Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-13 / 86. szám

1961. április 13, csütörtök S. oldat Tömbösítés és speciallzálás a gyorsütemD fejlődés alapja az egyesített Kiskunhalasi Állami Gazdaságban Figyelmeztető statisztika Hatezerötszáz holdon kezdte ez idei tavaszi munkákat a Ta- jói Állami Gazdaság és a volt Sertéstenyésztő és -Hizlaló Vál­lalat egyesüléséből létrejött Kis­kunhalasi Állami Gazdaság. A gazdálkodás fő profilja az állat- tenyésztés és a kertészet; a két ágazat adja a gazdaság termelé­sének mintegy 70 százalékát Az egyesítéssel igen sok le­hetőség nyílt a gazdálkodás módszereinek tökéletesítésére. Mind az állattenyésztésben, mind a növénytermesztésben bevezették például a speciali- zálást, tömbösítést A szarvasmarha-állomány összevonásával egyetlen nagy csoportban van a tehené­szet, a növendékállomány és a hizlalda. Az életszínvonal növekedésé­nek új vonása: mind többen akarnak gépkocsit vásárolni. Megyénkben az elmúlt napok­ban például több százan kapták az alábbi szövegű értesítést: •Sajnos, egyelőre gépkocsi igé­nyét kielégíteni nem tudjuk.« Újfajta akcióval igyekszik most az Országos Takarékpénz­tár az autóhoz jutás lehetősé­geit megkönnyíteni: bevezette a »Gépkocsi nyeremény-taka­rékbetétkönyvet«. A nyertes be­tétkönyv tulajdonosa egy sze­mélygépkocsit kap teljesen in­gyen. A gépkocsit vásárolni szándé­kozók nagyrésze eddig is folyta­tott előtakarékosságot, s volt az OTP-nél takarékbetétje. Ezek most pénzüket áttehetik gépko­csi nyereménybetétkönyvre. Mint arról a megyei OTP-fióknál tá­jékoztattak bennünket az jár Jól, aki április 30-ig átteszi ta­karékban levő pénzét gépkocsi nyereménybetétre, vagy vált ilyent, mert ebben az esetben már részt vesz a 10 ezer fo­rintos betétkönyvek augusztusi, Aa egyes területeken dolgozók csak egyfajta munkát végezve tökéletesíthetik szaktudásukat. A növénytermesztésben is megszüntették a sokféleséget; az egyik üzemegység például csak burgonyát, a másik csak kukoricát termeszt. Ennek meg­felelően osztották el a gépe­ket is úgy, hogy egy-egy üzem­egységben csak azonos típusú gépéket alkalmaznak. Hasonlóan oldja meg a gaz­daság a rendelkezésre álló be­ruházási összegek felhasználá­sát is; nem »-toldoz-foldoz«, ha­nem fontossági sorrendben egy- egy üzemegység fejlesztésére fordítja a teljes összeget. Így az építőbrigád sincs szétosztva, egy helyen dolgozik. Nagy megtakarítást Jelent az is, hogy illetve az 5 ezer forintos betét­könyvek novemberi sorsolásán. Az OTP fiókok és postahivata­lok tájékoztatásai szerint eddig 150 gépkocsi nyereménybetét­könyvet vásároltak megyénk­ben. as eddigi öt kiszolgáló hely helyett egyetlen központi magtár látja el s gazdasár kot A trágyaellátásban te megszűnt a korábbi helyzet, amikor az egyik üzemegység eladott, a másik pedig vásárolni volt kénytelen szervestrágyát A volt táj ól gazdaság eddig Is nagy érdemeket szerzett a me­zőgazdasági művelésre alkal­matlan homokterületek szőlővel, gyümölcsössel való betelepíté­sében. A balotai üzemegység­ben csupán ezen a tavaszon több mint 100 hold új szőlőt ül­tetnek el — jövőre pedig az ideinek háromszorosára nő az új telepítések aránya. A fő gazdálkodási profilok ki­alakítása és fejlesztése mellett a gazdaság dicséretes kezdeményezései közé tartozik a sertéstelepe­ken a »köztes« csibenevelés, a balotai üzemegységben pedig a nagyüzemi libatenyésztés megalapozása. Ez utóbbi főleg a toll és máj szempontjából óriást! jelentőségű, hiszen a ma­gyar tollat és libamájat korlát­lan mennyiségben és kitűnő áron tudjuk elhelyezni bárme­lyik külföldi piacon. A vállalati gazdálkodás az n elmúlt esztendőben nagy feladattok elé állította a megyei tanács iparirányító szerveit El­sősorban az ipari osztályra há­rult fokozott felelősség, de ha­sonló értelemben írhatunk a vállalatok vezetőiről Is. hiszen az 1960-as esztendő az ugrás­szerű fejlődés éve volt a taná­csi ipar történetében. Egész sor tanácsi üzemben bővült a ter­melési kapacitás. Üj ipartelepe­ket létesítettünk, több új pro­filt honosítottunk meg az állami helyiiparban, egyes vállalatok termelése pedig a kétszeresére növekedett. Mindez azt eredményezte, hogy 1959-hez képest másfélsze­resére emelkedett a tanácsi könnyűipar vállalatainak terme­lése. E nagyszerű eredménye­kért, új munkaalkalmak terem­téséért a megye párt- és tanács- vezetői elismerésüket fejezték ki a megyei tanács v. b. ipari osztályának. Ez a dicséret azon­ban kötelez is, hiszen az előt­tünk álló feladatok — már a második ötéves terv első esz­tendeje is — további nagy cél­kitűzéseket tartalmaznak a ta­nácsi ipar fejlesztésére. Ezek a feladatok mindenek­előtt azt. igénylik az ipari osz­tály dolgozóitól és a vállalatok vezetőitől, hogy teljes szívvel és hozzáértéssel biztosítsák az idei tervfeladatok határidőre történő, maradéktalan teljesíté­sét. Nem tagadjuk, hogy a gyors felfutás a termelésben, az anyag- ellátás nehézségei és ennek szá­mos következménye több tekin­tetben is átmeneti lemaradást okozhatnak. Fel kell azonban a figyelmet hívnunk arra, hogy a tanácsi ipar Január és febru­ár havi tervlemaradását csak részben lehet e fenti indokok­kal magyarázni. %# éleményünk szerint itt * már többről vein szó, mint az új gazdasági év kezdeti nehézségeiről. Emlékeztetünk arra, hogy az elmúlt esztendő­ben több cikkben hívtuk fel a figyelmet a második ötéves terv első esztendejének jó előkészí­tésére. Nincsenek pontos adata­ink, hogy hol. mit tettek a terv­szerű termelés biztosítása érde­kében. Csupán az elmúlt két hónap statisztikájából vonunk le egy-két következtetést. A tanácsi könnyűipar vállala­tai a saját maguk által kidolgo­zott és elfogadott termelési ter­veket sem tel jesítették. Január­ban 16 százalékkal, februárban pedig 10 százalékkal kevesebb árut adtak a népgazdaságnak, mint vállalták. Különösen a februári lemara­dás statisztikája kedvezőtlen, mivel a tervteljesítés csak 89 3 százalék, viszont a létszámfel­használás 97,5 százalék, az egy munkásra eső termelés alakulá­sa pedig még ennél is kedve­zőtlenebb; 15,2 százalékkal ala­csonyabb a tervezettnél. Más­szóval, alig múlt el két hónap, de máris több millió forint adó­ság van vállalataink számláján. J óllehet ez az adósság csak viszonylagos, hiszen ha a bázisidőszakhoz, 1960. február­hoz mérjük, akkor a vasipar 14 százalékkal, a bútoripar 44 szá­zalékkal, a cipőipar 73 száza­lékkal. a vegyesipar 24 százalék­kal, a tanácsi könnyűipar pedig összesen huszonnyolc százalék­kal termelt többet. Ezek a szá­mok azonban nem mentenek fel senkit a tervezés realitása és azon kötelezettség alól, hogy a vállalatok által elfogadott és a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága által jóváhagyott ter­veket minden üzem kollektí­vája időben teljesítse. Különben a szervezetlenség és a tervsze­rű ti enség következményei ked­vezőtlenül visszaütnek, kölönc­ként gátolják vállalatainkat a jobb és gazdaságosabb termeié* végzésében. _Ezek a negatív jelenségek, el­sősorban a munka termelékeny­ségének lemaradása és az ismét­lődő tervszerű tlenségek arra i» figyelmeztetnek, hogy a taná­csi ipar fejlesztése mellett máa most több időt, az eddiginél na­gyobb gondot keU fordítani a* ipari osztálynak az elért terme­lési eredmények fokozására, » múlt évben jelentősein fejlesztett vállalatok megszilárdítására, mű­szaka erősítésére, problémáiig megoldására. — Tudom, hogy szabadságon vagyok, de szeretnék pihenni és szívesen bejönnék a hivatalba. Eddig százötvenen váltottak gépkocsi nyeremény-betétkönyvet megyénkben T_-|j ............................................................................-..................... Molnár Frigye«» TtdáU&tnok — Bács-Kiskvn menye szOINermeszlésének mőltja, jelene és jövője A filoxéra feli én őse és a magyar szőlőtermesztés megmentése jelentős feil Misnek Indult. Lé­nyegében ekkor alkultak ki az azóta is növekvő hírnévnek örvendő homoki bortermesztó körzetek. Kiskőrös, Soltvadkert, Soltszentimre, Izsák, Alpár, Ti- szakécske, Hajós, Nemesnádud­var, Bácsalmás, Kunbaja, Já­noshalma és más Bács megyei szőlőtermesztő községek. Létrejönnek a szőlős nagybirtokok A kistermelői és úri birtokosi telepítések mellett a filoxéra- vészt követő években nagyobb tőkés szőlősgazdaságok jöttek létre. A többi között 1890-ben Beretvás Pál a meglevő 32 ka- tasztrális hold szőlője mellé újabb 24 katsztrális holdat te­lepítő't. 1891-ben kezdik meg Ballészöc-pusztán a WéberEde- féle 2000 katasztrális holdas „Helvécia” szőlőbirtok telepíté­sét. Ez évben kezdte Kecske­mét város telepíteni a 200 hol­das szikrai szőlőültetvényét. — 1898-ban Kláber Mór, soproni borkereskedő megkezdte a 468 katasztráli' holdas klábertelepi szőlő telepítését. A feudálkapitalista viszonyok között létrejött szőlősnagy- binokok az egész évi sző­lőmunkákat kizárólag kézi erő­re alapozták, mivel igen olcsó volt a munkaerő és Magyaror-: szág Iparilag fejletlen ország! volt. A termelőerők helyzetét. I az embertelen termelési viszo- j nyolcat keserű cinizmussal jel­lemzi az akkor szállóigévé vált mondás: „A szőlő a hajlott há­tat szereti.” Ez a társadalmi háttere annak, hogy nem ala­kult ki gépi erőre, a modern technikára alapozott szőlőter­mesztés az Alföldön. (Folytatjuk) ' M em kétséges: ez a feladat 11 a tavalyinál is több mun­kát, nagyobb felelősséget ró as ; ipari osztály minden dolgozói á- 1 ra. Azonban a tervszerűbb szak-» I irányítás, az ellenőrző és segítő | tevékenység lehetőséget nyújt ; ahhoz, hogy a ma még kedve-» ; zőtlen statisztika rövidesen ke*» vezövé váljon. Sándor Géz» Bejutottak az országot döntőbe A Tismkéeskei 638-aa számú Iparltanuló Iskola 40 tagú szar ' valókórusa vagy sikert ért el az ipari tanulók kulturális sereg* szemléién Szegedem A tanulók által felelevenített munkásmoz* galmi hagyományok, József At* tila és Majakovszkij versei ha* talmas közönségsikert váltottak ki a közel 500 főnyi hallgatóság* hói. A zsűri egybehangzó bírd* lata alapján a szavalócsoport ki* váló fokozatot ért el és így tar vább jutott az országos döntő* be. Reméljük, a tiszakfécskei fia­tal' % ott is szép helyezést ér­nek el. Kovács Géza A Selyem-csárdás sikere A kalocsai járás Duna menti községeinek KISZ-fiataljai áp­rilis 9-én, vasárnap Úszódon rendezték meg a kulturális se* regszemle körzeti bemutatójitÁ A rendezvényen a fajszi, a bá-> tyai, a foktői, a dunaszentbene* deki, a gederlaki és az uszóclt* KISZ-szervezetek kultúrcsoport— jainak a szavaiéi, tánccsoportjai*í ének- és zenekarai vettek részt. A színvonalas műsort mintegy 600 főnyi vendég nézte meg. — Legnagyobb sikert a foktői KlSZ-isták Selyem-csárdás cí­mű táncszáma aratta. masabbak. Fehérbor-termesztés­re: Szlankamenka, Kövidinka, Ezerjó, Olaszrizling, Sárfehér, Piros veltelini, Sauvignon és Semillon, — a vöröstermesztés­re: Oportó, Nagyburgundi, Kék- góhér, Kókpurcsini, Malbeck, Merlott, Cabernet és Verdot — fajtákat ajánlotta. Alig fél évszázad alatt tehát leleményes népünk szorgos erőfe­szítéssel „aranyhomokká” kezd­te szelídíteni a futóhomokot, örökségül hagyva fiúról-unoká- ra a ma már közel két évszá­zad tanulságát: a szőlő és a gyümölcs termi a homoki em­ber gazdagságát. A domb- és hegyvidéki sző­lők nagyarányú pusztulása kö­vetkeztében az ország szőlő- és borgazdálkodásának az alföldi homok, a homoki szőlő- és bor­vidék lett a menedéke. Üjabb nagyarányú homokparcellázások indultak. 1880 és 1913 között Kecskeméten 7761 katasztrális hold homokterületet parcelláz­tak szőlőtelepítésre. A szőlőterület t, következő­képpen növekedett Kecskemé­ten: kh telepítés 1892- 1900 között 3202 1893- ban 330 1894- ben 53 1897-ben 150 1900—1912 között 3380 Kecskemétnek 1929-ben ösz- szesen 12 ezer katasztrális hold szőleje volt, amely az ország összes szőlőterületének har­mincadét tette ki. A filoxéra- vész utáni időkben a Duna— Tisza köze többi szőlővidéke is rés szerint Kecskemét környé­kén szám szerint 29 fajta sző­lőt termesztettek) 1884-ben a földművelésügyi miniszter a Kecskeméti Gazdasági Egyesü­lethez megküldte azoknak a szőlőfajtáknak hivatalos jegyzé­két, amelyek Kecskemét homok­talajának beültetésére legalkal­A Duna—Tisza közi homoki szőlőtermesztés nagyarányú fejlődése a filoxéravész kiala­kulását követő Időszakban in­dult meg. Ekkor az egész or­szág szempontjából fontos köz­gazdaság! jelentőségre tett szert és a magyar szőlő- és gyümölcs- termesztés fejlesztésében felbe­csülhetetlen szerephez jutott. Az Amerikából eredő filoxé- rát 1863-ban Franciaországban fedezték fel először Európában. 1875-ben Magyarországon is fel­lépett, az országban 1883-ban már 199 ezer katasztrális ho’d szőlőt pusztított ki. A homoki szölőtalajok immu­nisnak bizonyultak a filoxérá- val szemben. Jellemző a kora­beli kecskeméti városi vezetés­re, hogy Homyik János városi főjegyző (a város történetírója) hírül véve a filoxéra franciaor­szági pusztítását, már 1873-ban felhívta a szőlősgazdákat, hogy jelezzék a filoxéra esetleges fel­lépését a védekezés megszerve­zése érdekében. IV, lattan az első szőlők ugyan­csak a célszerű homokmegkötés •arán jöttek létra az 1800-as évek elején. Nagyobb mérvű te­lepítés az 1853-as parcellázá­sokkal indult, amikor az ország számos vidékéről idetelepült földnélkülieknek osztottak addig birkalegelőnek használt homok- terű leteket Kiskőrösön 1828-ban 937 adózó családnak fele ren­delkezett szőlővel, összesen 366 és kétnegyed pozsonyi mérő nagyságú ültetvénnyel. A szőlő- területek kicsik voltak, 196 csa­ládnak volt háromnegyed pozso­nyi mérőnek megfelelő szőlője Az 1800-as évek elején a Csá­szártöltés—nemesnádudvari, ho­mokkal borított löszháton is voltak szőlőültetvények. 1828- ban Császártöltésen 181 adózó család közül csupán négynek nem volt szőlője. A fél—kettő pozsonyi mérő nagyságú szőlő- területek voltak a jellemzőek. Ugyancsak 1828-ban Nemesnád­udvaron a 279 adófizető család közül 168 rendelkezett szőlővel. 43 családnak volt egy pozsonyi mérő nagyságú szőlője, 24-nek ennél kevesebb, 111-nek egy pozsonyi mérőnél nagyobb sző­lőültetvénye volt 29 fajta szőlő Kecskemét környékén A termelt szőlőfajták általá­ban helyiek és keléti fajták vol­tak, Az 1812-ben történt felmé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents