Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-01 / 78. szám

i 1961. április 1, szombat 5. oldal \ Még sokan vizezik a tejet Derék munkát, kiváló eredményeket A Minőségvizsgáló Intézetben leleplezik a hamisításokat dicsér az elismerő oklevei AKI RÉGEBBEN járt Kecs­keméten, az most hiába keresd a Széchenyi téren a Bács-Kiskun sét, termékeiket, a forgalomban levő élelmiszereket, italokat, küzd az étetaúszerhamisítók el Horváth György az intézet főmérnöke a takarmány nitrogéntar­talmának meghatározását végzi az egyetemes roncsoló segítsé­gévet megyei Minőségvizsgáló Intéze­tet. Az Aranyhomok Szálló épí­tésének megkezdésekor az inté­zet a város csendesebb részébe, az erdőgazdaság volt épületébe költözött. Az intézetben zajló élettel is­merkedve útikalauzunk, Horváth György, az intézet főmérnöke el­mondja. hogy az intézet Bács megyében, Szolnok és Pest me­gye egyes területein ellenőrzi az élelmiszeripari üzemek termeié­len, elvégzi a vállalatok vagy magánosok által beküldött min­ták vizsgálatát. ÉVENKÉNT 7—7500 vizsgála­tot végeznek. Ennek 40 százalé­kát az ipari termékek ellenőr­zése, 30 százalékát a piacon, üz­letekben és a vendéglátóiparban árusított élelmiszerek, italok, a fennmaradó 30 százalékot pedig a magánosok és a vállalatok ál­tal beküldött minták felülvizs­gálata teszi ki. — Sok bajunk van a tejbamisítókkfll — mond­ja a főmérnök. — Lelketlen ős­termelők vizezett teje sok cse­csemőnek okozott súlyos beteg­séget — mondja az egyik mun­katárs. A szigorúbb ítélethoza­talra nagy szükség volna. Igazságtétel céljából is felke­resik az intézetet. Előfordul, hogy egyes termelők nem fogad­ják él az Alföldi Pincegazdaság, vagy más felvásárló szerv által adott minősítést. Az intézet ál­tal adott végeredmény döntő erejű a bíróság előtt is. AZ ITT szorgoskodó vegyész­mérnökök segítik a mezőgazda­ságot is. Főleg a takarmányke­verő üzemek mintáinak vizsgá­latát végzik el, s adnak szakmai tanácsot. Rontó Erzsébet technikus a Po- larográf műszer segítségével azt vizsgálja, hogy a konzervdoboz faláról mennyi ón-szennyeződás került a termékbe. Szöveg Venesz Károly Fényképezte: Pásztor Zoltán Az élüzem címet elnyert Bács­almási Állami Gazdaság ünnep­ségén a népes vendégsereg so­rában szerényen, de elégedett­séget sugárzó arccal ül Czeglédi János, a szomszédos Kunbajai Állami Gazdaság igazgatója. Jo­gos ez az elégedettség —, habár a bácsalmásiak élüzem-oklevele és hímzett, vörös vándorzászlaja mellett a kunbajadak »csak« a főigazgatóság elismerő oklevelét kapták meg. Ez az oklevél nagyon derék munkát, kiváló eredményeket dicsér Kunbaján. — Az elmúlt esztendőt 4,5 milliós nyereséggel zárta gazda­ságunk — magyarázza Czeglédi igazgató. — A szőlőtermesztés tervét — a kedvezőtlen időjárás ellenére — forintértékben túl­teljesítettük, jobb minőségű bort adtunk. Ez a határszéli homoki gazda­ság eddig is nagy érdemeket szerzett a szőlő- és gyümölcs- kultúra fejlesztésében — terve­ik még szebb távlatokat mutat­nak. ősztől idáig kerek 300 hoi<* új területet ültettek be kiváló barsaőlőfajták vesszejével. Óriá­si arányú talajmunka előzte meg a telepítést, egyszerre 40 lánc­talpas gép dolgozott a homok­buckák elegyengetésén. Az ül­tetést 240x50 centiméteres ser­es tőketávolságban csináltál^ hogy a magyar gyártmányú uni­verzális gépek — elsősorban az UE 28-as traktorok — is köny- nyen dolgozhassanak a nagyüze­mi szőlőtáblákon. Négy jlyea szőlóműveiő traktor már meg is érkezett a gazdaságba; az idei ápolásokat már ezekkel végzik. A szőlő