Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-09 / 83. szám

4. oldal 1961. április 9, vasárnap Megjött a tavasz. Ezt nem­csak abból állapíthatjuk meg, hogy benépesedett a határ, ha­nem abból is, hogy majdnem kihalt a Kecskeméti Mathiász János Mezőgazdasági Techni­kum épülete. Gyakorlaton van a tanulók többsége. Nemrég volt tízéves ez a technikum, amelyhez hasonló az A jövő szakemberei között Tavasz a Kecskeméti Mezőgazdasági Technikumban Az elsőévesek munka közben. országban Gyulán, Budapesten, Nyíregyházán, Sátoraljaújhelyen és Baján van. A kecskeméti technikum az elmúlt év novem­berében vette fel a Mathiász János nevet és ugyanekkor nyíl­vánították kollégiummá a diák­otthont. A négy osztályon kívül működik itt egy érettségire épült osztály is, főleg Bács me­gyei érettségizett fiatalokkal, akik két évi tanulás után szin­tén technikumi képesítést sze­reznek. ök csak szaktantárgya­Harry Blech Kecskeméten Április 10-én, hétfőn este 8 óra­kor a Katona József Színház­ban kerül sor az Országos Fil­harmónia és a városi tanács VII. nagyzenekari estjére. En­nek keretében a Budapesti MÁV Szimfonikusok zenekarát Harry Blech, világhírű angol karmes­ter vezényli. Műsoron szerepel Beethoven II. és VI. szimfóniája. nálnak a technikum fiataljai? — Sugár János, negyedéves tanuló, a KISZ-titkár szívesen ad értől felvilágosítást. — Száztizenhárom tagja van KISZ-szervezetünknek. Elsősor­ban is azt szeretnénk, ha ezek a fiatalok a technikumban szer­zett tapasztalatok alapján sok segítséget nyújthatnának majd azokban a községekben, ahová az iskolai tanulmányok befeje­zése után kerülnek. Nagy gon­dot fordítunk a hallgatók poli­tikai nevelésére. A Marx-körün- ket például a diákok kérésére hoztuk létre. Szép eredményeket értek el fiataljaink a társadalmi munká­ban is: tavaly 8554 munkaóráit teljesítettünk, majdnem 68 ezer forint értékben. Ebben a tan­évben is éléri már segítségnyúj­tásunk értéke a 30 ezer forintot. A technikum tanulói patronál­ják a kecskeméti Győzelem Termelőszövetkezetet. Az elmúlt évben itt többek között 12 hold A dohánytennesrfésí szerződésről Az éteuilt napokban ország- szerte befejezték a dohányter- mesztésd szerződéskötéseket Aí tervben előirányzott kötéseket máris 3,7 százalékkal túlteljesí­tették. Az újonnan alakult, vagy alakuló félben levő termelőszö­vetkezeteknek azonban lehetőd séget adnak továbbra is dohány­termesztési szerződések kötésére. #r Qsz hajú, joviális kinézésű, ” jóiöltözött: régen azt mondták volna róla, hogy igazi úriember. Nagy rutinnal diktál • gépírónőnek: Ez rosszindulatú beállítás! — Körülpillant, s hiába próbál nyugalmat eről­tetni magára, kezében megre­meg a cigaretta. Megvárja, míg lekopogják szavait és hozzá­teszi: Az elmondottak ellenke­zőjéről igyekszem majd bizo­nyítékokat adni. Végeztem! — teszi hozzá, talán még katona­tiszt korában megszokott szó- használattal. Zahey Sándor, a Bács-Kiskün megyei Vas-Műszaki Nagyke­reskedelmi Vállalat belső ellen­őre tagad. A vele szemben ülő vizsgáló bizottságot azonban láthatóan nem hozza zavarba védekezése. Továbbra is nyu­godt hangnemben, igazuk, tisz­tánlátásuk tudatában teszik fel a