Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-06 / 105. szám

1961. májas 6, szombat Télen és tarasasai paprikaőrlés, nyáron és ősszel konzervgyáríás Július 1-én kezd termelni az új kalocsai konzervüzem ESTE A TECHNIKUMBAN Leszállt az est, s újra befejeződött egy tanítási nap a Kecs­keméti Mezőgazdasági Technikumban. A kollégiumban azonban tovább „zajlik” a diákélet. A szépen berendezett szobákban tanulással, olvasással és hasznos házimunkával töltik szabad idejüket a tanulók. Felvételünk esti foglalkozás közben mutatja be a kollégium lakóinak egy csoportját. (Pásztor Zoltán fel­vétele.) Védekezzünk a dohányperonoszpóra ellen Mostanában ha ismerő­sök találkoznak Kalocsa utcáin, gyakran hallani az alábbiakhoz hasonló beszélgetést: Jártál a paprikagyár felé? Milyen roha­mosan fejlődik az az üzem! Az új épületek szinte gomba mód­jára nőnek ki a földből! Es láttad azokat a nagy tartályo­kat? A volt vásártéren valósá­gos ládahegyek sorakoznak. Az egész város nagy érdek­lődéssel figyeli, hogyan készül a Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalat egy új feladatra: — a konzervgyártásra. A kívülállók nem tudják, mennyi problémát kell megoldani a gyár dolgozói­nak, vezetőinek, hogy július 1-én megkezdje működését az új konzervgyár. Az első pillanatban szinte természetesnek és egyszerűnek látszik, hogy a konzervgyártás- hoz vízre van szükség. Ellen­ben, ha azt vizsgáljuk, hogy mennyi és milyen víz kell, rög­tön több problémába ütközünk. Ugyanis egyrészt kevés van, másrészt erősen vastartalmú. Éppen ezért más megoldást kellett választanunk. A Ceglédi Mélyfúró Vállalat a kívánsá­goknak megfelelően állította fel' fúrótornyát kalocsai tele­pünkön. Megkezdték a kutató telt még el az 1961-es évből, de a mezőgazdasági üzemeinkben már két halálos és négy súlyo­sabb baleset történt. A Bács­almási és a Kalocsai Gépállomá­son halálos áldozatokat követelt a felelőtlenség, Kiskunfélegyhá­zán három, Helvécián pedig egy személy sérült meg súlyosan. Az elmúlt évben összesen 861 me­zőgazdasági üzemi baleset tör­tént megyénkben, amely közül négy végződött halállal. Vannak, akik azzal érvelnek, hogy rohamosan megnőtt me­zőgazdasági üzemeink géppark­ja, s ezzel a növekedéssel na­gyobb a lehetősége a balesetek­nek is. Azt azonban már figyel­men kívül hagyják, hogy mező- gazdasági gépparkunk jobb, korszerűbb gépeket kapott, s a mostani baleseteknek inkább a hanyagság, a nemtörődömség, a felelőtlenség az oka... Két példa — tanulsággal Szarvas József bátyai lakos 1955-től vontatóvezető volt a Kalocsai Gépállomáson. Március 20-án indult el végzetes útjára. Valahol ivott és alaposan be­rúgott így ült a vontatóra. Az ital hatása alatt nem tudott uralkodni magán és az árokba fordult Kórházba szállítása köz­ben meghalt. Március egyik délutánján tör­tént az alábbi eset is. Lajos Mihály 29 éves traktorvezető, a Kiskunfélegyházi Gépállomás dolgozója rönkfákat szállított a Tisza Termelőszövetkezetnek. Nem lassított a vasúti kereszte­ződésnél, a kerekek megcsúsz­tak a sínen és a vontató, a rönk­fával együtt az árokba borult. Lajos Mihály súlyosan megsé­rült. íme a bizonyítékok — ugyan­így sorolhatnánk a többi bal­esetet is —, amelyek igazolják az okokat: italozás, felelőtlen­ség, hanyagság, nemtörődömség, amelyet még, sajnos, nem si­került felszámolnunk. Fokozottabb