Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-06 / 80. szám
4. oldal 1961. április 6, csütörtök Hasznos tapasztalatcsere A KISKUNHALASI járás művelődési otthon igazgat® és népművelési ügyvezetői, legutóbbi tapasztalatcsere jellegű megbeszélésén sok értékes hozzászólás és életrevaló javaslat hangzott él — mint a járási népművelési felügyelő naplójában olvastuk. Csak néhányat említünk meg közülük. A termelőszövetkezetek kulturális életének helyzetéről és feladatairól szólva elmondották, hogy mindannyian bármikor szívesen segítenek egy-egy kultúrfelel ősnek, ha az problémájával felkeresi őket. A gyakorlat azonban azt mutatja, ez nem elég. Elhatározták, hogy a jövőben nem várnak arra, hogy a 1-sz-ek kultúrfelelősei keressék fel őket, hanem hívás nélkül is ellátogatnak a termelőszövetkezetekbe, és közvetlen segítséget nyújtanak a tanyavilág kulturális életének megszervezésében. A kísérletképpen, több helyen bevezetett vasárnap délelőtti gyérmekfoglalkoztatások rövid idő alatt népszerűek lettek. Néhány járás,beli tapasztalat alapján a művelődési otthon igazgatók szinte kivétel nélkül vállalták a hétvégi gyermekfoglalkoz- tatások bevezetését SZÓ ESETT ezen a megbeszélésen a művelődési otthonok irányítására hivatott társadalmi bizottságok munkájának jelentőségéről és szükségességéről is. Meg kell állapítani, hogy ahol a társadalmi bizottság megfelel feladatának — sajnos még csak kevés helyen működik aktívan a művelődési otthonok bármilyen nehézséget könnyebben áthidalnak. A jelenlevők elhatározták, hogy a jövőben szorosabb kapcsolatot teremtenek ezekkel a bizottságokkal, és ahol még nincs, megalakítják. Élüzem a ZIM Kecskeméti Gyáregysége 734 ezer forint nyereségrészesedést fizettek ki A Zománcipari Művek — amely hat gyáregységből áll.— 1960. második félévi eredményei alapján elnyerte az élüzem címet. Ebből az alkalomból minden önelszámoló egységben ünnepséget tartottak. Az önelszámoló egységek vezetői adták át a jutalmakat és a 1? napi bémék megfelelő nyereségrészesedést, ami egy összegben 734 ezer forintot tesz ki. A Zóffiándparf Művek Kecskérnéd Gyáregységében a kiváló dolgozó jelvényeket — 15 —, okleveleiket — IV — és a velejáró pénzjutalmat Zolnai Imre igazgató elvtárs nyújtotta át a kitüntetetteknek. Zolnai Imre igazgató most ünnepli 60. születésnapját is. Ebből az alkalomból tolmácsoljuk a gyár dolgozóinak jó kívánságát, azt, hogy jó erőben, egészségben végezze tovább nehéz, de eredményes munkáját. cA luitaii eiipkjt öajidwúb&jt T&évua&zadot »wfawMi pótlására vállalkoztak a Kiskun- halasi Thorma János Múzeum munkatársai, amikor elhatározták, hogy a világhírűvé vált halasi csipkét hazánkban vándorkiállításon mutatták be. Eddig ugyanis — noha külföldi kiállításokon sorra nyerte a díjakat — hazánk határain belül még nem volt alkalma a nagyközönségnek arra, hogy megismerje. A kiskunhalasi múzeum a vándorkiállítást saját anyagának kibővítésével, gazdag anyag összeállításával tervezi —amely méltóan képviseli majd a halasi csipkeművészetet. A Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztálya örömmel támogatja a kezdeményezést, vállalta a vándoroltatás és kiállítás költségeinek fedezését, és megbízta a halasi múzeumot a kiállítás rendezésével. A forgatókönyv elkészült, a Művelődésügyi Minisztérium már lektoráltatta, és jóváhagyta. Megbízást adott a múzeumok központi kiállítást rendező csoportjának a szükséges tárlók és szekrények elkészítésére is. Az anyag gyűjtése folyik. Az Országos Iparművészeti Múzeum — a kiállítás idejére kölcsönadja saját gyűjteményéből az 1900-as évek óta már művészettörténeti értékűvé vált, és máshonnan már be nem szerezhető halasi csipke anyagát. Még mindig hiányzik azonban néhány darab, amelynek elkészítését *a csipkeház vállalta ugyan, de ehhez az Országos Háziipari Szövetkezet beleegyezése még hiányzik. A kiállítás rend.ezői most a még hiányzó darabok elkészítésére várnak, j hogy befejezhessék munkájukat I és mielőbb útjára bocsáthassák * íi halasi csipkét. 'Z.ffirk a jÁrá* élttéhM Növénytermesztési szerződés Csikérián A asikériai Üj Barázda Tsz tagjai egész évre szóló növénytermesztési szerződésben rögzítették növényápolási tennivalóikat Személyenként illetve családonként 1 kh 1000 négyszögöl kukorica, X kh szőlő, ezenkívül cukor- és takarmányrépa, burgonya, napraforgó és bab művelését vállalták Vetéstől a betakarításig A szövetkezeti gazdák kötelezték magukat, hogy ez idő alatt a szükség szerint, de legalább háromszor gondosan gyomtalanítják a kapásnövényeket. A növényápolásért a munkaegység-könyvben meghatározott munkaegységet írják javukra, de ha jó munkájuk eredményeként a termésátlag meghaladja a közgyűlés által megállapított mennyiséget, akkor a terven felüli termés 40 százaléka a szövetkezeti gazdákat illeti. Új földművesszövetkezeti bolt a vásárlási visszatérítésből A Mélykúti Földművesszövetkezet a napokban osztotta ki a nyereségrészesedést az egyes üzemágak dolgozói között A közgyűlésen szóbakerült a vásárlási visszatérítések hovafordí- tásának kérdése is, a földművesszövetkezeti tagok úgy határoztak: nem veszik igénybe a vásárlási visszatérítést, hanem az 56 ezer forint visszatérítési összeg felhasználásával új földművesszövetkezeti boltot létesítenek a község úgynevezett újfalusi részén. Havi 5500 forint megtakarítás a DÁV-nál A kéthavonkénti áramdíj- számlázás havi 5500 forintos megtakarításit jelent máris DÄV bácsalmási üzemvezetőségének, amely az év első két hónapjában 113,3 százalékra teljesítette hálózatszerelési tervét. Tamási Pongrác brigádja el is nyerte a szocialista brigád címet. A Tamási-brigád az üzemve zetóseghez tartozó húsz községben 110 transzformátor-állomást, s közel 600 kilométer rel, aki nyugati szakirodalmat is olvasgat. Azt mondja, és én el is hiszem, hogy a tőkés államokban kiment a divatból a fellengzős, fennhéjázó és a külsőségeikre törő gyárépítkezés. Szerény és szinte zsúfolt műhelyekben a lehető legmodernebb gépekkel termelnek, minél olcsóbban, minél gazd aságosabban — ez a törekvés érvényesül. így tesznek még az olyan dúsgazdag milliárdos kapitalisták is, mint Ford vagy Krupp és társaik. Mi nem vagyunk gazdag ország, nagyon meg kell néznünk minden garast, hogy hová tesszük. Ezt vegyük figyelembe ennek a tervnek megítélésénél. Javaslatom: ne fogadjuk el a tervet, határozzunk úgy, hogy az építkezési osztály sürgősen dolgozzon ki új tervet egy toldaléképületre, s addig is szakértőkkel vizsgáltassuk meg, nem helyezhetnénk-e el a szükséges új berendezést a régi épületben? — Befejezte, Benkő elvtárs? — emelte fel tekintetét Haraszti. Benkő igent intett. .Szerencsés jobb keze a magasba lendült Haraszti megadta neki a szót. Szerencsés kezébe vette jegyzetét, és alig palástolt iróniával kezdte válaszát. — Elvtársak, én nagyon csodálkozom. Megmondom őszintén, meglepetés nekem Benkő elvtárs felszólalása. Nekem, aki pártonkívüli vagyok, nekem kell egyre másra figyelmeztetnem az üzemi pártbizottság titkárát. És pedig először is arra, hogy mi nemcsak üzemi épületeket építünk, hanem globálisan nézve a szocializmust építjük. Már ezért is képtelenség arra ni- vatkozni, hogy mit csinálnak és mit nem csinálnak a nagy kapitalisták Nyugaton. Egy bizonyos, hogy ők nem a szocializmust építik. Szerencsés körülfuttatta pillantását az arcokon. El volt ragadtatva ■ ettől á »-bemondástól«, s úgy érezte máris lesújtott Benkő ellenkezésére. — Egyébként csak megjegyzem, elvtársak — mondottá kiélezett gúnnyal —, én nem olvasom a kapitalisták szakirodaimát, s erről nem is folytatok eszmecserét senkivel. így hát nem is igen tudok hozzászólni a dologhoz. De nem is fontos, elvtársak. A fontos az, hogy mi, akik a távoli jövőnek, egy egész új korszaknak építkezünk, nem lehetünk kicsinyesek. Nem építhetünk rozzant gyárépületeket. Ez szégyen volna. Nekünk igenis cementből és üvegből kell megépítenünk a szocialista munka csarnokait. A mi gyárainkat nem toldozni-foltozni keli, hanem az ósdi üzemrészeket is előbb- utóbb le kell bontanunk, helyettük — Benkő elvtárs szavaival — igenis »termelőpalotát« kell emelnünk! Én tiltakozom a koldus-perspektívák ellen! Szocialista állam vagyunk, nem -szegény ország«, hanem a vas, acél és gépek országa, nem kell a fogunkhoz vernünk minden garast, és nem kell megalkudnunk szegényes megoldá- sokkkal. Ez a terv jó, és ha megvalósul, tágas* világos, egészséges épületbe költözhet az idomszerüzem. Olyan épületbe, amelyet akármelyik külföldinek büszkén mutogathatunk. A felszólalás véget ért. Benkő az arcokat figyelte. Az osztály- vezetők többsége komoran, szinte bosszúsan ráncolta a homlokát. Nem tetszett nekik ez a pökhendi beszéd. De érdemben is Benkőnek adtak igazat, s nem Szerencsésnek. Amit Benkő mond, azt a józan ész sugallja, a realitások számbavétele. a valódi közérdek. S amit Szerencsés, az csak puf- fogó frázis, harcias fellengzős- ség. Mi lelté ezt a Szerencsést? Hát ez már nem ismer lehetetlent? Ennek minden -koldus hosszú távvezetéket és világítási hálózatot tart üzemképes állapotban. Az üzemvezetőség már 1960-ban Is eredményesen dolgozott, mert 180 százalékos tervteljesítésével első lett az üzemvezetőségek versenyében. Tízezer facsemetét ültetlek Katymáron Katymáron a fásítási hónap keretében 10 ezer darab facsemetét ültettek el. Ebben igen tevékenyen részi vették a KISZ- isták, az úttörők, a sportolók, én sokan az Idősebbek közül. A faültetés megszervezéséért elismerés illeti Kőhalmi Károly és Putnik Miladinka úttörővezetőket, s Krokity István KISZ- titkárt A termelőszövetkezetek ezenkívül 12 ezer facsemetét igényeltek és kaptak, melynek elültetéséről maguk gondoskodtak. Katymáron nem ismeretlen dolog a társadalmi munka. A lakosság éppen á közelmúltban vállalta, hogy az útépítés során kitermelt földet a Kossuth és a Sztahanov utcáról elhord.ja. Ezzel jelentős fuvarköltség megtakarítást érnek el, melynek fejében az útépítő vállalat pormentes burkolattal látja el * két utcát. Megoldásra vár Az elmúlt évben Mélykúti« környékén szélesítették és korszerűsítették az országutat. Az építőmunkások számára néhány család ideiglenesén felajánlott egy-egy szobát, amelyben azok számára szállást rendeztek be. A községi pénzügy7! csoport a törvényes rendelkezéseknek megfelelően a bérbeadók . házadóját lakbérbevételelo miatt emelte. Az útépítés régen befejeződött, a munkások elhagyták a falul A munkásszállások megszűntek, s a tulajdonosok visszaköltöztek a korábban ideiglenesen átengedett helyiségekbe. A háztulajdonosoknak azonban továbbra is a magas adókulcs szerint állapitj ál« meg házadójukat. Ez általános nemtetszést idézett elő a faluban, hiszen azok* akik az útépítés alkalmára átengedtek bizonyos helyiségeket munkásszállásnak, sem azelőtt* sem azóta nem foglalkoznak lakásbérlemények kiadásával. A járási tanács pénzügyi osztályának valamilyen megoldást kellene találnia, mert a fenti okok miatt csak súlyosbodik a lakáshelyzet perspektíva«, ami nem kerül milliókba? Miért dobálódzik ez milliókkal? Az osztályvezetők közül csak Pongrácz, az I. szereidé vezetője bólogatott Szerencsés demagóg szónoklata alatt. Pongrácz — ezt mindenki tudta róla — nem nagy ész, de annál jobban imádja a szólamokat. Ha meghallja azt a szót: -szocializmus«, elhagyja minden józan megfontolás, titáni erőt érez izmaiban, s rohanna vakon előre, ha követik, ha nem, ha célhoz ér, ha nem. kerül, amibe kerül. Most is. amikor Szerencsés odavágta, hogy mi pedig fütyülünk a kapitalistákra és nem megyünk az ő fejük után, Pongrácz már ügyet sem vetett többé a lényegre. Ez igen, ez a beszéd! Aki azt a szót, hogy -szocializmus« kimondja, annak igaza van! Haraszti titkárnője nesztelen léptekkel az igazgató mögé surrant és fülébe súgott valamit. Haraszti bólintott és az értekezlethez fordult: — Elvtársaik, sajnos, az értekezletet fel kell függesztenünk. Megérkezett a csehszlovák delegáció, nékem kell fogadnom. Javaslom, hogy ezt a vitát _ holnap reggel folytassuk. Remélem, hamar végzünk véle. Az értekezlet megszakadt. Mindenki sietett a helyére. Szerencsés gondolataiba merülve szedte össze feljegyzéseit és távozni készült. Benikő útját állta: — Te, Jani. beszélni akarok veled. Ráérsz ma délután mondjuk, úgy öt óra tájban? Addig bizonyosan elmennék a vendégek. Szerencsés kedvetlenül bólintott és némáin eloldalgott. Aha. Tehát nem elég ez az összecsapás, Benkő még meg is akarja leckéztetni az osztályvezetői értekezleten elhangzott állásfoglalásáért. Még csak ez kell! Még 5 akarja felróni nekem — mérgelődött —, hogy szembe kerültünk egymással. Ö, alti annyit sem tett meg, hogy előre szólt volna a kifogásairól. (Folytatása következik^ 43. — EJlvtársak — kezdte Berke — a pártbizottságon áttanulmányoztuk ezt a tervet. Mi nem értünk egyet ezzel a tervvel. Szerencsés arcára ráfagyott a2 iménti magabiztos derű. Éppen Benkő? Hát mi ez? — Induljunk ki ennek az építkezésnek eredeti céljából — fejtegette Benkő. — Az idomszerüzem előtt á jövő évben megmö- vekedett feladatok állnak, a tervet felemelték. Ehhez fokozni kell az üzem kapacitását Tulajdonképpen ezt a feladatot nekünk a termelőfolyamatok korszerűsítésével, talán néma létszámemeléssel, néhány új, modern gép beállításával, okosabb anyagellátással és ehhez hasonló lépésekkel kellene megoldanunk. Mégpedig az üzem mai épületén belül. S akkor elkerülhetnénk az építkezést Hiszen ez egymilliós építkezés. Benkő a tervezetet lapozgatta. Szerencsés elcsodálkozva ingatta a fejét és buzgón, fürgén jegy ezgetett. Nyilván a válaszadásra készült. Benkő indulat nélkül folytatta: — Mi azt javasoljuk, még egyszer vizsgáljuk meg ezt a kérdést. Talán még idejében kiderül, hogy az építkezést egyáltalán elkerülhetjük. Belső átszervezéssel, összébb húzódással és a termelés korszerűsítésével kialakíthatjuk a szükséges kapacitást. De ha mégás az derül ki, hogy ez megoldhatatlan, és okvetlenül építkezni kell, md akkor is határozottan amellett vagyunk, hogy toldjuk ki a meglevő üzemet és ne építsünk egy olyan „termelőpalota t”, mint amilyent ez a terv előirányoz. A toldaléképület a negyedrészébe sem kerül annak az összegnek, amibe a tervben szereplő új csarnok. Elvtársak, én beszélgettem egy mérnök ember-
