Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-27 / 123. szám
1961. május 27, szombat S. «Mai o Á Szovjetunióból és Franciaországból importált juhok a szalkszentmártoni kostelepen Tavaly ilyenkor még az volt a rendeltetése a megyei tanács állami kostelepének Szalkszentmártonban, hogy megyénk termelőszövetkezetei és állami gazdaságai juhállományait ellássa megfelelő apaállatokkal. A Földművelésügyi Minisztérium azonban júniusban a kostelepet jelölte ki az utódku- tstásra, több és jobb minőségű gyapjút adó, szebb testű tájfajta juhok kitenyésztésére. A cél érdekében már az elmúlt évben az aszkániai, sztav- ropoli és a kaukázusi fajtából összesen 30 kost és 250 anyát, a grozosztáiból 11 kost és 100 anyát kapott a telep, ezenkívül a francia Rambujetből is 20 kossal, 30 anyával növelték állományát. A napokban ismét Franciaországból szállítottak Szalk- szentmártonba a Merino Prekos fajtából 20 kost és 30 tokjó A jövő mezőgazdasági szakmukásai A közelmúltban szarvasmarha-tenyésztő szaktanfolyam kezdődött a Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági Technikumban. Hat lány és 18 fiú sajátítja el itt három hónap alatt a szarvasmarha-tenyésztés »-titkait-«. A tanfolyamra az ország minden részéből jöttek fiatalok. Szabó Katalin a Bácsalmási Állami Gazdaságból, Besenyei Béla az országos hírű Hevesi Alim! Gazdaságból került az iskolára. Led ács Kiss István a Kátai Állami Gazdaságból jött, hogy itt Kiskunfélegyházán sajátítsa el a tenyésztés esínját-binját. A szakmunkásjelöltek nagy odaadással és lelkesedéssel tanulnak, hiszen tudják: munkájukra szükség van az állami gazdaságokban és a t^ermelőszövetkezetekben. Szarvas Gábor Képünk a gyakorlati foglalkozás szünetében készült a mezőgazdasági szakmunkásairól. jövő anyát. A kosok között egy aranydíjas és egy nagydíjas is található. Mesterséges termékenyítéssel keresztezik az importált juhokat, s a jövő hónapban az or- szág legjobb tenyészetei egy-két kost kapnak a teleprőL Megyénk termelőszövetkezetet közül a solti Szikrának, a bácsbo- kodi Szalvai Mihály Termelő- szö vetkezetnek, valamint a Solti és a Csengődi Állami Gazdaságnak adnak kosokat. Ezenkívül a telep 10—12 kilogramm nyírósúlyú kosokkal Bács-Kis- kun megye összes olyan szövet-, kezet! gazdaságát is ellátja, amelyek törzsfalkával rendelkeznek. A keresztezéssel előreláthatólag egy kilogrammal sikerül növelni juhonként a gyapjúhozamot Az ország juhállománya egyébként a könnyűipar gyapjúszükségletét nem egészen 40 százalékban képes kielégíteni, remélhető azonban, hogy a szalkszentmártoni kostelep tevékenységének köszönhetően az ötéves terv végére a szükséges gyapjúmennyiségnek jóval több mint a felét már a hazai juhok adják. T. L A tét nagy A napokban a Petőfi Népében egy cikk jelent meg 60 millió forint címmel. Nagyon helyes gondolatokat fejtegetett ez az írás, hiszen valóban ilyen hatalmas kárt tesznek a különböző rovar- és gombakártevők. Je- lentös mértékű pusztítás mutatkozik minden évben a gyümölcstermesztésben is. Különösen sok mulasztást tapasztalunk a csonthéjasok növényvédelménél. Itt még mindig az a tévhit uralkodik, hogy ezeket nem is szükséges permetezni. Hogy ez milyen kárt okoz, bizonyítja már a Jelenlegi szilvakárosodás is, hiszen szinte a szemünk előtt tette tönkre a szilvatermés egy részét máris a poloskaszagú szilvadarázs. A kár már eddig mintegy ezer vagonra tehető, amely értékben több millió forintot tesz ki. — Pedig van védekezésre alkalmas szerünk. Helytelen az az álláspont, hogy a permetezés megtakarításával akarják egyesek olcsóbbá tenni a termesztést. Ez megbosszulja magát, mert a termés tönkre- menése következhet be a védekezés elmulasztása nyomán. Tehát nem önköltségcsökkentést, hanem ellenkezőleg költségnövelést okoz az ilyen téves, káros szemlélet. A község vezetőinek mindenütt arra kell törekedni, hogy es a helyzet szűnjön. Néhány szót szeretnék szólni most az egyik legjelentősebb gyümölcsünkről a kajsziról, amely nemcsak a megyének, hanem az országnak is komoly valutáris bevételt jelent. Jó termés esetén, mint az idd is, megyénk legalább 2500 vagont képes termelni, ennek jelentős része megy exportra. Külföld az idén már teljes mértékben elzárkózik a barackmolyos kajszi átvételétől. Tehát ha nem védekezünk a barackmoly ellen, ez ismét komoly károkat jelent egyénileg is és a népgazdaságnak is. Ugyanez a helyzet a pa.izstetflnél, az amerikai' szövőlepkénél stb. Sürgősen meg kell szüntetni minden hanyagságot, mely a gyümölcsfa védelmében még fenn áll. Ha másképp nem megy, a törvény szigorát szükséges alkalmazni. Megyénk adja népgazdaságnnk gyümölcsexportjának jelentős részét. A tét tehát nagy. Az idén általában minden gyümölcsféleségből jó termés Ígérkezik. Most a növényvédelmen a sor, bogy ezt megmentsük. Pfenning Gyula megyei kertészeti felügyelő A növényápolásnál vegyék igénybe termelőszövetkezeteink gépállomás segítségét! a AZ ESŐS időjárás következtében nemcsak a növények fejlődnek, hanem rendkívül gyorsan nő a gyom is. Ebben az időszakban egyik legfontosabb feladat megakadályozni a gyomok elterjedését, mert ez nagyban befolyásolhatja a terméseredményeket. Megyénk gépállomásai kielégítő gépparkkal rendelkeznek a növényápoláshoz, azonban mégis az a helyzet, hogy ezek a gépek alig 50 száumr----------.......WVWWV—» 4 második ötéves tervben t Automatizálják a zománcalapanyag-gyártást zalékban vannak kihasználva, mert a termelőszövetkezetek ebben az évben csak 40 ezer hold gépi növényápolásra szerződtek. Még nem késő! Közös gazdaságaink időben igénybe vehetik a gépállomások ilyen irányú segítségét is. MEGYÉNK gépállomásai a tavaszi tervből a legutóbbi értékelésig 360 ezer normálhold gépi munkát végeztek el, ami a terv 88 százalékának felel meg. Százhúsz százalékra teljesítették 57 ezer holddal a vetést. Az elmúlt év hasonló időszakában a gépállomások 48 ezer holdat vetettek eL A TERMELŐSZÖVETKEZETEKKEL szerződött gépi munkákat lényegben teljesítették a gépállomások, de egyes területeken még lemaradás mutatkozik. A tavaszi idényben leszerződött mű trágyaszórásnak például csak a félét végezték eL A rossz időjárás erősen hátráltatta az utóbbi időben a gépi palántázást is. A dusnoki, kalocsai és bajai gépállomások körzetében a szeszélyes időjárás következtében géppel nem tudtak dolgozni. A gépi növényápolás éa szénakaszálás folyamatos végzése érdekében a gépállomások, a termemelőszövetkeneti vezetők és illetékes szervek bevonásával felülvizsgálják a szerződéskötéseket és ahol szükséges» a gépállomás pótszerződést köt a közös gazdasággal. A ZIM Kecskeméti Gyáregységének vezetősége, a volt gyufagyár központi épületében alakította ki a zománcalapanyaggyártó üzemrészt. Az új tágas teremben két hőnapja forognak a régi üzemrészből áttelepített zománcolvasztó dobok. Mellettük Farkas László kiváló dolgozó áll, aki 1929 óta tapodja a gyár küszöbét. Erre a posztra az öntődéből került még 1947-ben. Je- lengleg naponta 70 adag, azaz 12 mázsa zománepudert készít 7 óra alatt. Az olvasztott, szi- rupszerú zománcot vízben hűti, onnan a szárítóba hordja, ahonnan az őrlőgépekbe kerül. Az őrlőgépekből kihulló pudert Kara Sándor rakja a hordókba, amelyet aztán zsákokba öntenek ét. Ebben a helyiségben ez év végéig még két forgódobos és egy folyamatos zománcozó kemencét helyeznek el. Ezzel azonban nem zárul le az üzemrész fejlődésének a története. Már készülnék a tervek, amelyeknek megvalósításával a dolgozók régi vágya teljesül: automata gépsorok végzik majd a zománc- alapanyag-gyártás nehéz, egész- \ ségre ártalmas munkáját. Annak idején a beosztottak csak a gépek működését ellenőrzik. Az automatizálással kapcsolatos munkák 1962-ben kezdődnek. Mire befejeződik ez a munka, addigra a gyár nemcsak a megnövekedett feladatokhoz, hanem országos szükségletre, sőt exportra is termel zománepudert. Ekkortájt ezt írják majd az üzem történelemkönyvébe: Emberi kéz érintése nélkül készül a világszerte ismert és kedveli kecskeméti zománepuder. Farkas László, a forgódobból vízbe hullott zománckristá lyokat lapátolja a hordóba. Kara Sándor, az őrölt zománepudert szállításra készíti elő. A fáradhatatlan kutatómunka eredmény« Angol vásárló a Bajai Qyapjúszövetgyárban A gyár műszaki kollektívája az utóbbi években több olyan problémát oldott meg, amelyet az ellenforradalom előtti időkben nem sikerült véghezvinnie. Ilyen feladat volt például a szintetikus szálakból készült takarók gyártása. Az ezzel kapcsolatos kísérletek 1956 elején kezdődtek. 1957-ben és 1958 elején elért eredmény még csekély volt. A gyár vezetősége fáradságot nem Ismerve és szem előtt tartva a párt politikájának végrehajtását 1958 vé"ére nagyott lépett előre a műszálak alkalmazásának területén. Az, hogy a Bajai Gyapjúszövetgyár ma már termelvényei- nek 35 százalékát exportra szállítja, az a céltudatos, következetes, határozott, fáradhatatlan kutató munkának az eredménye. Ennek következtében a népi demokratikus országokban, Közel-Keleten és a nyugati kapitalista államokban szinte máról holnapra ismertek lettek a gyár termékei. Ez különösképpen vonatkozik a műszál takarókra. Nemrég az egyik nagy angol •ág képviselője a Hungarotex Külkereskedelmi Vállalat képviselőjének kíséretében meglá- logatta gyárunkat, megtekintette gyártmányainkat Különösképpen m érintett* kos nálakból készült takarók nyerték meg tetszését. Tőle tudtuk meg, hogy nemcsak a szöveteknél, a lakástextilnél, hanem a takaróknál ia a pasz- tel színeket kedvelik az angol vásárlók. Vendégünk megkérte a vállalat vezetőségét, hogy az általa megadott színek alapján készítsen egy mintakollekciót. Ha ezek megnyerik az Illetékesek tetszését, akkor 10 ezer takarót rendelnek tőlünk. A gyár vezetősége mindent megtesz, hogy az angol cég kívánságát teljesítse. A mintázások a közeljövőben indulnak meg. A vezetőknek és a dolgozóknak egyaránt érdekük, hogy a minták jól sikerüljenek, mert ez ismét egy újabb lehetőséi '"-ra, hogy öregbítsük a mar xtilipar hírnevét Angliái M. Petrlch Gizella üzemi tudósító Öfszáz köbméteres vízfáro’ót építettek Kiskunfélegyházán a készülő törpevízműhöz. A város fejlesztési alapjából több mint 1 millió forintot fordít ebben az évben a vízmű bővítésére. Év végéig a város II. és III. kerületét — ahol legsűrűbb a lakosság — látják el vízvezetékkel. \ *
