Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-26 / 97. szám
Nem jó o bort öregífeni Előfordul néha, hogy a furfangos emberek saját magukat csapják be. Így járt Varga István lakiteleki gazda is. Még 1959 decemberében történt, hogy Varga bátyánk „meg akarta tréfálni a pénzügyőröket” vagy inkább — ami valószínűbb — az államot megkárosítani, új termésű borából 614 litert óborként próbált elszámoltatni. Nem is lett volna rossz üzlet a számára, mert ha sikerül, 2516 forint marad jogtalanul a zsebében. A pénzügyőrök azonban résen voltak, mintát vettek, s azt íelküldték az Országos Borminősítő Intézethez, ahol megállapították: nem óbor az, hanem újbor, még pedig a javából. Ezek után a kevésbé tréfásked- vü Kecskeméti Járási Tanács V. B. Pénzügyi Osztálya Varga Istvánt borforgalmi adóval elkövetett pénzügyi szabálysértés miatt — az adó megfizetése mellett — 1800 forint pénzbírságra büntette. A furfangos gazda ebbe nem nyugodott bele, s fellebbezett. A megyei tanács v. b. pénzügyi osztálya azonban az ítéletet helybenhagyta. Varga gazda a másodfokú határozat ellen ügyészi óvási kérelmet nyújtott be, amelyben tagadta, hogy a kérdéses újbort óborként akarta volna elszámoltatni. Szerinte az óbor volt, s kérte új vizsgálat lefolytatását. Az ügy végül a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé került. — Igaz — mondta ki a v. b. — hogy Varga István bora azóta már óborrá ért. Újabb vizsgálatot tartani ezért már nem is lenne érdemes Megvan azonban 1959-ből az Országos Borminősítő Intézet szakvéleménye, amely egyszer már eldöntötte, hogy akkor újborról volt szó. Ezzel a fellebbezést el is utasította. Tanulság! Nem jó a bort öregíteni. NO 1961. április 26, szerda BÁCS - KISK.UN MEOVEI LAPJA A háztáji is „árutermelSw gazdaság lett Jól számító tsz-tagok A kiskőrösi József Attila Termelőszövetkezet központjában a könyvelőn kívül egy teremtett lelket sem találtunk, csak délidőre vetődtek be néhányan az itt lakók közül. Sxerxődés sertésre, baromfira — Hogyan műveli a háztájit, amikor ennyi munka van a közösben? — kérdeztük Gál Sándor tsz-tagot, az egyik közeli tanya lakóját. — Arra nem sok gondom van — válaszolta — mert kukoricát termelek rajta. — Csak kukoricát? — — Igen! A háztartáshoz szükséges zöldségféléket a közös kertészetéből vesszük, a tejet a tehenészetből hordjuk. — Így jobban megtalálja a számítását? — — Feleségemmel együtt úgy gondoltuk, hogy ily módon jobban kijövünk, öt gyermekünk van. A tsz-től egy hold háztájit kaptunk, s a rajta termelt kukoricán 30—32 mázsás termésre számítok. Tavaly is így csináltuk. öt sertést felhizlaltunk, ebből hármat levágtunk, kettőt pedig átadtunk az Állatforgalmi Vállalatnak. Négyszáz naposcsibe-nevelésre is szerződtünk. — Piacoltak velük? Zöldséget a kososból! — Nem szeretünk mi ücsörögni a piacon, ezért átadjuk a felvásárlónak szabad áron a tojást, meg a csirkéket is. — Az idén is ezt teszi? — Jól bevált, miért csinálnánk másképpen. A központban lakó Bállá Pé- terék is hasonlóan gondolkoznak azzal a különbséggel, hogy a kukorica közé babot is vetnek. Közben odajött Bárány Antal, a tsz elnöke is, és bekapcsolódott a beszélgetésbe. — Hány hold háztájit osztottak ki a tagok között? — Huszonöt kataszteri holdat. — És mit termel általában a háztájin a tagság? — Mind a 25 holdon kukoricát — Akkor miből látják el a tagok háztartásaikat zöldségfélékkel és egyebekkel? — Van egy 10 holdas kertészetünk. Szükségleteiket innen szerzik be. A zöldségfélékért elszámoláskor azt a napi árat számítjuk fel, amennyit a felvásárló vállalat adott volna érte, s ily módon jobban jönnek ki a tagok, ha kukoricát termelnek, sertést hizlalnak és baromfit nevelnek. — Ezek szerint a háztáji is árutermelő gazdaság lett a József Attila Termelőszövetkezetben?! — így van, ha közvetve is, mert a sertéshizlalás alapját adja — nevette el magát Bárány elvtárs. — Jól jár a tagság, mert több pénzhez jut. A közös gazdaság szempontjából jobb, mert kevesebb munkaerőt von el a háztáji. Ugyanakkor jól jár az állam is, mert több árubaromfi, tojás, hízott sertés jut a népgazdaságnak. Egészen jól megtanultak számolni. Nagy Ottó £lszökött egy fürdő vize A Kómai-fürdő vize kiapadt. Ahogy a szakemberek mondják — elszökött. Most a Földmérő és Talajvizsgáló Iroda szakemberei fúrásokkal vizsgálják a vízszint csökkenésének okát. Gyermekhalandóság Solton Május elsejére készülnek A tiszakécskei művelődési otthonból hangos zene hallatszik esténként az utcára. Készülődik i fúvószenekar májas elsejére. Dr. Batka László tanítja a zenekart. Tervek szerint a május elsejei ünnepség egyik szép színfoltja lesz a közel húsz tagot számláló zenelcar felvonulása. Ezzel akarják impozánsabbá tenni a világ dolgozóinak nagy ünnepét. Hegedűs József NÉVADÓ ÜNNEPSÉG Egy asszony életében nincs csodálatosabb, szentebb érzés, mint amikor tudatára ébred, hogy gyermeke lesz. Mennyi ábrándozás, terv, készülődés előzi meg a baba világraj öttét! S minthogy ez a legnagyobb öröm, nem okozhat semmi olyan nagy bánatot, mint a már megszületett csöppség elvesztése. Pedig... Nem tudom befejezni ezt a gondolatot — melyet a dunave- csei vöröskeresztes küldöttvá- lasztó taggyűlés után néhány héttel a solti egészségház udvarán, a védőnőre várakozva szövögetek —, mert éppen megérkezik, akire vártam: Nagy Irén, a védőnő. A mai helyzet. . . A kölcsönös ismerkedés után nyomban a tárgyra térünk. Nem véletlen ugyanis, hogy éppen a solti védőnőhöz vezetett utam. A járási küldöttértekezleten megdöbbentő adatot hallottam a solti csecsemőhalandóságról. Bár a csecsemőhalálozási arányszám a járás területén is elég magas — az átlag 5,02 százalék — a solti még ezt is betetézi — kerek nyolc százalékra! Elsőnek tehát a statisztikai kimutatásokat vesszük elő. Ezek tanúsága szerint az elmúlt négy évben a következőképpen alakultak a születések és halálozások: Születések Megtoatt száma csecsemők száma »'0 1957 139 8 5,76 1958 125 7 5,6 1959 110 2 1,8 1960 104 7 8,7 Az idei év első negyedében négy csecsemő halt meg. Kettőnél a koraszüléssel együttjáró életképtelenség volt a halál oka, a másik kettőnél — akik ugyan szintén koraszülöttek voltak, de ] már túlhaladták három, illetve hathónapos korukat — fertőzés útján szerzett betegség. . .. annak okai... Már e kétféle kórkép is több ikra rávilágít. Részben a kora- :zülések számának növekedésé- e, részben pedig a fertőző be- egségek elleni küzdelem hiá- íyára. — A koraszülések száma tapasztalataink szerint a művi be- ivatkozások emelkedő számará- íyának megfelelően növekszik. Cz arra enged következtetni, logy a gyakori terhességmeg- zakítás rendkívül hátrányos a :ésőbbi terhességekre — fejtegeti védőnő s a további beszélge- ésből az is kitűnik, hogy felvi- ígosító munka sem folyik a terhesség megelőzése érdekében. Egyszerűen nincs, aki ellássa ezt a feladatot, mivel a szülészszakorvosi szolgálat több éve — a járási szülészorvos elhelyezése óta — úgyszólván teljesen megszűnt. A járás egyetlen kórházának — a szabadszállásinak — a szülészorvosa nagy elfoglaltsága miatt még negyedévenként egyszer sem tud ide ellátogatni, pedig amikor hetenként rendszeresen volt szülészeti rendelés a faluban, akkor is alig győzték fogadni a tanácsot kérő, vagy beteg asszonyokat. — A másik igen nagy gondunk a tbc-s fertőzés elleni védekezés — folytatja Nagy Irén. — A körülbelül 8500-as lélekszámú községben 81 nyilvántartott tbc-s van. Már ez is elég magas szám, de becslésem szerint még legalább ennyi lehet az olyan tbc-sek száma, akiket még nem „fedeztünk” fel. Pedig gyógyításuk és kezelésük — nemcsak a maguk, hanem a környezetükben élők, főként a gyermekek érdekében — elengedhetetlenül szükséges lenne. Ezzel szemben sok családban még a legkisebb óvintézkedést sem teszik meg a fertőzés elterjedése ellen. Számos helyen találkozom még ma is azzal a régi, babonás szokással, hogy egyéves korukig nem vágják le a gyermek körmét ollóval „ne- laaagaiximamnnnnnnnp' Idénybölcsőde nyílik Akasztón A községi tanács v. b. legutóbbi ülésén elhatározta, hogy május elsejével hat hónapi időtartamra idénybölcsődét létesít. Egy-két éve még bizalmatlanul i nézték a község lakói ezt az in- j íéaményt, de ma már oly sok a i jelentkező, hogy a rendelkezés- | re álló helyiség kétszerese is f:=vés ,le™«, hogy az igényeket kielégítsék. A végrehajtó bizottság ezért egyénenként vizsgálta meg a jelentkezők szociális körülményeit és úgy döntött, hogy csak azokat a gyerekeket '-’eszik fel, akiknek mindkét szülőjük dolgozik és a kicsinyek felügyeletét sem nagyszülőkre, sem másra nem tudják rábízni Röviden A Szabadszállási Földművesszövetkezet az idén 100 mázsa csirke, 12 ezer liba, 3000 kacsa, 5200 pulyka, valamint 550 ezer darab tojás felvásárlását tervezi 1 Hármas névadó ünnepély volt a közelmúltban a Kecskeméti Városi Tanáos házasságkötő-termében. Az ünnepeltek: Szokoli Csaba, Egyedi Sarolta és Csontos Ildikó. " <Potó: Tóth Sándor.) hogy tolvaj legyen”. Természetesen az ilyen helyeken az édesanya, de sok esetben a nagymama „rágja” le a gyermek körmét — s nem is gondolnak arra, hogy mennyi baj forrása lehet ez. Még az is előfordul, hogy ha a kicsi lázas és nyűgös, nem az orvoshoz igyekeznek előbb vele, hanem „szemmelverésre’’ gyanakodva, öreg nénikékkel „kuráltatgat- ják” — s csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már elhatalmasodik a betegség. és megjavításának módja A szülész- és gyermekszakorvosi ellátás hiánya, az egészség- ügyi felvilágosító munka elmaradottsága, a tbc-sek nagy számban való jelenléte azonban még közel sem rejt minden okot magában, amivel a község magas csecsemőhalandóságát magyarázni lehetne. Kétségtelen, hogy a község természeti adottságai — a Duna menti párás, nedves levegő nem a legideálisabb klíma-viszonynak tekinthető, az érzékeny és gyenge csöppségek számára, de ennek káros hatása ma már leküzdhető. A tanácstitkárral éppen a napokban nézegettük a régi, felszabadulás előtti halotti anyakönyveket. Mondhatom, meglepő tapasztalatban volt részünk. Az egy-egy oldalon található hat bejegyzés közül átlagosan 2—3 a csecsemő — halottak nagy számáról tanúskodott. s. — meséli ismét a védőnő. Az, hogy azóta sokat javult a helyzet, bizonyítja a kedvezőtlen természeti adottságok ellenére is lehetne eredményeket elérni, ha az ezeket szolgáló szükséges tárgyi és személyffeltételeket akár társadalmi összefogással is biztosítaná a helyi és a járási tanács. Eszik Sándorné lfVW\IWVWA*AAA»-»AA«A»n.AA^/v«íw/1A/,ft, PETŐFI KEPE \ Magyar Szocialista Munkásnál* Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság, felelős szerkesztő: Weither Dániák Kiadja! a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1; szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-3# KiadSnivatai: Kecskemét. Szabadság tér i/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft, Bacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét Ted.i 1S-29. 27-49
