Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-28 / 124. szám
1961. május 38, vasárnap K. oldal KÉSZÜL A VIZSQAMÜNKA (P*»vn^- • vc"*í Budai Jancsi, a solti Rákóczi TermelBszBvetkezet ipari tanulója vizsgára készül. Gyakran bejár a Solti Gépállomás szerelőműhelyébe, hogy időben elkészülhessen vizsgamunkája: egy hengerfúrás. Képünkön Fésűs Ferenc, a gépállomás dolgozója szakmai útmutatást ad a szövetkezet leendő géplakatosának. (Márkus János felvétele) IF'iÖT^TIJI-JrÄ.'aRT .2V ^ A.'OÄ.STFi'OlDÖ /í fttdittCl ftlfrSG&lcwß'faci U't&CS’Clc A mama, Markó Ferencné, " öt gyermek édesanyja szeptemberben Moszkvába utazik. Jó munkája jutalmául a Solti Állami Gazdaság küldi huszadmagával a Szovjetunió fővárosába. Gyorsvonaton, Csaptól elegáns hálókocsiban nem egészen két napig tant az út, s Markóné, miközben gyönyörködik a változatos tájban, emlékezetében bizonyára végigjárja azt a másik útját is, amelynek a hosz- szát évekkel mérik. Keserves huszonöt esztendővel, s mind boldogabb tizenhattal. A bölcsőjétől ennyit járt be eddig. S megáll majd az emlékezés fontosabb állomásain, de mire Moszkvába ér, elbúcsúzik valamennyitől, mert a Béke fővárosában nem a múlt béklyózza meg az embert, hanem a jövő nyűgözi le. Az egyik állomáson kit vesz észre? Jóformán még gyermekleány, önmagát látja, ahogy Pá- hiról, a napszámos szülők házáIiontárt kiállóit a „kontár66 kőműves A napokban egy izgatott ember S. J. ágasegyházi kőműveskisiparos kereste fel szerkesztőségünket: „Kontárellenőr vagyok — kezdte — számtalanszor tettenértem olyanokat, akik iparengedély nélkül építési munkát vállaltak.” ömlött szájából a panasz: a kontárkodókat bejelentette, de a Kecskeméti Járási Tanács Ipari és Műszaki Osztálya nem intézkedett. A községi tanács a javítási munkát is kontároknak, nem pedig kisiparosoknak adta ki, így azok nem képesek megfizetni az adót. Szerkesztőségünk a Kecskeméti Járási Tanács Ipari és Műszaki Osztályával közösen megvizsgálta: ki követett el rza- bálytalanságot? A hanyag munka megbosszulja magát Az alapos vizsgálat az Agas- egyházi Községi Tanácsnál kezdődött. A járási iparügyi előadó a kifizetett számlákból megállapította, hogy S. J.-nek 1960-ban 55 073 forint értékű munkát Panni-tartozék A tetszetős kivitelű, takaros Panni robogó nagy segítője gazdájának. Egy-kettőre célhoz szállítja. Mégis van egy hibája: nem lehet lezárni, míg az ember valahol ügyes-bajos dolgaival foglalatoskodik. Azt mondják nem így van? Bebizonyítom. Kérdezzék csak meg Szenti István tompái lakost! Ö a napokban vált biztonsági zár nélküli Pannitulajodo- nossá. Hiába kérte a kulcsokat, nem adtak a helyi földműves- szövetkezet műszaki boltjában. Azt mondtak: nem tartozéka a motornak. Szegény Szenti István fogas kérdés előtt állt: minek fúrták hát a robogó testébe a zár kulcsai számára a lyukakat? Csak azért, hogy valami tartozék is legyen? A bolt vezetője azonban segítségére sietett a megfejtéssel. Tájékoztatta, hogy már reklamált a nagykereskedelmi vállalatnál, pótlólag kérte a kulcsokat. De nem küldtek. Ügy mondták: legyen boldog, aki előbb „szeretett” a Panni-ba, mert korábban — valóban — kulcs is járt hozzá. De ez csak