Petőfi Népe, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-17 / 114. szám
,5. »Mai 1961. május 17, szerda JHeqtuíUozóU a táj 'Tiemesnádadaarvn. Gyümölcsöskert a homok helyén Tavaly Nemesnádudvarra látogatott egy, több mint másfél évtizede Nyugatra szakadt atyafi, s bejárta a község határát. — Jól látok-e? Csoda történt? — kérdezte kísérőjétől, mivel hogy a környék arculata összehasonlíthatatlanul más volt, mint annak idején. Aztán maga is rájött: nem csoda, de nagyon is emberi dolog történt errefelé. Szocialista mezőgazdasági nagyüzem, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság változtatja meg itt rendszeres folyamatossággal már évek óta több község határában tizenhétezer katasztrális hold területnek a képét. És nemcsak a különböző növényi kultúrák hatalmas parcelláinak létrehozásával, hanem a talaj termőbbé tételével is. A „megszelídített homok” Az X-es számú üzemegységben 340 hold hét-nyolcéves — főként almát és a kajszit 60 holdon termesztő — gyümölcsös található az egykori futóhomok helyén. Humuszban gazdag talaj táplál itt több tízezer fát. Kitartó zöldtrágyázással „szelídítették” meg a homokot, változtatták meg a talaj szerkezetét. Az idén is bükkönyös rozsot, 40 holdon spenótot termesztettek a fasorok között, s zölden alászántották mind a két növényt A spenótból azonban jelentős mennyiséget el is adtak, így fedezték a zöldtrágyázás költségeit. Érthető hát, hogy a tavalyi Jó termés ellenére miért ígér az idén is hasonlót a kajszi. A gazdasági vezetők azt tervezik, hogy jövőre a magas platóra felnyomatják a fél kilométerre levő Dunavölgyi Főcsatornából a vizet, s öntözik is majd a gyümölcsöst 45 holdas szőlőiskolát öntöznek Merész terv, s az ember kétkednék is megvalósításának lehetőségében, ha a 2-s számú üzemegységben nem láthatná, hogy a csatornából máris öntöznek. Motorszivattyú a rét után következő 33 méter magas partoldalra emeli a vizet, amellyel a 45 holdas szőlőiskolát látják el mesterséges esővel. Költséges vállalkozás? Nem, fillérekbe kerül, de megéri. Az öntözésnek köszönhetően egy méter helyett 80 centiméterre szűkíthették a szőlővesszők sortávolságát, amelyeknek nem 45—50, hanem a 99 százaléka eredt meg. Az iskolában — holdanként százezrével — négy és félmillió szőlővessző indult, víz nélkül viszont csak a fele indulna fejlődésnek. Nyilvánvaló tehát, hogy nemcsak megtérül az öntözés költsége, hanem nyernek is vele. A 70 dekás őszibarack ok A közgazdasági számvetés párosul a gazdaságban az agronóJlteq kelt kezdeni a védekezési Megyeszert© megjelent a burgonyabogáé A BURGONYABOGÁR már a megye egész területén megjelent és vizsgálataink szerint az eddigieknél nagyobb tömegű íellépése és kártétele várható. Ez indokolttá teszi az ellene való védekezést, amely közérdek és minden termelő kötelessége. Fontos teendő a vadon nőtt burgonya (árvaburgonya) és paradicsomtövek azonnali kiirtása, mert ezekben szívesen megtelepedik ez a kártevő. A burgonya, a paradicsom, • paprika és^.a tojásgyümölcs- jültotvényekan a talajt és a növényzetet a keléstől a betakarításig legalább egyszer hetenként alaposan vizsgáljuk át, és a bogarakat, tojáscsomókat, lárvákat semmisítsük meg. kft vegyszeres védekezést főként az első és második nemzedék ífiatal lárvái és a fiatal bogarak jelien kell irányítani, ezek ^ugyanis a vegyszerek iránt naigyon érzékenyek. A bábozódás f lőtt álló lárvák és az idős boarak viszont ellenállóak. A VEGYSZERES védekezést pDT tartalmú porozó, illetve permetezőszerekkel lehet végrehajtani A 10 százalékos DDT, illetve Nikéről D—10-ből ka- Itasztrális holdanként 15—20 kilogramm, a 20 százalékos DDT, Elletve Nikéiről D—20-ból 5—8 kilogramm szükséges katasztrá- üs holdanként, az 50 százalékos DDT permetezőből katasztrális holdanként 1—1,2 kilo- gramn kell 150—400 liter vízijén oldva. H611Ó 10—DDT emulzióból ezt a perzselés veszélye miatt csak a burgonya virágzása után szabad alkalmazni, 5—6 kilogramm szükséges, 400 liter vízben, Permiből pedig 1,5—1,7 kilogramm kell 150—400 liter vízben (Oldva. Az áttelelő bogarak ellen, amelyek tavasszal bújnak elő április« május hónapban, kétszeres mennyiségű permetezőanyagot használjunk. Vonatkozik a kétszeres adag a porozószerekre is. A Holló 10-re nem, mert ez az áttelelő bogarak ellen nem használható. A vegyszeres védekezés előtt méhek védelme érdekében a burgonyatábla körül virágzó gyomszegélyt kaszáljuk le és a virágzó gyomokat kapáljuk ki. A paradicsom-, paprika- és to- jásgyümölcs-ültetvény vegyszeres védelmének szükségessége «étén az értékesítésre, illetve fogyasztásra szánt termést a vegyszeres védekezés előtt szedjük le. A vegyszeres védekezést kővető négy héten belül a termés sem fogyasztás, sem értékesítés céljára nem szedhető le. 1960-tól az állami védekezés (ingyenes védőszer és gépi munka) Szabolcs, Szatmár megye és Bodrogköz kivételével az ország egész területén megszűnt, ezért növényvédőszerről, és a védekezés elvégzéséről a termelő köteles gondoskodni. A DDT tartalmú védőszerek ára viszont jelentősen csökkent. Azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek nagyüzemi növényvédő géppel nem rendelkeznek, a védekezést megrendelés esetén -bérmunkában a Megyei Növényvédő Állomás elvégzi, de a vegyszerről akkor is a termelőszövetkezet köteles gondoskodni. A BURGONYABOGÁÉ ellen csak a fenti szereket az előírt mennyiségben alkalmazzuk. Ezektől nem lesz a burgonyának rossz íze. HCH-porozó és permetezőszert szigorúan tilos alkalmazni, mert ezektől dohos ízt kap« Szűcs József, a Tass! Növényvédő Állomás laboratóriumának vezetője miai tudással« s a dolgozók szorgalmas munkájával, öntevékenységével. (A masiniszták nemrégiben négy nagy teljesítményű hidas permetezőt is készítettek.) Ezek együtthatásának eredményeként hozták létre hat esztendeje 18 holdon a törpe őszibarackost, amelynek terméséből tavaly 800 mázsát vihettek piacra. Aztán még 62 holdon bizonyították be, hogy megyénkben is sikerrel telepíthető e gyümölcsfajta. Tavaly nem volt ritkaság a 70 dekás őszibarack sem. Az 1-es számú üzemegységben 450 holdon új telepítésű szőlő, az érsekhalmiban 60, s másutt még összesen 110 hold törpealmás látható. Holdanként 180 fa ontja a gyümölcsöt, s közepes termés esetén, a legalacsonyabb átvételi árat számítva is mintegy 5000 forint a tiszta haszon egy-egy holdon ott, ahol a tőkés világ honából megtért nádudvari emlékezetében csupán a mihaszna homok képe maradt meg. . Tarján István Hasznos segítség a paradicsomtermesztéshez A felszabadulás előtt éven- ” te mintegy 10—12 ezer holdon termesztettek hazánkban paradicsomot Az évi termés 7—10 ezer vagon körül mozgott Az utóbbi évtizedben jelentősen megnőtt a paradicsomtermesztés iránti érdeklődés, amit bizonyít, hogy 1952. óta a megyében a vetésterület állandóan meghaladja a 20 ezer holdat. 1953-ban indult meg exportunk 250 vagonnal, a következő évben már 1400 vagon ment külföldre, az utóbbi években pedig mintegy 3000 vagon körüli a megye exportja. A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Kecskeméten kiváló új paradicsomfajtákat állított elő. A Kecskeméti 42-s, a Kecskeméti 363- as és a Kecskeméti Törpe ma már közismertek. Az intézetben folyamatosan foglalkoznak újabb fajták, heterózisok előállításával jelenleg is. Mészöly Gyula, az intézet vezetője és munkatársai továbbfejlesztették mind a hajtatás, mind a szántóföldi termesztés módszereit. könyvtár sorozatban megjelent Paradicsomtermesztés című könyvükben megírják eddigi tapasztalataikat. A termelőszövetkezeti kertészetek, a nagy gazdaságok vezetői, kertészei igen értékes forrásból meríthetik e könyv tanulmányozásával a paradicsomra és termesztésére vonatkozó tudnivalókat. De szükséges is, hogy tanuljanak belőle, mert csak akkor tudjuk állni a versenyt a világpiacon, ha nemcsak szépet és jót, hanem olcsón is termelünk. Hég ez évben megépítik a Bácsalmási Ruhaüzem vízhálózatát. A napokban készült el a bácsalmási vízmű kútja, rövidesen megkezdik a hidrogló- bus fellállítását az épülő strand mellett A Ruhaüzemhez vezető víz- és szenyvfzlevezető csatornát még ebben az évben megNemrég a Mezőgazdasági Kis- építik. Az „Atomcsapat” mindig segít Falujukban is megtalálják számításukat a» apostagi fiatalok Kúti László elnök említette először a nevüket, később a répaföldről érkezett egy munkacsapatvezető, az is róluk beszélt: az „Atomcsapat” befejezte a sarabolást Nem tudtam nyugodni, hajtott a kíváncsiság: kik lehetnek ezek az emberek, akikről az apostagi Duna Termelőszövetkezetben gyakran szó esik? Amikor megismertem Gőzön Sándo- rékat és meghallottam történetüket már egyáltalán nem cső dálkoztam azon, hogy rajtuk maradt az »Atomcsapat-“ elnevezés. Az előzményekről csak annyit, hogy január egyik napján több fiatalember kopogott a Duna Termelőszövetkezet elnökénél: szeretnének hazajönni Apostag- ra dolgozni. Horváth Lajos esztergályos volt Szálinvárosban, Sztrihó János is az iparban dolgozott, Halász Ferenc reggelenként szintén a kompra szállt, hogy időben a munkahelyére jusson; őszintén megmondták, elégedettek voltak ott is a keresettel, de mégis jobb lesz nekik itthon, a szülők és hozzátartozók között. örültek a szövetkezetben a fiataloknak és megengedték, hogy külön munkacsapatot alakítsanak. Vezetőnek Gőzön Sándort választották, aki több társával szintén ebben az időben tért vissza a községbe. * Igazi fiatalos virtussal kezdtek a munkához. Már a bemutatkozásuk is jól sikerült. A tél végefelé építőanyag kellett volna a szövetkezetnek, de a hidegben egy munkacsapat sem vállalta á Szőllősi tanya lebontását. Gózonék az első szóra hozzákezdtek. — Olyan ez a munkacsapat mint egy rohambrigád — így vélekedik róluk a termelőszövetkezet elnöke. ' Mindig ott vannak, ahol a legnagyobb szükség van a szorgalmas kézre. Beneveztek 20 holddal az országos 30 mázsás kukoricatermesztési mozgalomba, valamint a si- lózási versenybe is. Gőzön Sándor, ez a magas, vállas fiatalember szerényen beszél magukról: — Higgyék el, nem is olyan nagy .dolog ez. Nálunk szeretnek dolgozni a fiatalok. Hirtelen nem is tudnék senkit sem külön dicsérni a munkacsapatból, mert valamennyien szorgalmasak. A munkacsapatvezető és Horváth Lajos, a községi KlSZ-tit- kár, aki szintén erőssége az „Atomcsapatnak”, most is a jövő tervein törik a fejüket Szeretnék elérni, hogy J5- jőre már húsz KISZ-tag legyen a szövetkezetben, s a jelenlegi kisegítő tagok is belépjenek a közös gazdaságba. Annak érdekében, hogy megszerettessék a falusi életet a fiatalokkal, műsorokat szerveznek. Legutóbb a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola száztagú kultúrcsoportját hívták meg Apostagra. Ezt a látogatást majd ők is viszonozzák. Ahol tudnak, segítenek. Maguk között elhatározták azt i»« hogy vályogot vernek társadalmi munkában a nősülendők családi házainak építéséhez. Szorgalmuk és lelkesedésük nyomán jó hírnevet szereztek ezek az apostagi fiatalok az „Atomcsapat’’ elnevezésnek. híárknt János A Soltiak okosan csinálták! Kacsatelep a Bagó-tó partján Váratlanul érkezett a kacsaszállítmány. A Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke, Török Imre és a tagok bizony vakarhatták a fejüket: hová helyezzék el hirtelen az ezer darab kiskacsát? Igaz, hogy ennyi darab nevelése szerepelt a szövetkezet tervében, de a kecskeméti keltetőből, csak az előző nap kapták az értesítést: a kacsák útban vannak... A szövetkezeti gazdák azonban hamar megoldást' találtak. Az volt a cél, hogy olcsón és gyorsan építsenek egy kacsanevelőt. Ügy gondolták, hogy legalkalmasabb lesz erre a célra az úgynevezett Bagó-tó partja, ahol elkerítenek egy részt a vízben és ott kényük-kedvük szerint fürödhetnek a kacsák. Az építőbrigád Molnár András irányításával azonnal munkához látott. Csordás István, Puskás Lajos, Szanyi István és ■ többiek hosszú« veremszerű mélyedést ástak a tó partján. Még a 70 év körüli Budai József is ott szorgoskodott közöttük. Tetőzethez a me- legágyi kereteket használták fel« amely alatt a tavasszal! 40 ezer paradicsom-, paprika- és egyéb palántát neveltek. Nyolc ember két nap alatt készült el a kacsa teleppel, amelynek értéke a számítások szerint eléri a 20 ezer forintot Ügy készítették, hogy csekély átalakítással a télen is kihasználhassák — még pedig hajtatóháznak. Ott növekednek már a pecsenyének való kacsák a tóparton özvegy Dómján Istvánná és Lóki Gáboroé felügyeletével. A szövetkezet szerződött kacsáira. Május végén kerül sor az átadásra, amikor már elérik átlagban a 70—80 dekát. M. J. KÉP SZÖVEG NÉLKÜL
