Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-31 / 126. szám
13m. májas SI, szerda 5. oldal KÖLTSfifl-H ITLflKBSÉG Szőlőtermesztés homokon és hegyvidéken DZéffrk a tárni UetéhM Kooperáció két gépállomás kozott A Járási tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén rés*-; letesen foglalkozott a nyári mezőgazdasági munkákra való felkészülés helyzetével. Ennek keretében megvitatták, milyen intézkedéseket tett a Kiskőrösi Gépállomás az aratás-cséplés jó elvégzése érdekében. Megállapították, hogy a géppark nem elegendő a szövetkezetek megnövekedett területéhez. A megoldást keresve így vetődött fel a gondolat, hogy segítséget kérnek "a Kalocsai Gépállomástól. A kiskőrösi járásban ugyanis jelentős területen termesztenek rozsot, s ez a gabonafajta köztudott, hogy előbb érik a búzánál. A két gépállomás kooperálva segítheti egymást az aratási munkák jó és időben való elvégzésében. A végrehajtó bizottság ezután a TST eddigi működésével s ezen belül a Kilián-mozgalom eddigi tapasztalataival foglalkozott Szertárépítések társadalmi munkában A Petőfi Népe hasábjain igen érdekes és tanulságos cikksorozatban ismerhettük meg a homoki szőlőtermesztés múltját, jelenét és ragyogó jövőjét Ezenkívül több, az elkövetkezendő évek teendőire mozgósító írás is megjelent A tervek szerint öt év alatt mintegy 45 ezer katasztrális hold új szőlőt kell telepíteni megyénkben, önként adódik a kérdés: miért kerül a tettek és az érdeklődés központjába a homoki szőlőrekonstrukció? Sürgeti ezt, hogy egyre több asztali-árubort kell adnunk az ellátás gondjaival küszködő belföldi fogyasztásnak, külföldi vevőink igényei is egyre nőnek. Felszabadulásunk óta majdnem 50 ezer hold termő szőlő esett ki a termesztésből a természetes kiöregedés és egyéb ismert gazdaságpolitikai okok folytán. A további árubor- kiesést csak nagyarányú szőlőtelepítésekkel pótolhatjuk. Ezzel egy időben lerakjuk a nagyüzemi homoki szőlőtermesztés alapjait. 158 és 213 munkanap Érdemes arról szólni, hogy a homoki szőlő üzemeltetési költsége lényegesen kevesebb mint a hegyi szőlőé. Ha a homoki és hegyi szőlők közvetett munka- műveleteit is számítjuk, 50 százalékos fogathasználat mellett, gépesítés nélkül az alábbiak szerint alakul a holdankén- ti kézimunka ráfordítás. Homoki szőlőnél: 6000 tőkét számítva katasztrális holdanként, a szőlő megművelésére 158 kézi munkanapot kell fordítani. Ez majdnem 5700 forint. A hegyi szőlőnél: 5000 tőkét számítva, katasztrális holdanként 213 kézi munkanap kell a megműveléshez, mely majdnem 9600 forint. A kézi munkanap 74 százalékát teszi ki a ráfordításnak a hegyi szőlőnél. A homoki szőlő holdankénti bére csupán 59 százaléka a hegyi szőlőének. A fogatosítás és a gépesítés előrehaladásával az arány még fokozottabban a homoki szőlő javára tolódik el. Hegyen a maximális lehetőség: a sarabolás, fedés, nyitás gépesítése kisteljesítményű csőrlővel, a szállítás drótkötélpályával történő ésszerűsítése, esetleg csőhálózat létesítésével a permetezés könnyebbé és gyorsabbá tétele hosszú tömlős megoldással. Ezzel szemben a homoki szőlőket komplex módon gépesíthetjük: nagyteljesítményű sorközjáró hidas traktorokkal, a gépesítés sikere csupán járószerkezet és lóerő kérdése. Távlatokban ä következő munkaműveletek gépesítésére kerül sor: fedés, trágya alá mélyítés, kiszórás, befedés, nyitás (részben), sarabolás és növény- védelem. Ügy következtethetünk, hogy a homoki szőlők holdakénti gyalogerőigénye 50—60 munkanapra csökkenthető, ezzel szemben a hegyi szőlők kézimun- kanap-igénye továbbra is magas — 160—180 — marad. Egy liter bor 3 forint Ezek «tán érdekes számokat mutatunk be olvasóinknak, amely a homoki és a hegyi szőlők ^versenyeredményének” tekinthető, tehát hitelesített. A Szőlészeti Kutató Intézet kísérleti gazdasága homokon és hegyen is gazdálkodik. Érdemes három telep katasztrális holdanként! ráfordítását, valamint 1 liter egyszer fejtett bor önköltségét tanulmányozni. A soron következő számok 1960. évi adatok. Miklóstelepen egy hold szőlő megművelésének bruttó költsége 8821, Tarcalon 21932 és Badacsonyban 18428 forint. A katasztrális holdankénti átlagtermés Miklóstelepen 20,7, Taraion 19,7, Badacsonyban 27,1 názsa volt. Egy liter egyszer fejtett bor önköltsége Miklóstelepen 3,11, Tarcalon 10,94, Badacsonyban 9,82 forint. Mind a katasztrális holdankénti munkabér és anyagráfordítás, mind a literenkénti önköltség megközelítően háromszorta kevesebb a homoki telepen, mint a hegyieken. Bár tárgyilagosan meg kell állapítani: a hegyi borok felvásárlási árkategóriája sokkal kedvezőbb a homokon termettekénél, s a magasabb önköltség az értékesítési nyereségnél bőségesen megtérül. Már rajzolódnak ki előttünk a kialakulóban levő homoki szőlőtermesztő nagyüzemek. Minden szőlészünknek meg kell azonban értenie, hogy az olcsó homoki bor előállítása érdekében elsősorban két tényezőt kell mérlegre tenni. Az egyik a ráfordítások: a bér, anyag stb., illetve a termelés növelése érdekében alkalmazott eszközök összessége. A másik olyan termelési módszerek alkalmazása, mellyel az adott viszonyok között a legnagyobb hozamokat érjük eL Kettős feladat A gépesített, fogatosított szőlő-nagyüzemben a traktorok, eszközök használata kapcsán felszabaduló kézi munkaerőt, részben a nem gépesíthető gyü- mölcsszedési munkáknál, másrészt a szőlőnél eddig elhanyagolt termésfokozó eljárások széleskörű bevezetésénél hasznosíthatjuk. Ilyen a rendszeres fajtafenntartó szelekció, tőkehiányok állandó pótlása, meddő tőkék átoltása, hajtásvéloga- tás, termőhajtások bekurtítása, Az MSZMP Kiskunfélegyházi Járási Bizottsága rendezésében rövid idő alatt kétszer látogatták meg a környező szövetkezetek gazdái az év elején 5400 hold területűre megnövekedett kunszállási Alkotmány Termelőszövetkezetet. Két hete Jászszentlászló öt termelőszövetkezetéből voltak a gazdaságban, a napokban pedig a 2000 holdas szán ki Haladásból Kovács László elnök és Vágó László párttitkár vezetésével tizenegy szövetkezeti gazda — közöttük öt asszony *—< tanulmányozta az Alkotmány nagyüzemi gazdálkodásának módszereit. Palafinusz Péter, a szövetkezet párttitkárának kalauzolásával megtekintették a bőtermésű, busás hasznot hajtó szamóca- és rebektel epeket, s nyomban meg is állapították, hogy a szanki talaj is kiválóan alkalmas az ízes gyümölcs- és zöldségféle termesztésére. Az összesen 30 hold szamócából és 100 hónaljhajtások kezelése, gyűrűzés, egyes fajtáknál pótbeporzás stb. Jelenleg kettős feladatot kell teljesíteni. Először a jól sikerült új szőlőtelepítésekkel megalapozzuk a homoki szőlők jövőjét, ugyanakkor a meglevő szőlőkben a lehetőségekhez képest technikai ésszerűsítéseket kell végrehajtanunk. Már most, s az elkövetkező években be kell vezetnünk minden olyan termesztési eljárást, amely beruházás nélkül termésnövekedést eredményez. Ilyenek a tőkepótlás helyes metszéssel, a termőegyensúly fenntartása, időben és jól végzett talaj- és védekezési munka, optimális időpontban végrehajtott veszteségmentes szüret, jó munka- szervezés közös gazdaságainkban, az öreg szőlők letermesz- tése egyenes talajfelület kialakításával, ezzel egy időben a sorközök középmély kézi ásása kapcsán alkalmazott 2—5 mázsa katasztrális holdankénti nitrogén-műtrágyázás stb. Munkánk mérésének legmegbízhatóbb módja: a termésátlag és az önköltségmutató. Ez a két szám mutatja ' leghitelesebben, hogyan bántunk az anyagi, fizikai és szellemi eszközökkel, amelyet államunk és a közösség ránk bíz. A kétforintos, vagy az ez alatti literenkénti homoki bor önköltség elérése nem álom, elérhető valóság, ha minden alkalmat, lehetőséget felhasználunk szőlőüzemeinkben. Horváth Sándor a Szőlészeti Kutató Intézet Homoki Osztályának vezetője hold retekből egyébként előreláthatólag 800 ezer forint tiszta haszna lesz a szövetkezetnek. A nemsokára bővítésre kerülő sertéstelep, a szarvasmarhaállomány és a saját brigáddal egy hónap alatt megépíttetett négyezer férőhelyes, fűthető csibenevelő megszemlélése után már a központban behatóan érdeklődtek a szán ki ak az építő brigád munkája iránt. Máté István, a szövetkezet elnök» elmondotta, hogy az igen jó munkát végző brigád 12 tagja kizáA Bácsalmási Gépállomás főmérnökének, Soós Jánosnak tervei alapján a mélykúti szerelő brigád fészektrágyasfeóró gépet szerkesztett Elkészítése mindössze 2100 forintba került, mert a szerves- trágyaszóró gépeiken csak Időben az évben a járás négy községében Tab- din, Tázláron, Bócsán és Im- rehegyen építenek szertárat és oktatótermet a községi önkéntes tűzoltótestületek, hogy ezzel is biztosabbá tegyék a népva- gyon védelmét, gyorsan akcióba tudjanak lépni, ha valahol tűz keletkezik. Mint értesültünk, a szertárakat döntőrészt társadalmi munkában építik tűzólGépvásárlás, öntőié« A páhi Ifjú Gárda Termelőszövetkezet 1961. évi terem- lési terve jól érzékelteti, hogy milyen intézkedéseket tesz a tsz vezetősége a jövedelmezőbb nagyüzemi gazdálkodás biztosítása érdekében. Hatvanhárom holdon öntözőtelepet létesítenek, zömében a takarmányfétek tatarozásával foglalkozik. A többi között felsározták azokat a padlásokat is, amelyeket — elegendő magtár híján — a gabona tárolására jelöltek ki A látottak nagyon jó benyomást tettek a szanki Haladás gazdáinak képviselőire* s elmondották, hogy néhány hónapja működő szövetkezetükben már ebben az évben sok mindent hasznosítanak a tapasztaltakból T. L sebb átalakítást kell végezni. Működése egyszerű: a gép 80 centiméter sortávolságban az U 28-as traktor vontatásával három barázdát húz a talajba és ezekben egyenletesen szórja a trágyát amelyet a tarlótárcsák ezután behúznak. A trágyázott sorokba kukoricát vagy bármilyen más kapásnövényt vethetnek. A járás termelőszövetkezetei többszáz holdnyi trágyaszórásához kötöttek szerződést a gépállomással, amelyet már az új fészektrágyaszóró géppel végeznek. Császártöltésen nagy érdeklődés előzi meg a Kecskeméti Katona József Színház szombat esti vendégszereplését. Alig ragasztották ki a plakátokat, az érdeklődők máris »ostrom alatt« tartották a művelődési otthon mindenes igazgatóját, Angeli Mátyás tanítót. Így a császártöltésiek telt házzal várják kedvenc társulatuk előadásában Darvas József nagysikerű színművének, a Hajnali tűznek bemutatását. tóink. Dicséret illeti Tabdi községben az Üj Élet Termelőszövetkezetet, melynek vezetősége minden módon támogatta a szertár építését. Fogatot, szer- fát adott, az alapozásban a szövetkezet tagjai is résztvet- tek, de segédkeztek a téglahordásnál is. Tázláron, Bócsán, Imrehegyen pedig a tanács segítette az építőket , gyű mölcsösfelépítés lék mennyiségének növelésére. Mivel a fokút éppen búzatáblájukon épül az olasz búza egy részét is öntözik majd. Jelentős gépvásárlást is eszközölnek. Egy ÜE—28-as univerzális traktorral, egy Maulwurf típusú traktorral és egy ara tó gép pel növelik gépparkjukat • az univerzális gépekhez egész tea munkaeszközt Is vásárolnak. Gyenge minőségű homokterületükből negyven katasztrális holdon végeznek az Idén tőzeg, lignit és lápföld segítségévei talajjavítást. Gyümölcsfa állományuk pedig harminc hold zártüzemű gyümölcsös telepítésével gyarapszik. A tervek szerint 70 százalékban barack, 30 százalékban pedig »ima kerül az új gyümölcsösbe. Nem helyeseljük Szövetkezeteink gazdaságos működésének egyik feltétele, hogy fejlett állattenyésztéssel rendelkezzenek. Több helyen azonban gondot okoz, hogyan szerezzenek be ehhez fajtiszta, a takarmányt jói értékesítő törzskönyvezett állatokat. A Járási tanáca v. b. mezőgazdasági osztályához gyakran fordulnak ezért kéréssel, van-e tudomásuk róla, hogy valahol ilyen állatokat értékesítenének. Sajnos, amikor egyfelől ez a gond jelentkezik, másfelől azt tapasztaljuk, hogy szabadon adnak el állatokat Ez történt Kecelen a Vörös Zászló Termelőszövetkezetben is, ahol 15 darab törzskönyvezett malacot a piacon adott el a vezetőség, ahelyett hogy a testvérszövetkezeteket értesítették volna. Példamutató elnökök A keceli szakszövetkezetek követendő példát mutatnak a fel- vásárlási, szerződéskötési tervek teljesítésében. A községben tanácsülésen beszélték meg ezzel kapcsolatban a soronlevő legfontosabb feladatokat Utána munkához láttak a szakszövetkezetek vezetői. Sorra járják tagjaikat, beszélgetnek velük, hogy mivel járulnak hozzá a város és a falu lakosságának közellátásához. Az ilyen beszélgetések eredményességére jellemző, hogy alig van gazda, aki ne szerződne sertéshizlalásra. Már eddig több száz előjegyzést gyűjtöttek, s hogy a kőrútjuk minél eredményesebb legyen, elsőként, maguk mutatnak példát öt, tíz, tizenöt, sőt van olyan mint Varga Mihály, a Rákóczi Szakszövetkezet elnöke, aki 20 sertés hizlalására kötött szerződést. A kacsák ezreit nevelik a bajai járás termelőszövetkezeteiben A BAJAI járás termelőszövetkezetei ebben az évben 51 ezer pecsenyekacsa nevelésére szerződtek. Az érsekcsanádi Búzakalász és még több közös gazdaság 21 ezer kacsát a napokban már át is ad az állami felvásárlónak. E víziszárnyas tenyésztésének fellendítése végett a nemesnádudvari Kossuth, a hercegszántói Lenin és a — jelenleg 8500 pecsenyekacsát nevelő — csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezet összesen 15 ezer kacsát vásárol. Ezek képezik majd a törzs- állományt A NEMESNÄDUDVARI Kossuth Termelőszövetkezet építőbrigádja már a napokban hozzáfog a Dunavölgyi Főcsatorna mentén egy ötezer férőhelyes kacsatelep létesítéséhez. Egyébként a közös gazdaság 280 kacsával rendelkezik, s ezek utódaival is növelik a törzsállományt. EGY HÖNAPJA egyébként az említett szövetkezetekből többen behatóan tanulmányozták a nagyüzemi kacsatenyésztés módszereit a Helvéciái Állami Gazdaság szikrai üzemegységének telepén. A látottak ösztönzésének nem kis szerepe van abban, hogy a kacsa ilyen nagymértékű tenyésztésére határozták el magukat a szövetkezetek. T. I. Szanki szövetkezeti gazdák látogatása a kunszállási Alkotmányban rólag csaik építéssel, a* épQleFészektrágyaszóró gépet szerkesztettek a Bácsalmási Gépállomáson
