Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-27 / 98. szám

A cA közvélemény hangja. Helyesen cselekedett a kiskőrösi cukrászda vezetője Hoxxáaxólások a vitacikkünkhox Élénk a visszhangja az ápri­lis 14-i számunkban, a MI OTT­HONUNK rovatban vitára bo­csátott „Helyesen cselekedett-e a kiskőrösi cukrászda vezető­je?” című cikknek. Sokakat fog­lalkoztató témát érintettek a sorok, mert a megye legkülön­bözőbb részeiről számos érde­kes hozzászólás érkezett, me­lyek szinte egy emberként a panaszost marasztalják el. Ki szegyeije magát? Székely János vállalat® dol­gozó, kecskeméti lakos nyom­ban a vitát indító sorok elolva­sása után ragadott tollat. íme, a véleménye: „Csak dicséret illeti a cuk­rászda vezetőjét, hogy tartotta magát a szabályokhoz és este 10 óra után nem engedte tán­colni a 16 éves leányt. Ha már olyan helyzetbe került a kis­lány, hogy este későin egymaga nem mehetett haza, társasága pedig betért a cukráíszdába egy feketére — mint ahogy a pana­szos írja — úgy táncolás helyett húzta volna meg magát. A cuk­rászda vezetőjét vonták volna felelősségre, ha történetesén akkor kap ellenőrzést. A múlt­ban volt szokás a rendeleteket mindenféle rafinériával kiját­szani. Ezt a gyermek javát szol­gáló rendelkezést pecBg nem azért hozták!” Szenvedélyes véleményével csatlakozott a vitához egy kalo­csai „tizenhárom unokás Nagy­mama és Nagypapa” is: sj... helyesein cselekedett a a cukrászda vezetője! A „nyers túlbuzgóságával" elkövetett „arcpirító” eljárást nem a ti­zenhatéves lánynak kell szé­gyellnie, hanem szégyene az a húszéves leányát kísérőnek, fő­leg leánya „jövendőbeli anyó­sa” előtt! A cukrászda vezetője csupán a rendeletet foganatosí­totta egy szülővel szemben, akinek — mint látszik — tág fogalmai lehetnek a gyermek- nevelésről ... Éjjel fél tizenegy­kor egy tizenhatéves lány-gye­reket feketéztetni, nyilvános helyre táncolni vinni?!... Eh­hez szégyen egy szülőinek a szö­vetkezeti vezetőség véleményét kérni..." Hiába kértük volna érek óta ezt a rendeletet? Befejezésül — noha a véle­ményekben hosszan lehetne tal­lózni még — hallgassunk meg egy kiskőrösi véleményt, Pivar- csi István ktsz-i dolgozó sza­vait: A lakás korszerű világítása Amikor este, munkából haza­érve felkattintjuk az előszoba villanykapcsolóját és kellemes fény árad körülöttünk, talán eszünkbe sem jut. hogy milyen bosszú utat kellett megtenni a világítástechnikának ükanyáink mécsétől a mai neonfényes vi­lágításig. A század elején a bútorokkal, drapériákkal és nehéz függö­nyökkel zsúfolt lakások sötétsé­géhez a gyenge világítás is hoz­zájárult. A több fény a ma em­berének nélkülözhetetlen és ter­mészetes igénye. Ez nyilvánul meg korszerű világító eszkö­zeinkben is: bőven lehet válo­gatni a bútorokhoz megfelelő fazonú és színű csillárokban. A mai lakás bútorait az egyszerű, sima vonal jellemzi, így ezt kell követnie világító eszközeinknek is. Gondoljuk, néhány jó taná­csot szívesen fogadnak, akik — fiatal házasok lévén — most rendezik be otthonukat, vagy akik most újítják, frissítik fel azt. Az előszobába általában opál mennyezetbúrát használjunk, de nagyon ízléses az egylángú üveg, vagy színes műanyagfüggelék is. A konyhában a berendezés szí­nének megfelelő, mintás, csip­kés üvegernyőt ajánlhatunk, a gyermekszobába a gyermek já­tékos természetének megfelelően mese, vagy állatfigurákkal díszí­tett csillárt szereltessünk. Ha lakószobánk egyenes, mo­dernvonalú bútorral van beren­dezve, akkor stílszerű hozzá az új, modern csillárok sokféle vál­tozata. Vörös-, vagy sárgaréz fémrésszel, a—6—12 lángú vilá­gítással — aszerint: milyen nagy a helyiségünk — ízlésünk szerint válasszuk ki a bútorzat­hoz megfelelő színű üveggel. Alacsony lakásokban nagyon szép és előnyös a mennyezet­csillárok sokféle változata. Antik, vagy faragott bútorral rendezett szobánkba stílszerű a bronzcsillár a hozzávaló falika­rokkal. Kedvessé tesznek egy-egy szo­basarkot a változatos formájú, pasztellszínű, modern, álló han­gulatlámpák, valamint a rádión, kisebb olvasóasztalkán elhelye­zett kerámialámpák. Ne feledjük azonban, hogy a lakást hangulatossá tevő álló és hangulatlámpák nemcsak szobadíszek, ezért ne csak kel­lemességét, hangulatosságát te­kintsük — célszerűségét is min­den esetben vizsgáljuk. Mindig törekedjünk arra, hogy a kony­hai munkaasztal, a szobában le­vő „dolgozó” sarok, a gyerme­kek tanulóasztala, vagy a la­kásnak az a helye, ahol legtöb­bet cs legszívesebben olvasunk, kezimunkázgatunk, ne a ineny- nyczetcsülárról, hanem közvet­lenül — és helyes irányból — kapjon megfelelő erejű fényt. : Winkler Lászióné I „Nagyom helyesen cselekedett a cukrászda vezetője, amikor a rendelet betartása érdekében határozott fellépést tanúsított és érvényt szerzett annak. Saj­nos, kevés ilyen dolgozónk van. A 2/1961. Bk. M. sz. rendelet 1. paragrafus B. pontja előírja, hogy eszpresszóban, zenés, tán­cos szórakozó helyeken 16 évet be nem töltött fiatalkorúak szülői felügyelet mellett 20 órá­ig tartózkodhatnak. A rendelet nem beszél alkalmi kísérőről, mert a gyermek neveléséért el­sősorban a szülő felelős. Mi volt ez esetben a szülők véle­ménye? A rendelet 2. paragrafusa a vendéglátó dolgozóknak nem­csak előírja, hanem kötelessé­gükké teszi a rendelet betartá­sát és szükség esetén rendőr igénybevételét is lehetségessé teszi. Az intézkedés elmulasztá­sa büntetést von maga után. Nem tudom, a levélíró tud-e arról, hogy évek óta kérik a szülők, nevelők, ifjúsági szer­vezetek és az egész társadalom olyan rendelet kibocsátását, amely a fiatalság érdekelt szol­gálja. Most itt van, megjelent és ezt akarják egyesek felrúgni. Nem fegyelmi — dicséret illeti a vezetőt Tudomásom szerint, a cuk­rászda vezetője a kérdéses este 10 óra előtt már udvariasan figyelmeztette az érdekelteket távozásra Ezzel nem érte el célját, ezért erélyesebb fellé­pésre kényszerült. Kérdezem: a cukrászdavezető eljárása volt-e az „arepírító”, vagy azoké, akik az udvarias figyelmeztetést nem akarták tudomásul venni? Ma már nem tartunk ott, hogy a vendéglátóipari dolgozó a mu­latozik kénye-kedvét kénysze­rüljön szolgálni. Talán hajlandó lett volna megfizetni a levélíró azt a büntetést is, amit a cuk­rászda vezetőjére, a rendelet be nem tartása miatt kiszabhattak volna? A mulatósnak ez is egyik formája volt a múltban. Elmarasztalom a földműves­szövetkezet üzemág-vezetőjét, Szabó Miklós elvtársat is, aki a cukrászda vezetőjének helyes és indokolt intézkedését nem támasztotta alá, hanem fegyel­mit akart ellene indítani. Le­het, hogy Kiskőrösön még min­dig az „üzleti érdek” van elő­térben és a többletbevétel ér­dekében mindenkit ki kell szol­gálni?” Honnan kapjuk a tejet 34 400 hektoliter a Bajai Járási Tanács ez évi tejfelvásárlási terve. A járás 39 termelőszövet­kezete több mint 23 ezer hekto­liter tej leadását tervezi, a ház­táji gazdaságok viszont 11 373 liter tejjel járulnak hozzá a já­rási tanács felvásárlási tervé­nek teljesítéséhez. .mw«aaaaaaaaammac. PETŐFI NÉPE \ Ma "var Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lap:a. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dánie, Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér t; szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. . Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadónivatal: Kecskemét. Szabadság tér Va. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta; Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesitőknéL Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft. Bacs- Kiskun megyei Nyomda v Kecskemét, TeLi 15-29. 27-4» rSl Ezen a címen jelent meg a múlt év végén a Magyar Nők Országos Tanácsának új, ér­dekes könyvsorozata, melynek első két kötete a legkisebbek­re: a pár hónapostól a hatéves korú gyermekekre gondol. „Az új társadalom új lehe­tőségeket teremt: az ember­nek jogot és módot ad műve­lődésre, a művészettel való foglalkozásra” — hangsúlyoz­za előszavában a szerkesztő. — „Ezzel a joggal azok tud­nak majd igazán élni, akiket kisgyermek korukban már ott­hon erre nevelnek.” Azt, hogy mennyire hasz­nos segédeszköz ez a két köny­vecske a gyermek esztétikai nevelésében — mely a szocia­lista pedagógiának szerves ré­sze — mi sem bizonyítja job­ban. mint változatos, a felnőtt ember számára is érdekfeszí- tő tartalma. A két könyv négy fő fejezetre oszlik: A „Báb­játék a családban” cím alatt tizenhárom, gazdagon illuszt­rált „bábmese” ébresztgeti já­tékos kedvünket. A kisgyer­mekek zenei nevelése című fejezet a gyermek zenei ér­deklődésének fejlődésével fog­lalkozik és számos gyakorlati útmutatással szolgál a zenei érzék feilesztésére. A képző- művészeti és irodalmi neve­léssel foglalkozó fejezetek szintén nagy segítséget adnak gyermekeink neveléséhez. Minél többet, minél alapo­sabb gonddal olvasgatjuk e két könyvecskét, annál inkább meggyőződünk róla, hogy an­nak az édesanyának, aki fele­lősséget érez gyermeke szelle­mi fejlődéséért, művelt, okos felnőtté válásáért, nem hiá­nyozhat családi könyvtárából. Biztos vagyok afelől, hogy akik kézbe veszik, nagyon megszeretik és sok hasznát ve­szik gyermekeikkel való na­ponkénti foglalkozásuk köz­ben. E. S. Csendélet — virág nélkül Ugye így is szépek? Hát még pár szál virággal milyen han­gulatossá tudnánk varázsolni otthonunk egy-egy sarkát! Vi­rágot már könyen szerzünk a kertből, s a szép, új formájú, ízléses vázáért sem kell messzi­re menni. A képen látható »kollekciót« a Kecskeméti Ál­lami Áruházban kínálták meg­vételre fotóriporterünknek. Miter kell átülielni fi. A Mi otthonunk rovat leg­utóbbi számában közöltük Gye- nes Istvánnak, a kecskeméti Bol­dogulás Termelőszövetkezet tag­jának cikkét a szobanövények át­ültetéséről. A nagyobb terjedel­mű cikknek akkor hely hiányá­ban csak az első folytatása je­lenhetett meg, így most a má­sodik és a hét végén az Otthon­rovaton kívül közöljük a har­madik folytatást. Ezúttal a növény cserépből való kiemeléséről szól olvasóink­hoz Gyenes István. — Az átültetés szükségességé­ről úgy győződünk meg, hogy a növényt földestől együtt kiemel­jük a cserépből. Ha helyesen ül­tettük át, ezt minden veszély nélkül megtehetjük, mégpedig úgy, hogy balkezünkkel a föld felületén megfogjuk a növényt, két ujjunk közé szorítjuk, majd jobb kezünkkel a cserepet fel­borítjuk úgy, mintha a földet a bal tenyerünkbe öntenénk. Ha a föld a cserép belső oldalához tapad, a cserép felső részét kör­ben ütögessük az asztal szélé­hez, így meglazul a föld és ki­emelhetjük a növényt a cserép­ből. A földnek természetesen a szobanövényeket? nem szabad teljesen száraznak lenni, mert így könnyen szét- omlik és a finom hajszálgyöke­rek összetöredeznek, kiszárad­nak. Közepes nedvességű, jól összetapadó földlabdával lehet csak az átültetést sikeresen el­végezni. — Ha a növényt kiemeljük, azt tapasztalhatjuk, hogy a föld­labda a cserép alakját vette fel, felületén a gyökérzet tömege vé­konyabb, vastagabb szövevényt alkot, amely már néha a cserép alján levő lyukon is áthatol. Át­helyezés előtt a gyökérzetet meg kell ritkítani és lazítani. Ezt úgy csináljuk, hogy kis pálci­kával hosszanti irányban a gyö­kérzetet felszántjuk, mire a sű­rű gyökérszövevény fellazul. A lazítás után lelógó gyökereket — különösen ha sok van ■— éles késsel levagdossuk. Vannak növények, melyek nem fejlesztenek sűrű gyökérzetetj csak erős fögyökereket. Ezek gyökérzetéből csak a beteg, kor­hadó. vagy összefonnyadt ré­szeket távolítjuk el. Ha megsa- vanyodott a növény földje, tel­jesen ki kell szednünk a gyöke­rek közül, sőt langyos vízben, vagy vízcsap alatt teljesen ki kell mosnunk a ayökérzetet.

Next

/
Thumbnails
Contents