Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-22 / 94. szám

1961. április 22, szombat Termelősxövetkeaieti aportkor alakult Mélyhűtőn A HELYI pártszervezet és a tanács képviselőinek jelenlété­ben tartotta meg első tavaszi közgyűlését a Mélykúti Községi Sportkör. A beszámoló után, amelyben Dóra László tanács­elnök-helyettes ismertette az el­múlt évi munkát, fontos elha­tározások születtek a közgyűlé­sen. Az erősödő termelőszövet­kezetek vezetősége mind jobban támogatja a községi sport ügyét, s a tsz-fiatalok is egyre nagyobb számban kapcsolódnak be a sportmunkába. EZÉRT a közgyűlés részvevői elhatározták, hogy a községi sportkör átalakul Egyesült Ter­melőszövetkezeti Sportkörré. A jövőben az eddigi szakosztályok mellett atlétikai, röplabda* és asztalitenisz-szakosztályt is mű­ködtetnek. A megv<Uasztott ftj vezetőség elnöke Dóra László lett, aki ed­dig is tevékenyen részt vett a svortkör irányításának munká­jában. A KÖZGYŰLÉS végén a rész­vevők a fiatalság nevelésében és a sport támogatásában szer­zett érdemei elismeréséül dr. Görhöny Józsefei tiszteletbeli elnökké választották. Goczot Pöter Befejeződtek a Krlián-mozgafom tanfolyamai Bajám X K&áa-ma&sfoa lésének egyfc legfontosabb zanata a nyilvántartással enedményhitelesítesset fbgfatHro- só táraadadsml tKtai kikép­zése. A hajul TST ■ vl«J* * * éh a járás területén egetaaényea taa- fcdpmoltat imxleJBBtt a Kfítícn- mozgalom anpacfinHk sére. A terv szerint hatvan fíK kellett volna bewMht a tan­folyamokra, ezzel szemben 138 fő tett eddig vtasgkt Bár a be­indított pótoktatáson ezenkívül is igen sokan vettek részt, sz edzők és a KISZ-tagck közül még mindig hiányoztak számo­sán. A m . m ... m.e —. %. jea URUIIK.S uimiutna 11íkvl­ra van. Az eredményes tanfo­lyamok miatt bizakodva néznek Baján a rödvjdesen induld Ki- lián-versemyek elé, tudják azon­ban, hogy a további szervezés és a versenyek lebonyolítása nagy feladat, amelyhez minden sportoló és sportszerető társa­dalmi munkás összefogására szükség leszj r. z. Hegyeszerte éledezik a kézilabda-sport A Kecskeméti Vörös Meteor vívói ma már országos verse­nyeken is szerepelnek. Jó eredményeik annak köszönhetők, hogy a fiatal tőrözők és a kardvívók rendszeresen eljárnak az edzésekre és legtöbbjük kiegészítésként más sportággal is fog­lalkozik. Képünkön Nagy Sándor, a Katona József Gimnázium ni. osz­tályos tanulója — aki kosárlabdázik is a vívás mellett — * fejvágást gyakorolja, a bordásfalra akasztott sisakon. (Rajnai János felvétele) fl meavei ifjúsági labdarúgó-bajnokság állása X. H. MED ŐSZ 30 13 4 3 53 33 30 2. K. Ép. Bak. 21 13 4 4 48:24 30 3. F. Bányászati 21 18 4 S 38:15 28 4. Kai. Honvéd 20 18 3 5 35 31 27 5. Kiskőrös 20 13 2 6 5124 26 6. Kai. Kinizsi 21 10 5 6 43:20 25 7. Soltvadtoert 21 13 1 8 40:37 25 8 H. MÁV 20 11 2 7 41:28 24 9. Bácsalmás 21 10 3 * * 46:42 23 10. Izsák 20 6 5 9 32:41 »7 11. Kall. Spartacus 21 6 2 13 40:44 14 12. Jánoshalma 21 6 • 1 14 25:70 18 13. Vaskút 20 5 — 15 15.47 10 14. Alpár 20 4 — 16 22:63 8 15. Tompa 21 3 — 18 30:86 6 A megyei ifjúsági 'bajnokság négy utolsó fordulójának ered­ményei: Március 19: K. Ep. Lakatos— Soltvadkert 2:0, Kai. Honvéd— Izsák 7:1, Kai. Spartacus—Bács­almás 1:6, F. Bányászati—János­halma 7:0, Kiskörös—Kai. Kini­zsi 5:2, Tompa—Alpár 3:1, Vas­kút—H. MÁV 1:5. Március 26: K. Ep. Lakatos— Izsák 1:1, Kai. Spartacus—H. MEDOSZ 2:3, F. Bányászati— Eácsalmás 4:3, Kiskőrös—Solt­vadkert 1:2, H. MÁV—Alpár 5:2, Tompa—Jánoshalma 1:2, Vaskút—Kai. Kinizsi 0:3. Április 2: H. MEDOSZ—Kai. Honvéd 1:1, Kai Kinizsi—Tom­pa 7:0, Soltvadkert—F. Bányá­szati 2:1, Jánoshalma—Kiskőrös 1:4, Bácsalmás—K. Ép. Lakatos 3:0, Izsák—KáL Spartacus 0:2, Alpár—Vaskút. 2:0. Április 9: Kai. Kinizsi—H. MÁV 2:2. Kai. Honvéd—Kai. Spartacus 2:2, H. MEDOSZ—K. Ép. Lakatos 1:3, JánosMimja— Bajnoki mérkőzés lesz szombaton Kecskeméten Szombaton délután fél 5 óra­kor Kecskeméten, a bolsővárosi pályán megyei I. o. labdarúgó- mérkőzés lesz a Kecskeméta Épületlakatos és a Félegyházi Bányászati Vasas csapatai kő­ért. Előtti ifmsáai mérkőzés. Vaskút 12, Soltvadkert—Tompa 3:0, Bácsalmás—Kiskőrös 0:1, Izsák—F. Bányászati 2:0. Tersenyeitw K9 ooponoM w­nyolítjuk les. A déli csoportba* 11 félti és 9 női csapat, az észa­kiban T férfi és 6 női csapat versenyez. A kétfordulós baj­nokság végén a csoportgyőzte­se* fognak megküzdeni a ante gyei bajnoki címért A »portegyesületek —ofiha* sajnos még nem számiénak as­zal, hogy a fiatalok nagy töme­ge kedveli ma már a kézilabda- játékot. Csapán Bt egyesület költségvetésében állítottak be szerényebb Összegei a kézilab­da-szakosztály számára. Áprilisban a Megyei Kézürtb- da Szövetség értekezletén a résztvevők elhatározták, hogy a járási bajnokságokat tovább kell bővíteni és fejleszteni Minden Járásban be kell in­dítani tanfolyamat az edzők és Játékvezetők továbbkép­zése érdekében. Az Ifjúság növekvő Igényeit csak úgy tudjuk kielégíteni eb­ben a soprtágban, ha megfelelő számú aktíva áll rendelkezé­sűnkre, ha biztosítani tudjuk a magasabb színvonalú vezetést és ha bővítjük az alsófokú baj­nokságokat. Madár Imre a Megyei Kézilabda Szövetség elnöke Nándi bácsi és a fiai A bajai TST helyiségében hosszú asztal körül fiatalok ülnek szorosan egymás mel­lett. Kézilabda-játékvezetők, akik nemrég végeztéik el jó eredménnyel a tanfolyamat« most estek át « tűzkereszt­ségen. Röviden, fegyelmezed ten számolnak be az előző vasárnapi bajnoki kézilabda* mérkőzésekről Egy pillanatra elakad • szavuk, amikor arra kerül sor, hogy bevallják., vélemé­nyűk szerint milyen játékve­zetői hibákat követtek el Mégse hallgatnak él semmit, őszintén beismerik a tévedé­seket, hadd tanuljanak belő­le a többiek is. Hamarosan rájönnek, hogy hiába is hallgatnának, Nándi bácsi — Lajtai Nándor test­nevelő tanár, a járást Ma*« labda szövetség elnöke • már tud mindenről pontos son értesült az eseményekről A fiatalok először meghök­kennek, de észrevehetően im­ponál nekik vezetőjük tájé­kozottsága, Látják, hogy tö­rődnek velők. Lajtai Nándorból fiúk s a kézilabda-sport ti szeretet. Türelmesen gyaráz, mindenre kiterjed m figyelme. Nem vélefien, hogy Baján f— különösen a járásban « élénk kézilabda-élet folyik. A bajai szövetség a legjobb eredményeket érte el a me­gyében. Ezt állapította meg a megyei kézilabda szövetség legutóbbi értekezlete k Fazekas 57. Szerencsés megtántorodott. Mindkét kezével meg kellett ka­paszkodnia az asztal szélében. Júlia is elmegy hát És én? — riadozott Szeren­csés. — Én itt maradok? Hát nem menekülhetek sehová? Én mindig csak itt? Benkő ... — Benkő — kiáltott most már hangoséin —, hát te is el­mész? Itt hagysz egyedül? Benkő már az ajtó kilin­csét fogta. De a küszöbön meg­torpant, és hátrafordult Hang­ja szenvtelen volt és fakó: — Mindenkinek helyt kell áll­ni magáért. Becsaptad azokat, akik hittek neked, akik szeret­tek és felkaroltak. Felelned kell magadért előttük! * A kettes szarelde beállványo­zott boltozata alatt dermedten ácsorgott egy kis csoport. Kul­csár István kialvatlan, vörösbe gyulladt szemmel ténfergett. Nem lelte a helyét. De a többie­ket is torkon ragadta a meg­döbbenés. Tegnap este megtudták a va­lót. Haraszti igazgató és a párt- bizottság összehívta a gyári ak­tivistákat és az építési osztály minden dolgozóját. Az igazgató ismertette velük Szerencsés Já­nos történetét. Mindenki kábuftan töpren­gett ennók az embernek a sor­sán. Hogyan Is mondta Haraszti igazgató? „Ezt az embert ha­talmába kerítette az arany. Rabjává lett, s nem tudott colit ervrsán.” De hát ez érfttetetüera. Mitől van ilyen, hatalma az arany­nak? Legtöbbjük maga ólé sem tudta képzelni Szerencsés kincseit. Aranyrúdak. Mekko­ra lehet egy aranyrúd. De hi­szen akármilyen szép ás az arany hűvös csillogása, mégis­csak holt fém az. Mit lehet abból csinálni? Fülbevalót, ka­rikagyűrűt és még mit? Fel sem foghatja a józan érte­lem : :. Mégis mennyire kifordította rpi voltából ezt a Szerencsést. Amikor először közéj üik jött, szerény volt, csaknem félszeg. Örökké valami megmagyaráz­hatatlan riadalom ült a szemé­ben. Mindenki úgy érezte, ezt az embert bátorítani kell, biz­tatni és segíteni, hogy meglel­je elveszett önmagát, igen, ha­tározottan megszerették, derék embernek tartották. Iparko­dott, égett a munka a keze alatt. Örömest segített minden­kinek, aki hozzá fordult. Aztán ..; Bekerült az irodá­ra, osztályvezető lett belőle. Mindannyian örültek neki. Ö meghatottan fogadta ezt a meg­tisztelő bizalmat. Tele volt ter­vekkel és minden elképzelését megbeszélte munkatársaival. Naponta többször is köztük for­golódott, nem is érezte jól ma­gát az íróasztal mögött. A gyá­ri építők az élre törtek a brigá­dok között öröm volt az épí­tőknél dolgozni. Ügy éltek ők, mint egy összeforrott szép csa­lád. Egvszer csak Szerencsés fur­csa változáson ment it De mióta is? Erre nem emlékeztek pontosan. Csak azt látták, hogy elmaradt közülük. Meg, hogy magasan hordja az orrát. Az­előtt az építők gyakran kértek tanácsot tőle még bizalmas csa­ládi ügyeikben is. De egy idő óba a közelébe sem férkőzhettek. Most már azt is tudják, hogy pimaszul megcsalta a világot. S mindezt az arany cseleked­te volna? Az arany, amelyet Szerencsés egy ujjal sem érin­tett, amióta elásta szülővárosá­nak erdejében? „Az arany bűv­köre ...” — így emlegette Ha­raszti a tájékoztatón. De volta­képpen nem is értették az em­berek, hogy mi az. Lehet, hogy valami más rej­lik Szerencsés János tragédiája mögött? Hihetetlen, hogy egy ilyen embert az arany birtoklá­sának a tudata gazemberré al- jasította volna. És még az is, hogy Szerencsés szembefordult a rendszerrel, a munkáshatalommal, a burzsu- jokhoz húzott. Ezt mondták a tájékoztatón. Ez meg micsoda? Egy ilyen ember? Kétkulacsos volt, rendben van. Habzsolta az életet a piszkos pénzen, ez is érthető. De, hogy a rendszer el­len dolgozott volna? Csak azért, mert aranya volt elásva? Az igaz, hogy ezek a burzsu- jok, akik pénzelték és markuk­ba kerítették, teletömhették a fejét. De csak azért, mert a csókavári erdőben elrejtett ara­nya volt, maguk közé számítot­ták Szerencsést? öt is kapita­listának tekintették. Mert hát mire jó az arany? Ha még oly sok van is belőle? Mit kezdhet azzal a tulajdo­nosa? Az a csavargó burzsuj, aki Szerencsést pénzelte, nem is látta az aranyi. 8a ha volna? Ha — tegyük fel — Sta­ren esés a kezébe nyomja? Ak­kor mit kezd vele? Eladja? De kinek? És ha valaki megveszt* mit kezd vele? Továbbadja va­lakinek? De ml értelme van en­nek az egésznek? Miért gazda­gabb az, akinek aranyrúdak vannak a birtokában? így tépelődtek az emberek a gyárban és nem értették, miért ád az arany némelyeknek örö­met és gazdagságot másoknak miért hoz romlást és szerencsét­lenséget? De nem Is, hiszen ennek a Szerencsésnek a históriája szin­te egyedülálló. Ez csak a hajda­ni világban lehetett így. Az arany akkor hatalmat adott a kapitalistának, hogy uralkodjék a többiek fölött. Az öreg Kul­csár is olyasmit mondott ma reggel, hogy éppen ez a fő az új rendszerben. Ez. hogy az arany ma senkinek sem ad ha­talmat mások fölött. Elgondolkoztató, mi is lett, vol­na, ha ez a pallér abban a haj­dani világiban egyszer csalk elő­áll az aranyával, és akkori mó­di szerint él vele? Bizonyosan valami nagy gyárat alapított volna, száz és száz munkást al­kalmazott volna, s annak az aranynak segítségével kiszívta volna velejüket, mint akárme­lyik tőkés. Hát igen, igaza van az öreg Kulcsárnak, hiába is lenne ma valakinek egy szekér­derék aranya, itt nálunk sem­mire sem menne vele. Ha ügyes­kedik és kockáztat — mert az állam nem engedi az arannyal való kufárkodást —, talán mun­ka nélkül is több jóléthez jut, mint aki a keze munkájából él meg, de kizsákmányoló nem válhat belőle. (Folyta tjukj i A KTE vasárnapi tifnilnlúj<n aa egyéni üldözése« vast* győztese: Szabó a aél dSM ka­nyarban. (Bajosé János fakj bor im aaeiots meg tegiei- jebb csak az iskolásak rendez­tek nálunk kézilabda-versenye­ket, bajnokságokat A tanuló if­júság as utóbbi időben egyre jobbon megszerette ezt a spor­tot és amikor kikerültek; az is­kolából szerették volna folytat­ni Errs 1959 őszéig nem volt lehetőség. Akkor alakult meg a Báca-Kisktm megyei Kézilabda Szövetség. mo-ban mäfir WbtS Jb*0 és városi bajnokságot rende­sett aa éj sportszervezet Ezek közöl a legjobbak a bajai versenyek voltak, ahol 12 férfi és 10 női csapat vett részt a baj­nokságon. Utánuk a kecskemé­tiek szerepeltek legtöbb csapat­tal; kilenc férfi és nyolc női együttes működött a járásban. A falusi spartakiádokon gomba módra nőttek a semmiből a csa­patok, s a járási döntők győz­tesei már komoly erőt képvise­lő együtteseknek számítottak. Ebben az évben további ko­moly fejlődést várhatunk. Most először rendezzük meg a férfi és női megyei baj­nokságot. Az utazási nehézségek mtett a

Next

/
Thumbnails
Contents