mellett folyton szapo­rodik az új telepítésű üzemi gyümölcsösök területe is. A tavaly megkapott élüzemi oklevél mellé méltán kerül te­hát keretbe foglalva az igazga­tói iroda falára az idei elismerő oklevél — serkentve a gazdaság vezetőségét és dolgozóit, hogy lelkiismeretes munkájuk, sike­reik nem maradnak észrevétle­nek! G. K. Önköltségszámítási vizsgálatok a bajai járás termelőszövetkezeteiben A Magyar Tudományos Akadémia Üzemtan! Intézete a bajai járás három termelőszövetkezetében: a csátaljai Űj Tavaszban, a vaskúti Kossuthban és a bácsbokodi Szalvai Mihályban önkölt­ségszámítást végzett az elmúlt évben. Az adatok összesítése most folyik. Megállapítást nyert máris, hogy a termelőszövetkezetek álta­lában olcsóbban termelnek, mint az egyéni gazdaságok, de a költségeket jelentősen lehet még csökkenteni. Az idén a járás va­lamennyi termelőszövetkezetében végeznek hasonló számításokat. A Vörös Vándorzászló megtartásáért Gépekkel gyorsítják és könnyítik az útépítést a. ktésktmil — laüaadktrii tzakaitoti Folyik a Kecskeméti Konzervgyár exporttermékeinek minőségi ellenőrzése. »OOOOOOOOÖOOOOOOOO „Idáig még csak a gondolatunk sem j'utott el..." A Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlajával kitün­tetett Kecskeméti Közúti Üzemi Vállalat 1961. évi vállalása azt tükrözi, hogy komolyan veszik a zászló megtartásával kapcso­latos ígéretüket. Elhatározták, hogy az 1 mil­lió 800 ezer forintos terv túl­teljesítését elsősorban a termelékeny­ség növelésével biztosítják, vagyis az év végére az építőknél és a szerelőknél az egy főre eső termelékenység eléri a 174 556 forintot. Ez azt jelenti, hogy 1960-hoz képest 1961-ben 2 százalékkal nő a ter­melékenység. Ezzel azonban nem elégednek meg. A vállalt 2 százalékot újabb 2 százalékkal tetézik. Ennek érdekében az eddiginél jelentősebb mértékben alkal­maznak gépeket. A kecskémét—soltvadkerti utat 20 kilométer hosszúságban kor­szerűsítik, azaz szélesítik, a ka­nyarokat kiigazítják, új bitumen­réteget szórnak a régi út tetejére. Ez a munka a vállalat évi terme­lési értékének egyharmad részét alkotja. Gyors befejezése érdeké­ben a tömörítésnél vibróhen- gert, a földmunkáknál, valamint a zúzalék felrakására serleges kotrógépet, az agyag kitermelé­sére gumikerekű kotrógépet, a hengerlés! kavics terítésére autó- grédert, a zúzalék terítésére zú­zalékszóró gépkocsit alkalmaz­nak. Az utak portalanításának gyorsítását szolgálja az új sep­rőgépek beállítása és a portalaní- tó géplánc kétműszakos üze­meltetése. Ugyancsak géppel akarják megoldani az impreg­nált zúzalék terítését is. Az er­re vonatkozó újítás kikísérlete­zéséhez hozzákezdtek. A záró­réteges munkák kezdési idő­pontjára el is készítik. Alkalma­zásával egy nap alatt 5000 négyzet­méter területet tudnak el­látni záró réteggel. Sokat segít az építőknek na aszfaltkeverő gép beállítása íjsj Ennek működtetésével az egyil* legnehezebb fizikai munkát gé­pesítik. A termelékenység fokozása ér­dekében emelik a műszaki vezetés színvonalát, szervezettebbé formálják az irányítást. A művezetők részére tovább- képző tanfolyamot szerveztek. Ezenkívül a vállalat felelős be­osztású dolgozói egyetemen és technikumon képezik magukat tovább. A munka további szer­vezettségének növelése céljából megszervezik a technológiai csoportot. A fent említett műszaki szer­vezési intézkedések megvalósí­tása jó alapot ad a szocialista brigádmozgalom fellendítéséhez, a gazdaságos termelés megvaló­sításához. Üdülő szövetkezeti gazdák Harkányfürdőn Már lehet szerződést kötni a gyümölcs értékesítésére KI cm régiben egy fényképet és levelet kézbesített szerkesztőségünkbe a posta. A fénykép az Állami Biztosító kis­kunhalasi fiókjának irodája előtt készült; húsz, bőrönddel felsze­relt, mosolygó ember néz szem­be s fényképezőgép lencséjével. Harkányfürdőre való indulás előtt örökíti meg a kép azokat * járásbeli termelőszövetkezeti gazdákat, akik — immáron kö­zel 3500 társukkal együtt —tag­jai a halasi járásban az önse­gélyező csoportoknak. Felejthetetlen hetet töltött ez « húsz ember Harkányfürdőn. Az említett levelet már onnan küldték, s abban köszönetét mondanak az Állami Biztosító megyei igazgatóságának. — Vannak közöttünk régi és újonnan belépett szövetkezeti ta­gok — írják. — Olyan helyen üdülünk, ahová eddig még csak a gondolatunk sem jutott el. Ha hazamegyünk, mindenkinek el­mondjuk élményeinket, s azt, hogy aki még nem tagja, lépjen be az önsegélyező csoportba! A húsz szövetkezeti gazda ez­óta már egy gyönyörű üdülés emlékével gazdagabban otthon dolgozik termelőszövetkezeté­ben — de a megyéből ezen a nyáron még sokan indulnak majd hasonló útra. A városok­ban és járási székhelyeken meg­alakult albizottságok ugyanis igen eredményesen szervezik mindenütt az önsegélyező cso­portokat. A havonta befizetett 10 forintokból gyűlik az üdü­lésre, kirándulásra szükséges ösz- szeg. Mint említettük, a kiskun- halasi járásban már 3 és félezer körül van az önsegélyező cso­portok taglétszáma, — nagyon eredményesen dolgozik a kis­kunfélegyházi járási albizottság is, Tiszakécskén, Alpáron s a járás többi községében is hama­rosan több ezer tagra számíta­nak. A földművesszöveikezeti szervek már kötik a szer­ződéseket a gyümölcs értékesí­tésére. A bankhitellel nem rendelke­ző termelőszövetkezeti csopor­tok és szakcsoportok a szerző­déskötések után egy-egy mázsa exportminőségű télialmára 120, őszibarackra 150, kajszibarackra 90, első- és másodosztályú mál­nára 220. harmadosztályú mál­nára 180, az elsőosztályú sza­móca mázsájára pedig 150 forint kamatmentes előleget igényel­hetnek a MÉK-től. A termelőszövetkezetek és a bankhitellel rendel'""" ‘"r-melő- szövetkezeti csopo-p * "agyar Nemzeti Banktól 3 százalékos kamatra hitelt kérhetnek, A hitel kamatterhét a MÉK vállalja. Ha a termelőszövetkezet, a termelőszövetkezeti cso­port és szakcsoport a szerződés­ben lekötött mennyiségnél több gyümölcsöt akar átadni, akkor a szedés előtt két héttel pót­szerződést köthet a MÉK-kel, vagy a helyi földművesszövetke- zettel. A szerződésben lekötött, szabványnak megfelelő árut a felvásárlók maradéktalanul át­veszik, s a mindenkori felvásár­lási árat, azonfelül a 15 százalék szerződéses felárat fizetik érte. Ha az említett gazdaságok 5 kilométernél távolabbról szállít­ják az árut. a földművesszövet­kezeti szervek a hivatalos ten­gelyfuvardíjat megtérítik. Va- gonbarakás esetén mázsánként 1 forint 45 fillért fizetnek. A vasúti kocsiba berakott tételek­nél az átvételi áron félül a hi­vatalos tengelyfuvardíjat akkor is megtérítik, ha 5 kilométernél kevesebb az út. Az áru szállítá­sához szükséges göngyölegről is ők gondoskodnak. A termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti cso­portok és szakcsoportok az em­lített gyümölcsféléken kívül szerződést köthetnek még a bel­földi fogyasztású téli alma, nyá­ri alma, téli körte, szilva, bor­szőlő, csemegeszőlő, köszméte és a gesztenye értékesítésére is a MÉK-kel, vagy a helyi földmfi- vesszövetkezetekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents