Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-30 / 101. szám
1061. április 30, vasárnap 5. aid»' Az üvegmeggy és az Oportó hazájában Tízmillió forinf kedvezmény a termelőszövetkezeteknek Ha látogató érkezik Apostag- ra és megkérdezi, hogy miről nevezetes ez a Duna menti község, ezt a választ kapja: üveg- meggyéről és Oportó-szőlőjéről. A meggy és a szőlő múltja A község egyetlen termelőszövetkezetében, a Dunában 768 család dolgozik, közösen formálja, építi boldogabb jövőjét, mintegy három és félezer holdon. Mostani látogatásunk alkalmával arra szeretnénk választ kapni, hogy mit tesz a közös gazdaság a régi hagyományok ápolásáért, az üvegmeggy és az Oportó termesztésének fellendítéséért Élt valaha az 1800-as évek tájékán egy református pap Apos- tagom. Szabó Lajosnak hívták. Nagyon szerette ezt a községet. Sokat barangolt a vén folyó partján, de még többet látták kertjében. Eleinte azt gondolták, valami bogara lehet az öregnek, mert órákon át időzött ogy-egy fánál, késsel a kezében. Később azonban ámulva figyelték a környékbeliek, milyen egészséges, nagyszemű meggyek csüngenek az ágakról. Így emlékeznek az apoetagi üvegmeggy meghonosodására a községben. Ráczki Sándor, a Duna Termelőszövetkezet gazdája megtoldja: — Negyven egynSiámy évvel ezelőtt — gyermekkoromban — gyakran kijártunk a faiskolába. Mercz Gyula tanítónak ugyanis szenvedélye volt a meggyoltás. Szerintem neki is nagy érdeme van meghonosodásában. Nem engedik elfeledtetni a hírnevet Az Oportó-szőlő elterjedéséről kevesebbet tudnak. Azt mondják, több mint negyven éve, a filoxéravész után kezdték nagyobb mértékben telepíteni ezt a bőtermő szőlőfajtát. Főleg azért, mert termesztése egyszerű volt, s ugyanakkor étkezési és borszőlőként ti értékesíthették. — Nem engedjük etfeledtefcni azt, hogy Apostag az Oportó és az üvegmeggy hazája. — Ezzel fogad a termelőszövetkezet elnöke, Kuli László. — Meggyből évente jelentős mennyiséget exportál községünk. 15—20 vagonnal visznek innen, főleg a nyugati országokba. A termelőszövetkezet húszéves távlati szőlőtelepítési tervében különös gondot fordít az Oportó termesztésére. A telepítést — amelyet háromszáz holdra terveznek — már jövőre megkezdik és öt évre előre kijelölik azt a területet, ahol majd szőlő lesz. A Duna Termelőszövetkezetnek a háztájin kívül 449 hold szőlője van, s ennek 30 százaléka most is Oportó. Tavaly majdnem félszáz mázsát szállítottak korai csemegeként a budapesti elárusító helyükre. 800 mázsára pedig az Alföldi Állami Pincegazdasággal szerződtek. Az Oportó mellett az elkövetkező időben foglalkoznak majd Mézes Fehér, Kadarka termesztésével. Szőlőiskolát létesítenek Gondoskodnak szaporítóanyagról is. Ebben az évben másfél holdon, jövőre pedig már bárom holdon létesítenek szőlőiskolát. Hasonló a helyzet a rövidszárú üvegmeggy szaporításánál. A törzskönyvezett fákról faiskolát létesítenek. Ha élnének az apostag! meggy és Oportó első telepítői, bizonyára elismerően bólogatnának e tervek hallatán s Márkus J. A Bajai Ruha-üzem* ben dolgaznak, közel az ablak mellett. A szívet melengető tavaszi napsugár köszönti őket a kora reggeli órákban, amikor leülnek a karcsútestű varrógépek mellé, hogy több és jobb murikával, egymás segítségével, ígéretükhöz híven közelebb kerüljenek a szocialista cím elnyeréséhez. A lányok — ördög Aranka brigádvezető, Mészáros Mária naplóvezető, GUián Sándomé, Földvári Rózsa, Mester Gyuláné, Kuspig Mária és Hozó ki Mária brigádtar gok « KISZ-nek is tagjai Naplót vezetnek munkájukról. Első oldalára ezt írták: A napokban készültek el megyénk gépállomásainak 1961. évi végleges termelési és pénzügyi tervei, amelyek lényegesen nagyobb feladatokat szabnak az előző évinél. Megyénk 18 gépállomása 1960- ban 1310 000 normálhold gépi Előlegosztás Bugacon Nyúl Sándor, a bugaci Béke Termelőszövetkezet gazdája örömmel számolgatja a márciusban teljesített munkaegységekre kapott előleget. Több mint 50 munkaegységet teljesített és 796 forintot kapott. munkát végzett, míg az ezévi terv 1670 000. Jelentősen fokozzák a gépek kihasználását is valamennyi gépállomáson és a tavalyi egy gépegységre eső 970 normálhold helyett ebben az évben már 1100 normálhold munkát végeznek eL Az 1961-es év fokozott feladatat jelent községgazdálkodás szempontjából is. Tavaly egy normálhold gépi munkája 86 forintba került, az idén nyolc fo- 1 rinttal lesz kevesebb. A gépállomások az elmúlt évi 38 millió forint nyereséggel szemben 45,5 millió forintot irányoztak elő, annak ellenére, hogy egyes gépi munkák díját csökkentik és ezzel mintegy 10 millió forintos kedvezményt nyújtanak a termelőszövetkezeteknek. Gépállomásaink a napokban kapták meg a részletes terveiket. Ezeket az üzemi tanács, a párt és a szakszervezet bevonásával tárgyalják majd meg és végrehajtási tervet készítenek, amelyet ismertetnek a dolgozókkal. A Gépállomások Megyei Igazgatóságán elmondották, hogy bíznak az éves terv teljesítésében. A gépállomások dolgozói az elmúlt évben is kimagasló munkát végeztek. A dolgozók körében népszerű munkaversenyeket — amelyek anyagi megbecsüléssel is járnak — ebben az évben tovább akarják szélesíteni. Szorgalmasak, kivétet nélkül megállják helyüket, sok kezdőmé.■ nyezés fűződik nevükhöz. Pozsonyi János* né, végrevizor (meős) örömmel mondja: — Mióta beindult as új brigádmozgalomé sokat javult « fehérneműk minősége, lényegesen jobban dolgoznak « kislányok, mint ez* előtt Elégedettségre azonban nines ok. Erre utalnak a hibákat felfedő bejegyzések, s ez a statisztika, mely szerint a belső visszaver tések száma nem csökkent * kívánt mérték* ben. — Egy hónap méh' ■ hiba eredménny alakul majd át — mondják határozottat a brigád tagjai. Biztos, hogy igy lesz. Ven esz Károly Három ajtóval odébb... Tesch Rezső elvtárssal, a dunavecsei járási pártbizottság titkárával beszélgetünk. Szavai nyomán pezsdülő párt- élet bontakozik ki előttünk. »Nagyon jól megy itt a munka- — könyveli ei az ember. »Meglátszik a néhány héttel ezelőtt, a megyei párt-végrehajtóbizottságnak Dunavecsén tartott hibákat, hiányosságokat feltáró, irányt mutató ülésének hatása.» Kunszentmiklósrm évek óta kiaknázatlan lehetőségeket sikerült a párt javaslata nyomán »nyélbe ütni». Száz holdon máris elkészült a halastó és a beletelepített 16 mázsa hali vad ékkai megindult benne aa élet. Ugyancsak a kunszentmiklósi Kiskunság Tsz-ben máris élnek egy másik, eddig kihasználatlan lehetőséggel: gyöngytyúk-tenyész- téshei fognak. Üzemi lapok: tsz-híradók megindításával és istápolajával pedig minden bizonnyal sikerül szSeskörű- vé tenni a most bontakozó brigádversenyt. Iránytűt jelentenek a megyei párt-végreha jó bizottság határozatai. Ezek szolgálatába áll most a tanács, ■ valameny- nyi tömegszervezet. Nézzük meg hát: mit tesznek a határozatok valóraváltásáért a Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezetei, a párt tartalékcsapatai? Ismerik-e, feldolgozták-« azokat? Természetesnek tartottuk volna, hogy a járási KISZ-bi- zottság titkára ismerje a megyei párt v. b. döntéseit. — Mégsincs így. Mint mondja, az ülésről csak félfüllel hallott valamit, annak határozatait nem ismeri. A járási pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetőjétől kapott ugyan egy — a határozatok nyomán készült — intézkedési tervet, de — szerinte — nem lett tőle okosabb. Nincs más hátra, minthogy a járási KISZ-bi- zottság tartja magát a korábban készült éves munkatervéhez, s annak alapján dolgozik. . . Kellemetlen találkozása a jónak és a rossznak. Mert helyes, hogy a járási pártbizottság szíwel-lélekkel nekilátott a munkának, amelynek máris van látszata. De nagy hiba — ■ ezen kellene sürgősen segíteni —, hogy az olyan jelentős »harci csapatot», mint a KISZ — a járási KlSZ-tit- kár szerint — csaknem számításba sem vette, s a mező- gazdasági osztályvezetőtől kapott intézkedési tervet sem beszélte meg vele senki sem. Pedig a fiatalok számára sok feladatot lehetne és kellene kiszabni. A megyei párt v. b. ülése óta bizonyára akadhatott volna rá idő, hogy a három ajtóval odébb dolgozó járási KIS Z-titikárral megbeszéljék a határozatot és a belőle adódó feladatokat... HÍVOGAT A CÉL »Beszélünk, s álmodozunk sokat Arról, hogy jobb lesz « holnap, Aranyos, boldog cél int, hívogat S az ember utána lohol. Vén lesz a világ, s megint fiatal, De 02 ember mindig jobbat a kar.’' (Schillert Lapozunk tovább. A másik oldalon ezt olvashatjuk: — Mindannyian nagy ambícióval kezdtünk a munkához. A rákövetkező oldalon ez áll: — A2 ujja szegesénél ketten segítettek a Turcsányi- brigádból. Lejjebb pedig: Visszaadtuk a segítséget Turcsányi- éknak. Ahány bejegyzés, annyi eredmény. Waive gond, vagy probléma. A változásokat hűen tükrözi « napló. Például: — Rosszul ment a munka, sok volt a javítás, csökkent a minőség. Másnap Mészáros Mária napló» vezető ezt jegyezte fel: — Csökkent a javítások száma. Megtudom azt te, hogy a brigád tagjai a szemináriumon pontosan megjelennek, társadalmi munkában létrehozták a vörös sarkot A példás rendért és tisztaságért igazgatói dicséretet kaptak. Vári M&tyásné szalagvezető ezt mondja: — A munkahibás darabokat egymásnak azonnal visszaadják. Égető tűz A* utóbb! napokban több újdonsült fcermelőszöveftkezeteít látogattunk meg. Az a tapasztalatunk, hogy a kezdeti nehézségek fokozatos megszűnése mellett általában jól haladnak a munkák. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy több helyütt akadnak olyan szövetkezeti gazdák is, akik nehezen illeszkednek bele a közösbe. Nem ellenzői a szövetkezetnek, de szokatlan még nekik. Szokatlan számukra a közösség fegyelme, s homályos előttük a társas nagyüzemi termelés célja: a magasabb terméshozamok, a minél nagyobb közös jövedelem, amelynek hasznát elsősorban ők élvezik. A közös munkában csupán immel- ámmal való részvétel különösen azokra jellemző, akik még tavaly az átlagénál nagyobb magántulajdonnal rendelkeztek, s megvolt a lehetőségük, hogy személyi szükségleteik kielégítésére meglehetős értékű anyagi javakat tartalékoljanak. Mint egyikük, egy asz- szony — a szabadszállási Kiskunság Termelőszövetkezetben — kijelentette: nem nagyon töri magát a szövetkezetben, mert ha semmit sem kap a közösből, ő két esztendeig akkor is kibírja. Csak azt a kérdést nem tette fel önmagának — nem tudom, a szövetkezet vezetői fel tették-e neki? —, hogy mi lesz azután, ha elfogyott a tartaléka? Szerencsére a többség másképp gondolkodik és cselekszik, mint az asz- szony, aki ha nem változtat álláspontján, ahelyett, hogy gyarapítaná felhalmozott tartalékát, feléli azt, s csak két év múlva kezdi az „új életet”, de üres kamrával, erszénnyel. És a közösségi öntudat egy bizonyos fokán — mert a környezet hatására azért nem marad egyhelyben — soha nem lehet övé az a boldogító érzés sem, hogy ő már a szövetkezet első lépéseit derekas helytállással egyengette. A gyakorlat persze azt mutatja, hogy az ilyen „két-három évig a szövetkezetben való munka nélkül is kibírom”- féle kijelentésekben megjelölt határidő előbbre tevődik. Ezek a gazdák belátják: érdemes — hogy úgy mondjuk —- kifizetődő a közösben dolgozni, s ezzé párhuzamosan fejlődik bennük (nerr kevésbé a szövetkezet öntudatosába gazdái erőfeszítéseinek hatására) a munkára ösztönző szocialista tudat is Hogy mennyire így van, több helyről de különösen az alpári Búzakalász Termelőszövetkezetből szolgálhatunk példával. A tavaly alakult, s az egész község parasztságát tömörítő nagyüzemi gazdaságban a tagságnak alig valamivel több mint a fele dolgozott elfogadható módon. S mi történt? Passzivitásuk és az őszi esőzések miatt mintegy 200 hektoliterrel kevesebb bortermés ellenére a tervezetnél majdnem 4 forinttal fizetett többe agy-egy munkaegységre a szövetkezet. — Mennyit fizetett volna, ha mi is dolgozunk? — szólalt meg az érdek, de az önvád is az egész évben semleges szövetkezeti gazdákban, s év végére már szinte csodálatos változás volt tapasztalható csaknem mindegyikük magatartásában. özv. Kecskeméti Pálné például a kései szüretig mindössze két-három egységnyi munkát végzett a közösben, — azóta viszont rá sem lehet ismerni, annyira „töri magát”. — Mint az égető tűz, úgy dolgozik — mondják a szövetkezet vezetői. Égető tűz. A pislákoló parazsat a fentebb elmondottak táplálták a szövetkezet másik két gazdájában, Borsos Fe- rencben és Huszár Károlyban is. Tavaly háromnegyed esztendőn át jóformán látni sem lehetett őket a közösben, pedig nagyon is szükség lett volna rájuk, mert kiváló barkácsoló ezermesterek. Aztán minőségi változás történt gondolkodásukban — s szüret táján már Borsos szerzett motort a közös szőlődarálóhoz, 6 is szerelte fel, aztán együttesen megépítették a szövetkezet villanydarálóját, amelynek Huszár lett a vezetője. Az ő esetük egyúttal a nagyüzemi gazdálkodás sokrétű lehetőségét is példázza. Azt, hogy kl-ki a legjobb képességei szerinti munkát is végezheti. És sorolni lehetne a példákat az alpári Búzakalászből, amelyek azt mutatják, hogy idővel a legmaradibb gon- dolkodásúakban is megérik a kellő öntudat. így van ez más új termelőszövetkezetekben is. Csakhogy nem mindegy, hogy ez az érési folyamat milyen hosz- szú. Ha sok ideig tart, a közös, s az illető szövetkezeti gazda is kárát vallja, de ugyanúgy népgazdaságunk, szocializmust építő társadalmunk is. Meg kell tehát gyorsítani a folyamatot. A már régebben, vagy a tavaly óta működő szövetkezeti gazdaságok eredményeinek beható ismertetésével, s neveléssel, az öntudatos szövetkezeti gazdák példás helytállásával, de a közös munka fegyelmének megkövetelésével is. Így szítódik fel az a bizonyos tűz, amely felégeti a maradi csökönyösséget, s a tétovázó: egyhelyben topogókat a szövetkezetek lelkesen dolgozó gazdáivá formálja. Tarján István