kérdéseket: Miért szervezett csoportosulást a vállalaton be­lül az igazgató ellen? Jgaz-e, hogy pénzt Ígért a. vállalat két nődolgozójának azért, hogy az igazgatót erkölcsileg kompro­mittálják? Súlycs vádak ezek. Zahey Sándorról azonban leperegnek, mint zsíros kacsatollrél a viz: Méghogy én...? Hiszen érez­tem, tudatában voltam felette­seim bizalmának. Amikor le kellett mondanom a főkönyve­lőségemről, Szalai elvtárs mel­lettem állt hivatalosan és ma­gánérintkezés útján is. A múlt évben dicsérő oklevelet adott jó munkámért, soronkivül pre­mizált .,. A döntő érve ez: nevetséges olyant feltételezni is, hogy ő, akinek nincs se rokonsága, se jó összeköttetése a társadalmi szervekben, főigazgatóságban, hogy ő megpróbáljon eltávolít­tatni egy olyan igazgatót, aki a pánt és a minisztérium bizal­mát bírja. Azt hiszi, hogy ezzel védte magát — pedig csak még jobban lerántja a leplet két­színűségéről, a letűnt világra jellemző »erkölcsi” nézeteiről. A vizsgáló bizottság előre *■ tudta, hogy éppen ezeket fogja majd itt Zahey elmondani és azt is tudta, hogy amit itt elmondott most, annak minden szava hazugság. Eddigi barátai ugyanis — ahogy Zahey nevez­te őket: haverjai, kocsmai ba­rátai — már írásban megtették vallomásukat, feltárták Zahey aljas szándékait. Most egyen­ként behívják a terhelő tanú­kat, akik szemtől szemben is meghazudtolják állításait De ő még mindig tagad. — Elfogadja-e a saját hang­ját bizonyítékul? — teszik fel neki az utolsó kérdést Nem érti miről van szó, de amikor a vizsgáló bizottság előtt meg­perdül a magnetofon tekercse és ráismer saját hangjára, ak­kor edfehéredik, egyenes tar-. tása megroppan és hallgat D e nem hallgat a másik Zahey, aki a hangerősí­tőből éppen az ellenkezőjét mondja mindazokról a kérdé­sekről, amiket itt a bizottság feltett neki. A hangszalagról őszintén szól és megmutatja az igazi énjét Zahey Sándor: — Ártott nekem a Szalai (Szalad Károly, az igazgató — a szerk.) annyit, hogy tönkre­tette az életemet. Leváltatott a főkönyvelőségről és utána meg lejáratot. Undorodom saját ma­gamtól is, amiért néha odame­gyek hozzá... C z a három mondat fényt “ vet Zahey terveinek indí­tékaira. Leváltatott — mondja — pedig tudja, hogy le kellett váltani a vezető tisztségekből mindazokat, akik múltbeli ma­gatartásukkal, reakciós politi­kai nézeteikkel eljátszották a lehetőségét annak, hogy egye­lőre bizalmi állásokat tölthes­senek be népi demonkráciánk- ban. Zahey a MÉP fasiszta pártnak és a Baross Szövetség­nek is tagja volt. Joggal vál­tották le tehát a főkönyvelői beosztásból. — Lejáratott — recsegi a magnetofon. E mögött az egy szó mögött is sok minden rej­lik. Zahey magánszótárában a vezetők: nagyfejűek. Az igaz­gató: rákosista. A takarítónő: kuss! — ezt kiáltotta ki egyi­küknek, amikor bekc^sott szo­bájába. Egyik segédmunkás megkérte az augusztus 20-i vál­lalati ünnepségen, hogy enged­jen útat számára. Zahey mások füle hallatára durván nekitá­madt, anyját-apját is összeszid­ta. S ekkor telt be a pohár. Az igazgató tudomására jutott a dolog és ráparancsolt Zaheyre, hogy a nyilvánosság előtt kér­jen bocsánatot a megsértett se­gédmunkástól. S Zahey — mi­csoda történelmi szimbólum! — kénytelen volt megkövetní egy segédmunkást és éppen az Al­kotmány ünnepén, amely a ma­gyar dolgozók jogait törvénybe iktatta. Ezt már nem bírta el­viselni, s bosszúra szervezke­dett. Egyedül nem mert volna neki fogni, hiszen, mint mondta, se rokona, se protekciója fel­sőbb helyeken. P s itt kapcsolódnak a tör- ténetbe a „haverok”, ahogy Zahey nevezte őket: a kocsmai barátok. Űj főkönyve­lőnőt helyeztek a vállalathoz Zahey helyébe, aki — mostani beismerő és örikritkus vélemé­nye szerint — elkövette azt a hibát, hogy nem keresett kap­csolatot az üzemi pártszerve­zettel, az igazgatóval, nem Igye­kezett beleilleszkedni a válla­latnál kialakult demokratikus légkörbe. Talán csak ezt várta és rögtön felajánlotta neki szol­gálatait a volt főkönyvelő, Za­hey. S mivel ivott, hát itatta is. Az ivócimborákhoz újabbak csatlakoztak, öten lettek. Zahey elérkezettnek látta az időt a bosszúállásra. Felkérte a tár­saság egyik háziasszonyát, hogy hívja el az igazgatót a laká­sára, egy fiatal, csinos lányt pe­dig arra biztatott: teremtsen olyan lehetőséget ott, hogy az igazgatót kompromittálni tud­ják. Nyomatékül egy-egy havi fizetést ajánlott fel a kerítő, meg az áldozati bárány szere­pére kiszemelt „havernak” is. ... ha te azt mondtad, hogy én egyhavi fizetésemet ajánl- tam fel, akkor én azt fogom mondani, hogy egyhavi fizeté­semben merek fogadni, hogy nem jön el. Ezt így ki tudom magyarázni... — halljuk most a magnetofonszalagról Zahey Sándor tervét. Igen, valóban így próbálta a számonkérők előtt ártatlan fogadássá ferdí­teni a dolgot. Hiábavaló volt azonban minden ügyvédi fifika igénybevétele: a hangszalag le­leplezte az aljas szándékot is, meg előre a vizsgáló bizotság tudomására hozta az újabb ha­zugságot is. Nem sikerült tehát kimagyarázni.., A tények — tények. Zahey “ nem buta ember és fel­ismeri a helyzetet. Miután le­lepleződött teljes aljasságában — most legalább volt cimboráit, a „haverokat” szeretné alapo­san bemártani. Fröcsköl, gya- láz mindenkit — az utolsó szó jogán is csak az a gondja, ho,- gyan árthat másoknak. De ez­zel sem segíthet magán ... A bizottság vizsgálata alap­ján Zahey Sándort fegyelmi úton, azonnali hatállyal elbo* csátották a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalattól. Az ügy még gyűrűzik, Zahey panasszal élt a döntés ellen, de azért az eset kapcsán érdemes máris néhány tanulságot szóvá tenni: E lső és legfontosabb ta­nulság, hogy a haveri kapcsolatok, az ivócimboraság a legfőbb melegágya a külön­féle pletykáknak, intrikáknak, a vezetők, különösképpen a. kommunista vezetők elleni fon- dorkodásoknak. Az ilyen Zahey- féle emberek egyike-másika máig sem nyugodott bele a vi­lág megváltozásába és bosszú­ját a kommunista vezetőn sze­retné kitölteni. „Politikailag vi­gyáztam, nagy bűnt nem kö­vettem el — mondotta Zahey — csak azt, hogy az igazgatóra pletykáltam.” S a haverok, ivó­pajtások eszközzé válhatnak az ilyen Zahey-félék kezében» hogy pletykákkal, különféle rágalmakkal lejárassák a ve­zetőket, megmérgezzék a lég­kört egy-egy üzemben, válla­latnál. Éppen ezért ahol csak felüti a fejét, küzdenünk kell a régi világ rothadt erkölcsi maradványai: a haverkodás és intrika ellen. A másik tanulság: mind gyak­rabban lelepleződnek az ilyen aljas próbálkozások. A dolgozó emberek zöme politikailag érett ma már annyira, hogy az ilyen fertőző, intrikvs csoportocská Is szükségszerűen elszigetelődnek, előbb-utóbb lelepleződnek, szét­hullanak és elnyerik megérde­melt büntetésüket. Ez történt a Vas- és Műszaki Nagykeres­kedelmi Vállalatnál is. Mindebből a barát is, ellen- ■ ■ ség is láthatja: ma már 1961-et írunk és a népi beü­löm tizenhetedik észté”'' 'v mi élünk. Palkó László szőlőt ültettek el. A kisfái tan­gazdaságnak 13 ezer forint ér­tékű segítséget nyújtottak. Mezőgazdaságunk hatalmas léptekkel halad előre és ez nagy felelősséget ró itt a veze­tőkre. elsősorban a tanárokra. Különösen kiváló munkát végez Bíró Sándor üzemszervezó és gépoktaitó, Hajdú László, a kertészet és növénytan, valamim Nagy Albert, a KISZ segítő ta­nára. Látogatást tettünk a gyakor­laton is. Elsőnek Bodor Máriát vettük észre a gyümölcsösben. Szülei Kecskeméttől nem mesz- sze laknak, Lakiteleken. Utolsó- éves. Vajon, gondolkozott-e már azon, hogy mit csinál a techni­kum elvégzése után? — Hogyne, különösen ebben az évben jutott ez gyakran az eszembe. Ügy határoztam, hogy hazamegyek a falumba. Terme­lőszövetkezetben akarok dolgoz­ni, édesapám is ott van, a Pe­tőfi tagja. A technikumban végzett diá­kok közül sokan elvégzik a fő­iskolát, s így kerülnek ki a gaz­daságokba. Neveket is mondha­flaemi gyakorlatra és kellő ta­pasztalatra tesz szert Az elmúlt évben husaonhatan végeztek a technikumban. Tízen kertészeti főiskolára és agrár­egyetemre mentek. Voltak, akik — nagyon helyesen — az iskola után azonnal az állalmi gazda­ságokat választották. Ilyen, gya­korlóéves többek között Ubrizsi A Marx-kör foglalkozásán. A tanulók kérésére hetente tar­tanak összejövetelt a 14 fős csoportban. Képűnkön Nagy Albert tanár és a kör legaktívabb tagjai: Patonai Piroska. Gilinger Margit, Balogh István és Mecblar István. László, Lenmert Györgyi. Kárás» László. Sok mezőgazdasági szakembert adott már megyénknek ez a tíz­éves technikum. Kapuja most is nyitva a fiatalok előtt és a ta­nárok, diákok szeretettel várjak az új elsőéveseket ( Szöveg: Márkus János Fényképezte: Pásztor Zoltán tünk: Nagyhegyes! István a ker­tészeti főiskola után lett üzem­egységvezető a Duna—Tisza- közi Mezőgazdasági Kísérleti In­tézetben. Sz. Nagy László, aki 1952-ben végzett a technikum­ban, tanársegéd a kertészeti főiskolán, Mátyus Gábor 1 fő- agronómus-helyettes Ágasegy­házán, Dezső Tamás pedig Ka­locsán üzemegységvezető. — Nem okoz gondot az elhe­lyezkedés — mondja Komlóéi László, a technikum igazgatója. — Tavaly is háromszor annyi helyre kértek végzős növendé­ket, mint amennyi volt. Tapasz­talataink azt bizonyítják, hogy előnyös, ha az a diák, aki mind­járt a termelő munkában akar elhelyezkedni, az iskola elvég­zése után egy-két évre állami gazdaságba megy, ahol nagy­kat tanulnak és hetente két gya­korlati foglalkozáson vesznek részt. — Hogyan élnek és mit esi­Betelt a pohár... Bodor Marika: Én visszamegyek a falnmhsL

Next

/
Thumbnails
Contents