Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-29 / 100. szám

1961. áprnts 89. szómba! S. oldal tyi C’%cLo> Ügy kezdődött, hogy ta­valy, november derekán ifjú há­zaspár került a kunszentmiklósi Kiskunság Termelőszövetkezet­be. A férj, Király Endre lett a gazdaság főállattenyésztője, az asszonyka meg a baromfite­nyésztő agranómus. Agráregyetemi diplomája Tan mindkettőjüknek, s azzal a szán­dékkal lépték át a szövetkezet küszöbét, hogy minden tudásuk­kal fájta lesznek: növelik a Kis­kunság gazdáinak jövedéknél — Gyöngytyúkot is kellene tenyészteni — mondta az asz- szony. Gyermekkori emlék, a szülői ház környékének csend­jét felverő húszegynéhány gyön­gyös adta az „alapötletet”, a leg­főbb ösztönző azonban ez volt: a györtgytyúk kilogrammjáért — három forint nagyüzemi felár­ral együtt — 28 forintot űzet az állami felvásárló. S mivel e baromfifajta húsát rendkívül kedvelik Franciaország és Ang­lia Ínyencei — a külföld annyi dollárt ad egy kiló gyöngytyúk- húsért, amennyi 80 kilogramm szőlő exportára. A szövetkezet és népgazdasá­gunk szempontjából egyaránt ki­fizetődő tehát az ötlet valóra- Váltása. S örvendetes, hogy a Kiskunság vezetői, de a felsőbb szervek is segítették, az ügyet. A dtmavecsei járási párt­bizottság, a járási tanács és az Élelmezésügyi Minisztérium be­hatóan foglalkozott már vele, s amíg Királyné csak kicsiben re­mélte megkezdeni a gyöngytyú­kok tenyésztését a támogatás­nak köszönhetően valószínű, hogy már az idén tíz-, de nincs kizárva, hogy húszezer gyöngyö­se lesz a szövetkezetnek. Április 13-án a járási pártbi­zottság és a tanács, valamint a Kiskunság vezetősége megálla­podást kötött a nagyüzemi te­nyésztés lehetőségének megte­remtésére. E szerint a központ­tól néhány kilométerre eső les­hegyi erdőben hozzák létre a gyöngyöstelepet, amelyet a dú- vadak távoltartása végett kö­rülkerítenek. A szövetkezet a község háztáji gazdaságaiban le­vő összes gyöngytyúktojást fel­vásárolja, s ebben — nemcsak Kunszerrtmúdóson, hanem a já­rás valamennyi községében 1— segítenék neki a földművesszö- vetkezeték is. A telep szakmai irányításával Király Endrénét bízták meg. Négy nap múlva tették közzé a kunszentmiklósi hangos be­mondón az éürtrevaTŐ szánd^ot, s ha egyelőre még gyéren, de már hordják a földművesszövet- kezet felvásárló telepére, s a Kiskunság irodájába is a tojá­sokat Háromhetes. keTtetős után a gyöngycsibék négy-öt hétre a szövetkezet két korszerű neve­lőjébe kerülnek, onnan az erdei telepre, ahonnan viszont a ta­nyákra vándorolhatják őket, hogy táplálékuk 70 százalékát önmaguk szerezzék meg. S nem lényegtelen, hogy ez is hasznot hajt a Kiskunságnak, mert a gyöngytyúfc nagyon szereti a gyommagvakat és a kártevő bo­garakat. Tarján István A Szakma kiváló dolgozói ff;?’, 1 ’ Jv-ó, ... , fiiii ■ i' ' Ú-Wx-Av.. 5 Ac-x'-xi A Bács-Kisfetm megyei Kéményseprő és Cserépkályhaépítő Vállalat az 1960. második félévi jó munkája elismeréséül elnyerte a Tanács Kiváló Vállalata címet és oklevelet. Eb­ből az alkalomból több dolgozónak adományoztak kitünte­tést. Képünkön a Szakma kiváló dolgozóit; Fekete Balázst, Varga Jenőt és Sztana Józsefet örökítettük meg Nagyházi Bálint igazgató társaságában. Új sertéshizlalási módszer Herceghalmon, az Állatte­nyésztési Kutató Intézetben több éve kísérleteztek a fehér hússer­tések hizlaláséval. A kísérlete­ket 30 kilós süldőkkel kezdték. Az állatok egyik csoportja egye­denként összesen 5 mázsa ab­raktakarmányt és 390 liter fölö­zött tejet kapott, a másik cso­port egyed eá pedig 6 mázsa 70 kiló takarmányt és semmi te­jet. . A fölözött tejjel is hizlalt sertések csaknem három hónap­pal korábban érték el a 150 ki­logrammos súlyt A kutatók megállapították a hizlalás leg­helyesebb ütemét Is. Ezek sze­rint a hizlalást rögtön a* elvá­lasztás után kell kezdeni, a hagyományos süldőztetésre nincsen szükség. Az állati fe­hérjét főleg fiatal korban kell adni, amikor a hízók a legna­gyobb mértékben fejlesztik hús­állományukat. Ezért 60—70 ki­lós súlyig napú két azután' az egy mázsa eléréséig napi félli­ter fölözött tejre van szükségük. Az új sertéshizlalási módszer iránt már több országból — így Csehszlovákiából, s az NDK-ból — is érdeklődtek. Ez is azt bi­zonyítja, hogy a termelőszövet­kezetek jól járnak a szóban le­vő eljárás alkalmazásával. Három sertés hizlalásánál annyi takarmányt takarít­hatnak meg, amennyi egy negyedik számára elegendő. Ha pedig ezt a takarmányt a tehenészetben használják fel, a hiztaláshoa szükségesnél több tejet éa nagy mennyiségű vajat nyernek. S ami talán ennél is fontosabb: ezzel a módszerrel a mostani 15 hónapos átlag he­lyett 11—12 hónapos korukra meg lehet hizlalni a sertéseket. Ez előnyös a szövetkezeteknek is, mert kevesebb munkaerővel, kisebb helyen több árut állít­hatnak elő, de előnyös népgaz­daságunknak is, hiszen rövidebb idő alatt juthat vágósertéshez. A termelőszövetkezetek egy- részében azonban ma még nin­csenek meg a feltételek a fe­hérjedús és általában intezív körülményeket igénylő fehér hússertések tartásához Hogyan vessük a silókukoricát? A szemeskukoricáéhoz hason­lóan itt az ideie a silókukorica Vetésének is. A silókukorica alacsony önköltséggel termeszt­hető, s emellett nagyobb a ta­karmányértéke, mint az állati táplálékul szolgáló, ugyanakko­ra területről betakarított más­fajta növénynek^ 1958-tól évről évre nagyobb területen termesztik országszer­te a silókukoricát szovjet mód­szerrel, ami abból áll, hogy 70x70 cm-es sor-és tőtávolságra vetik, s ily módon 25—30 ezer tövét nyernek egy-egy holdon. Amíg három esztendeje 360 holdon, 1959-ben már 159 ezer, s tavaly 243 ezer holdon ter­mesztették hazánkban ily módon a silókukoricát. Megyénk szövetkezet! gazda­ságainak összesen 20 ezer hold a silókukorica-vetésterve. Ahol nagyobb területen ter­meszük a silókukoricát, a ve­tést ne egy időben, hanem sza­kaszosan végezzék. E takar­mánynövényt ugyanis a tejes érésekor történt betakarítása után lehet a leggazdaságosab­ban tartósítani. Ha viszont nagy területen egyszerre érik be a silókukorica, akkor a gyors be­takarítása és silózása nem vé­gezhető el a megkívánt módéi.. T. I. A kevésbé igényes mangali­cához viszont ezekben a szö­vetkezetekben sem tanácsos visszatérni, mert ez a fajta igen szaporában és — a fogyasztás szükségleté­vel ellenkezően — kevés húst, sok zsírt ad. Az Állattenyész­tési Kutató Intézetben ezért át­meneti módszert dolgoztak ki, amelyet néhány gazdaságban már sikerrel alkalmaznak is Mangalica és komval fajtákat kereszteznék. Az ebből szárma­zó kocák majdnem annyira sza­porák, mint a fehér hússertés, viszont éppen olyan extenzív viszonyok között — gyengébb, távolabbi legelőkön — tarthatók mint a mangalica. Ezeknek a kocáiknak és a fehér hússerté­seknek az utódai pedig jórészt hússertés-jellegöek, csaknem olyan gazdaságosan hizlalhatok, mint a fehér hússertések. Elavult faliújság Helyes, ha ipari üzemeinkhez hasonlóan állami gazdaságaink­ban és gépállomásainkon is szerkesztenek faliújságot, ame­lyen tájékoztatják a dolgozókat az elért eredményekről, rende­let ékről és azokról az esemé­nyekről, amelyek a munkával kapcsolatosak. Annál szomo­rúbb, hogy egyes helyeken olyan faliújságokat, híradókat találunk, amelyeknek cikkei már régen elavultak. Ilyen fa­liújságot láttunk például az el­múlt napokban a Kunszentmik­lósi Gépállomáson. -Legfrissebb- értesítését — hogy farsangi bált rendeznek — február 25-én keltezték. A többi cikket és ér­tesítést már belepte a por, a lapok is elsárgultak: az egyiket 1960 májusában írták, a mási­kat az elmúlt év augusztusában. A későtavaszi fagyokról A JELENLEGI időszakban számolhatunk egy súlyos káro­kat okozó időjárási jelenséggel: a későtavaszi faggyal. Különö­sen a zöldség-, szőlő-, és gyü­mölcskertészek félnek ettől. Gyakran csupán néhány óra időtartamra hűl a levegő hő­mérséklete fagypont alá, de ez éppen elegendő a kártételhez. A későtavaszi fagyokról tud­nunk kell, hogy kétféleképpen jelentkezhetnek. Beszélünk szál­lított és helyben képződött fagyról. A szállított fagy messzi északról, erős széllel érkezik hozzánk. Ez ellen nem tudunk egyelőre védekezni gazdaságo­san és olcsón. Szállított fagy esetében a hozzánk érkező le­vegő hőmérséklete már fagy­pont alatt van. Ez a fagy nem csupán a talaj mentén érezteti hatását, de a talaj felszíne fö­lött több méter magasságban is. így tehát a gyenge palánták éppen úgy fagykárt szenved­nek, mint a magas fák. Ez el­len azért nehéz a védekezés, mert erős széllel érkező, fagy­pont alatti hőmérsékletű nagy légtömegről van szó. Szerencse, hogy éghajlatunk alatt ez rit­kán fordul elő. Sokkal gyako­ribb viszont az úgynevezett ta­lajments fagy. Jelentkezéséről tudnunk kell, hogy az éjszakai, hajnali órákra a talajfelszín az állandó hőkisugárzás követ­keztében erősen lehűl. Tekin­tettel arra, hogy tavasszal még nem rendelkezőik a talaj kellő hőtartalékkal, az éjszakai órák­ban végbemenő erőteljes hő- kisugárzás következtében fagy­pont alá süllyedhet a talaj kö­zeli légtér hőmérséklete. Ilyen erőteljes lehűlés azonban nem következik be rendszeresen és gyakran. Ha pl. felhős, borult az égbolt a talajfelszínről tör­ténő hőkisugárzás végbemegy ugyan, de a felhőkről a hősu­gárzás visszaverődök és a le­hűlés nem csökkenhet a fagy­pontig. Akkor sem következik be erős lehűlés, ha a levegő párás. Tehát az időjárás alaku­lásától nagymértékben függ a talajmenti fagy kialakulása. AZ IDŐJÁRÁS alakulásán kívül még számos tényező idéz­heti elő, illetve hiúsíthatja meg a fagy kialakulását. Közismert tény, hogy a talajúién ti fagy nem lép föl mindenütt, gyak­ran néhány négyzetméteren be­lül is lényeges hőmérsékleti különbségek tapasztalhatók. A talajfelszín állapota, a talaj nedvességtartalma, minősége, a domborzati viszonyok nagy­mértékben befolyásolják a ta­lajmenti fagyok keletkezésének lehetőségeit Így pb h« fej- színű talajon sokkal nagyobb a fagyveszély, mint a tömött felszínűn. Tekintettel arra, hogy a lazított félszínű talaj legfelső rétege sok levegőt tartalmaz, s a hoki sugárzás Jó formán csak a legfelső, laza rétegre szorítkozik. A sok levegő, mint jó hőszigetelő, megakadályozza a talaj mélyebb rétegeiből tör­ténő hőutánpótlást. — Vidékünkön, a homokta­Prémium: hat süldő (Tudósítónktól) A jászszientlászlói Oj Siet Tsz állattenyésztésében is bevezet­ték a premizálási rendszert. Sutka István sertésgondozó lel­kiismeretes munkájával elérte, hogy a szövetkezet nyolc anya­kocája 72 malacot nevelt fel. A Hálást átlag tehát 9 darab. A premizálási megállapodás azt tartalmazza, hogy hat malacot kap a sertésgondozó, ha a nyolc anyakoca után 72 malaccal gya­rapodik a közös gazdaság. Mi­vel a malacok már a süldő kort is elérték, a tsz vezetősége közölte Sutka Istvánnal, hogy a — darabonként mintegy 400 forintot érő — hat süldót haza viheti. A lelkiismeretes sertés­gondozónak — aki örömmel vette birtokba az értékes pré­miumot — a szövetkezet veze­tősége külön is köszönetét mon­dott fajokon éppen a laza talajfel­szín következtében aránylag nagyobb a fagyveszély, thint az ország más vidékein. A domborzati viszonyok is befolyásolják a fagyhelyzet ki­alakulását, Tekintettel arra, hogy a hideg levegő nehezebb, mini a meleg levegő, a talaj- felszínén összegyűlő erősen le­hűlt levegő az alacsonyabb he­lyek felé szivárog, s mélyedé­sekben, laposokban, ún. hideg légtavakban gyűlik össze. Eze­ken a helyeken sokkál alacso­nyabb talajmenti hőmérséklet alakul ki, mint a magasabban fekvő környéken. A VÉDEKEZÉS érdekében szükséges felismernünk a fagy- veszélyes időjárási helyzeteket. Fontos a Meteorológiai Intézet időjárási előjelzésének ismerete. Ezen kívül figyelemmel kell kísérni az időjárás alakulását különösen a késő délutáni órák­tól kezdve. A megfigyelések azt bizonyítják, hogy különösen esős idő után, ha az égbolt ki­derül, szélcsend van, a látási viszonyok igen jók, számítani lehet a hajnali órákban talaj- menti fagyra. Jó szolgálatot tesz ilyenkor a hőmérséklet gyakori mérése az esti óráktól kezdve. Elsősorban a talajfel­szín közelében — 5 cm magas­ságban — szükséges figyelni a hőmérséklet alakulását. Ha rohamos hőmérséklet-csökkenés tapasztalható és ha derült, szél­csendes az idő, akkor a már előre megszervezett védekezést meg lehet indítani. Ez az idő­pont rendszerint hajnali 2—4 óra között szokott bekövetkezni. A VÉDEKEZÉSNEK számos fajtája ismeretes. Kellő gondos­sággal és nagy területen egyen­letesen végrehajtott védekezés igen jó szolgálatot tehet Aí> legegyszerűbb és legáJtaJáno-1 sabb mód a füstölés. PüstöMl anyagul felhasználható mindem hulladék. A védte**® területen* 50—60 méter távofaágra füstöl® kupacokat teeH cfitetyeacá é* úgy begyújtaná, hogy UuRtl egyáltalán ne égjenek, hanem sűrű, vastag füstöt képemnek»: A füstölést még napkelte otá» is folytan! keH, mert a fagykár rendszerint napkelte teán left--' vetkezik be, amffeor Mrttto emelkedni kezd a hőmérséklet. A Jól végrehajtott Füstölés —2* —3 fokos fagy ellen te Jó *6-* dehne* nyújthat, ha egyenleten»’ vastag füstpalást borttja a vM dendő növényeket még a kart reggel! órákban te. , Ahol lehetőség ven, megszakít* tás néticüH «fandó és egyen»»-* tes vizpermetezésre — a védés** dó területen — ott ez a védeft»$ zés csaknem teljes biztonságod1 nyújt még erősebb fagyok Je­lentkezése esetén te. A KECSKEMffTEW végzett több évtizedes meteorológiai megfigyelések azt bizonyítják, hogy volt már olyan esztendő (1916), amikor március 31-e titán nem jelentkezett tafajmenti fagy. Viszont 1927-ben még má­jus 27-én is mértek talajmentí fagyot, Ez a két szélső határér­ték természetesen csak ritkán fordul elő. Az esetek legnagyobb részében ápriMs 21-e és május 5-e között vannak azok a napok, amikor talajmentí fagyra nagy valószínűség szerint számítha­tunk. Sxüőgvi Tibor, a Kecskeméti Agrometeoro­lógiai Intézet vezetője Mezőgazdasági kntatömanka A Földművelésügyi Miniszté­rium Tervező Vállalatának (AG- ROTERV) háromtagú bizottsága április 27-én érkezett Feiső- szemtivánra. Az AGROTERV és a Tudományos Akadémia kol­lektívája Márton János vezeték sével három hete tartózkodik a bajai járásban. A vizsgálat cél­ja, hogy feltárják a mezőgazda­ság helyzetét 1936-tól; mit ter­meltek akkor, mit termelnék most és kidolgozzák a mezőgaz­dasági termelés távlati lehető­ségeit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents