Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-11 / 84. szám

1961. április 11, kedd S. oldal Megkezdődött az Eichmann-per Tanácsi bizottság a közős vagyon védelmére Jeruzsálem. Koncsek László, az MTI különtudósító ja jelenti: Április 11-én, kedden reggel megkezdődött Jeruzsálemben a nagy érdeklődéssel várt per. Hatmillió ember hóhéra, Adolf Eichmann áll bírái elé. Hogy mit várnak az embe­rek a pertől, arról ízelítőt kap­tam az izraeli antifasiszta har­cosok szervezetének ötödik és hozzátehetem, izzóhangulatú kongresszusán. A felszólalók nemcsak a jogos megtorlást kö­vetelték, hanem az újjáéledő embertelen fásizmus egészének elítélését is. Követelték a „bar­na pestis bacillushordozóinak”, a ma is bujkáló vagy vezető állásban levő kis és nagy eich- mannok, köztük elsősorban Hans Globke ártalmatlanná té­telét és felelősségre vonását A kongresszus halált követelt Eichmannra, tiltakozott Nyu- gat-Németország atomfelfegy­verzésé ellen és követelte a Nyugat-Németországba irányuló izraeli fegyverszállítások meg­szüntetését. A tömeg tiltakozott Eichmann védőjének, dr. Ro­her Servátiusnak kihívó maga­tartása ellen, aki a jeruzsálemi pert a nürnbergi per revíziójára szeretné felhasználni. Soha többé fasizmust! Álljunk útjába az újjáéledő fasizmusnak, a nyugatnémet militarizmusmak! — ezt köve­telte a kongresszus befejezése után a több ezres tüntető me­net Tel Aviv utcáin. A perre különben minden előkészület megtörtént. Eich- mannt átszállították, Jeruzsá­lembe, eddigi börtönéből, az Ijar-táborból. A tárgyalás szín­helyéül a jeruzsálemi Beth Haam népházat választották, amely most készült el. Az első esemény a vadonatúj épületben az Eichmann-per lesz. Amióta Eichmannt átszállították Jeru­zsálembe és a népház közvetlen közelében erre a célra berende­zett különleges börtönben őr­zik, nagyon szigorú biztonsági intézkedéseket rendeltek el. Az épületet magas drótkerítéssel vették körül, amely a népház főbejárata előtt, az úttestet is lezárja és csupán a túlsó oldal járdáját szabadítja fle! a gyalo­gos forgalomnak. Éjszaka fény­szórókkal világítják meg az épü­let környékét. Mindenütt meg­erősített fegyveres őrség áll: a kapuknál, az udvarokon, a Beht Haam és a környező há­zak tetején is. A járműforgal­mat más utcákra terelték. Az épületbe négy kapun keresztül lehet közlekedni. Az újságírók és a per hall­gatói a 4-es kapun közlekednek. Benn jártam már a Beth Haam- ban, s magam is tapasztaltam a meqrssiaerított Intézkedéseket. A 4-es kapun keresztül egy drótkerítéssel lezárt udvarra kerültem, ahol egy ruhatárban le kellett adnom fényképezőgé­pemet, majd egy fülkébe vezet­tek— hosszú, sorban álltak egy­más mellett — ahol egy rendőr megmotozott. nincs-e nálam fegyver. A fülke hátsó oldalán léphettem be ezután a népház területére. Az épületben még dolgoznak, az utolsó simításo­kat végzik. A posta, a sajtó­szoba, és a sajtószolgálat vasár­nap óta működik. A tárgyaló­teremben áll már a bírói emel­vény. Előtte valamivel alacso­nyabban a vád és a védelem helye és természetesen a bal­sarokban elhelyezett vádlottak padja, Eichmann acélból és go­lyóálló üvegből készült kalit­kája. Közel ötszáz újságíró, rádió- és televízió-riporter érkezett eddig Jeruzsálembe. Megérke­zett a többi között lord Russel is, aki könyvet készül írni az Eichmann-perről. Egyes kormá­nyok megfigyelőket küldenek a perre. A nyugatnémet kormány egy megfigyelővel, dr. Gerhard von Preuschen Wiesbaden! ügy­véddel és közjegyzővel képvi­selteti magát. Képviseltetik magukat a pe­ren az antifasiszta szövetségek és a nemzetközi jogászszerveze­tek is. A per menetrendje: Hétfőtől csütörtökig reggel 9 órától délután 3 óráig, majd 15,30-tól 18 óráig; pénteken 9 órától 13 óráig tart a tárgyalás. Szombaton ds vasárnap törvény­kezési szünetet tartanak. Megbízható körökből szárma­zó értesülés szerint a per első két napján a hivatalos forma­ságok lebonyolítása után dr. Servatius, Eichmann védője az izraeli bíróság illetékességét akarja kétségbevanni. Ezzel kapcsolatban Eichmann Izrael­be szállításának körülményeit is tisztázni kívánja. Ezért a vé­delem kéri az Eichmannt szál­lító repülőgép pilótájának és az Izraeli Légitársaság egy tiszt­viselőjének kihallgatását Előreláthatólag április 17-e előtt nem kerül sor a vádirat ismertetésére, Servatius védő csütörtökön érkezett vissza Jeru­zsálembe Nyugat-Németország- bói, ahol a védelem tanúinak ügyéit intézte. Minden előkészület megtör­tént. Kedden reggel tehát meg­kezdődött a per. Ha ez a per feltárja nemcsak a borzalma­kat, de azok okait is, időszerű­ségével, figyelmeztető erejével felébresztheti a világ éberségét., ismét elítélheti és megbélye­gezheti a pusztító és emberte­len barbárságot — a fasizmust. A napokban ülést tartott Sze­geden a szabadtéri játékok mű­vészeti bizottsága, amelyen tá­jékoztató hangzott el az előké­születekről és ismertették a sza­badtéri játékok műsornaptárét. Ebben az évben Erkel: Hu-, nyadi László című operájával nyitják meg a játékokat július 22-én, s az előadást július 25-én ismétlik meg. A Bánk bánt jú­lius 23-án, 26-án és 27-én láthatja a közönség. Július 29—30-án és augusztus első két napjában a Moszkvai Akadémiai Nagyszín­ház balettkara vendégszerepei a szabadtéri játékokon. Tervek szerint Romeo és iúlia, vagy a Párizs lángjai szerepel előadá­sukon. Augusztus 5-én, 6-án, 8-án, 10-én és 12-én a szabad­(Tudósftónktől.) Jászszervtaászló legutóbbi nyil­vános tanácsülésén a tanács v. b. elnöke számolt be arról, hogyan KXXKXMXXXXXXH Rapal Gyula megyénkben Április 10-én, hétfőn Rapai Gyula elvtárs, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának póttagja, a Köz­ponti Bizottság osztályvezetője látogatást tett megyénkben. Délelőtt Kiskunfélegyházán a Vörös Csillag Termelőszövetke­zetet tekintette meg és szívélye­sen beszélgetett a tsz tagjaival. Délután Kecskeméten a megyei pártbizottságon a Bács-Kiskun megyei Filmstúdió filmhíradó­ját és a baromfi nagyüzemi te­nyésztéséről készült filmet néz­te végig Rapai elv társ. Ezután tájékoztatót tartott a járási és városi pártbizottságok agitációs és propaganda osztály vezetői számára az agitáció, a propa­ganda, a művelődésügy időszerű kérdéseiről. Később a megyei pártiskolán az egységes paraszti osztály ki­alakulásáról tartott előadást. téri játékokon már oly sok si­kert aratott magyar daljáték, Kacsóh Pongrác: János vitéze kerül műsorra. Madách: Az em­ber tragédiáját augusztus 13-án, 15-én, 17-én, és 20-án láthatja a közönség a szegedi Beloiannisz téri színpadon. Augusztus első napjaiban pedig Paul Robeson ad önálló estet. A Hunyadi Lászlót és a Bánk bánt Mikó András. Az ember tragédiáját Major Tamás, a Já­nos vitézt Szinetár Miklós ren­dezi. A páholysorok áthelyezésével, új széksorok beá’lításával hét­ezerötszáz fölé emelkedik a né­zőtéren az ülőhelyek száma. A jegyek árusítását május első napjaiban kendik meg. Moszkvai balettkar, Paul Robeson a műsorban Elkészült a szegedi szabadtéri játékok műsornaptára Molnár Frigyes: ClCClfoff'hO-íft&tí Rács-Kiskun megye szőlőtermesztésének múltja, je’ene és iövője n. 1691 után Kecskemét város lakosai közül többen régi szólő- Cöldjeiket szántóföldnek fordít­ják, hogy így az új kiosztású „Pál homokából” ők is részesül­jenek. Ezért 1694-ben elrendeli a tanács, hogy „senki szőleje művelését el ne hanyagolja, szántóföldnek ne fordítsa, mert az ilyenektől az elhanyagolt sző- lőfoldéket elveszik és másoknak adják.” A megye rendelete 1720-ban a megye bocsát ki rendeletet, hogy „... akinek még szőlejük nincsen, fogjanak fel. azt műveljek és ki-ki száz szilvafát, 25 körtvélyt, és 25 vadalmát, ha szelídekből nem szerezhet, ültesse bé és be is oltsa, 21 forint bírság alatt.. Halas mezővárosban az 1699. évben végrehajtott számlálás szerint 106 gazdálkodó volt. Pon­tosan számba vették, hogy mi­lyen vetésterülettel bírnak, mennyi állatállományuk van, 63 gazdálkodónál azt is feljegyez­ték, hogy 1, 3, 10 hordó bora van, ugyancsak ez az összeírás tartalmazza, hogy „ . • .Halassal határos kelet felől másfél óra járásnyira Harka, nyugat felől egy órányira Fehértó, dél felé egy óra járásnyira Füzes és észak felől másfél óra járás­ra Tázlár — találunk itt 93 gaz­dát, akik elismerték és kijelen­tették, hogy az elmúlt 1699. év telén és folyó év nyarán vetet­tek: 337 mérő búzát, 81 mérő árpát, 56.5 mérő zabot, 4 mérő kölest és megműveltek 177 kapa (napszám) szőlőt.” Baja városnak az 1714-es ösz- szeírás szerint 170 kapa szőlője volt (94 négyszögölenként szá­mítva). Az 1720. évi összeírás 289 kapa szőlőről ad számot. Kiskunmajsán az 1700-as évek­ben már folyt szőlő és gyü­mölcstermesztés. Majsa város borbírói naplójából kitűnik, hogy az 1745. évben számot vetettek „... Győri András csapiárossal 32 akó és 3 köbül borrul...” Maj­sa város első jegyzőkönyvéből készült kivonat szerint (1753. november 14.) .. erősen meg­tilalmazzák, hogy a lakosoknak hummi csemege gyümölcsökét Búzán és Árpáin venni nem en­gednek, mert szűk lóvén úgyis az élet...” Egészen Lengyelországig ••• A kecskeméti borok minősé ■ géről ad tájékoztatást Szeged város főbírójának 1691-ben Kecs keméthez írt levelének követke­ző sorai: „...kegyelmetek jó- akarattyát nem akarja mutatni, a borokat nem hagygya bocsá­tani, szomjan akar megöletni bennünket...” Ugyancsak a lo­moki borok minőségére utal az 1796—97. évi jegyzőkönyv, mely­nek végére Makamyi Sándor fő­jegyző a következőket jegyezte be: „Pro memóriám: Ezen 1797. esztendőben a szőlők átalyában annyira megértek, hogy a szü­net rendes idejét nem várhat­ván, már szeptember elején szü­retelni kellett, s a borok átalyá- bam olyan jók voltak, hogy édességek és erejekre nézve a Ménesi legédesebb borokhoz voltak hasonlók. Ehhez képest a borkereskedők részszerint Pesten butelláJk szerint adogat­ták ezen borokat, részszerint ke­reskedés végett Becsbe, a Sze- pességre, sőt Lengyelországig történt. Sőt minekutána Auszt­ria királyi főhercege és Magyar- ország Palatínusa, József az In- surrectionális . Nemes Katona- naság hűségét az Alsó-Várme­gyékbe megköszönte személye­sen ezen Városban ebédelvén annyira megszerette a kecske­méti bort, hogy Budán az asz­tali bora után a' tokaji borral együtt annak elsőséget adott...” A homoki borok minőségéről ad tájékoztatást a Halasi Kró­nika is. Az 1797. évi feljegyzés nagy szárazságról ad hírt, majd így folytatja: „...a szüntelen tartó hévség miatt a szőlők annyira megértek és összetöp- pedtek, hogy kivált a homokos részen való szőlőknek borai ->lyan édesek és esvszersmind hathatós erejűek lettek, ami­lyenre a most élő emberek nem emlékeznek ...”, .. az ilyen édes és erős borok sem meg nem ecetesedtek, sem pedig színüket el nem hagyták. A szüretelés után az ilyen jó bo­rok akójának az ára volt kö­zönségesen 90 korona, vagyis 1 tallér. A más esztendőre meg- hagyottak pedig 3—4 forinton is elkeltek, sőt volt rá példa, hogy az ilyen borokból Pestre felvitetvén ott akójáért 9 Rh. forintot is adtak...” 1798-ban feljegyzi a krónika: * ... 1798. esztendő emlékeze­tes lett arról, hogy a gaboná­nak és szénának középszerű termése mellett az itt való sző­lők könnyen 40 ezer akóra számláltatható bort termettek, de jóságukra nézve a múlt esz­tendei borokhoz nem is hason­líthatók ...” Történelmi borvidék! Számos oklevél tanúsítja, hogy az ősi szőlőkben gyü­mölcsfák is voltak. Kecskemét és környéke a XVII. és XVIII. században már Nyugat-Európa előtt is mint kiváló gyümölcs- termesztő vidék volt ismeretes. A XVIII. század eledén a belga királyi udvar gyümölcsös ker­tet létesített és ehhez Grassal- kovich Antal közvetítésével kecskeméti gyümölcsfákat szer­zett. Grassalkovich 1719-ben gödöllői gyümölcsöskertjéhez ugyancsak Kecskemétről vitt gyümölcsfacsemetéket. A történelem tanúsága szerint a honfoglalás és az azt követő századokban a Duna—Tisza kö­ze lakott területén ismeretes volt a szőlő és gyümölcster­mesztés, hasonlóan az ország más vidékeihez. Túlzás nélkül sorolhatjuk tehát a történelmi borvidékek közé az alföldi bor­vidék e területeit élve a törté­nelem teljesen jogos igazság- szolgái tatásával. (Folytatjuk.) védik a társadalmi tulajdont a termeiőszövetkezetelcbein. A beszámoló „húsba-vágó"" volt, érthető, hogy nyolc hozzá­szólás követte, amelyek mind élesen bírálták t a társadalmi tu­lajdon rongálóit, a közös va­gyonnal felelőtlenül bánókat. Aztán megszületett a határozat; működjön a községben egy há­rem tagú bizottság, amelyet egy évre választanak. Feladata: el­lenőrzéseket tartani az általa jónak látott időben és helyen, szemmel tartani, hogyan őrköd­nek a társadalmi tulajdon fe­let. A nyilvános tanácsülésre, ahol majd a most alakult bizottság jelentést tesz működésiéről, meg­hívják azokat, akik gazdaságo­san, körültekintően bánnak a közös vagyonnal és azokat is, akik vétenek ellene. A bizottság elnöke mikrofon előtt számol be, hogy a jelentésről a falu lakosai is közvetlenül értesül­jenek. Egyre többen olvassák lapunkat Lapunk 8 oldalra való bővü­lése, valamint március 1-től a reggeli megjelenéssel járó friss Széles Józsefne hírszolgálat egyre több új oiva* sót vonz az előfizetők táborába, Az új olvasógárda megszerve­zését illetően sokat köszönhe­tünk az egyes vállalatoknál levő sajtóaktíváknak. Meg kell emlí­tenünk a Közlekedés- és Posta- ügyi Minisztérium Bács megyei Közúti Igazgatóságánál Széles Józsefné szorgalmas munkáját« aki nemcsak a kecskeméti dol­gozók között terjesztette lapun­kat. hanem alkalmat talált arra« hogy a megyében dolgozó sza­kasztechnikusok révén is új ba­rátokat szerezzen lapunknak, így Halász József jánoshalmi 20« Végi Gábor izsáki szakasztecb- nikus tizennégy, a kecskeméti dolgozók között pedig Mizséri Imre 18 új előfizetőt szerzett la­punknak. Széles Józsefné mun­kája révén csupán egy vállalat­nál, egy hónap alatt összesen 39-cel nőtt az olvasóink száma. A kecskeméti postások közül a múlt hó folyamán kiemetke- % Fokti Sándor dik Fokti Sándor és Gubonyi József kézbesítők munkája, kik­nek teljesítménye (egy hónap alatt 31, illetve 27 új előfizető) annál értékesebb, mert ezzel a belterületi kézbesítőket jóval megelőzve, a tanyavilág olvasói számát növelték.

Next

/
Thumbnails
Contents