Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-15 / 88. szám
1961. Ipüls 15, szombat 5. oldal Gyümölcsöző barátság Egész véletlenül találkoztam Deák Istvánnal, a tiszakécskej Béke Termelőszövetkezet főag- ronómusával és Kiss Ferenccel, a közös gazdaság Eetőfi üzemegységének vezetőjével. Ebben a majdnem 6 ezer holdas gazdaságban ugyanis a szó szoros értelmében „művészet” megtalálni bármelyik vezetőt ilyenkor a tavaszi munkák dandárjában. Micéliumot esznek a csirkék Deák István főagronómus leugrik a motorról és büszkén újságolja, hogy éppen a baromfi- telepről jön, ahol hozzákezdtek egy kísérlethez, melynek lényege, hogy micéliummal, vagyis gombafonál-szövedékkel etetik a csirkéket — Petőfi Sándor, a Helvéciái Állami Gazdaság igazgatója ajánlotta ezt Jelentős mennyiségű fehérjét tartalmazó takarmányt tudnánk ezzel megtakarítani, ha sikerülne — magyarázza. Ezzel kapcsolatban mindjárt ráterélődik a szó, hogy milyen segítséget kap a termelőszövetkezet az állami gazdaságoktól. — Én magam — mondja Kiss Ferenc — tavaly májuston az Üjbögi Állami Gazdaságbet jöttem át mint ü zemegységvezető és itt a Petőfi üzemegységet vezetem. — Én pedig — teszi hozzá a főagronómus — a Helvéciái Állami Gazdaság üzemegységvezetője voltam és az elmúlt év szeptember 1-től vagyok a termelőszövetkezetben. Velem együtt jött át Fórián László, aki ott agronómus volt, itt az állattenyésztés agronómusa. Finta Pál könyvelő volt az állami gazdaságban, itt üzemgazdász. Bodor András is átjött feleségével A férfi az egyik üzemegységben^ könyvelő, a oő bérelszámoló. Bevezették az önköltség számítást Megüti az üzemegység sző a fülemet. A főagronómus válaszol a ki nem mondott kérdésié: — Az állami gazdaság mintájára, az ott szerzett tapasztalatok alapján létrehoztuk a szövetkezetben is az üzemegységekét. — A Petőfi üzemegységben, melynek én vagyok a vezetője — táj&coztat Kiss Ferenc «— három növénytermesztési és egy állattenyésztési brigád van, az üzemegység területe háromezer hold, tehát körülbelül ezer hold jut egy növénytermesztő brigádra. A volt Hunyadi Termelőszövetkezet, amelynek tagsága január 20-án csatlakozott hozzánk, szintén egy üzemegységet képez. Itt valamivel kevesebb, mintegy nyolcszáz hold jut egy- egy brigádra. — A harmadik üzemegység a Csokonai nevet viseli, ebben 550 hold szőlő és 14 ezer termőfa-egység van a gyümölcsösben. — Milyen előnyei vannak ennek az átszervezésnek? — Sokkal jobban megy a munka, mint az elmúlt éviben. Az üzemegység-vezetők közvetlenül a főagronómussal és az elnökkel vannak állandó érintkezésben, megbeszélik a soron- következő feladatokat együtt, azután az üzemegység-vezetők a brigádvezetőkkel tárgyalják meg a tennivalókat. Az üzemegységvezetők a maguk területén felelősek a munkáért, de jobban is tudják ellenőrizni a brigád- vezetőket, mint mikor a főag- ronómusnak kellett valamennyi brigádvezetővel tárgyalni. — A Helvéciái Állami Gazdaságban nyert tapasztalatok alapján — veszi át ismét a szót a főagronómus — bevezettük az önelszámolást az üzemegységekben. Nemcsak a számszerű nyilvántartás a cél, hanem pontos önköltségszámítás is folyik, ami azt jelenti, hogy havonta pontosan tudjuk, hogyan alakulnak egy-egy üzemágban a költségek. Az év végéig bizonyára értékes tapasztalatokra teszünk majd szert Kacsatelepet is építenek A termelőszövetikezetbem most építenek egy kacsatelepet, ezt is a Helvéciái Állami Gazdaság szikrai üzemegységének tapasztalatai alapján létesítik. Petőfi élvtárs, a gazdaság igazgatója maga adott konkrét tanácsokat a helyszínein. Egyben ígéretet tett rá, hogy rendszeres szakmai segítséget adnak. Kezdetben azzal, hogy a szikrai kacsatelep vezetője átjár hetenként kétszer, sőt a közÖ6 gazdaság három dolgozója szakmai gyakorlatra megy át az állami gazdaság kacsatelepére. — Mikor lesz kész a telepi — Május 1-re szeretnénk be-1 fejezni Egy turnusban ötezer kacsát tudunk nevelni, négy turnust szeretnénk az idén beállítani, Vagyis húszezer pecsenye- kacsát tervezünk adni a népgazdaságnak. Íme, ennyire gyümölcsöző a termelőszövetkezet és az állami gazdaság kapcsolata. A helvé- ciai módszerek, tapasztalatok felhasználása elősegíti a közös gazdaság további megerősödését. K. S. Ülést tartott a Szakszervezetek Hegyei Tanácsa A Szakszervezetek Bács-Kis- kun Megyei Tanácsa pénteken délelőtt Kecskeméten a szak- szervezetek székházának Vöröstermében elnökségi ülést tartott. Az egybegyűlteket Szabó Lajos, az SZMT vezető tikára üdvözölte, majd Balabán Sándor őrnagy, az MHS megyei elnökének előterjesztése alapján meghatározták a honvédelmi tömegmunkával kapcsolatos szakMegkönnyíti a szállítást A képen a hidas-traktor utánfutó kocsija látható. Ezt a járművet a Helvéciái Állami Gazdaságban készítették, mégpedig Petőfi Sándor igazgató, Balogh Lajos főmérnök és Bosznyai László művezető elgondolásai alapján. Három oldalra billenthető. Nagyszerűen meg lehet oldani vele a szőlőkbe a trágyahordást, a gyümölcs és szőlő szállítását. Nagy előnye, hogy a szokásos 15 mázsa önsúllyal szemben ennek a kocsinak csak 5,8 mázsa a súlya. KISZ-isták vállaltak védnökséget a tataházi baromfitelep felett A tataházi tsz-ek által létesített baromfitelepen jól halad az építkezés. Eddig négy előnevelő készült el, amelyekben 32 ezer darab baromfit nevelnek majd. A közös gazdaságoknak már 23 ezer darab csibéjük van, amelyek elérik a 70—80 dekás súlyt. A közeli napokban a tataházi termelőszövetkezetek még 9000 darab baromfit keltetnek és kezdik meg a nevelését. Igaz, hogy későn fogtak hozzá a baromfitelep építésének munkálataihoz, ezért az épületek nem tudtak rendesen kiszáradni, mégis az ott dolgozó fiatalok olyan lelkes munkát végeztek, hogy az elhullás négy százalékon aluli. A baromfitelep védnökségét a három termelőszö vetkezet KISZ-istái vállalták, ezért a telep dolgozói valameny- nyien a KISZ-tagok soraiból kerültek ki. Szebelédi Nándor szervezeti feladatokat Ezután Vavrek István, az SZMT köz- gazdasági felelőse ál+al készített jelentést vitatta meg a tanács. A jelentés a Politikai Bizottság 1960. szeptember 13-i és aSZOT- elnökség október 1-i határozatának végrehajtáséról tájékoztatta az elnökség tagjait Az 1960. novemberi SZMT tanácsülésének a kultúrával kapcsolatban hozott határozata eddigi végrehajtásáról Ballabás Béla SZMT kultúmevelési felelős adott számot Gedey Árpád né, az SZMT vezető könyvelője a sportkörök és kulturális intézmények 1960. évi ellenőrzése során tapasztalt megállapításait terjesztette a tanácsülés elé. Az elnökség elfogadta a községi szakmaközi bizottságok megalakításáról szóló tervezetet is. Végezetül Noé Gábor munkavédelmi csoportvezető előterjesztése alapján a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat kalocsai kirendeltségvezetőjét 100, a 43-as Autóközlekedési Vállalat /olt igazgatóját 300, főmérnökét 800 forintra büntette, mert többszöri figyelmeztetés ellenére sem hajtották végre a munkavédelmi rendelkezéseket. Az elnökségi ülésen részt vett és felszólalt Bölcsvöldi Tibor, a SZOT munkaügyi és bérosztálya, valamint Gulyás Zoltán, a SZOT termelési osztályának a munkatársa. Tízezer Tagon gyümölcs értékesítésére kötnek szerződést földmű vesszövetkezetek, ezen belül 5 ezer vagon alma, «00 vagon őszibarack, 800 vagon kajszibarack, 500 vagon málna és 200 vagon szamóca értékesítésére, illetve felvásárlására. A termelőszövetkezetek éa szócsoportok a megkötött dósekre előleget ...... Az idei költségvetésről, a takarékossági mozgalom értékeléséről és a tűzrendészed helyzetről tanácskozott a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága ÁpríHs 13-án ülést tartott Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az 1961. évi költségvetés végleges megállaVT Elismerés és tisztelet kell, hogy övezze az ismert személyek mellett a homok meghódításának névtelen hőseit, az egyszerű szőlőműveseket, s kapásokat Az ő verejtékük, szorgalmuk és tanulékonyságuk nyomán Virágzott fel a homoki táj, nekik a munkából is, az életből is a neheze jutott Az első világháború alatt és a két világháború között visszaesett a homokvidék gazdasági élete. Különösen az 1929— 1933-as gazdasági válság mért súlyos csapást a szőlő- és gyümölcstermesztésre, a kisemberek életére. Megrenditően rajzolja meg a helyzetet a paraszti élet jó ismerője, Móricz Zsig- mond 1932-ben Kecskemétről írt riportjában: „Szóló szőlő, csengő barack és mosolygó alma ... A szőlő is keserűket mond, a barack szomorúan cseng, a mosolygó alma pedig önmagán mosolyog” Joggal a társadalmi rendet az államot korholja á kialakult helyzetért. .. mert nyilvánvaló, hogy A főidre for mi Népünk legjobbjai — köztük Móricz Zsigmónd — és a magyar dolgozó nép által annyira óhajtott társadalmi változások bekövetkeztek 1945-ben. A szocialista szovjet népnek a német fasizmus felett aratott győzelme eredményeként hazánk újabb fókára lépett: a szocialista mezőgazdaság megteremtésének útjára. A mi nemzedékünk elé az élet állította azt a történelmi követelményt, hogy az elmaradt feudálkapitalista magyar mezőgazdaságot a termelőerők korszerű fejlesztésével és a magasabbrendű szocialista termelési viszonyok kialakításával, dolgozó népünk élet- szükségleteit teljes mértékben kielégítő szocialista mezőgazdasággá tegyük. 1949-ben a termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok 2400 katasztrális hold szőlővel rendelkeztek. Az 1950—56-os években az ismert bonyolult politikai és gazdasági helyzet alakult ki. A marxi-lenini agrárpolitika bales jobboldali eltorzítása a régi vezetés részéről, az egyes hibás gazdaságpolitikai intézkedések igen nagy károkat okoztak a megye szőlő- és gyümölcstermesztésében is. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány következetes marxi-lenini politikája kijavította a régi vezetés hibáit és fellendítette a mezőgazda- sági termelést Az MSZMP agrártézisein nyugvó mezőgazda- sági politika, a kormány ismert, helyes gazdaságpolitikai intézkedései, a szőlő- és gyümölcstermesztés vonatkozásában is felkeltette a termelési, valamint a telepítési kedvet. (Folytatjuk.) pftásárőt Fehér Sándor ügyi osztályvezető terjesztett eM jelentést A tájékoztatót a "végrehajtó bizottság elfogad», s egyúttal rámutatott arra, hogy a takarékos gazdálkodásra, az intézkedési terv mafwMrtri»« végrehajtására nagy gondot és figyelmet kell fordítani Ezután a takarékossági asov galom értékelése került napirendre. Szántó Ferenc, ax Országos Takarékpénztár Bács megyei fiókjának vezetője tájékoz, tatójában ismertette, hogy a verseny nagyban elősegítette a város takarékbetét-állományának gyarapodását. A tanácstagok közül is többen segítették a pénztakarékosság népszerűsítését. A jó eredményekért a végrehajtó bizottság elismerését fejezte ki a takarékpénztárnak. Harmadik napirendi pontként a tűzrendészet! helyzetről tanácskoztak a v. b. tagjai. Já- rosi János főhadnagy, a Kecskeméti Járási és Városi Tűz- rendészeti Alosztály vezetője értékelte a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységében, a Konzervgyárban és a Lakatosipari Vállalatnál működő társadalmi tűzoltóság munkáját, majd Kulik Ilona vb-tag javaslatára válaszolva közölte: az alosztály készségesen tart a háziasszonyoknak filmvetítéssel kísért, tűzrendeszeti témájú előadást. A végrehajtó bizottság egyetértett azzal a javaslattal is. hogy a termelőszövetkezeti közgyűléseken — a tűzkárok megelőzése érdekében — a mezőgazdasági osztály meghívására a tűzoltóság is képviseltesse magát. Az ülés bejelentéseikkel ért véget. i Molnár Frigyes: TuláUsmok — acohtyUoénok Bacs-KMon megye szőlőtermesztésének múltja, jelene és jövője Kecskemét és lakossága nem felelős azért, hogy ma fillérte- lenül és reménytelenül áll a nagy télben, ök mindent megtettek, emberileg semmit sem vethetnek saját szemükre. Jól szántottak, vetettek, jól kapáltak, metszettek, féreg ellen is jói védekeztek...” . Szakadék van az ország gondolkodása és az állampolgárok gondolkodása között. Az államra a polgárok nem számíthatnak egyéni bajaikban. Nemcsak egyénenként, de nagy közösségben sem...” Móricz Zsig- mond nemcsak tépelődött, a megoldást is kereste: „A mai állam úgylátszik egy elavult intézmény, s jövőnknek első és legfontosabb érdeke, hogy ennek az intézménynek belső szerkezetén és szellemén erőteljes változások történjenek.” ól napjainkig felszabadult. Barátainktól lehetőséget és segítséget kaptunk, hogy a Magyar Kommunista Párt vezetésével az összes haladó erők összefogásával létrehozzuk a dolgozó nép államát és országát. Ez a küzdelmes társadalmi forradalom formálta ét alapjaiban társadalmunkat, népgazdaságunkat. Az elmúlt 15 év során alapvető változás, fejlődés következett be a dolgozó parasztság életében, az egész magyar mezőgazdaságban, ezzel összefüggésben a szőlő- és gyümölcstermesztésben is. Az 1945-ös földreformmal a megye dolgozó parasztsága a fejlődés első fokára lépett. Harminchétezer dolgozó paraszt (a paraszti gazdaságoknak több mint egyharmada) között kiosztásra kerül 200 ezer katasztrális hold föld és mintegy 9 ezer katasztrális hold szőlőültetvény. A juttatottak többsége az évek során megtanulta a szőlőművelést, sokan új szőlőt telepítettek. A juttatott szőlők egy része azonban íeromlott, mert — főleg a telepesek — nem rendelkeztek a szükséges szakismerettel. A földosztás eredményeképpen erős középparasztosodás indult meg a megyében. A fejlődés újabb foka 1948-ban a termelőszövetkezeti mozgalom megindulásával a megye mezőgazdasága és dolgozó parasztsága a fejlődés
