Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-27 / 123. szám

1961. május 27, szombat Tíéfte­-kiskun mecvei lapja Oz utolsókból lehetnek még elsők Sertésfelvásárlási gondok Soltvadkerten — A felvásárlási helyzetről értekeztünk a műit héten a szakszövetkezetek elnökeivel. Ravasz fogásként először példa­mutatásukat firtattuk. Kelleme­sen csalódtunk: jól állnak! Még olyannak is van sertéshizlalási szerződése, akinek talpalatnyi szántója sincs. A többiek pedig négyet-ötöt lekötöttek, nem is szólva Varga Mihályról, a Rá­kóczi Szakszövetkezet elnökéről, aki 20 hízó előállítására vállal­kozott. . Vizi István pártmunkástól hallottam ezt a jelentés-töredé­ket, amikor keceli tapasztalatai­ról adott számot a járási párt- bizottságon. Szavai szinte újra a fülemben csengtek, amikor Góczen Ferenc elvtárssal, a Soltvadkertá Községi Tanács el­nökével a felvásárlásról beszél­gettünk. Jóval többől jóval kevesebb A keceli kedvező és dicsére­tes kép után méltán vártam itt is valami hasonlóra; Hiszen a soltvadkertiek nemcsak a bor- és gyümölcstermelésben derek gazdák, hanem egyébként is igen rendes emberek. A parko­sított utcák, a csatornák, a meg­javított dűlőutafc — több mint 400 ezer forint értékű társadal­mi munka! — mind, mind ezt tanúsítják. Miért maradnának le éppen a félvásárlási tervek teljesítésében? — gondoltam, amikor az elnök egy listát tett elém. A számoszlopok és a ma­gyarázó szöveg végén ez állt: „Járásunk — 40 százalékos eredményével — az utolsó a megyében. Községünk még ezt az igen alacsony járási átlagot is alig éri él." Különös és nehezen érthető. Azt mondja például az egyik számoszlop: 1959-ben három­ezer darab volt a község sertés­állománya. Akkor ennek 40,6 százalékát juttatták el a városi fogyasztóknak: ezerkétszázti­zenkilenc darabot. Múlt évben 4590 sertést számlált az állo­mány és ebből csak 20,2 száza­lék, azaz 927 darab (!) jutott a városi hentesüzletekbe. Tehát a jóval többől jóval kevesebb! És ebben az évben — a szőlő­vidék adottságait tárgyilagosan figyelembe vevő — 1000 dara­bos tervet eddig alig 40 szá­zalékra teljesítették; Mj lehet ennek a magyaráza­ta? — kutattam a község lako­saival folytatott beszélgetések során. Sokat kéve a paraszttól az állam? Góczen elvtárs ezt mondta: — Valamiféle egészségtelen „tar­talékolási” törekvés tapasztal­ható az embereknél. Ezért van ez a visszaesés és ezért van ve­szélyben a felvásárlási terv tel­jesítése. Schneider Péter, a Jó­reménység Szakszövetkezet tag­ja például 120 mázsa gabonát takarított be tavaly, de egy de­kát sem adott át az államnak. Ilyenek akadtak még néhá- nyan- • A neves szőlősgazda, Kova­esik József, derűsebben ítéli meg a dolgot: Abg hisz fülének, hogy ilyen „sovány’ a községi eredmény: — M3 huszonkét emberhez kopogtattunk, hogy magyaráz­zuk a húsellátás fontosságát. Hu­szonegyen kötötték is szerződést mondotta. Visegrádi István hat hold szántó és két kishold szőlő gaz­dája, a Kossuth Szakszövetke­zet tagja így vélekedik: — Az ember elveti a gabonát és miután levonja a termésből a fejadagot, a vetőmagot, meg a felvásárlás céljára a szakszö­vetkezetbe beadandó 20 száza­lékot, alig marad valami. A hiz­laláshoz pedig anyag kell ...Az állam sokat kér a paraszttól..; — Ök sertésből nem tudnak saját szükségletüknél többet ad­ni. A bor, az más.... Tíz hek­toliter mustra szerződtünk. — Szakszövetkezet tavaly még nem volt — válaszolom. — A gabonát és a takarmányt, amely a múlt évben termett, most kel­lene hasznosítani: megenni és megetetni... — Csakhogy nekünk alig ter­mett kukoricánk, örülünk, ha a magunkénak élég ...... — Bú­cs úzáskor azért megjegyezte: — Majd meglátják.;.«, — Lehet, hogy.. ... A legtárgyilagosabb a követ­kező beszélgető partner — Ha- nuli’k János — lehetett. Szántó­ja nincs. Négy és fél hold sző­lejével az Ezerjó Szakszövetke­zet tagja. Vezetőségi tagja. Ser­tésólján derűs, bizakodó ember kedélyállapotára vall a szel­lemes, magarajzolta felírás: — „HÍZ-LAK”. S a kifutóban két nagyobb és három kisebb süldő. Három közülük a városnak hí­zok. Szerződése van rá. — Ügy érezzük, mi erőnkhöz képest teljesítjük kötelességün­ket — mondja a kedves, mo­solygó asszonyka. — Az biztos, hogy a mi — kukoricát alig termő — vidé­künkön nehezebb mint például Bácskában. Aki úgy veszi — drága a takarmány — így a ro­konszenves gazda; — Az em­berek azért megértik a felvá­sárlás fontosságát. Én is jártam szerződtetni szakszövetkezetünk tagjaihoz; Tíz sertést kötöttek le. Közte egyedül Kugelman Já­nos négyet... Beszélgettük, hogy náluk sok­kal könnyebben menne a do­log, ha legalább három mázsa kukoricához lehetne hozzájutni állami, szabott áron... A terv reális Ha lehet a közvélemény hang­jának ítélni az imént idézett be­szélgetéseket — s én úgy hi­szem, hogy igen — a soltvad- kerti felvásárlási tervteljesítés nem olyan reménytelen, mint az az első pillanatban a tanács­házi Estából kiderül. Az ezer darabos terv reális. Teljesítésé­nek fontosságát általában meg­értik az emberek. Bizonyság rá a szakszövetkezetek vezetőinek személyes tatpasztalata; Hiszen nem tértek vissza üres tarsoly- lyal, amikor szerződtetni jár­tak. Ezt az utat kellene tovább folytatni: eljutni minden gaz­dához, szót érteni velük és tel­jes felelősséggel így biztosítani az egyes szakszövetkezetekre kirótt terveket. Az összefogás ereje a takarmánygondokan is könnyebben segíthet akár a ku­korica együttes beszerzésével, akár más módon. Merthogy tal- lálni rá lehetőséget, s hogy ezt a soltvadkertiek meg is találják — annyi bizonyos! Pemy Irén ITT A FAGYLALTOS! Cikkeink nyomán Május 13-t számunkban Mi kor készül el a mélykúti gyógy­szertár címmel cikk jelent meg a gyógyszertár hónapok óta hú­zódó építkezéséről. Cikkünkben a kivitelezőt, a Bácsalmási Köz­séggazdálkodási Vállalatot bí­ráltuk rossz munkaszervezése miatt. Cikkünk nyomán helyszíni vizsgálatot tartott Mélykúton a Magyar Beruházási Bank Bács- Kiskun megyei fiókja. A vizs­gálat megállapítja, hogy a vál­lalat a szerződés megkötésekor nem gondolt az építkezési anyagok időben való biztosítá­sára. A vizsgálat megjegyzi azt is, hogy a kivitelező vállalat — figyelemmel néhányhónapos fennállására és nem építőipari jellegére — nem rendelkezett kellő műszaki és anyagi felké­szültséggel sem. * Lapunk 1961. április 23-i szá­mában „Tévedés?” címmel cik­ket közöltünk a kecskeméti Szé­chenyi téri háztartási boltról. A cikkben egyes eladók vevőkkel szembeni magatartását és soro­zatos „elszámolásait” marasz­taltuk el. Ezzel kapcsolatban a Bács-Kiskun megyei Iparcikk- Kiskereskedelmi Vállat igazga­tója a következőket kívánja la­punk olvasóinak tudomására hozni: „A cikkben foglaltak a való­ságnak megfelelnek, s éppen ezért a hibát elkövető dolgozók­kal szemben felelősségrevonást alkalmaztam. Válaszunk azért érkezett késve, mert a belső vizsgálat mostanáig elhúzódott.” • A Petőfi Népe május 5-én megjelent »A Rá vágy téri köz­lekedésről« című cikkével kap­csolatban az alábbiakat közöl­jük: A cikkben szereplő átmeneti nehézségek ismeretesek voltak az érdekelt tanácsi szervek, s vasútintézetünk előtt. Megoldá­sukkal már a vonal megszünte­tését megelőzően, de utána is foglalkoztunk. Végleges rende­zésükre pedig még a cikk meg­jelenése előtt, május 10-re hely­színi vizsgálatot hívtunk össze az érdekelt közigazgatási szer­vek bevonásával. A vizsgálat eredményeként vasútintézetünk lemondott a felvételi épület mögé építendő autóbuszbejáró út részére szük­séges területről. Ennek építése a közeljövőben megkezdődik. A DÁV kecskeméti üzemvezetősé­ge pedig a szükséges közvilá­gítást teremti meg. Addig is, míg a közút megépül, hozzájá­rultunk, hogy az utazóközönség a korábbi gyakorlat szerint kö­zelíthesse meg az állomást. A díjszabással kapcsolatos észrevételre megjegyezzük, hogy a távolság mindössze 0,9 kilo­méterrel rövidült, ami csak hat megállóhelyünknél jelentkezik kedvezően. A többi szolgálati helyünk ugyanabban a díjöve­zetben maradt, mint a megszün- tetetés előtt volt. Ezt nem vál­toztathattuk meg, mivel díjsza­bási övezeteinket minisztertaná­csi határozat hagyta jóvá. A helyszíni vizsgálaton fel­kértük az érdekelt tanácsi szer­veket az egyes időszakokban je­lentkező nagyobb utascsoportok zavartalan elszállítására. Susla János főfelügyelő Megtalálták Sembech várának romjait Sembech vára a régi okle­velekben feltüntetett adatok szerint valahol Baja környé­kén állhatott még a középkor­ban, s építője Töttös László volt. A vár maradványait azonban — a téves feljegyzé­sek következtében — pontos helyétől eddig 5—10 kilomé­terrel délebbre keresték. A Bajai T ürr István Múzeum régésze, egy gimnazista kis­diák útmutatásai alapján, — most rátalált Sembech várá­nak romjaira és a körülötte elterülő, ugyancsak középkori falu maradványaira. A leletek feltárása megkezdődött, s elő­reláthatólag értékes múzeumi »kincsek.” kerülnek majd elő az ásatások folyamán, (mi) „Fajvédők” Montgomery egyik utcáján egy néger járókelőt támadtak meg a fajvédők. A négerüldözés az »amerikai életforma« szégyene. Ú| módszerrel szárítják és kazlazzák Hildpusztán a lucernát A Hosszúhegyi Állami Gaz­daság hildpusztai üzemegységé­ben még e hónap elején befe­jezték a 230 holdon termett lu­cerna első kaszálását. A mun­kát teljesen gépesítették. A gép­pel lekaszált pillangós növényt 48 órán át hagyták a tarlón, s utána rendsodróval, majd az azt követő két járva rakodóval — Mählrader-rel — gyűjtöttek ösz- sze. Minthogy a betakarítás ide­jén összesen 130 milliméter eső esett, a termés teljesen tönkre­ment volna, ha nem új mód­szerrel történik a szárítás és a kazlazás. Erre jó előre felké­szültek az üzemegységben. A lucerna kisebb mennyisé­gét háromlábú szárítókra rak­ták, mintegy 150 hold termését pedig a hideg légáramlást elő­Tanács-, népfrontbizottsági tagok, tanácskozása A Hazafias Népfront Kiskun­félegyházi Városi Bizottsága május 25-én a Móra Ferenc Művelődési Ház nagytermében bizottsági ülést tartott, amelyre a bizottság tagjain kívül meg­hívták az utcabizalmiakat, ta­nácstagokat. s a választókerüle­s a választókerületek elnökeinek Félegyiiázáo tek elnökeit. Előttük dr. Dobos Ferenc, a városi tanács v. b. elnöke tartott beszédet a város fejlődését elősegítő és hátrálta­tó tényezőkről, Majd Szántó An­dor, a városi tanács főmezőgazdá­sza a város termelőszövetkezetei előtt álló feladatokról szólt. idéző berendezéssel ellátott Keszthelyi-féle szárítóban he­lyezték el. E 23 méter hosszú téglaépület nemcsak a szárítás, hanem a tárolás célját is szol­gálja. Ventillátor és a szénatö­meg között létesített szellőző- nyüások biztosítják a légáram­lást Egyébként — országjáró szak­emberek véleménye szerint — a korai első kaszálásnak köszön­hetően kevés helyütt oly szép a második betakarításra érő lu­cerna, — mint Hildpusztán. PUTÓin 4 Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanára lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő! Weither Dánlelj Kladjat a Petőfi Népe Lapkiadő Vállalat Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség* Kecskemét Széchenyi tér ti szám Szerkesztőségi telefonközpont: ««-1». SS-1«. Belpolitikai rovat: 13-22. Szerkesztő bizottság: 10-Sg Kladőnlvatal: Kecskemét. Szabadság tér l/a. Telefon; 17-09 Terjeszti a Magyar Posta, Előfizethető! a helyi Dostahivataioknál és kézbesltőknéL Előfizetési díj I hőnapra 12 Ft Bara-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — TeLi 15-29. 27-49

Next

/
Thumbnails
Contents