Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-26 / 122. szám

1961. május 26, péntek TCdtte­KISKUN MEGYEI LAPJA Mire használják fel az igazgatói alapot A megyei népi ellenőrzési bizottság vizsgálata Még mindig van lehetőség lakás-„nyerésreM Dicséretes törekvés Kecske­méten a gazdaságos - lakásépít­kezés. A leválasztások mellett különösen jelentős az emeletrá­építési módszer, aminek főleg a Nagykőrösi utcán lehetünk szem­tanúi. A városi tanács tapasztalatai szerint még mindig sok, eddig kihasználatlan lehetőség kínál­kozik helyiségnyerésre. A vég­rehajtó bizottság ezért utasítot­ta műszaki osztályát, végezzen felmérést. T ' vannak átépítés­re alkalm? padlásterek, kapu­aljak, beépítésre alkalmas „fog­híjas” telkek. Az ily módon fel­kutatott lehetőségre: irodák stb. kialakítására, alkalmas helyek hasznosítására elsősorban a kö­zül etek figyelmét hívják fel. Elgondolások szerint ilyen módon jut helyiségekhez a me­gyei tervező iroda, amely szá­mára a városi tanács épületé­nek padlásterén alakítanak ki megfelelő elhelyezést — anél­kül, hogy az az épület műem­lékjellegét sértené. Borbély ötperc Bizony nem szép dolog, ha valaki borotválatlanul, borostás arccal jelenik meg hivatalában. Ilyenkor a kartársnők pillantá­sából ki nem mondott vélemény tükröződik: ejnye, kollega... Azután jönnek a felek, s hang­jukból — a borostás arc láttán — érződik a bizalmatlanság. A kollega pedig morózus lesz — el van rontva az ő napja is. Nem közölheti mindenkivel, hogy kérem, én meg akartam borotválkozni, de sokan voltak a borbélynál. Még talán ki is nevetnének érte. Pedighát, előfordul az ilyes­mi. Reggel 7-től 8-ig sokan ül­nek Kecskeméten a város köz­pontjában levő borbélyüzletek­ben borotválkozásra várva, hogy azután frissen, sima arccal je­lenhessenek meg hivatalukban. Mert ez hozzátartozik a kultú­rált ügyintézéshez. Sűrűn elő­fordul azonban, hogy nyolc óra előtt egy-két perccel többen fel­ugranak — s mitsem törődve szépen fejlődő borostáikkal — elrohannak, mert nem akar­nak elkésni munkahelyükről. Ezután következik az, amivel cikkünket is kezdtük... —, de nem lehetne ezen változtatni? Véleményünk szerint igen! Néz­zük az okokat! A fodrászüzletek reggel hétkor nyitnak. Hajat nyírnak, borotválnak, hajat mosnak — amit éppen a vendég óhajt. Ilyenkor még a borbély­percek is gyorsan múlnak — különösen piaci napokon, ami­kor a tanyákról sokan bejönnek. Mi a megoldás? — Lenne né­hány javaslatunk! Nyissanak a borbélyüzletek, mondjuk fél hét­kor. Azután a város központjá­ban levő férfifodrászatok — mert ezek környékén van a leg­több hivatal — nyolc óráig csak borotválást vállaljanak. Esetleg a második műszakból néhány borbély a reggeli órákban dol­gozza le munkaidejének egy ré­szét. Lehet, hogy a Fodrász Ktsz dolgozói közül többen vitatják javaslataink helyességét, nézzük ezért a dolog gazdasági oldalát is. Egy naponta borotválkozó vendég 51 forintot fizet ki ha­vonta a borbélyüzletben. Beszéltünk azonban olyan na­ponta borotválkozó emberrel is, aki elmondta, hogy villanybo­rotvát vásárolt, s újabban ezzel szabadítja meg arcát a boros­tától, mert sokszor jött el reg­gelenként szőrösen a borbélytól. Vajon mi lesz, ha lassan min­denki így fog gondolkozni? Nagy Ottó Elütötte a motorkerékpár A kecskeméti Dózsa György úton Fábián Pál Külsőszabad­ság úti lakos tegnap reggel irányjelzés és körültekintés nél­kül kerékpárjával balra kanya­rodott és egy hátamögött hala­dó előzésben levő — motorke­rékpár elütötte. Jelenleg lábtö­réssel ápolják. A megye negyvenhét üzemé- [ ben, intézményében százhúsz népi ellenőr vizsgálta a közel­múltban: helyesen képezték-e és cédának megfelelően hasz- naltak-e fel az igazgatói ala- pot? Különös figyelemmel vizs- gáltak, hogy az igazgatói alap költség vetésében — az egyéb címeken felhasznált összegek­hez viszonyítva — mennyit for­dítottak a dolgozók kulturális igényeinek kielégítésére. Legkevesebbet a minisztériumi vállalatok... Beszédesek a széleskörű vizs­galat tapasztalatai. Kiderült, hogy a megvizsgált 47 szervnél — melyeknek több mint 5 és félmillió forint állt rendelkezé- ser® általában helyesen ké-1 peztek az igazgatói alapot. Nagy ( hiba viszont, hogy mindössze :' nyolc helyen készítettek róla! költségvetést. Ennek elmulasz- tasa különösen a kulturális ki­adásokra hatott kedvezőtlenül melyek csak 12,3 százalékát ké­pezik az egész alapnak! Az átlagosnál is rosszabb ké- tükröznek a minisztériumi vállalatok kulturális kiadásai. Az igazgatói alapnak mindössze ö,2 százalékát fordították erre a noha a rendelkezésük­r®,a.I,(? Pénz Jóval több, mint például a földművesszövetkeze- ,e> amelyek összes kiadásaik- ™ik33, százalékát használták fel művelődési célokra. Aítalános tapasztalat, hogy a vállalatok nem fordítanak kellő figyelmet munkásaik kulturális zuksegiete.nek kielégítésére. A legtöbb megvizsgált szervnél igen alaesony színvonalú a kul­! WhÓh tevék,e”.ység. Jellemző i hibaként említi a vizsgálat j hogy a Csengődi Állami Gazda- w;« uszódi falsz és a Vas- ki1 vegyes Ktsz egyetlen fil- lei? költött a múlt évben művelődési célokra. További öt vizsgált egységnél a felhaszná- las nem erte el az ezer forintot. A Kecskeméti Autóközlekedési VaUalat 2°7 ezer forintos jóléti keretéből mindössze hétezret fordított kulturális ^adásokra. H vIn^Tetl ®Pö'etlakatosipa- n Vállalat, ahol több mint ez­ren dolgoznak. csak 30 ezret költött ilyen célra és ezt is ün­nepseggel kapcsolatos kiadások­Vagyont »visz el o rendezvényül vén ÍJff,71en kívül fagyták a vállalatok a Minisztertanácsnak azt a rendelkezését, amely kí- r%nJ Ttk. tartja a fanácsi, te- uleti kulturotthonok anvagi tá­mogatását. Egyedül a Kalocsai Fuszerpaprikaipan Vállalat adott mint detl kulturotthonnak több SZÍ* 9 J-Zer .forintot- de ezt is bérleti díj címén. Nem segítet­UevanteJ£leti könyvtárakat sem. Ugyanekkor a vizsgált 47 egy- fnUn0lt-3í Saj'át könyvtárának feji észt csere sem fordított egyet­len fillért sem. Követésre mél- to vlsz°nt a KPVDSZ intézke­dése. a hozza tartozó vállalatok a szakszervezeti könvtárat tá- mogatjak és látogatják. Nemcsak kevés az igazgatói „apnak a művelődési célokat szolgáló összege, de még ezt a keveset sem a legfontosabbakra fordították. A legnagyobb össze­get — 217 500 forintot — a ren­dezvényekkel, ünnepi vacsorák- kal kapcsolatos költségek emész­tettek fel. További, több mint 100 ezer forintból pedig rádiót televíziót vásároltak. A Kiskun­sági Állami Erdőgazdaság is jelentős összegeket költött rá- IdiO és TV vásárlásra, a készü­lékeik azonban túlnyomórészt egyes erdészlakásokba kerültek, s nem a gazdaság valamennyi dolgozójának szórakozását, mű­velődését szolgálják. Ezt a hi­bás gyakorlatot felszámolta már az erdőgazdaság, most viszont — helytelenül — a munkásszál­lások felszerelését (matracokat, lepedőket) szerzi be a jóléti ke­retből. Változatos képet mutat az igaz­gatói alapnak jutalmazási cé­lokra történő felhasználása. Sok vállalat — igen helyesen — elő­re kitűzött feladatok teljesítésé­ért fizetett ki jelentős összege­ket. A Kecskeméti Konzervgyár például 77 ezer forintból 65 ez­ret, az Épületlakatosipari Válla­lat 61 ezerből 39 ezer forintot, a Kalocsai Gépállomás pedig a jutalomkeret 93,7 százalékát. Jutalom — önmaguknak Kifogásolhatóan gazdálkodtak viszont a jutalmazási kerettel a Kunszentmiklósi Gépállomáson, ahol a négy vezető — irányító szerve engedélye nélkül — 9700 forintban »részesítette« magát, a többi nem fizikai dolgozót 6350 forinttal jutalmazták és csak hat fizikai dolgozó között Nem újkeleti^ szólás-mondás, hogy minden 'terv annyit ér, amennyit megvalósítanak be­lőle, csak éppen egyes szervek a hétköznapok útvesztőjében olykor hajlamosak megfeled­kezni, saját, vagy felsőbb irá­nyító szervük határozatainak, terveinek napról-napra történő, következetes végrehajtásáról. A tömegszervezeteknek — köztük is legfőképpen a községi nőta­nácsoknak és a népfront-bizott­ságoknak — éppúgy mint a he­lyi tanácsoknak — könnyen „gyó­gyítható”, átmeneti „betegsége” ez. Jóleső érzés hírüladni, hogy több helyen megtalálták a „gyógyszerét” ennek a „beteg­séginek. „...minden betűjében megelevenedne ••• örvendetes az is, hogy ezúttal példaként állíthatjuk a nyilvá­nosság reflektorfényébe a Kecs­keméti Városi Tanácsot. Alig több mint két hónap telt el az­óta, hogy a végrehajtó bizott­ság kidolgozta, s alig egy hó­napja, hogy a tanácsülés is meg­tárgyalta és jóváhagyta e. város további gazdasági fejlődésének irányt szabó, részletes és dicsé­retre méltóan alapos, 12 feje­zetből álló, 1961. évi intézke­dési tervét, és a végrehajtó bi­zottság máris sort kerített a ha­táridős tervfeladatok végrehaj­tásának a felülvizsgálatára. Ez azt bizonyítja, hogy a sok munkával született, nagyszerű intézkedési terv elkészítése és a tanácsülésen történt „szente­sítése” után nem került holt ismeretanyagként, s elfelejtésre szánt tervekként az íróasztalok mélyére, hanem minden sorá­ban, betűjében megelevenedve, élő, napról-napra megvalósítan­dó feladatként hatol a végre­hajtásáért felelős személyek tu­datába. Ez így jó, így helyes, mert ez teszi teljes értékűvé a tervet osztották ki a rendelkezésre ál-' ló összeg 14 százalékát, mind­össze 2650 forintot (!). A Kis- kunmajsai Fa- és Építő Ktsz- nél csak vezető állású dolgozók kaptak jutalmakat a KISZÖV engedélye alapján. Általában javult a vállalatok pénzügyi és tervfegyelme az igazgatói alap felhasználásával kapcsolatban. Szabálytalan fel- használás csak néhány helyen fordult elő, de az figyelmeztető. A Csengődi Állami Gazdaság­ban reprezentációs célokra köl­tötték a jóléti keret 20 százalé­kát. A Solti Állami Gazdaság­ban meghajtó motort, írógépet, két kerékpárt és két tűzhelyet vettek. A Kunszentmiklósi Gép­állomás — beruházásként há­rom festményt vásárolt, meg­felelően elszámolta azokat, de közülük egy, több mint 6 ezer forint értékű a vizsgálat nap­jáig sem került a gépállomás tulajdonába. A tapasztalatokban rendkívül gazdag, sok hibát, hiányosságot feltáró vizsgálat realizálása után számos hasznos javaslat­tal élt a megyei népi ellenőr­zési bizottság az igazgatói ala­poknak a jövőbeni felhasználá­sához. Ext végezte eddig az ipari és a mezőgazdasági osztály Nem áll módunkban — és ta­lán nem is szükséges —, hogy a többoldalas tájékoztatóban fel­sorolt és eddig megtett intézke­déseket ez alkalommal felsorol­juk, de tanulságosnak tartjuk néhány, már megvalósított vagy a megvalósulás stádiumában levő tervfeladat ismertetését. Rendkívül hasznosnak tartjuk például, hogy az ipar-műszaki osztály a normák rendezése ér­dekében nagy gonddal és inten­zitással végzi az irányítása alá tartozó nyolc tanácsi vállalat­nál a munkanap-fényképezést, s valamennyi vállalattal elkészít­tette az intézkedési tervet és gondoskodik az abban előírtak végrehajtásáról, ellenőrzéséről. Újszerű még, hogy — az el­múlt évektől eltérően — nem­csak összesítik, hanem már év­közben is elemzik az időszaki statisztikai adatokat, „menet­közben” intézkednek az azok­ban visszatükröződő hibák ki­javítására. Ugyancsak az intéz­kedési terv nyomán tárgyalták meg 7 valamennyi termelőszövet­kezet elnökével, agronómusával és párttitkárával a megyei párt- bizottság és a tanács premizá­lási javaslatát, melynek alapján minden szövetkezetünk kidol­gozta — saját helyi adottságai­nak figyelembevételével — a legeredményesebben ható része­sedési formát és azt a közgyű­léseken a tagsággal megtár­gyalta. A város élete elevenebbé válik Az intézkedési terv nyomán kezdődtek meg a termelőszö­vetkezetek közötti tapasztalat- cserék; megtörtént a csőkutak építése érdekében a helyszíni bejárás, kijelölés és időben szü­lettek intézkedések a piac meg­Hosszú szolgálati időmre való tekintettel május 4-től 17-ig ter­jedő ingyenes üdültetésre kül­dött Hévízre a Bajai Járási Ta­nács szakszervezeti bizottsága. Az üdülés egyéni dolog. Mivel azonban évről-évre ezer és ezer ember élvezheti a szakszervezeti üdülést, úgy érzem, kedves kö­telességet teljesítek, ha meg­jegyzem: íme, — többek között — így térülnek sokszorosan vissza az olykor-olykor terhes­nek érzett szakszervezeti díjak. Nem szeretném, ha soraim hála-himnusznak hangzanának az engem érintő jutalomüdü­lésért. Csak arra kívánok rá­mutatni, hogy a szakszervezet mindannyiunk ügyét szívén vi­selő, szociálisan átgondolt, a dolgozók érdekeit szem előtt tartó munkájának könyvelhető el, hogy nyugalomba vonulása előtt álló, félévszázados köz- szolgálati időt betöltő egyik dol­gozójának tette lehetővé az ilyen 14 napos ingyenes üdü­lést. Ami ezt a két hetet illeti: a fővárosi tanács üdülőjében (aho­vá beutalták) jól érezhette ma­gát mindenki. A hévízi fürdő méltatására meg gyenge az én toliam. Erről csak ennyit: ha a magamfajta falusi ember ilyen helyen üdülhet, gyógyfürdőt ve­het, jusson eszébe, hogy ezt népi demokratikus államrendünlc, pártunk és kormányzatunk ren­delkezései tették lehetővé. Ilyen­re a múltban, a kapitalista vi­lágban, még álmában sem gon- j dolhatotf az ember. Hévízen üdültem felelő mennyiségben történő zöldségellátására. Az elmúlt év­ben mérleghiánnyal záró ter­melőszövetkezetek a tanács se­gítségével máris kidolgozták több évre szóló intézkedési ter­vüket a gazdálkodás mielőbbi megjavítása érdekében. Nagy­jelentőségű eredmény, hogy a tbc elleni küzdelem jegyében komoly munkaprogrammal már­is munkához látott egy nemré­giben megalakult társadalmi bi­zottság is. Tovább is sorolhatnánk az in­tézkedési terv nyomán született eredményeket a kereskedelem, a városfejlesztés, a munkaügy, a pénzgazdálkodás vonatkozá­sában, hiszen a város napról napra lüktetőbbé, izgalmasabbá váló életének nincs egyetlen olyan eseménye sem, amely ne fűződne e nagyjelentőségű terv­hez. Reméljük azonban, hogy már az itt említett eredmények is tanulságul szolgálnak, a vá­rosi tanácsnak pedig ösztönzést adnak a sikeres munkához. Eszik Sándomé PETŐFI NE PB \ Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kisfcun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel; Kiadja) a Petőn Népe Lapkiadő Vállalat Felelős kladő: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét Széchenyi tér t; szán) Szerkesztőségi telefonközpont: 26-1». *5-16. Belpolitikai rovat: U-íS. Szerkesztő bizottság: 10-31 Kiadóhivatal) Kecskemét. Szabadság tér t/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta, Előfizethető) a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij ! hőnapra lí Ft Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét, — Tei.1 15-29, *?-» Borsody Márton Egy terv kéf hónapja Mit valósított meg eddig a Kecskeméti Városi Tanács az idei intézkedési tervéből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents