Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-28 / 99. szám

Azt az újságot szeretik az ol­vasók, amelyik széleskörűen és érdekesen tálalja az eseménye­ket. A lapok szerkesztőségeinek sokféle eszköze van arra, hogy kielégíthesse az olvasók ilyen irányú igényét, s e sok “-esz­köz« közül egyik — fontossági sorrendben az elsők között levő — a minél sokrétűbb, a tár­sadalom rétegeit minél inkább képviselő tudósítói hálózat. Tudósítóink többnyire a köz­ségi és városi tanácsok vezetői közül kerülnek ki — azok el­nökei és titkárai —, s mint a község életével legtöbbet foglal­kozó, azt legjobban ismerő sze­mélyek, a községi gazdasági, társadalmi, egyszóval közéleté­nek legfontosabb eseményeiről igen gyorsan tudják tájékoztani szerkesztőségünket, így olvasó­táborunkat is. Három évvel ezelőtt kezdtünk hozzá a tudósítói hálózat szer­vezéséhez, s annak azóta olyan sikere lett, hogy még ipari üze­meinkben is — .ugyancsak azok vezetőiből — verbuválódott tu­dósítói hálózat. Nemcsak terhek járnak a tu­dósítói munka vállalásával, hi­szen nem egy olyan kényes hely­zetet megoldott a tanácselnök új­ságíróként a széles nyilvánosság előtt — amelyre tanácselnöki tisztében nem volt képes. Ennél is számottevőbb eredmény azon­ban, hogy mindazokat a gazda­sági, s másjellegű kezdeménye­zéseket, amelyekkel saját köz­ségük életét gazdagítják, az egész megye nyilvánossága előtt ismertethetik, s ezzel nemcsak saját'községük, de az egész me­gye számára tudnak újat nyúj­tani. Ma ülnek össze ismét községi tudósítóink, hogy megtárgyal­ják a tudósítói hálózat helyze­tét, az új feladatokat. Köszön­jük eddigi munkájukat, s ez­úttal is jó munkát kívánunk nekik az elkövetkezetndő időre. Tudósítók 1961. április 28, péntek ' Tíáste A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁS PA R-T BACS — KISKUN MEGYEI LAPJA Mesterségesen tenyésztik a fácánt Bugacon tes korukig a kotlósok nevelik és csak ezután kezdenek önál­ló életet. Vadásxhás épül a külföldieknek Bugacon két év alatt 8000-es fácánállományt nevelnek fel mesterségesen. Ez lényegében azt jelenti, hogy újra megjelen­hetnek majd a hatalmas erdő­ben a külföldi vadászok. Ebben az évben Bugac még nem nyit­ja meg kapuit a fácánvadá­szatért lelkesedő külföldiek előtt, csak »házi« selejtező va­dászatokat rendeznek, mivel sok a fácánkakas. De jövőre Horváth László erdőmémök csitítóan emeli fel kezét. Az utolsó métereket lábujj hegyen tesszük meg a náddal körülke­rített fácános felé. Mégis meg­rettennek a fácánok és a mél­tóságteljes bugaci csendet fel­veri hangjuk. Vadrexerrátum 20 exer holdon Közel két éve, hogy állami vadrezearvátum lett a 20 ezer holdas terület. A vadállomány azonban elég kicsi volt akkori­ban: 8—900 fácánt számoltak, meg 500 nyálat és 80 őzet Az alapításkor főként a fácánállo­mány szaporítását tűzték ki cé- luL Nemcsak a vadászoknak akarnak ezzel kedvezni, hanem a mezőgazdaságnak is, hiszen a fácán a burgonyabogarat pusztítja. Ugyanakkor a nyúl­ás az őzállományt is gyarapíta­ni akarják olyan mértékben, hogy ne veszélyeztessék azért a nagy arányú erdőtelepítést Kísérőnk, Horváth László, a bugaci erdészet vezetője szíve­sen magyaráz. — Igen sokat teszünk a fá­cánállomány gyarapításáért. A szabadban élő állatok szaporu­latát úgy igyekszünk biztosíta­ni, hogy előkészítjük tavaszi fészkelésüket. Ugyanakkor 500 tyúkkal mesterséges tenyésztést folytatunk. Ezeket a fácánokat külön rekeszekben olajos mag­vakkal etetjük; sőt különféle Kísérleti divatbemutató lesz május 7-én Tiszakécskén Igénylik-e a falusi vásárlók a fővárosi divatcikkeket? — Ez a kérdés már régen foglalkoz­tatja a MÉSZÖV Kereskedelmi Főosztályának szakembereit. — Azt hiszem, hogy május 7-én részletes és kielégítő vá­laszt kapunk erre a kérdésre — mondja Táborosi Gyula, a MÉSZÖV Iparcikkforgalmi Osz­tályának vezetője. — Ezen a napon rendezi meg ugyanis a tiszakécskeí földművesszövetke­zet műsorral egybekötött divat- bemutatóját és vevőankétját. A megnyitó után dr. Gál Zoltán­ná. fővárosi divattervező tart előadást a „Modern öltözködés” címmel, majd fővárosi maneke- nek mutatják be a legújabb ta­vaszi, nyári és őszi ruhamodel- leket. A vevőközönség különbö­ző korosztályú és foglalkozású tagjaiból egy ötven tagú „bi­zottságot” alakítunk, amely elő­re elkészített kérdőíveken vé­leményt alkot a bemutatott di­vatcikkekről. A bemutató szüneteiben fő­városi táncdalénekesek és szín­művészek változatos műsorral szórakoztatják a közönséget. — Máshol is lesz a földmű­vesszövetkezeteknek hasonló rendezvényük? — A tiszakécskeí divatbemu­tató kísérleti jellegű, amelyre PETŐFI NEPE A Masfvar Szocialista MunkáspSr Báes-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő Weither Dánle Kiadja! a PetőO Népe Lapkiadó Vállalat. Feledős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1; szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér t/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: , helyi postahivatalolcnél és kézbesítőknél. Előfizetési dll 1 hőnapra « Ft. meghívjuk a járási központok és a nagyobb földművesszövet­kezetek szakembereit is, hogy részvételükkel később megyei ankéton vitassuk meg a tapasz­talatokat. Az ő véleményüktől függően folytatjuk majd a ti- szakécskei „kísérletet” a megye többi községében is. Ettől elte­kintve a nyár folyamán Kiskun- majsán rendezünk divatbemuta­tót, Lajosmizsén pedig szeptem­berben műszaki villamossági be­mutatót. Ez utóbbi érdekessége, hogy a legkisebb háztartási gé­pet is működés közben mutat­juk be a vásárlóknak — fejez­te be tájékoztatóját Táborosi elvtárs. T. G. tápszereket is kapnak, amelyek elősegítik a tojáshozam növelé­sét Április közepén kezdtek el tojni. Megfelelő etetéssel egy- egy tyúk 25—30 tojást ad, míg a szabadban élők alig tojnak tizenötöt A háxi hollós fácánt nevel Különös gondot és nagy tü­relmet fordítanak a fácánneve­lésre. Naponta összeszedik a friss tojásokat, amelyek házi kotlósok alá kerülnek. Egy-egy tyúk alá 18—20 fácán tojást tesz­nek. A kikelt csibéket 24 órán át koplaltatják, majd elsp táp­Horváth László erdőmérnök a fácánketreceket mutatja. lálékuk hús és hangyatojás lesz. Különösen az utóbbi kedvelt csemegéje a kis fácánoknak. A legkörültekintőbb munkát természetesen a nevelés jelenti. Az első tíz nap elég veszélyes a fiatal fácánok életében. Dr. Szabó Gábor bugaci állatorvos egész télen a különféle fácán­betegségeket tanulmányozta. Si­került is egy gyógyszert kikí- séideteznie, ami az úgynevezett fehér hasmenés ellen védi meg az állatokat. A csibéket hathe­már döröghetnek a szovjet, né­met, francia vadászok fegyve­rei is... A Bugacra kiránduló vadá­szok kényelmét szolgálja majd az új vadászház, amely ez év augusztusában teljesen elké­szül. Az erdőgazdaság építteti, és öt, kétágyas vendégszoba lesz benne korszerű társalgó­val, ebédlővel. Márkus János Nyílt levél Kecskemétről Érettségire est is illik tudni Az az érzésem, kislányok, hogy túlságosan hamar meg­kapták a „maturanda” szala­got. Májusban már érettnek fogják magukat nyilvánítani, de — engedjék meg, hogy el­mondjam — valamit még most sem tudnak. Ne gondolják, hogy egy ör- döngős-ismeret hiányát rovom fel Önöknek. Csupán azt nem tanulták még meg, hogy a városi utcák gyalogos-járó­kelői csak a járdán közleked­hetnek. Kocsiúton is szabad járni bizonyos esetekben, — de park területén szigorúan tilos! Igaz ugyan, hogy ilyen tilalmi tábla alig van a város­ban, — de nincs is szükségünk ilyenekre. Van, akit a parkőr­től való félelem tart vissza, másokat a lelkiismeret, vagy a kulturáltság irányít a kije­lölt helyre. Szerencsére ezek teszik a többséget. De Önök nem tartoznak ezek közé, hiszen, amint a Rákóczi úti sétány alig sar­jadó fűmezőjén átszaladtak» — félénken lesték a parkőrt. Szerencséjük volt — fizetniök nem kellett, s minthogy sem különösebb lelkiismeretfurda- lást nem éreztek, sem pedig valamiféle fejlett kulturáltsá­guk nincs — úgy vélik, nem történt semmi. Az a néhány lábnyom a parksávon, valóban nem nagy dolog. De ha érvényes az az elmélet, hogy a parkokat mindenkinek — önöknek is — építjük, akkor azt a tal­palatnyi parkrészt, amely eb­ből a maguké — fegyelmezett lenségükkel elpusztították. Mi lenne, ha mindenki ezI tenné? — Egy kis elemi mate­matika bebizonyítja, hogy pél­dájuk nyomán rövidesen po­ros sivárság lenne a füvek és a bokrok helyén. Ez ellen ter­mészetesen Önök is berzen­kednének. A városunkban já­ró idegenek meleg szavakkal. jólesően nyilatkoznak parkja­inkról; éppen ezért elszomo­rító hát, hogy azok becsülik meg legkevésbé, akikért fel­építjük. Érettségiig sok idő van még, a matematika és a történelem mellett addig emberséget, a köztulajdon védelmét, annak megbecsülését is lehet tanul­ni. Ebből ugyan nem kell vizs­gázni, de az élet először is ezeket kéri majd számon Önöktől. Tanuljanak szorgal­masan — és egy kicsit szé­gyelljék magukat. Nyulász István kaz>arka Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — TeLi 15-29. 27-4* Ditka eset történt nemrég az egyik jeles mezőgazdasági *' kutató intézetben. Tudományos bemutatóra és vitára gyűl­tek össze a környék szakemberei, s a hivatalos program kezdete előtt itt is, ott is baráti csoportok diskuráltak az otthoni gazda­ság ügyeiről, régi ismerősökről. Az-egyik csoportban Gazsi bácsi, egy pirosarcú, zömök szak­ember vitte a szót, akiről mindenki tudta: mekkora barátja a szőlőnek. Igen lelkesen termeszti a becses növényt, és odaadóan fogyasztja gyümölcsét — különösen hámozott állapotban. Ért is hozzá, annyi szent, hanem ezúttal egy kicsit elvetette a sulykot. — Idehallgassatok! — emelte fel a hangját. — A sz&lőhöz vagy nagyon ért az ember, vagy sehogy. Középút nincs! Értitek? — Maga mennyire ért hozzá, Gazsi bácsi!? — kérdezte ámuló szemmel egy aranyszőke agronómuslány. _ Én, kedvesem? Hát például... például... az elégetett ve- ^ nyige hamujából is megállapítom, hogy milyen fajtájú az a vessző, és hogy melyik esztendőben növesztette a tőke.. 3 — Eredj már, Gazsi — hallatszott egy öblös hang távolabb­ról — minek szédíted a népet? Este van a mesemondás ideje, nem ilyenkor... Gazsi bácsi méltatlankodva tiltakozott a támadás ellen. Adja­nak neki venyigehamut, ő megízleli és az ízéről megmondja a fajtát, meg az évjáratot. Száz közül egyszer ha téved. Most már mindenki erről vitatkozott. Elhatározták, hogy ebédszünetben levizsgáztatják Gazsi bácsit. Józsi bácsi — aki maga is »öreg róka« a szőlőskertekben a szünetben kerített vagy tízféle venyigét, amelyet »bizottsági­lag« elégettek, majd hamuját ügyes kis kutcutő-tálacská'kba tették, fajtáját, évjáratát pedig gondosam a tálka aljára jegyezték. Ebéd után kezdődött a vizsga. Józsi bácsi odanyújtotta az első tálkát. Gazsi bácsi belenyal a hamuba, felkapja a fejét, gondolkodni kezd, azután megint belenyal és kisvártatva katoná­san kivágja: — Muskotály, ezerkilencszázötvenhét! K*sakugyan az! Mindenki bámul, Józsi bácsi pedig meghök- _ kenve, gyanakodva forgatja a fejét és zavarodottan nyújtja oda a másik tálkát. Gazsi bácsi megint a nyelvére vesz egy kicsit a hamuból, de ezúttal háromszor is megízleli, mégsem találja el. Józsi bácsi elégedetten felkacag. Zsivaj, lárma, fejetlenség. Gazsi bácsi nekivörösödött nyak­kal mentegetőzik, majd folyik tovább a vizsga. Bizony nem ép­pen teljes sikerrel. Gazsi bácsi egyszer még eltalálta a fajtát, egyszer pedig az évjáratot, mire elértünk a nyolcadik tálacs- kához. — A nyolcadik! A nyolcadik! — súgdosta mindenki, neveté­sét visszafojtva, mert addigra ugyanis valamennyien megtudtuk, hogy a kópé Józsi bácsi egy kicsit megkeverte ezt a vizsgát. A nyolcadik tálba ugyanis nem venyige, hanem egy-két bogyó hamuja került. Méghozzá nem is szőlőbogyóé... hanem... hanem kecskéé... fZazsi bácsi tízszeres figyelemmel fogott a kóstoláshoz. Min* dénáron javítani alcarta pontarányát. Többszöri ízlelés és hosszabb elmélyedések után végre felkapta fejét és diadalmasan rikkantotta: — Kadarka, kadarka! De sokat ittam a levedből!... Orkánja támadt a kacagásnak, mely el nem ült napirendi vita kezdetéig. Gazsi bácsi pedig, állítólag, ki nem ejtené a száján azóta, hogy »kadarka, kadarka«... O. Nagy László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents