Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-12 / 85. szám
4. «Ida) 1961. április 18, szerda. Úf módszerek a falusi népművelésben Törökvilág Kecskeméten Az egész ország népművelőinek figyelme méltán terelődik az utóbbi hónapokban arra, hogy valóban korszerű eszközökkel, színes és érdekes módon tudják kielégíteni a megváltozott helyzetből adódó kívánalmakat, melyeket a termelőszövetkezeti átszervezés jelenlegi eredményei hoztak felszínre országszerte, így megyénkben is. Jellemző, hogy falusi nénmű vei óink milyen magas színvonalon és milyen gyorsan reagáltak az új követelményekre. Néhány elismerésre méltóan érdekes kezdeményezés máris született megyénkben. Céljuk, hogy hozzájáruljalak a szövetkezeti keretek között dolgozó parasztság világnézetének alakításához, szakismereteinek, politikai megalapozottságának erősítéséhez. SoVoHalú támogatás A falusi művelődési munka egvik legfontosabb területeként jelentkezik megyeszerte a termo1 őszövet kezetek, kulturális in f''/mérvek, művelődési ügyekkel foglalkozó szervezetek, kollektívák által történő patroná- lása. Örömmel számolhatunk be róla, hogy jó néhány művelődési házunk, így a kiskunhalasi, a madaras!, a keceli, s a kiskunfélegyházi, már hosszabb idő óta nagy lelkesedéssel végzi ezt a munkát. Az utóbbi időben új és változatos formái és módszerei alakultak ki ennek a szélesedő patronázs-mozga- lomnak. Elismeréssel kell szólnunk a művelődési autó ilyen irányú munkájáról. Az autó könyvkölcsönzést bonyolít le, ismeret- terjesztő előadások tartását szervezi és filmet vetít. Számtalan esetet meséltek el .* művelődési autóval járó népművelők, melyek azt tanúsítják, hogy eddig a kultúra vérkeringésébe be nem kapcsolt tömegek Is belekerültek a művelődés áramlatába. Olyan tanyai parasztemberek, akik a kalendáriumnál egyebet nem igen forgattak, most éltesebb korukban szenvedélyes olvasókká Váltak. A fiatalok egész hada várja az időnként egy-egy tsz- közpomtban, vagy iskolában megjelenő művelődési autót, hogy új könyvekhez jusson. A filmet is jóbarátként üdvözlik olyan, tanyán élő dolgozó parasztok, akik eddig évente egy- szer-kétszer ülhettek csak a vászon elé. Ha nincs autő... Néhány nagyobb falusi művelődési otthonunk is sajátos módszereit dolgozta ki a tanyai munkának. A keceli művelődési otthon agregátorral és vetítő- génoel fölszerelt, bármely járműhöz hozzákapcsolható berendezést létesített, s ezzel a — ma már iárásszerte jól ismert — kultúrkordéval járja a környékbeli tsz-eket. A soltvad- keríi. a felsőszentiváni, a bácsalmási művelődési otthon színjátszói, ismeretterjesztő előadói és vetítőgépei is rendszeresen tartanak a határban elszórt lakosságnak előadásokat. A kiskunhalasi járásban 12, a bajaiban 9, a bácsalmásiban pedig 6 külterületi iskolát láttak el a járás adottságának megfelelően alapvető népművelési felszerelési tárgyakkal, vetítőgéppel, rádióval, letéti könyvtárral. Ezek a helyek ma már valóságos tanyai kultúrközponKozmetikai árukiállítást rendez a Bács-Kiskun megyei Iparcikk-kereskedelmi Vállalat Baján, a József Attila Művelődési Ház kiállítási termében, amelyet április 12-én, szerdán nyitnak meg és két napig tartanak nyitva. Ugyanezen a helyen négynapos hanglemez-, hangszer-, horgászcikk- és vízijármű- kiállitást nyitottak meg kedden. tokká fejlődtek, melyeket rendszeresen látogatnak film vetítéssel, ismeretterjesztő előadásokkal, vidám, tarka műsorokkal. A kiskőrösi járásban is négy helyen létesítettek kes- kenyfilm-veti tőgép beállításával ilyen tanyai centrumot. Többre is futná az erőből Az eredmények mellett azonban azt Is meg kell állapítanunk ezzel összefüggésben, hogy a munka üteme egyáltalán nem kielégítő. Jóval több telne az erőnkből, nem beszélve arról, hogy szívesen látnánk, ha a tanyai iskolák felszereléssel való ellátása időszakában a Művelődésügyi Minisztérium összeegyeztetné az oktatás és a népművelés felszerelési igényéit, s az eddiginél céltudatosabb módon juttatna alapvetőbb felszerelési tárgyakat tanyai iskoláinknak. Gondolnánk itt telepes-rádiókészülékek, gázlámpák, diavetítőgépek központi beszerzésére, esetleg arra, hogy a Művelődésügyi Minisztérium illetékesei ösztönözzék a köny- nyűipart művelődési célokra felhasználható, de eddig még nem gyártott, vagy nehezen beszerezhető ilyen felszerelési tárgyak készítésére. A kalocsai példa Érdekes kezdeményezés megvalósításával foglalkoznak a kalocsai járásban. A szövetkezeti szervezés időszakában pedagógus nagyaktíva vitatta meg az ezzel kapcsolatos nevelési és felnőtt oktatási problémákat. Az aktívaülés határozataképpen most a szülői munkaközösségek bekapcsolásával szervezik meg a felnőttek közötti felvilágosító munkát. Tíz jelentkező, kultúra iránt érdeklődő tanyai dolgozó elég ahhoz, hogy külön csoportot szervezzenek a tanyai pedagógusok. A tanyai szülőkből és érdeklődőkből álló csoportok a pedagógus vezetésével összejöveteleket tartanak, konzultációkat szerveznek közérdekű kérdésekről, melyek a termelőszövetkezeti tagokat közvetlenül érdeklik. Négy alapvetően fontos, a közös gazdaság fejlesztésével ösz- szefüggő hasznú témakört mindenütt megvitatnak. Ezek: munkaegységszámítás, a járási párt- és tanácsszervek mező- gazdaságra vonatkozó határozatainak ismertetése, tájékoztatás a termelést Ösztönző újabb intézkedésekről, valamint a 19/ 1959. F. M. sz. rendelet ismertetése és megvitatása. A munkát az általános iskolák igazgatói irányítják. Az osztályfőnökök gyűjtik össze a jelentkezőket, osztják be a csoportokat A kalocsai járás vezetői arra is gondoltak, hogy e fontos akciók megszervezése időszakában más jellegű rendezvényekkel ne zavarják e fontos és közérdekű tájékoztatók sikerét. Ebben az időszakban minden erőt ezeknek az összejöveteleknek a megszervezésére fordítanak a tanyai területeken. Néhány érdekes kezdeményezés, ügyesen alkalmazott módszer! Mindegyik azt igazolja, hogy falusi értelmiségünk nemcsak a szövetkezeti átszervezés időszakában, hanem most, a megszilárdítás idején is szívesen és lelkesen vesz részt e nagy társadalmi átalakulás előbbre segítésében, eredményeinek állandósításában és fejlesztésében. Az élenjárók, a kezdeményezők minden elismerést megérdemelnek. Azit szeretnénk, ha példájukat még számosán követnék. Csáky Lajos Körülbelül két hónapja, a Népkutató Füzeteik 3. számaként jelenít meg nyomtatásban Krajnyák Nándor: Kecskemét a török korban című tanulmánya. A levéltári kutatások nyomán a megyeszékhely törökkori történetéhez még egy érdekes adalékot tehetünk hozzá. Ismeretes, hogy a török kezén levő területek törvényhatósága elmenekült és királyi területen tovább folytatta működését A fülek! várban székelt például Pest, Pilis és Solt vármegyék törvényhatósága. 1668-ban ide rendeltek a megye falvaiból egy-egy embert, hogy az otthoni állapotokról beszámoljon. A király parancsára történő kihallgatást más megyékben is elvégezték, de a feljegyzések (Szabolcs megye kivételével) elvesztek. A megyénkről szóló jegyzőkönyvet Purjesz István fedezte fel egy budapesti levéltárban. Az irat óriási forrásértékére jellemző, hogy a megye 125 lakott helysége közül 94-nek a küldöttei tettek részletes vallomást. Kecskemét küldöttei (Csirkator Mihály és György Nagy Péter) ezeket vallották. — Kérdés: Tudódé, hogy meg nem elégedvén az régi adóval és újonta reájuk vetett munkával, élést is mindenfélét kíván rajtok, úgy-mint vágó barmot, bárányt, búzát, mézet, vajat és ezeken kívül valamit kigondolhat (a török) nagy bírságok alatt meg is veszi a szegénységen? — Felelet: Szokott adajokon kívül minden esztendőben vajat feleset kell befizetniek, de ebben az esztendőben adtak már az basa számára adajokun kívül ezer oka vajat. — Kérdés: Tudódé, hogy ha valamely ember megtalál halni valamely török jószágban, vagy az hideg miatt, vagy víz miatt, avagy tolvajok miatt el talál veszni, képtelen summa pénzt kéván haláláért? — Felelet: Jóllehet, ezen városnak ugyan az török császártól volt levelek, hogy az olyan véletlen meghalt emberek díját meg ne vegyék rajtok, de ezzel nem gondolván azubasák, akármi nevezettel is haljon meg az ember, de kiért 10 tallért, kiért többet is elvonják bitangul. — Kérdés: Újvárban (Érsek* újvár) minemű képtelen és számlálhatatlan költségbül álló szekerezést kell tenni a szegénységnek? — Felelet: Az újvári szekere- zés felette súlyos rajtok, mert minden esztendőben egynihány Ízben kelletik Üjvárba szekeremnek holmi dologban. Eccers- mind ötven- a hatvan szekeret is kell adniok. Marhájuk kára, s veszedelme ezen szekerezés miatt annyi, kinek számát sem tudják. A fenti adatok éles fényt vertnek a sokszor elviselhetetlen török terhekre és parasztságunk egyre fogyó gazdasági erejére. Az irat ezért megyénk törökkori történetének kiemelkedő fontosságú dokumentuma. Kőhegyi Mihály (7lyári míÍQtizfcJtp Balán Az ország legjobb rajzpeda- gógusad részére ebben az évben Baján rendezik be a nyári művésztelepet. A Felsőfokú Tanítóképző Intézet épületében június 23-ától augusztus 25-ig, két csoportban. 30—30 fő tartózkodik majd. A művésztelep második turnusának művészeti vezetésére ifjú Éber Sándor és Tótit Gyula bajad festőművészeket kérték féL A bajai művésztelep munkájában az emberábrázolás lesz a fő témái 48. Szerencsés nyájas mosolyt erőltetett magára és amilyen szívélyesen csak tudta, invitálta Benkőt: — Hát persze, ez nagyon jó lesz, pajtás! Ó, Júlia is hányszor nógatott már, s ón szamár, mindig elfelejtettem. Na, de most már nyélbeütjük. Tudod mit? Gyertek fői holnap, vagy holnapután. — Jó. Holnapután. Ügy estefelé. — Mondjuk hat-hét óra tájban. — Akkor hát megegyeztünk! — szorította meg Szerencsés kezét Benkő. Szerencsés, amint magára maradt, tüstén felhívta Júliát. — Szivecském, Benkő és a felesége holnapután este feljönnek hozzánk. Júlia alig válaszolt néhány szót. Letette a kagylót. Szerencsés alig.várta, hogy hazakerüljön. Júlia ezzel fogadta: — Tudod, hogy most a tűzzel játszol? — Nem tudtam kitérni! — legyintett kedvetlenül Szerencsés. — Hát jó. Mindent elintéztem. Hány órára jönnek? Hét felé? Rendben. A lány holnap szabadnapra megy. Majd én főzök. — Te? Na hiszen! — tréfálkozott Szerencsés — és ugyan mit? — Csak nem gondoltad, hogy bankettet rendezünk a barátodnak? — sziszegte Júlia. — Valami egyszerű sültet körettel, savanyúsággal, és egy üveg családi sört. Semmi többet. Szerencsés arca felderült: — Tényleg, milyen okos vagy, Júlia! Én erre nem is gondoltam. Hát persze, nemes egyszerűség. Júlia már kész volt a vendégfogadás programjának további részleteivel is: — A zenegépet — nagytakarítás örve alatt — átvittem a szomszédba. A házmester majd levisz néhány feltűnő bútordarabot és szőnyeget a pincébe. Már megbeszéltem vele is. Szerencsés körülnézett a szobában: — Ezt a szőnyeget okvetlenül vitesd le. És ezt az állólámpát is. Hát ezzel az ólomkristály- készlettel mi lesz? — Ez az örökségem. Remélem, a párttitkárodnak így nem fog szemet szúrni. És meg kell szépen, ügyesen magyarázni, hogy mi még a falatot is kispóroljuk a szánkból, csakhogy szép otthonunk legyen. Az ilyen mániát nem tiltja a szocializmus. A bútorok nagy részét apuéktől kaptam slussz. És figyelmeztetlek, János, hogy semmiféle szentimentalizmus. Vigyázz, mert ezen a hülyeségen úgy elcsúszhatunk, mint a pinty. Szerencsés magára maradt Fázósan kuporodott le egy fotelbe. Tehát Benkő idejön — gondolta. — S mit talál itt? Csupa hazugságot. Én hazudni fogok neki. És Júlia is. És hazudnak a bútorok, a falak, minden. De félt is. Hátha Benkő megint bírálni, figyelmezteni akarja, mint a múltkor, v s erre épp az ő meghitt otthonát tartja legalkalmasabbnak? Vajon tovább kutatott, szimatolt volna? Ki tudhatja? Szégyenkezett önmaga előtt. Benkő talán éppen abban a székbe telepszik majd, amelyben a minap Felpéczy fejtegette a rendszer ellenségeinek hitvallását. De hiszen ez immár az ő hitvallása is! Milyen szörnyen összegabalyodott minden. Az egész élete egy kúsza gomolyag. Micsoda kegyetlen, gonosz tréfa az egész! Hogy is van ez? — töprengett Szerencsés — „Ha kapitalizmus volna, hatalmas úr volnék. De én harcolok a kapitalizmus ellen.” Meg kell bolondulni Estére, mire Benkőéket várták, jócskán átalakult Szerencsés lakása. Júlia úgy megváltozott, mintha világéletében egyszerű, szerény házi asszony lett volna. Még kora délután átöltözött a cselédlány holmijába. Felvett egy elnyűtt ruhát, íejkendót kötött a fejére s a lábára húzta a lány nagy, széles papucsát Szerencsés fanyarul mulatott rajta. Akár egy tűzről pattant falusi menyecske. A lakásból néhány feltűnő darabot átcipeltek a szomszédba. Júlia páratlan körültekintéssel konspirált. Egész délután zúgatta a porszívógépet, hadd halija a szomszéd, hogy csakugyan nagytakarítás van. Hét óra előtt megérkeztek Benkőék. Júlia Benkőné nyakába borult: — Csakhogy végre megismerhetlek, szívem. Ó, mennyit beszélt nekem az én Jánosom rólatok! És én is, milyen hálás vagyok nektek, amit érte tettetek! — Ugyan, semmi, ez kötelességünk volt — hárította el Benkőné a teljesen őszintének ható hálálkodást. — Meg aztán tudod, hogy János az én uram legkedvesebb barátja. Mindig mondom neki, ha egy kicsit összezördülünk, hogy bezzeg, ha engem úgy szeretnél, mint a barátodat, akkor megkímélnél..: Szerencsés szíve nagyott dobbant. Nem akart Benkő szemébe nézni. Előresietett, s úgy tessékelte be a vendégeket. Benkőnek tátva maradt a szája, amint körülnézett a lakásban. Még így, valamelyest meg- kopasztva is egy ragyogóan berendezett otthon tárult a szeme elé. — Tyü. Janikám, ez igen! Kit ütöttél le. Szeren csésné meggyőző szerénységgel válaszolt a kérdezett helyett: *- ó, ha tudná, Benkő eávtárs, bogy mi milyen egyszerűen élünk! Semmit sem engedünk meg magunknak, ami másoknak természetes. Sehova sem járunk* hozzánk sem jár senki, de még egy mozijegyre sem költünk. Ketten vagyunk és összekupor- gattufc a lakásra valót Mindenünk a szép otthon. Feltettem magamban: az én Jánosom mindig olyan otthontalanul hányódott, hát majd most kárpótolom. — Remek Ma otthont varázsolt asszonyom, ezt meg kell adni! — bámészkodott még mindig Benkő. — ó hát, barátocskám, megnyalhatod a tíz ujjadat, hogy ilyen feleséget fogtál ki magadnak! Benkő ezt olyan őszintén mondta, hogy Szerencsés szem- pillantás alatt elhitte, s túltette magát azon a felvillanó emléken, hogy Benkő ellenezte házasságukat Vacsorához ülte*. Benkőnek valóban imponált a vacsora szerénysége. Tartott attól, hogy Szerencsésék a kedvéért majd valami megerőltető költekezésbe keverednek, s így érezte igazán jól magát. — Hát bizony, ml még nem vittük ennyire — mondta. —• De hát mindkettőnk szülei öregek, s támogatjuk őket is. Meg tudja a fene, úgy elmegy az a kis pénz. — El bizony —< alakoskodott Szerencsés. — Mondd, te mit csinálnál, ha rengeteg sok pénzed volna? — Ezen még sohasem gondolkoztam — nevetett jóízűen Benkő. — Alighanem helyet találnék neki. — Ugyan — tréfálkozott Júlia —, egy párttitkámak puritánnak kell lennie. Csak bajban lenne, ha sok pénze volna. (Folytatjuk.) \ »sauf»
