Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-09 / 83. szám
4. oldal 1961. április 9, vasárnap Megjött a tavasz. Ezt nemcsak abból állapíthatjuk meg, hogy benépesedett a határ, hanem abból is, hogy majdnem kihalt a Kecskeméti Mathiász János Mezőgazdasági Technikum épülete. Gyakorlaton van a tanulók többsége. Nemrég volt tízéves ez a technikum, amelyhez hasonló az A jövő szakemberei között Tavasz a Kecskeméti Mezőgazdasági Technikumban Az elsőévesek munka közben. országban Gyulán, Budapesten, Nyíregyházán, Sátoraljaújhelyen és Baján van. A kecskeméti technikum az elmúlt év novemberében vette fel a Mathiász János nevet és ugyanekkor nyílvánították kollégiummá a diákotthont. A négy osztályon kívül működik itt egy érettségire épült osztály is, főleg Bács megyei érettségizett fiatalokkal, akik két évi tanulás után szintén technikumi képesítést szereznek. ök csak szaktantárgyaHarry Blech Kecskeméten Április 10-én, hétfőn este 8 órakor a Katona József Színházban kerül sor az Országos Filharmónia és a városi tanács VII. nagyzenekari estjére. Ennek keretében a Budapesti MÁV Szimfonikusok zenekarát Harry Blech, világhírű angol karmester vezényli. Műsoron szerepel Beethoven II. és VI. szimfóniája. nálnak a technikum fiataljai? — Sugár János, negyedéves tanuló, a KISZ-titkár szívesen ad értől felvilágosítást. — Száztizenhárom tagja van KISZ-szervezetünknek. Elsősorban is azt szeretnénk, ha ezek a fiatalok a technikumban szerzett tapasztalatok alapján sok segítséget nyújthatnának majd azokban a községekben, ahová az iskolai tanulmányok befejezése után kerülnek. Nagy gondot fordítunk a hallgatók politikai nevelésére. A Marx-körün- ket például a diákok kérésére hoztuk létre. Szép eredményeket értek el fiataljaink a társadalmi munkában is: tavaly 8554 munkaóráit teljesítettünk, majdnem 68 ezer forint értékben. Ebben a tanévben is éléri már segítségnyújtásunk értéke a 30 ezer forintot. A technikum tanulói patronálják a kecskeméti Győzelem Termelőszövetkezetet. Az elmúlt évben itt többek között 12 hold A dohánytennesrfésí szerződésről Az éteuilt napokban ország- szerte befejezték a dohányter- mesztésd szerződéskötéseket Aí tervben előirányzott kötéseket máris 3,7 százalékkal túlteljesítették. Az újonnan alakult, vagy alakuló félben levő termelőszövetkezeteknek azonban lehetőd séget adnak továbbra is dohánytermesztési szerződések kötésére. #r Qsz hajú, joviális kinézésű, ” jóiöltözött: régen azt mondták volna róla, hogy igazi úriember. Nagy rutinnal diktál • gépírónőnek: Ez rosszindulatú beállítás! — Körülpillant, s hiába próbál nyugalmat erőltetni magára, kezében megremeg a cigaretta. Megvárja, míg lekopogják szavait és hozzáteszi: Az elmondottak ellenkezőjéről igyekszem majd bizonyítékokat adni. Végeztem! — teszi hozzá, talán még katonatiszt korában megszokott szó- használattal. Zahey Sándor, a Bács-Kiskün megyei Vas-Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat belső ellenőre tagad. A vele szemben ülő vizsgáló bizottságot azonban láthatóan nem hozza zavarba védekezése. Továbbra is nyugodt hangnemben, igazuk, tisztánlátásuk tudatában teszik fel a kérdéseket: Miért szervezett csoportosulást a vállalaton belül az igazgató ellen? Jgaz-e, hogy pénzt Ígért a. vállalat két nődolgozójának azért, hogy az igazgatót erkölcsileg kompromittálják? Súlycs vádak ezek. Zahey Sándorról azonban leperegnek, mint zsíros kacsatollrél a viz: Méghogy én...? Hiszen éreztem, tudatában voltam feletteseim bizalmának. Amikor le kellett mondanom a főkönyvelőségemről, Szalai elvtárs mellettem állt hivatalosan és magánérintkezés útján is. A múlt évben dicsérő oklevelet adott jó munkámért, soronkivül premizált .,. A döntő érve ez: nevetséges olyant feltételezni is, hogy ő, akinek nincs se rokonsága, se jó összeköttetése a társadalmi szervekben, főigazgatóságban, hogy ő megpróbáljon eltávolíttatni egy olyan igazgatót, aki a pánt és a minisztérium bizalmát bírja. Azt hiszi, hogy ezzel védte magát — pedig csak még jobban lerántja a leplet kétszínűségéről, a letűnt világra jellemző »erkölcsi” nézeteiről. A vizsgáló bizottság előre *■ tudta, hogy éppen ezeket fogja majd itt Zahey elmondani és azt is tudta, hogy amit itt elmondott most, annak minden szava hazugság. Eddigi barátai ugyanis — ahogy Zahey nevezte őket: haverjai, kocsmai barátai — már írásban megtették vallomásukat, feltárták Zahey aljas szándékait. Most egyenként behívják a terhelő tanúkat, akik szemtől szemben is meghazudtolják állításait De ő még mindig tagad. — Elfogadja-e a saját hangját bizonyítékul? — teszik fel neki az utolsó kérdést Nem érti miről van szó, de amikor a vizsgáló bizottság előtt megperdül a magnetofon tekercse és ráismer saját hangjára, akkor edfehéredik, egyenes tar-. tása megroppan és hallgat D e nem hallgat a másik Zahey, aki a hangerősítőből éppen az ellenkezőjét mondja mindazokról a kérdésekről, amiket itt a bizottság feltett neki. A hangszalagról őszintén szól és megmutatja az igazi énjét Zahey Sándor: — Ártott nekem a Szalai (Szalad Károly, az igazgató — a szerk.) annyit, hogy tönkretette az életemet. Leváltatott a főkönyvelőségről és utána meg lejáratot. Undorodom saját magamtól is, amiért néha odamegyek hozzá... C z a három mondat fényt “ vet Zahey terveinek indítékaira. Leváltatott — mondja — pedig tudja, hogy le kellett váltani a vezető tisztségekből mindazokat, akik múltbeli magatartásukkal, reakciós politikai nézeteikkel eljátszották a lehetőségét annak, hogy egyelőre bizalmi állásokat tölthessenek be népi demonkráciánk- ban. Zahey a MÉP fasiszta pártnak és a Baross Szövetségnek is tagja volt. Joggal váltották le tehát a főkönyvelői beosztásból. — Lejáratott — recsegi a magnetofon. E mögött az egy szó mögött is sok minden rejlik. Zahey magánszótárában a vezetők: nagyfejűek. Az igazgató: rákosista. A takarítónő: kuss! — ezt kiáltotta ki egyiküknek, amikor bekc^sott szobájába. Egyik segédmunkás megkérte az augusztus 20-i vállalati ünnepségen, hogy engedjen útat számára. Zahey mások füle hallatára durván nekitámadt, anyját-apját is összeszidta. S ekkor telt be a pohár. Az igazgató tudomására jutott a dolog és ráparancsolt Zaheyre, hogy a nyilvánosság előtt kérjen bocsánatot a megsértett segédmunkástól. S Zahey — micsoda történelmi szimbólum! — kénytelen volt megkövetní egy segédmunkást és éppen az Alkotmány ünnepén, amely a magyar dolgozók jogait törvénybe iktatta. Ezt már nem bírta elviselni, s bosszúra szervezkedett. Egyedül nem mert volna neki fogni, hiszen, mint mondta, se rokona, se protekciója felsőbb helyeken. P s itt kapcsolódnak a tör- ténetbe a „haverok”, ahogy Zahey nevezte őket: a kocsmai barátok. Űj főkönyvelőnőt helyeztek a vállalathoz Zahey helyébe, aki — mostani beismerő és örikritkus véleménye szerint — elkövette azt a hibát, hogy nem keresett kapcsolatot az üzemi pártszervezettel, az igazgatóval, nem Igyekezett beleilleszkedni a vállalatnál kialakult demokratikus légkörbe. Talán csak ezt várta és rögtön felajánlotta neki szolgálatait a volt főkönyvelő, Zahey. S mivel ivott, hát itatta is. Az ivócimborákhoz újabbak csatlakoztak, öten lettek. Zahey elérkezettnek látta az időt a bosszúállásra. Felkérte a társaság egyik háziasszonyát, hogy hívja el az igazgatót a lakására, egy fiatal, csinos lányt pedig arra biztatott: teremtsen olyan lehetőséget ott, hogy az igazgatót kompromittálni tudják. Nyomatékül egy-egy havi fizetést ajánlott fel a kerítő, meg az áldozati bárány szerepére kiszemelt „havernak” is. ... ha te azt mondtad, hogy én egyhavi fizetésemet ajánl- tam fel, akkor én azt fogom mondani, hogy egyhavi fizetésemben merek fogadni, hogy nem jön el. Ezt így ki tudom magyarázni... — halljuk most a magnetofonszalagról Zahey Sándor tervét. Igen, valóban így próbálta a számonkérők előtt ártatlan fogadássá ferdíteni a dolgot. Hiábavaló volt azonban minden ügyvédi fifika igénybevétele: a hangszalag leleplezte az aljas szándékot is, meg előre a vizsgáló bizotság tudomására hozta az újabb hazugságot is. Nem sikerült tehát kimagyarázni.., A tények — tények. Zahey “ nem buta ember és felismeri a helyzetet. Miután lelepleződött teljes aljasságában — most legalább volt cimboráit, a „haverokat” szeretné alaposan bemártani. Fröcsköl, gya- láz mindenkit — az utolsó szó jogán is csak az a gondja, ho,- gyan árthat másoknak. De ezzel sem segíthet magán ... A bizottság vizsgálata alapján Zahey Sándort fegyelmi úton, azonnali hatállyal elbo* csátották a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalattól. Az ügy még gyűrűzik, Zahey panasszal élt a döntés ellen, de azért az eset kapcsán érdemes máris néhány tanulságot szóvá tenni: E lső és legfontosabb tanulság, hogy a haveri kapcsolatok, az ivócimboraság a legfőbb melegágya a különféle pletykáknak, intrikáknak, a vezetők, különösképpen a. kommunista vezetők elleni fon- dorkodásoknak. Az ilyen Zahey- féle emberek egyike-másika máig sem nyugodott bele a világ megváltozásába és bosszúját a kommunista vezetőn szeretné kitölteni. „Politikailag vigyáztam, nagy bűnt nem követtem el — mondotta Zahey — csak azt, hogy az igazgatóra pletykáltam.” S a haverok, ivópajtások eszközzé válhatnak az ilyen Zahey-félék kezében» hogy pletykákkal, különféle rágalmakkal lejárassák a vezetőket, megmérgezzék a légkört egy-egy üzemben, vállalatnál. Éppen ezért ahol csak felüti a fejét, küzdenünk kell a régi világ rothadt erkölcsi maradványai: a haverkodás és intrika ellen. A másik tanulság: mind gyakrabban lelepleződnek az ilyen aljas próbálkozások. A dolgozó emberek zöme politikailag érett ma már annyira, hogy az ilyen fertőző, intrikvs csoportocská Is szükségszerűen elszigetelődnek, előbb-utóbb lelepleződnek, széthullanak és elnyerik megérdemelt büntetésüket. Ez történt a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnál is. Mindebből a barát is, ellen- ■ ■ ség is láthatja: ma már 1961-et írunk és a népi beülöm tizenhetedik észté”'' 'v mi élünk. Palkó László szőlőt ültettek el. A kisfái tangazdaságnak 13 ezer forint értékű segítséget nyújtottak. Mezőgazdaságunk hatalmas léptekkel halad előre és ez nagy felelősséget ró itt a vezetőkre. elsősorban a tanárokra. Különösen kiváló munkát végez Bíró Sándor üzemszervezó és gépoktaitó, Hajdú László, a kertészet és növénytan, valamim Nagy Albert, a KISZ segítő tanára. Látogatást tettünk a gyakorlaton is. Elsőnek Bodor Máriát vettük észre a gyümölcsösben. Szülei Kecskeméttől nem mesz- sze laknak, Lakiteleken. Utolsó- éves. Vajon, gondolkozott-e már azon, hogy mit csinál a technikum elvégzése után? — Hogyne, különösen ebben az évben jutott ez gyakran az eszembe. Ügy határoztam, hogy hazamegyek a falumba. Termelőszövetkezetben akarok dolgozni, édesapám is ott van, a Petőfi tagja. A technikumban végzett diákok közül sokan elvégzik a főiskolát, s így kerülnek ki a gazdaságokba. Neveket is mondhaflaemi gyakorlatra és kellő tapasztalatra tesz szert Az elmúlt évben husaonhatan végeztek a technikumban. Tízen kertészeti főiskolára és agráregyetemre mentek. Voltak, akik — nagyon helyesen — az iskola után azonnal az állalmi gazdaságokat választották. Ilyen, gyakorlóéves többek között Ubrizsi A Marx-kör foglalkozásán. A tanulók kérésére hetente tartanak összejövetelt a 14 fős csoportban. Képűnkön Nagy Albert tanár és a kör legaktívabb tagjai: Patonai Piroska. Gilinger Margit, Balogh István és Mecblar István. László, Lenmert Györgyi. Kárás» László. Sok mezőgazdasági szakembert adott már megyénknek ez a tízéves technikum. Kapuja most is nyitva a fiatalok előtt és a tanárok, diákok szeretettel várjak az új elsőéveseket ( Szöveg: Márkus János Fényképezte: Pásztor Zoltán tünk: Nagyhegyes! István a kertészeti főiskola után lett üzemegységvezető a Duna—Tisza- közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben. Sz. Nagy László, aki 1952-ben végzett a technikumban, tanársegéd a kertészeti főiskolán, Mátyus Gábor 1 fő- agronómus-helyettes Ágasegyházán, Dezső Tamás pedig Kalocsán üzemegységvezető. — Nem okoz gondot az elhelyezkedés — mondja Komlóéi László, a technikum igazgatója. — Tavaly is háromszor annyi helyre kértek végzős növendéket, mint amennyi volt. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy előnyös, ha az a diák, aki mindjárt a termelő munkában akar elhelyezkedni, az iskola elvégzése után egy-két évre állami gazdaságba megy, ahol nagykat tanulnak és hetente két gyakorlati foglalkozáson vesznek részt. — Hogyan élnek és mit esiBetelt a pohár... Bodor Marika: Én visszamegyek a falnmhsL