ellenőrzést! A baleseti veszélyek és for­rások gyakran kei-ülnek napi­rendre a MEDOSZ megyebizott­ságánál. Ezek csökkentése érde­kében előadássorozatokat szer­veztek. Kunfehértón például az állami gazdaságok munkavédel­mével foglalkozó dolgozók ré­fúrást. Ä munka éjjel-nappal folyik, tekintettel arra, hogy a föld mélye nem tárja fel könnyen titkát Ennek ellené­re a szakemberek szerint na­gyobb mélységből jelentős mennyiségű jó vizet kapunk. Jelenleg 150 méter mélységben forog a fúró hegye. Hasonló a helyzet a duna- pataji telepünkön is. Itt azon­ban a községi tanács segítségé­vel oldjuk meg a vízellátást A község ártézi vízhálózatából ve­zetéket fektetünk egészen a te­lepünkig. Gondoskodni kell még a gépek beszerzéséről és beszere­léséről, a nyersanyag- és csoma­MEGYÉNKBEN egyre na­gyobb törekvés tapasztalható arra, hogy termelőszövetkeze­teink közös összefogással kezd­jenek nagyobb építkezésekhez. Mi a helyzet a termelőszovetke- zetközi létesítményekkel a duna- vecsei járásban? — erről érdek­lődtünk Horváth Józseftől, a járási tanács elnökhelyettesétől. — Solton négy termelő szö­vetkezet épített baromfitelepet. szére tartottak ismertetéseket, a Kiskunhalasi Gépállomásra pedig megyénk gépállomásainak biztonsági megbízottait hívták össze. Elsősorban az volt a cél, hogy minden mezőgazdasági üzemben tartsanak hasonló elő­adásokat, oktató filmeket vetít­senek. Elhatározta a MEDOSZ azt is, hogy fokozza a területi el­lenőrzést és súlyosan megbün­teti a felelőtlen, a hanyag, a bal­eseti veszélyt előidéző szemé­lyeket. Arról is szó van, hogy havi híradót indítanak, amely­ben állandóan ismertetik a bal­esetek okait, s ezeket a híradó­kat minden brigádhoz eljuttat­ják. Mindez azonban nem elég! A balesetek csökkentéséhez szük­séges az is, hogy maguk a gépe­ken dolgozók harcot indítsanak egymásközt és önmagukban a N emrégen értékes kézi­könyv látott napvilágot, amely minden kertésznek sok segítséget ad mindennapi gya­korlati munkájához. A Kerté­szek kézikönyve tulajdonképpen a háború előtti Kiskertész utó­da, amely akkor a kertésztanu­lók képzését szolgálta. E mun­kának most is ez az elsőrendű hivatása. Minthogy azonban a kertészet minden ágának — dísznövény, zöldség, faiskola, gyümölcs, szőlő — valamennyi fontos tudnivalóját megtalál­juk benne, bátran állíthatjuk, hogy mindenkinek szól, akinek valami köze van a kertészethez, sőt ® mezőgazdasághoz. Először a. növénytani ismere­tekkel foglalkozik, a növények külső alaktanával, belső szerke­zetével, életfolyamataival, rend­gol óanyag-ellátásr ól, a szak­munkás-képzésről, az energia- biztosításról és még sok egyéb­ről a hátralévő rövid idő alatt. Büszkén mondhatom, hogy gyá­runk munkásai, műszaki veze­tői nagy akarattal és lelkese­déssel munkálkodnak a kon- zervgyártás előkészítésén. Ép­pen ezért azoknak, akik már ma is elismeréssel beszélnek vállalatunk fejlődéséről, csak annyit mondhatok; ez csupán a kezdet. Néhány év múlva a Ka­locsai Fűszerpaprikaipari Válla­lat az ország nagyobb konzerv­gyárai között szerepel majd. Kovács László üzemi tudósító Hasonlót létesítenek Hartán — kezdi Horváth József. — A járási pártbizottságnak ugyan­is határozata született, hogy Solton nyolcvanezer, Hartán pe­dig mintegy 30 ezer baromfit kell nevelni az idén. Dunave- csén a gőzmalom helyén ebben a hónapban megindul a takar­mánykeverő üzem. • KUNSZENTMIKLÖSON 800 holdon létesítenek halastavat a közös gazdaságok. A Kiskunság Termelőszövetkezet száz holdon már elhelyezte az ivadékokat is. Az idén Kunszentmiklóson 253 holdas halastavat szeretnének üzemeltetni. A halastó számítá­sok szerint 6—7 ezer forint be­vételt tud biztosítani holdan­ként a közös gazdaságoknak. Előreláthatólag 4—5 termelőszö­vetkezet lesz a 800 holdnyi te­rületű halastó gazdája. A termelőszövetkezeti létesít­mények megkönnyítik a terme­lőszövetkezetek gazdálkodását, hiszen nagyüzemi módszerekkel közös összefogással állandóan növelni lehet az eredményeket. ÉPPEN ezért fontos, hogy já­rásunk valamennyi termelőszö­vetkezetében megértsék, meny­nyire szükségesek ezek a közös létesítmények és fogjanak ösz- sze a nemes cél érdekében — fejezte be nyilatkozatát Horváth József. Héjtalanított dorongok, szál­fák sárgállnak egymásra rakva a tiszaújfalusi Tisza Termelő­szerezéséveL Ezután következik a talajjal és az éghajlattal fog­lalkozó rész. A kertészeti nö­vényvédelemnek külön fejeze­tet szentel a mű. Napjainkban ez igen fontos probléma és he­lyes lett volna erről kissé hosz- szabban írni. A dísznövény-ter­mesztéssel is foglalkozik ■ a könyv. Az ötödik részben rész­letesen olvashatunk a zöldség­es kertimag-termesztésről. Ezt követi a gyümölcstermesztés, majd a szőlőtermesztés. Ebben a fejezetben külön rész foglal­kozik a borkezeléssel. A könyvet sok hasznos ábra díszíti. A képzett kertészek bi­zonyára örömmel vették ezt a művet, hiszen ha rövid is, de legtöbb esetben kielégítő vá­laszt találnak benne szakmai problémáikra. A földművelésügyi miniszter 8/1961. (IV. 15.) F. M. számú rendelete a dohányperonoszpó- rát növényvédelmi szempontból veszélyes kártevőnek nyilvání­totta, Ez a gombabetegség a Hosszúhegyi Állami Gazdaság hildpusztai üzemegységének dohánypalánta-nevelő telepén minden kétséget kizáróan fellé­pett, ezért erre a területre a megyei tanács zárlatot rendelt el. Minden dohánytermelő érde­ke, hogy az előírt védekezési szabályokat a legszigorúbban tartsa be, hogy megakadályozza a kártevő továbbterjedését. Amennyiben valahol, akár me­legágyban, akár a szántóföldön peronoszpora-gyanús megbete­gedést észlelnének, azt azonnal jelentsék a községi tanácsoknál, vagy az illetékes dohánybeváltó üzemnél. • A dohányperonoszpóra már az elmúlt évben jelentkezett Magyarországon, és Közép-Euró- pában jelentős károkat okozott. szövetkezet központjának udva­rán. Szerfás épületanyag — nemrég szállította a szövetke­zet két Zetora a bugaci erdé­szet fűrésztelepéről. S nemsokára, még ebben a hónapban megkezdi a nagy­üzemi gazdaság brigádja egy 250 férőhelyes — téliesíthető — sertésszállás, egy százférőhelyes növendékmarha-istálló és egy ötvagonos kukoricagóré építé­sét. Mindezt hallva, azt gondol­hatná az avatatlan, hogy a szö­vetkezetben most „kapcsolnak rá” az állattenyésztés fejleszté­sére. Pedig nem, mert eddig is törődtek vele. Már korábban egy százférőhelyes tégla-tehén- istállót, tavaly százférőhelyes sertéshizlalót építettek (szintén téglából), a saját építőbrigád pedig ugyancsak az elmúlt év­ben százférőhelyes sertésfiazta- tót létesített. Jelenleg száz tehénből, 140 növendékmarhából, 50 anyako­cából áll a közös állatállomány, s 70 kornval hízik az állami fel­vásárlónak történő átadásra. Ta­valy 370 sertést hizlalt a szö­vetkezet, az idén összesen hat­százzal segíti a közszükséglet kielégítését. Az új épületekbe is rövidesen — részben a saját állomány szaporulatából, más­részt felvásárlásból — jószág kerül. Ausztráliában és Bszak-Ameri- kában már több mint 50 eszten­deje ismert gombabetegség, me­lyet kékpenészes megbetegedés­nek is ismernek. A gomba a dohányt minden fejlődési állapotában fertőzheti. A fiatal, egyhónapos palánták igen érzékenyek, s ezeket a gomba teljesen elpusztíthatja. A kórkép úgy jelentkezik, hogy a palánták levelén, főleg a csúcsf részen sárgászöld színű foltok keletkeznek. A foltok helyén a fonáki részen párás, nedves idő­járási viszonyok között szürke, vagy ibolyaszínű penészbevonat alakul ki. Meleg, száraz időben ez nem mutatkozik. A megbe­tegedés későbbi szakaszában a foltok barnára színeződnek és kiszakadnak. Előfordulnak olyan esetek is, amikor a levelek ka­nalasodnak vagy besodródnak. A fertőzés az áttelelő spórák­ból indul ki — tehát a meleg­ágy talaját évről-évre cserélni kell, vagy gőzöléssel fertőtlení­teni. Csak központilag csávázott magot használjunk, sűrűn ne vessünk, öntözéskor csak a szükséges vízmennyiséget adjuk meg, mert a túlöntözés veszé­lyes. Vegyszeres úton a Tuklasin nevű szerrel kell a palánta­ágyakat kezelni, hetenként egy- szer-kétszer. A porozás is jól alkalmazható. Bordóilé s általá­ban a réztartalmú szerek csök­kentik, de nem szüntetik meg a betegséget. Szántóföldön a vetésforgó igen fontos; a dohány tábla szom­szédságában paradicsom, papri­ka ne legyen. A termés betaka­rítása után a dohányszárat is le kell hengerezni, tárcsával fel­aprítani s 25 cm mélyen alá­szántani. Szűcs József Állat-pszichológia a baromfitenyésztés szolgálatában Kísérletek kimutatták, hogy az olyan tyúkok, amelyek töb- bedmagukkal »társaságban« fo­gyasztják el élelmüket, egyhar- madával többet esznek, mintha egyedül hagynák őket. Kiderült, hogy ez nem a »kenyéririgység« következtében van így. Étvá­gyuk akkor is nagyobb, ha bő­ségben áll rendelkezésre az éle­lem, de társaságban vannak. Az állat-pszichológiával foglalkozó szakemberek megállapították, hogy a baromfinak pontosan meghatározott »élet területe« van. Az ólat otthonnak érzi és körülötte egy 20—50 méteres övezetet »biztonságosnak« tekint Ebben a biztonsági övezetben úgy érzi, hogy héjatámadás esetén vagy egyéb veszély al­kalmával még idejében sikerül­het a bemenekülés az ólba Hanyagság és felelőtlenség Ami a balesetek mögött van Alig több mint négy hónap Több termelőszövetkezet közös összefogásával baromfitelep és halastó létesült a dunavecsei járásban hanyagság, a felelőtlenség el­len, M. J. 200 ezer forint anyagmegtakarítás A Tiszakécskei Permetezőgépgyár dolgozói az idén is szép vállalásokat tettek az éves terv sikeres teljesítése érdekében. A gyár vezetősége értékelte a szocialista munkaversenyben résztvevő brigádok első negyedévi eredményeit. A kilenc brigád közül a Vizsnyai-, a Váradi- és a Laczkó-brigád tartja a három első helyet. Dicsérendő, hogy az évkezdet nehézségei ellenére felaján­lásuknak több mint a kétszeresét teljesítették. A vállalt 95 000 forint értékkel szemben 200 ezer forint anyagot takarítot­tak mee ^őasznos kízikömja Építkeznek a Tisza Tsz-ben 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents