Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-12 / 85. szám

MAGYAR* SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0AC5 - KISKUN MEGYEI LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM Ara 60 fillér 1961. Április 12. szerda Világ proletárjai, egyesüljetek! Verseny­nyilvánosságot Nálunk a legkisebb ésszerű­sítő javaslatot, kezdeményezést sem sajátíthatja ki egyetlen gyár vagy üzem. A mi elvünk: az általános társadalmi haladás megköveteli, hogy a legjobb szakmunkások munkamódsze­reit közkinccsé tegyük, újításai­kat széles körben elterjesszük, s nemcsak az üzemben, hanem a sajtóban is biztosítsunk meg­felelő nyilvánosságot. Ennek jelentőségét megyénk sok üzemében felismerték. A Rács megyei Állami Építőipari Vállalat, a Fűszer- és Édesség­kereskedelmi Vállalat, a TÜZÉP és még több üzemünk dolgozói­nak szerkesztésében megjelenő üzemi híradók igen sokrétűen, érdekesen tájékoztatják a mun­kásokat a legfontosabb gazda­ságpolitikai kérdésekről, helyes munkamódszereket közölnek és javasolnak. Másutt a hangos­híradóban is közlik a termelési »-szenzációkat«, köszöntik a leg­jobb munkásokat, műszakiakat, ismertetik munkamódszereiket. A termelést propaganda a megyei párt-végrehajtóbizottság határozata óta megjavult. Több helyütt létrejöttek az üzemi szerkesztő bizottságok, új, friss anyagok kerültek a versenytáb­lákra, megsokszorozódtak az újítói közlemények stb. Enhek ellenére azt kell mondanunk: a mai napig érvényes az előbb említett határozatnak az a meg­állapítása: »-Általában nem ki­elégítő a szemléltető agitációs módszerek alkalmazása, de nem is tulajdonítanak ennek megfe­lelő jelentőséget.« Más szóval: üresen ásítanak még a versenytáblák, hiányza­nak a célkitűzéseket megjelölő, arra mozgósító feliratok, a hi­bákat ostorozó karikatúrák. Pedig nagy szükség van ezek­re, sőt igény is. Kétségtelen, hogy az elmúlt években nőtt azoknak a munkásoknak a szá­ma, akik. öntudatosan végzik feladataikat. A követelmények azonban nagyobbak, s ezzel nem mindenki tart lépést. Ebből fa­lsad, hogy van még fegyelme- zetlenkedő, selejtgyártó. Még mindig a hanyagság az oka a balesetek jó részének. Előfordul, hogy egyik-másik helyen lopják a nép vagyonát stb. Ezeknek a mulasztásoknak, hibáknak mér­sékléséhez, illetve megszünteté­séhez ad nagy segítséget az ele­ven, helyes cselekvésre késztető, sokrétű versenynyilvánosság. Egyébként a munkások nem­csak egymás eredményeire ki­váncsiak, hanem érdekli őket az új technika, az új munkamód­szerek, a politikai események, s egyéb más közérdekű kérdések. Ezeknek a kívánságoknak a ki­elégítését segíti a megyei párt­végrehajtóbizottság, amikor az előbb említett határozatában utasította megyénk üzemeinek, vállalatainak pártszervezeteit, hogy a szakszervezettel és a gazdaságvezetéssel karöltve az üzem adottságainak megfelelően biztosítsák a versenynyilvános­ságot. figyelembe véve a gyár i előtt álló legfontosabb népgaz­dasági feladatokat. 1 Kártevő előrejelző állomásokat létesítenek Algéria Franciaországnak többe került, mint amit „hozott a konyhára“ Komplex védekezési kísérlet az imrehegyi Béke Termelőszövetkezet gyümölcsösében De Gaulle tábornok beismerései a keddi sajtóértekezleten A MEGYE mezőgazdaságának szocialista átszervezésével az eddiginél nagyobb feladatok várnak a megyed növényvédő állomásra. Megkértük Szűcs Józsefet, az állomás laborató­riumának vezetőjét, hogy adjon tájékoztatást ez évi terveiről. — A laboratórium ebben az évben különösen a megye gyü­mölcstermesztése szempontjából fontos problémák megoldásán dolgozik. A legfontosabb fel­adataink egyike a barackmoly­nak, ennek a veszedelmes kár­tevőnek vizsgálata. Eddig sem a hazai, sem a külföldi iroda­lom nem ismeri részleteiben életmódját, fejlődését, szaporo­dását stb. Ide vonatkozó kuta­tásainkat a megye több pontján a napokban meg is kezdjük. Másik kutatási területünk a cseresznyelégy rajzási viszo­nyainak részletes tanulmányo­zása. létesítenek, ahol természetes vi­szonyok között tanulmányozzák majd a kártevőket. Itt létesíte­nek majd fénycsapdát és állít­ják fel a meteorológiai felsze­reléseket is. ERŐSÍTIK a termelőszövet­kezetekkel a kapcsolatot. Rövid időre szóló helyi előrejelzéseket adnak a kártevőkre vonatko­zóan és egyben felhívják a fi­gyelmet a védekezésre is. ör­vendetes, hogy mind több gaz­daság keresi fel a növényvédő állomást és érdeklődik a külön­böző kártevők elleni védekezés módjairól. — Mi szívesen adunk segít­séget a közös gazdaságoknak a növényvédelmi feladatok vég­rehajtásában és ezúton is fel­hívom a figyelmet a szakszerű, időben történő növényvédelem­re — hangoztatta végezetül Szűcs József. Párizs. (MTI) Kedden hajnal­ban újabb plasztikbomba-me- rénylet történt Párizsban, né­hány méterre az Elysée-palotá- tóh A kis erejű bomba robba­nása szinte még anyagi károkat sem okozott, felrobbantásával a merénylők nyilván csak jel­képes hatást akartak elérni De Gaulle sajtóértekezletének nap­ján. Erre vall a merénylet he­lyének megválasztása is. A köztársasági elnök sajtó- konferenciájára zsúfolásig meg­telt az Elysée-palota ünnepi nagyterme. De Gaulle előbb az algériai problémára vonatkozó kérdésekre válaszolt és azt hangoztatta, hogy az alapvető kérdés: milyen lesz a holnap Algériája, milyenek lesznek Al­géria jövendő kapcsolatai Fran­ciaországgal. A köztársasági el­nök nyilván a francia polgári közvélemény előkészítése céljá­(Báes-JCűkim és (Békés mje.qtj.ii írók talál kohója Szarhatott TERVEZZÜK pajzstetű és almamoly előrejelző állomások létrehozását öt helyen. A szer­vezést már megkezdtük. Ezek is a jobb védekezést szolgálják. A baraokmoly ellen úgyneve­zett komplex védekezési kísér­letet is végrehajtunk az imre­hegyi Béke Termelőszövetkezet gyümölcsösében. Ez alkalommal új vegyszereket is kipróbálunk —. hangoztatja a laboratórium­vezető. A növényvédő állomáson az idén külön megfigyelő kertet is A Békés megyei Tanács műve­lődési osztálya és a Kecskeméti Katona József Társaság rende­zésében ma, szerdán egésznapos találkozón vesznek részt Szarva­son Bács-Kisfkun és Békés me­gye íróinak képviselői. A program szerint megtekin­tik a város nevezetességeit, köz­tük a botanikusok körében vi­lághírnévnek örvendő Arborétu­mot, majd megbeszélik a két niegye irodalmi életének prob­lémáit, tanácskoznak azok meg­oldásának módjáról. Remélhető, hogy a baráti ta­lálkozó a két megye írói között szoros alkotó kapcsolat megte­remtését eredményezi, s előse­gíti az irodalmi elet fellendülé­sét mind a Tiszántúl békési tá­jain, mind a Duna—Tisza közén. Megyénkből a prózaírókat Gé­mes Gábor. Kincses Ferenc, Tar­ján István, Weither Dániel, a •költőket Antalfy István, Fel­vidéki István, Madarász László, Nagyistók István és Varga Mi­hály, a Katona József Társaság, illetve a bajai Tóth Kálmán Társaság tagjai képviselik. A találkozó befejezéseképpen a Bács-Kistkun megyei írók a szarvasi óvónőképző dísztermé­ben műveik előadásával irodal­mi estet rendeznek, amelyen Tóth László, a Katona József Társaság elnöke mondja az ösz- szekötő szöveget. Ezer vagonnal több zöldség és gyümö’cs mint tavaly A MÉK igazgatósági ülése A Megyei Értékesítő Központ tegnapi igazgatósági ülésén, a j főosztályvezetők előterjesztése I "lapján, a termelőszövetkezeti I melegágyak hasznosításáról, a j raegye zöldség-, gyümölcsellátá- i iának előkészületeiről és a föld- í művesszövetkezeti sertéshizlal- ! dák helyzetéről tanácskoztak. A tájékoztató jelentés szerint .. s tavalyi 2313 vagon zöldségnél, gyümölcsnél ez évben ezer va­gonnal több áru kerül a fogyasz­tókhoz. A jobb ellátás érdeke ugyanakkor megkívánja a zöld­ség, gyümölcs árusításával fog­lalkozó bolthálózat további szé­lesítését, ezért ebben az évben még tíz ilyen földművesszövet- I keze ti szaküzlet nyílik megyénk ! városaiban és községeiben. Szó volt a megbeszélésén a I vendéglátó vállalat és az üzemi ' konyhák zöldségellátásáról is. VIRÁGZIK az almafa (Pásztor Zoltán felvétele.) ból hangsúlyozta, hogy Algéria Franciaországnak többe került* mint amennyit „hozott a kony­hára”. A* algériai kérdés megol­datlansága jelzálogként ne­hezedik Franciaországra ka­tonai és diplomáciai síkon egyaránt. Kijelentette, hogy a legna­gyobb hidegvérrel nézne szem­be azzal a lehetőséggel is, hogy Algéria kikerüljön a francia uralom alól. Semmilyen ellen­vetése sem lesz — állította De Gaulle tábornok — az ellen* hogy Algéria olyan állammá alakuljon, amilyenné lakosai akarják, viszont burkolt fenye­getést hangoztatott: ha Algéria a szakítást választja, áttelepítik a franciának megmaradni akard lakosságot és Franciaország nem ad semmilyen segítséget az „ilyen Algériának”. Ezzel szem« ben hosszan ecsetelte annak elő­nyeit, ha Algéria népe a Fran« ciaországgal való szoros szövet« séget és szerves együttműkö­dést választaná. Külön hangoztatta az Algé­riában levő katonai támasz­pontok megtartásának fran­cia igényét Bár az újságírók nem kérdez« ték, a tábornok nyilatkozott Ben Bellának és minisztertár­sainak sorsáról is. Bejelentette* hogy a francia—algériai tár— gyalások megindulása esetért Ben Bellát és társait a mosta­ninál jelentősen liberálisabti bánásmódban részesítenék, a fegyverszünet létrejöttekor visz- szaküldenék őket Rabatba ... Ha a háború véget ér, nincse­nek több hadifoglyok sem — mondotta. De Gaulle egy továb­bi kérdésre adott feleletében kijelentette, hogy Franciaország nem mond le az atombomba-gyártásról és a bombák szakara! kísérleti robbantásairól. A NATO-vai kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az Atlanti Szövetségre szükség van. — Itt is és más kérdésekre adott vá­laszaiba beleszőve is szovjet­ellenes kijelentésekre ragadtatta magát, majd előtárta a NATO átszervezésére vonatkozó köve­teléseit: 1. Hevesen foglalt ál­lást az európai kontinentális N ATO-tagállamok hadseregei­nek egybeolvasztása ellen; 2. sürgette, hogy állapítsák meg a NATO-haderők atomfegyverei alkalmazásának módozatait; 3. szükségesnek mondotta, hogy az Atlanti Szövetség hatáskörét terjesszék ki az egész világra, hiszen — szerinte — a háború veszélye fennállhat mind Ázsiá­ban, mind Afrikában. De Gaulle tábornok mindvé­gig adós maradt a felelettel arra a kérdésre: hogyan egyez­tetheti össze Franciaország nemzeti biztonságát azzal a ténnyel, hogy a jelenlegi kor­mánypolitika szerint Francia- országnak Nyugat-Németország az első számú katonai és pénz­ügyi szövetségese.

Next

/
Thumbnails
Contents