körsétára indítanak egy járatot. Június 4-én Pécs—Harkámy- fürdőre, 18-án Egerbe indítanak különvonatot Bajáról. Ért megelőzően, június 10-én négynapos soproni kirándulást terveznek a bajai dolgozók számára Július első felében Aggtelekre, majd július 21-én hétnapos szlovákiai körútra indítanak társasgépkocsit. Augsztus 19-én ötnapos csehszlovákiai és lengyelországi körutazást terveznek. Ugyanezen a napon belföldi kirándulás lesz a Tiszántúlra, a zempléni hegyekbe és hazánk legszebb fürdőhelyedre. Ez évben lesz még egy kétnapos Balaton-körüM autóbuszkirándulás is. Emellett minden vasárnap közkívánatra járatokat indítanak Harkányfürdőre. A társasgépkocsikon idegenvezetők is utaznak, akik a kirándulókkal megismertetik a hely- történeti nevezetességeket; Pechtler Ferenc levelező
