Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-14 / 87. szám
196t. április 14, péntek & oMBf BALESETELHÁRÍTÁSI feladatokról tanácskozik a munkavédelmi CSOPORT — A PEDAGÓGUSOK AZ ŰJ TANTERV-TERVEZETRÖL — ORVOSI VIZSGALAT A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN A szakszervezetek életéből ÜQYESKEZŰ EMBEREK Szorgalmas emberek a* Izsáki Sárfehér Termelőszövetkezet gazdái. Az építőbrigád például legutóbb rendbetette m közös gazdaság székházát és átalakított egy régi épületet is 18 férőhelyes lóistállónak. Több vállalatnál és üzemben — elsősorban a konzerviparban — rövidesen megkezdődik az idei feldolgozási szezon. Erre való tekintettel az SZMT munkavédelmi csoportja bizottsági ülésen hagyja jóvá a szezonmunkát megelőző balesetelhárítási teendőket. Az _ intézkedés« tervbén szerepel majd az üzemi udvarrendezés; az elsősegély- nyújtási felelősök kiképzése; a mentő- és egészségügyi felszerelések készenlétbe helyezése, — hogy csak a legfontosabb feladatokat említsük. m A Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat Konzervgyártás címen új, színes filmet mutat be a közönségnek a normálfilmvetítésre alkalmas mozikban. A kisfilmet munkavédelmi tárgyú felvételekből állították össze. Még egy, a munkavédelemmel kapcsolatos hír: május 2-án, Baján műsorra tűzik a Köszönöm, hogy vigyázott című — eddig is nagy közönségsikert aratott — zenés darabot. A műsorban fővárosi művészek is szerepelnek jelenetekkel. # MI a pedagógusok véleménye az új tanterv-tervezetről? — erről tartanak aukciót a megye Oxigéngyárakat exportál a 'Félegyházi Gépgyár Bár az anyagellátás az év első negyedévében nem volt kifogástalan, a Kiskunfélegyházi Gépgyárban, az indulás mégis sikeresnek mondható. A gyár exporttervét 100,4 százalékra teljesítette. Ez mennyiségben _ 10 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakáénál. Európa, sőt a tengerentúl egy része is jól -ismeri már a gyár konzervgyári berendezéseit, 6 most megismerik majd a félegyházi oxigéngyárakat is. Oxigéngyárból 1961-ben huszonegy kerül elkészítésre. Ezeket nagyrészt a Szovjetunióba szállítják, de kerül belőlük a kapitalista országokba is. Néhány nap múlva fizetik ki a gyár dolgozóinak az elmúlt év eredményes munkájuk után a nyereségrészesedést. rr—t r—Ó A szövetkezetek megszilárdítása a kecskeméti járási népfront-bizottság intézkedési tervében A kecskeméti járási népfrontbizottság legutóbbi ülésén intézkedési tervet dolgozott ki a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok gazdasági megerősítése, valamint a termelési és felvásárlási tervek teljesítése érdekében. Ennek nyomán kezdődtek meg például március közepén a népfront rendezésében számos termelőszövetkezetben az alapszabály-ismertető és munkaegy- ségszámítási tanfolyamok. Csaknem valamennyi termelőszövetkezetben rendszeressé vált — a népfront jogi csoportjának szervezése nyomán — a szerveset* jogi tanácsadás, melyeknek során a jogi szakemberek nemcsak tanácsokat adnak a termelőszövetkezeteknek és azok tagjainak, hanem összegyűjtik a tanácsadások alkalmával elbán g- eott javaslatokat is. Megkezdődött az ellenőrző bizottságok tagjainak oktatása, és két községben, Izsákon és Tlszakécskén a legutóbbi napokban hívták életre a néprout-bizottsá- gok Irányítása alatt működő mezőgazdasági szakköröket, melyeknek munkájában a közös gazdaságok legképzettebb tagjai vesznek részt A népfront-elnökség tagjai most folytatnak megbeszéléseket a járás négy községében — Tiszakécskén, Lajosmizsén, Lakitel ekem és Izsákon — a helyi kisiparosokkal egy-egy szövetkezeti, vagy szövetkezetek közötti közös építőbrigádok összehozása ügyében. Több termelószövetke- eetből tapasztalatcserére, tanul- mányutakra mozgósítják a tagságot, az erős és fejlett nagyüzemi gazdaságok megtekintésére. A népfront-bizottság erejéhez mérten igyekszik segíteni a termelőszövetkezeti községekben a tbc-szűrővizsgálatok megszervezését, s ennek érdekében március hónapban a vörös- kereszttel, a rendelőintézettel és két kórház orvosainak közreműködésével tervet dolgoztak ki. Mindezeken kívül számos hasznos, s gazdaságilag, politikailag fontos pontja van még az intézkedési tervnek, melynek végrehajtása bizonyára sikerrel szolgálja majd a járás termelő- szövetkezeteinek megerősödését, gazdálkodásának fellendítését. Mindehhez még csupán az szükséges, hogy a községi népfrontbizottságok is tekintsék szívügyüknek az intézkedési tervben foglalt feladatok valóravál- tását V. A filoxéravész utáni homoki szőlőtelepítés arányára jellemző, hogy amíg 1830 táján az ország szőlőterülete fele-fele arányban oszlott meg a homoki és a domb-, illetve hegyvidéki szőlők között, addig 1910- ben ez egy a tízhez arányban a homoki szólök javára tolódott eL A homoki szőlőtermesztés kialakulásában, fejlesztésében, a szakmai ismeretek terjesztésében, a szakmunkásképzésben igen fontos szerepet töltött be Kecskemét Miklós-telepi 200 ka- tasztrális holdas állami szőlőtelep (1883).* Kiskunhalas város ugyancsak létrehozott egy 13,5 katasztrális holdas homoki minta-szőlőtelepet a fajták kipróbálására és a szőlőművelés szakismereteinek terjesztése érdekében. A köztes gyümölcstermesztés A homoki szőlőtermesztéssel együtt fejlődött a híres homoki köztes gyümölcstermesztés. Az 1866-os országos kiállításon már nagy hírnevet szerzett magának a kecskeméti gyümölcs. Elősegítette az alföldi homoki gyümölcstermesztést a vasútépítés. Kecskemétet 1893-ban kapcsolták be az országos vasúti forgalomba. A termesztés kiszélesítését és biztonságát szolgálta az Első Kecskeméti Konzervgyár létrehozása 1901-ben, majd a Platter-féle konzervgyár felépülése 1921-ben. Kecskemét példát mutatott más városoknak és községeknek a gyümölcstermesztésben és a homok célszerű hasznosításában. Kiemelkedő szerepet Kifakadtak már a szőlővesszők és nemsokára permetezni kell. A szövetkezet ehhez ezer mázsa tneszet rendelt. A gazdák: Deák Ferenc, Papp József és Rád! Ferenc már ássák is a vermet, ahol a meszet raktározzák majd a permetezésig. (Márkus János felvételek) Megkezdték a fétegyházi és a kunszállási retek exportját E hónap 115-én megyei bizottsági ülést tart a Közalkalmazottak Szakszervezete. Elsőként a szakszervezeteknek a mező- gazdaság szocialista átalakításához nyújtott segítségét és a következő hónapok feladatait vitatják meg. Ezután beszámoló hangzik el, hogy a szakszervezeti bizottságok hogyan foglalkoznak a hivatalokban dolgozó nők problémáival; végül a taggyűlések tapasztalatairól tanácskoznak. A Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei bizottsága a szakorvosokkal közösen vizsgálatokat folytat a termelőszövetkezetekben dolgozó idős gazdák munkaképességének megállapítása végett. E célból orvosi mérőműszereket i® visznek magukkal, s a vizsgálat eredményeként döntik el; ki, milyen munkára alkalmas? K. A. Megyénkben Kiskunfélegyházán és Kunszálláson igen jelentős a retektermelés. Ebben az évben Kiskunfélegyházán 6 millió. Kunszálláson pedig 4 millió csomó retket vásárol fel a MÉK és a földművesszövetkezet a kijelölt átvevőhelyeken. A termelőszövetkezetek a retektermelésre külön területet juttattak a tagságnak és az államnak eladott retek értékének 60 százalékát a tagok kapják. A szedés és a szállítás már a hét folyamán megkezdődött, gondos- kod ás történt arról is, hogy a késő délután felszedett áru még aznap este, illetve éjjel Budapestre kerüljön, ahonnét Prágába, Berlinbe, s más külföldi országokba szállítják annak egy részét száztjál több, összetett általános iskolájában. A tervezet megvitatása a Pedagógus Szakszervezet tájékoztatása szerint április 20-án fejeződik be, ezt követően pedig — a véleményeket tartalmazó Iratanyag feldolgozása után — összesítik és továbbítják az ankétokon elhangzott javaslatokat, • Április 10-én, hétfőn tért viszsza megyénkbe az ötnapos tátrai kiránduláson részvevő 19 általános iskolai nevelő. A pedagógusoknak majdnem egyheti ott tartózkodásuk alatt kellemes kirándulásban, pihenésben volt részük. • Végül még egy hír a pedagógusokról: A közelmúltban megalakult a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottsága mellett működő felnőttoktatási tagozat Tagjai: dr. Búzás János, Elekes Mihály, Mester Barna, Ugrai Zoltán, Asztalos Andor, Kapusi Mihály és Kiss János. • Az istálló már megvan — de jó lenne ide egy csókát is! Nem kellett kétszer mondani Király Imre kútfúrónak, a szövetkezet pártolótagjának. A szövetkezeti gazdák segítségével nyomban hozzákezdett egy csőkút fúrásához. Molnár Frigyes: futáU&fnb!c — aaxfttyU&fnbk Bács-KIslinn megye szölőtermeszléssnek múltja, je’ene és jövője töltött be a magyar csemege- szőlőtermesztés kialakításában és fejlesztésében is. Közismert, hogy számos csemegeszőlő fajtának Kecskemét, a homokvidék a szülőhazája. A homoki csemegeszőlőtermesztés első harcosa Csókás József volt (1824—1905), aki szembe szállt azzal a hiedelemmel, hogy homokon nem lehet csemegeszőlőt termeszteni. 1877- ben : mutatta be először a köznyilvánosság előtt saját termésű Chasselasá-t, s ettől kezdve indult e fajta pályafutása a homokon. A homoki szőlőtermesztésben ugyancsak kiemelkedő szerepe volt Katona Zsigmond- nak (1828—1902), aki 1889-ben telepítette szőlő ültetvényét, a róla elnevezett Katona-telepi mintaszőlőjében. Név- és árjegyzékében 160 fajta csemege- és borszőlőfajta szerepelt. A csemegeszőlőtermesztés nngy művelője A hegyvidéki szőlők pusztulása, a homoki szőlőtermesztés felvirágzása ösztönözte Mathiász Jánost (1838—1921), hogy a magyar szőlőtermesztés fellendítése érdekében kifejtett tevékenységének székhelyét a szőlőtermesztés akkori „fővárosába” Kecskemétre tegye át. 1891-ben kezdte egyengetni azt a homokbuckás, birkalegelőként' haszmagyar csemegesző!5-termeszti« alapjait. Számos tanítványt nevelt a következő gondolat szellemében: „Nem az a jó szőlész, aki az életében «okát dolgozik és meggazdagszik, hanem aki az egész világnak hasznos és maradandó alkotásokat tud létrehozni r* A kiváló tanítvány Napjainkban Mathiász nyomdokain haladva lelkes kutatógárda fáradozik csemegeszőlőtermelésünk további felvirágoztatásán. Ma élő tanítványai közül méltán érdemelte ló Nép- köztársaságunk elismerését Kocsis Pál Kossuth-díjas szőlőnemesítő. A homoki szőlőtermelés fellendülésében az említett személyeken kívül fontos szerepe volt a nagyszámú szakember és szakíró gárdának; Csókás József, Zabolai Károly, Gyürki Antal, Csereklyei Károly, Maurer János, Mayerfi Zoltán, Zsig- mond József, Petro vies István, Rács Károly, Hankovszky Zsig- mond, Geszthelyi Nagy László, Ben de László szakpropaganda tevékenységének. 1900-ban Kecskeméten kiadásra került „Homok” néven egy szőlészeti szakfolyóirat. A korszerű homoki szóló- és gyümölcstermesztés ismereteinek közkincsé tételével fontos feladatot töltött be az 1865. évi első kiállítástól kezdve a két-három évenként megrendezett kecskeméti szőlő- és gyümölcskiállítás. A homokvidék termelői ezenkívül rendszeresen részt vettek az országos és a különböző nemzetközi gyümölcs- és borászati kiállításokon. (Folytatjuk.) nált területet, amely bölcsője lett az új magyar csemegeszőlő- fajtáknak. Mathiász János nemesítő munkája a futóhomokon bontakozott ki és 30 évi munkássága, tartós dicsőséget hozott személyének, valamint a homokon született csemegeszőlőnek messze Magyarország határain túl is. A számos nemzetközi kiállításon elért sikerei közül — tevékenységét jól illusztrálja a többi között egy Hamburgban tartott nagy nemzetközi kiállítás, ahol az összes külföldi kiállítók felett győzedelmeskedett. 48 fajta csemege- szőlőből álló gyűjteményével a legnagyobb díjat: az állami nagy aranyérmet, az első díszokmányt, egy nagy és egy kis ezüst érmet érdemelt ki. 1900- ban a brüsszeli nemzetközi kiállításon az első nagydíjat kapta az 1896. évi homoki boraiért. 1902-ben a pozsonyi II. Országos Mezőgazdasági Kiállításon csemegeszőlő gyűjteményéért és homoki boraiért a legnagyobb kitüntetésben részesült: az első díszokmányt, 15 aranyérmet és Sopron város tiszteletdíját nyerte el. Dolgos életével elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy a homokvilág szőlőter- •mesztő parasztsága még sikeresebben vívja évszázados harcát a futóhomok gazdasági hasznosításáért. Szorgalmával és tekintélyével megteremtette a
