Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-07 / 106. szám
a nemtörődömségről Gratulálok fiatalember! Be kell vallanom, ilyen elegáns mozdulatát már régen láttam! Ha egészen pontos akarok lenni, nem is annyira a mozdulat eleganciája kapott meg, hanem az a célzóképesség, amellyel cigarettája végét néhányméteres távolságból a szeméttárolóba repítette. Amint láttam, mozdulatába finoman keveredett a bravúr a nagyfiúk feltűnési vágyával. Nyí/t levél 19(51. május 7, vasárnap TCdtteA MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT . B' ÁCS - RISK LáN MEcVei LAPJA Százötvenezer holdat lehet öntözni megyénkben Készülnek az öntözőrendszerek tervei Kár lenne feljegyezni az esetet, ha csupán a Tiszta Kecske- métért-mozgalom egy apró gesztusáról szólna. Akkor még talán dicsérni is lehetne önt. De cigarettáját eldobás előtt elfelejtette eloltani. Feledékenység történt, vagy könnyelmű nemtörődömség? Egyremegy. Az is mindegy, ha vagányságról beszélünk. Mindenesetre megkárosította a közösséget. Másnap ugyanis láthatta azt a feketére égett szeméttárolót, amelyben az ön cigarettájától meggyulladt a szemét. Nem nagy dolog ez, hiszen 35—40 forintért újra lehet festetni, — de mivel az eset közel áll a józan gondolkodású embereket felháborító tudatos rongáláshoz, — érdemes róla megemlékezni. Hol van az ön ítélőképessége és értelme, amikor ilyet tesz? Szándékosan nem hivatkozunk öntudatára és köztulajdon iránt érzett felelősségérzetére, mert úgy gondolom, helyesen mérlegelünk, ha önben nem feltételezzük valami erősnek ezeket az erényeket. Ha erkölcsi érzéke van, tudnia kell, hogy a »társadalom hasznos tagjának« rendfokozatát ilyen hányaveti cselekedetekkel nem lehet kiérdemelni. Több öntudat, fegyelmezettség kell ahhoz és nagyon sokat kell felhasználni azokból az intelmekből, amelyeket a szülői ház és az iskola tiszta légkörében feltétlenül hallania kellett. Társai a közösségért a Hanság mocsaraiban harcolnak, vagy lelkesen építik a városi stadiont, ha vakációra kerül sor, s ön fölényesen, mosolyogva rombol. Számolja csak meg a kiégett szemétgyűjtő-ládákat! Aztán pedig gondolkozzon kicsit, végül pedig mérlegelje: a pusztító időnek szüksége van e segítőtársakra. Biztosan rájön majd, hogy az idő Ön nélkül is alapos munkát tud végezni... Juhász István Megyénket keleten rövid szakaszon a Tisza, nyugaton teljes hosszában a Duna határolja, önként adódik a kérdés, hogy mikor az egyre növekvő igények alapján mindinkább a nagyüzemi öntözés kerül előtérbe, miként van kihasználva a két folyó. A Tisza kihasználásának már vannak jó példái Tisza- kécske, Gátér, Alpár környékén, de a Duna melletti adottságaink még jobbak. A hartai, a Solti és a fajszi termelőszövetkezetek igyekeznek is élni a lehetőségekkel. öntözőtelepeiken közvetlenül a Dunából mintegy 2000 holdat látnak el mesterségesen csapadékkal. A szakemberek véleménye szerint azonban még körülbelül 8 ezer holdat lehetne így öntözni. Korlátlan mennyiségben Jó minőségű öntözővíz szinte korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre. A part mentén termelők nagy gondja az árvíztől való félelem. A zöldár ellen nyári gátakkal biztonságos védelmet lehet elérni. Ilyeneket építettek társulati úton a duna- pataji, a hartai és a solti termelőszövetkezetek. A Dunával közvetlen kapcsolatban álló mesterséges, csatornákból való öntözésre is van mód. Ezek a Dunavölgyi, a Ferenc-csatorna, a Kígyósi főcsatorna, a Csorna-Foktői csatorna, a Sárközi csatornák, a Dong- ér főcsatorna. Ezekből minden műszaki beavatkozás nélkül szivattyúval, vagy gravitációsan — ahol erre lehetőség van — mintegy 19 ezer hold területet lehetne öntözni. A természetes vizekkel való ésszerű gazdálkodásra 1963-ig készül el az országos terv, de addig is sok mindent lehet tenni. A bajai járásban a természetes csapadék felfogásával az idén, a már ismert, de megyénkben nem alkalmazott módszert vezették be — a víztárolást. A levezető csatornák elzárásával a vizet mélyen fekvő területeken tárolták. Ezzel szabályozták a terület talajvíz-háztartását. Az említett csatornák egyébként nyáron kevés vizet tartalmaznak, vagy teljesen kiszáradnak. A tárolt vízből lehetőség van a nagyüzemi öntözésre. Az ilyen víztárolás adta az ötletet a halastavak létesítéséhez. I' Kosos erővel Mindezt rendszerint nem tudja egy termelőszövetkezet megoldani. össze kell fogni a közös gazdaságoknak, az egész községnek. Az építkezés társulati úton olcsóbb. Ezért érdemes a termelőszövetkezeteknek létrehozni vízgazdálkodási társulatokat. A bajai járásban például ar. említett módon történő víztárolással mintegy 30—40 százalékkal lehetne növelni az öntözhető területek nagyságát. 1962-ben állami támogatással a Dunából való vízkivétellel, a Csorna-Foktő csatornán keresztül, a Sárközi vízrendszerben levő vízzel mintegy 10 ezer hold terület válik öntözhetővé. Tervszerű kiépítettség mellett ez növelhető lenne 3—4 ezer holddal. A rendszer építésének előkészítése folyamatban van. A kiskunsági öntözőrendszer Ezzel egy időben tervezik hazánk második legnagyobb öntözőrendszerét, a kiskunsági öntözőrendszert. Ennek kiépítése után, főként a dunavecsei járásban, 60 ezer hold terület öntözhető. Építése előreláthatólag 1963-ban kezdődik meg mintegy 8 millió forintos költséggel. A vizet a tassi Duna-ágból emelik ki gravitációs úton a Kígyós-éri főágon kereszti! az öntöző rendszerbe. Az építés első ütemének befejezése után 26—30 ezer hold válik öntözhetővé. Az építkezést 1964-ben a terv szerint újabb 14 millió forint állami beruházással folytatják. összegezve tehát: a meglevő vízfolyásokból államunk jelentős beruházásokkal hatalmas lehetőségeket biztosít az öntözésre. A felsoroltakhoz járul a eső- kútas öntözés. A tavalyi tanulságok alapján a Vízgazdálkodási Tudományos Intézet kidolgozta a csőkútas öntözés módszereit. Jó minőségű vízzel majdnem 46 ezer holdon lehet ily módon öntözni. 180 millió forint többletjövedelem összefoglalva mindezt, megyénkben körülbelül 150 ezer holdon lehet öntözni. A mesterséges csapadékellátás gazdaságosságának előzetes számitásait már elvégeztük a vízgazdálkodási társulatokon belül. A társulati tervekben szerepló öntözendő területek ugyanis nagyjából azonosak az említettekkel. Az összes öntözőtelep működése esetén évente majdnem 180 millió forint többletjövedelemre számíthatnak megyénk termelői. Ehhez hozzátehetjük, hogy az öntözéses gazdálkodás hatására fejlődik az állattenyésztés és ez szintén sok millió forint többletbevételt jelent. Kincses Ferenc, a* AIsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság kecskeméti szakasz- mérnökségének vezetője PETŐFI NEP8 \ Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Danié: Kladjat a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség! Kecskemét. Széchenyi tér 1-. szám Szerkeszt ősé rrl telefonközpont- 26-19. 25-36. Belpolitikai rovat: 13-22. Szerkesztő bizottság: 10-3f Kiadóhivatal! Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Poéta« Előfizethető! a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft. Bacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — TeLi 15-29. 27-lt líi a művelt embec? M űveltnek ismert családnál tartott szűkkörű, baráti Összejövetelen történt nem is olyan régen, hogy a házigazda felesége bejelentette: ő bizony most Ady-verset fog szavalni. Taps követte a bejelentést. — a siker előlegéül —, majd a szavalni akaró hölgy letérdelt (!!), s így mondott el egy »istenes” Ady-verset. Nem tudjuk: a társaság tagjaiban külön-külön milyen érzéseket keltett a különös vers- mondási póz. Valószínűleg, hogy már csak udvariasságból is, de megtapsolták. Annak puszta gondolatára azonban, hogy maga Ady Endre mit tartott volna erről a pózról — csak kuncogni vagy fejet csóválni lehet. Elmeséljünk egy másik esetet is? Nagyon is gyakorlati, az élettel minden pillanatban találkozó tudománnyal foglalkozó értelmiségi ismerősünk az egyik közelmúlt napon az utcán előttünk haladva — amikor fejünk fölött megszólalt az a bizonyos kecskeméti nagyharang —, feltűnő kalaplevétellel jelezte, ki tudja, milyen hitű, alázatát. Ugyanő egy mégközelebbi napon kollégájának — aki tudományos érvelésű meggyőződéssel nyilvánosság előtt hitet tett materialista nézetei mellett — iájelen tette: .Ha mégegyszer bántod a vallást — nem ismerlek többé!” Lehet: egyesek rosszindulatúnak, kötekedőnek, modortalan- nak és türelmetlennek tartanak bennünket, hogy ezt a két esetet nemcsak észrevettük, de uranibocsá’, megírjuk az újságban. Még talán olyan is akad, aki azt mondja: nem vagyunk óvatosak és taktikusan udvariasak, hiszen megsértjük némelyek modor- és világszemléletbeli nézeteit. De a térdeplésig elszalajtott „meghatottság” már Ady költészetének szemléleti kérdése — így tehát a világ és a mai élet szemléleti kérdése. A másik pedig, nos, a másik.. . De tegyünk egy kis kitérőt: Mindketten művelteknek ^ ■ tartják magukat. Nem is tagadhatunk meg tőlük érettségit, egyetemet, s még bizonyos, a gyakorlati életben egyéniségük és szakmai felkészültségük javára elkönyvelhető eredményeket sem. A huszadik század második felében azonban még a fizikai munkában is állandóan emelkednek a követelmények, mégpedig az értelmiségi jellegű követelmények. Az a bányász például, aki hallatlan testi erejével, csákánya segítségével mindenkinél többet termel — lemarad, ha nem sajátítja el a légkalapács fortélyait, a fejtő- és rakodógépek kezelését. Mennyivel inkább így van ez a szellemi munkában! Azok a normák, melyek az elmúlt évtizedek tudományos eredményeihez kötötték egy-egy szakma értelmiségének munkáját, magatartását, nézeteit, ma már elavultak, különösen a legutóbbi évek felfedezései nyomán. 0 e jöjjünk közelebb té- mánkhoz! Ezek a tudományos eredmények jóllehet részben, vagy egészben rendelkezésre állnak a kapitalista államoknak, mégsem válnak ott a társadalom, az emberek életét alakító, könnyítő erővé. Nem is kell másra, csak az űr meghódítására gondolnunk. Nos, a szocialista állam éppen hogy a társadalom, az emberek életének alakítása érdekében alkalmazza ez eredményeket, mert — tudja alkalmazni! A szocializmus eszménye a gyakorlatban igazolódott és igazolódik napról napra. Olyan hatalmas gránittömbökből épül a szocializmus anyagi, társadalmi bázisa, amelyet figyelembe nem venni az egyes ember legsajátabb nézetei, véleményei, magatartása alakításánál, enyhén szólva, vakság! Nincs hely itt arra, hogy szoros logikai sorba szedve érveinket, jussunk el végkövetkeztetésünkhöz. A lényeg az, hogy az az affektáló modor, mely a tér- depelveszavalásban jut kifejezésre, — kevés tartalmat, annál több külsőséget takar. Vagyis nem művelője műveltségét, leg- fönnebb sznob voltát mutatja. De nem lehet teljes értékű műveltséggel rendelkezőnek elmondani azt sem, aki ugyan elvégzi rábízott szakmunkáját, de abban a nagy Rendben, amelybe saját munkája beilleszkedik — már csak vendégnek érzi magát. A fentieket nem sértő szán” dókkal mondjuk, csak rá akartunk világítani arra, hogy művelt ember az, aki saját szakterületének kiváló ismerete mellett otthon érzi magát a szocializmust építő társadalom minden gondjában, bajában, örömében, boldogságában; aki az egyre fejlődő termelőerők nyomába szegődve képes átlátni az égés? társadalom előrehaladásának útját, módját is; aki a leghaladóbb világnézethez, a marxizmus—leninizmushoz jut közel, egyre közelebb, sót el is érkezik ahhoz... Fábián Gábor — Láthatja, hogy a jobb kezem nem tudom használni. Hozzon olyan korsót, amelynek a füle bal felől van. SZEMLÉLET KÉRDÉSE Két mullah növendék Korántanulás közben cigarettázni szeretne. Egyikük bemegy a mul- iah-boz engedélyt kérni tőle, de az egyszerűen kidobja, — Hogy kérted a mullaht? — kérdi tőle a másik. — Szabad-e cigarettázni Korán-tanulás közben? Bemegy a másik mullah-nö- vendék, és vidáman füstölve jön ki az ajtón. Társa csodálkozó kérdésére ezt mondja: — Én meg azt kérdeztem tőle: szabad-e Korán-tanulás közben cigarettázni. És azt mondta, hogy szabad. MÉZESHETEK — Hagyjuk abba drágám« mindjárt kezdődik a televízió. BARKÁCSOLÁS — A férjem éppen ajtót fest.