Folt. Simola Lajos i adott a községi tanács. A különböző tatarozások elvégzése után azonban kiderült: S. J. bármennyire is rendelkezik iparigazolvánnyal, nem végzett jó minőségű munkát. A községi orvosi lakás átalakításánál roszr szül készítette el az ajtók beállítását, ezért azokat újabb költséggel kellett kijavítani. A köncsögi iskola melléképületeinek tatarozásánál az általa elkészített cementezés két hét múlva felpördült. A tanácsházánál épített kerékpárszín alapjait nem a szabványoknak megfelelően, hanem mindössze 24 cm mélységbe helyezte eL Ezek után természetes, hogy a községi tanács nem bízott újabb munkát S. J. kisiparosra. / Megdőlnek a vádak Az ellenőrzés S. J. állításainak igazságáról kívánt meggyőződni. Igaznak bizonyult, hogy néhá- nyan építkeztek iparengedély nélkül, de csak olyan munkán dolgoztak, amelyhez iparengedély nem is szükséges. Több állami gazdasági dolgozó saját családi házat épített, s barátaik segítettek ebben. Nos, ez még nem nevezhető kontárkodásnak Másfajta szálka bántotta S. J. szemét. A községi tanács, miután ktsz nincs a faluban, megbízta T. B.-né építő kisiparost, végezze el a szükséges tataro- zási munkákat Megállapítást nyert, hogy Ágasegyházán T. B.- né megbízásából V. Zs. dolgozik, akinek a munkája ellen még kifogás nem merült fel, s a munkavállalót a kisiparos az SZTK-nál bejelentette. Nyilván ez a „konkurrencia” volt S. J. számára a panasz. Aki másnak vermet ás... Cikkünk elején említettük, hogy S. J. még a járási tanács ipari és műszaki osztályát is megvádolta, hogy nem intézkedik a kontárok ügyében. A bejelentéseket — mint a fenti eset is bizonyítja — mindig kivizsgálják, és ha szükségesnek látják, szabálysértési eljárást indítanak. A vizsgálat kimutatta: S. J. saját hasznát látta csökkenni, ezért vádolta meg a községi tanácsot, a járási tanács ipari és műszaki osztályát, s egy másik kisiparost A tények azonban a bejelentőt marasztalták el. Ügy tudjuk — miután több kifogás merült fel S. J. munkája ellen — megvonják tőle a kontárellenőri igazolványt Így jár előbb vagy utóbb az alaptalanul vádaskodó: a másnak ásott verembe maga esik bele. Gémes Gábor ból elindul Kiskőrösre — cselédnek. Egy ügyvédnél, s a szolgabírónál tűri az úr, s a nagys’- asszony szeszélyeit majd mindössze 16 éves fővel már Csepelen, egy kocsmárosnál szolgál. Néhány fillér mindenütt a bére, s megaláztatás, semmibevevés a jutalma. Nemkülönben Weiss Manfréd gyárában is, ahol heti 12, néha, de sohasem több mint 15 pengőért robotol négy esztendőt át, 1941-ig. Ekkor, huszonegy esztendő- ^ sen visszamegy a szülői házhoz, hogy bár más környezetben, de ugyanúgy, reménytelenül, csupán a puszta, sivár létért küzdve éljen, mint addig. Nemsokára férjhezmegy, s napszámos élettársával most már együtt hullatják verejtéküket a fennhéjázó nagygazdák boldogulásáért. Melengetik azonban a reményt, hogy a harmadiknak, életük folytatójának, Etelkának, meg jövendő gyermekeiknek jobb sorsot teremtenek a magukénál. Nem gondolták, hogy a hozzájuk hasonló milliók is segítenek ebben. Azok, akik elhozták a szabadságot, s dolgozó népünk gyermekei, akik élni tudtak vele; S már csak azt látja majd Markóné, hogy férje az állami gazdaság megbecsült fogatosa, s ő is munkát vállal, a tejház vezetője lesz. És a vonat csattogó kerekeinek ütemére repül vele a képzelet: Etelka akkor vág neki a Kecskeméti Közgazdasági Technikumban utolsó tanévének, hogy jövőre érettségizzék, Emí- s lia a a Bányai Júlia Leánygii». názium harmadik, Terézia a Kunszentmdklósi Gimnázium második, az iparitanulónak készülő Feri a helyi általános iskola nyolcadik, a kis Tomi pedig az első osztályába indul. S szinte hallja majd Markóné, ahogy társaiknak újságolják a gyerekek: „A mama Moszkvába utazik.” ■— örvend neki? oha nem reméltem, hogy ilyen megbecsülésben lesz részem — vallja be az örömtől könnyesen. — Nekem már az is nagy élmény volt, hogy a szülői munkaközösséggel két éve a Balatonra, Pécsre, s később a Bakonyba kirándulhattam. s. —• De hogy Moszkvába is eljuthatok, álmodni sem mertem... Hogy mj érdekel ott legjobban? Minden. De leginkább Lenint szeretném látni. Aki minket is megtanított arra, hogy mi a szocializmus, s hogyan kell dolgozni érte. T. I. FOTO-OPTIKUS tanulónak érettségizett fiatalokat felvesz az OFOTttT VÁLLALAT. Felvilágosítást adnak a legközelebbi OFOTÉRT-bol tokban. 32M T e r m e I oszö vet kezet-i rányítás — hivatalnok módra Rendkívül Jelentős egy-egy mezőgazdasági nagyüzem irányításában a főagronómus munkája. Egyszerre sok mindenen rajta kell tartania a szemét Este a brigádvezetőkkel megtanácskozza ugyan a másnapi feladatokat de ettől függetlenül, hajnalban mégis bőségesen akad tennivalója. Az istállókban figyelemmel kíséri a takarmányozást, hiszen a hozamok alakulásában ez a legdöntőbb; aztán eldönti: alkalmas-e az idó permetezésre, minek a megkapál ása a sürgősebb, melyik borsótáblán fogjanak hozzá a s déshez, eligazítja a íogatosokat stb. Miért vetem fel mindezeket? Mert nagyon meglepett, amit a minap a kiskőrösi járási párt- bizottságon hallottam. A tabdi Jttitnkái-hétköznap&k Tizenkét fonólány dű — válaszol a KISZ- titkár. Icának jólesik a nyilvános dicséret. Ezt mondja: — Ide kívánkoztam s nagyon örültem, amikor felvettek. Kezdetben furcsa és szokatlan volt a sok gyaloglás, s bizony mire beesteledett, megfájdult a lábam. Azóta már megszoktam. Itt maradok a gyárban. A terveim? Textiltechnikus szeretnék lenni... Üjvári Ica, a tánccsoport egyik tagja azt hangsúlyozza, hogy megszerette a gyárat, munkáját, s örül, hogy ebbe a nagy családba került. Nem kis büszkeséggel a hangjában, közli: nagyszerű érzés tudni azt, hogy mi adjuk a szebbnél szebb szövetekhez a fonalat. Kiss Júlia majdnem szóról szóra ismétli az TERMETRE, hajra arcra, jellemre, mindegyikük külön egyéniség. Fonótanulók a Bajai Gyapjúszövetgyárban. — ök az elsők az országban, akik egy évi sikeres elméleti tanulás és gyakorlati munka után kapnak segédlevelet. — Ez azt jelenti, hogy a szakmunkásvizsga után magasabb bérosztályba soroljuk őket a betanított munkásoknál — mondja Kossár Lajos elvtárs, a gyár igazgatója. A többit a lányok tanítójától, a barátságos, szolgálat- kész Keller Marikától, a KISZ-szervezet titkárától, a lányoktól és tanáraiktól tudom meg. A ZAKATOLÓ fonógépek között vezet az útunk. Keller Marika elmondja, hogy a kislányok hétfön-ked- den vannak iskolában, a hét többi napján pedig dolgoznak. — Ügyesek? — kérdem. — Igen... — Milán- kovics Ica kitűnő renŰj Élet Tsz-ben reggel AB járnak be az agronómusok és délután fél négy—négy ónkon végetér a munkaidejük. Emiatt sok a kellemetlenség. A fogalom- sok — 10—IS ember — nem ritkán még reggel nyolc órákon is arról panaszkodnak, bogy, nem tudják, hová kell menni# este pedig sokszor előfordul« hogy egyikük-másikuk ugyancsak »rózsaszínű« hangulatban ér vissza. A munkaie- gyelemmel más területen is bal van. És ez érthető. Hiányos irányítás mellett más nem is várható. ; , %> 'i ii »4«« i Vajon hogyan követelhet időbeni munkakezdést az a felelős vezető, aki munkakezdés* kor maga sohasem mutatkozik? Milyen lehet Irányítása, ha az e célból legfontosabb időben: reggel és este nincs a gazdaságban? Hogyan beszélheti meg a tapasztalatokat a brigádvezetőkkel? Hogyan tarthatja rajta a szemét a gazdaság minden területén? Nem! Biz így nem megy! Nézzük azonban: miért ez az elkényelmesedés, a mezőgazdaságban tűrhetetlen hivatalnoki magatartás? A főagronómus államilag támogatott szakember — egy évvel ezelőtt került Tabdira és azóta is a kiskőrösi Szarvas Szállóban lakik. Hogyan lehet, hogy ennyi idő alatt nem jutott egy szobához Tabdin? Ezért egyaránt felelős a tsz- és a község vezetősége. Törődni kellett volna a szakemberükkel. De felelős 5 maga is. Ha nagyon akart volna, feltétlenül talált volna már megoldást Nem lehet mentség a Kiskőrös és Tabdi közötti kilenc kilométeres távolság sem. A szövetkezet gazdái közül többen a 14 kilométernyire levő Akasztóról kerékpároznak be naponta. Száz szónak is egy a vége: ezen a munkastíluson változtatni kell. Mi az előbbit —• a Tabdira költözést javasoljuk. S minél előbb. Mert különben az ilyen magatartást csak — ahogy mondani szokás — »rossz hozzáállással« lehet magyarázni. ekképp formálta szavait: — Az egyik köny- nyebben, a másik komolyabban veszi a tanulást. Szorgalmuk, felkészülésük hullámzó Év végére azonbar runden helyre jön. A fonók közül Milánko- vies Ilonka és Pusztai Rózsi jeleskedik a tanulásban. Egyébként technológiából — omii én tanítok — az osztályzat a hármasnál kezdődik. — Jobb is lehetne — avatkozik a beszédbe a kislányok osztályfőnöke. Szavait így indokolja: Amit hétfőn, kedden az iskolában tanulnak, azt a hét többi napján az üzemben látják és gyakorolják. EZ VALÓBAN nagy előny. Egyesek jól élnek vele, mások kevésbé. S hogy végül is ki, mennyit tanult meg íz anyagból, az nem a vizsgán derül ki, hanem a gépeknél, amikor majd önállóan kéziének dolgozni. v. k. előbbieket. — Szegfű Hajnalka még hozzáfűzi: — Semmi pénzért sem cserélném el a fonodát... NEM ILYEN egy^ öntetű az álláspont, amikor a tanulás kerül szóba. Van, aki a technológiát kedveli, másoknak a szakszámtan, vagyis az anyag- ismeret tetszik, de akad olyan is, aki a gépi mechanizmus- tantárgyat dicséri. Abban azonban mindannyian megegyeznek: minden tanár egyszerűen és közérthetően tolmácsolja az anyagot. DE HALLGASSUK MEG a másik felet, a tanárokat is. Közülük Herman Istvánnal és osztályfőnökükkel tudtam szót váltani. Herman István felidézve liákkori emlékeit =a