Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-22 / 94. szám
1961. április 22. szombat 5. oldd KUNRESZELR UJ ARCA Nemcsak a térképem *átni, — a valóságban is érzékelhető, hogy Kunpeszér távol esik a központoktól. A Kunszentmik- lóstól északkeletre fekvő község megyénk legfelső csücskében található. Hatalmas legelők, homokhátak veszik körül a különálló, de közigazgatásilag, s most már gazdaságilag is együvé tartozó két települést, Alsó- és Felső-Peszér házait. Néhány éve tanácsháza épült a központot képező Alsó-Peszé- ren, 1959. őszén — harmadrészt a községfejlesztési alapból fedezett — másfélmillió forint költséggel bevezették a községbe a villanyt. S jó néhány éve 1200 holdon megalakult a szocialista nagyüzemi gazdaság, a Parasztbecsület Termelőszövetkezet, amelybe alig fél esztendeje a község egész parasztsága tömörült. Parasztbecsület. A név hűen tükrözi a szövetkezet gazdáinak szándékát, hogy a mintegy hatezer holdas közös gazdaságuk, s ezzel egyszersmind községük felvirágoztatásáért becsülettel helytálljanak. Keszthelyi Lajos tanácselnökkel járjuk a határt, s közben megtudjuk tőle, hogy a termelőszövetkezet gazdálkodásának főprofilja az állattenyésztés és az azzal szoroson együtt járó takarmánytermesztés. Szinte végeláthatatlan, közel háromezer hold réttel, legelővel rendelkezik a Parasztbecsület, s szántóföldi növényei között az idén — 480 hold búzán, 260 hold rozson kívül — több mint ezer hold különböző takarmányféle- ség szerepel. Nem hanyagolják el a baromfitenyésztést sem. Alsó-Peszér- től mintegy három kilométernyire magános tanyaház istállóépületében kis híja, háromezer naposkacsa zsibong. Egyszerű a férőhelyük, minden különösebb befektetés nélkül rendezték be. Deszkából készültek a rekeszek, két, egymástól 6—8 méterre elhelyezett kis vaskályha és a belőlük közös kéménybe vezető cső szolgáltatja éjszaka " ha szükséges nappal is — a meleget EgTetlen gondozónő, Tarjányi Lajosné ápolja az apró jószágokat Éjjel-nappal. Kiköltözött a tanyára, hogy mindig együtt lehessen kedvenceivel. Az egyik dunántúli községből származó, s néhány éve még fővárosi gyárimunkásként dolgozó asszony jól érzi magát a világtól távol eső környezetben, gondozottjainak a társaságában. A* udvaron szakszerűen elmagyarázza, hogy a már meglevő, de kicsi betonmedencéjét hogyan hosszabbítják meg. Ebben ez évben még kétszer négynégyezer naposfcacsát bíznak a kezére. Ezzel azonban nem Tetették el a baromfitenyésztés gondját A felső-peszéri romos kastélyt átalakítják, s több ezer naposcsibét nevelnek benne. A tanácsházátől társadalmi munkával megépített bekötőút vezet a körülbelül 300 hold felületű dombokhoz, amelyeken sárgán virít a homok; Ősidők óta hasznavehetetlen terület, de a termelőszövetkezet gazdái már tavaly hozzáfogtak a meghódításához. Alma- ■ barackcsemetéket ültettek ötven holdon, jövőre húsz holdon szőlőt telepítenek, az idén pedig e napokban ültetnek ei 13 holdon akác- és nyárfasuhángokat. Nagyrészi asszonyok, leányok végzik ezt a munkát. ■PréfáJkozásdfc hangját messze repíti a szél, amely eddig csak homokot hordott És a jókedv mindinkább úrrá lesz ezen a távoleső vidéken, hirdetve, hogy Kunpeszér szövetkezeti parasztsága önmaga egyesített erejében megtalálta boldogulása zálogát Tarján István A szőlőtelepítések sikere érdekében K>OPOO-OOOOOOOPOOOOOg A gabonafélék vegyszeres gyomirtása AZ ŐSZI és tavaszi gabonákban végzett vegyszeres gyomirtás 1,25 kilogramm Ddfconáirti tal katasztrális holdanként 105 forintba kerül. A várható ter- méstöfoblet 2,2 mázsa az eddigi tapasztalatok szerint, ami több mint 400 forint többletjövedelmet tesz ki. Tehát a vegyszeres gyomirtás mindenképpen megfizeti a ráfordítást Már kitavaszodáskor figyeljük a gyomok fejlődését. Ha az acat, átszeli zsázsa, vadrepce, a 3—4 leveles állapotukból már szárba szökkentek, s a gabonafélék elérték a 15—25 centiméteres fejlettséget, s nem mentek kalászba, elérkezett a vegyszeres gyomirtás ideje. E5z általában április 15-e és május 15-e között történik. Több éves tapasztalataink szerint azonban a vegyszeres gyomirtás 10—15 napnál nem lehet nagyobb időtartalmú, mert az időjárási tényezők (szél, eső. stb.) több időt nem tesznek lehetővé. RENDKÍVÜL fontos, hogy termelőszövetkezeteink időben megrendeljék a Dikonirt-ot, mert ha a védekezés ideje elérkezett, akikor minden perc drága, őszi gabonavetéseinkben a Dikoni rt-készítményből katasztrális holdanként 1—1,25 kilogrammot használunk. A permetezésre a harmat felszáradása után a hajnali és a délelőtti órák a legalkalmasabbak, de szükség esetén éjszaka is lehet permetezni. A derűs Időjárás elősegíti a vegyszer hatékonyságát. Szükség esetén már 8—10 Celsius fok fölött is lehet permetezni, ha nem voltak megelőzően éjszakai fagyok. A permetlé elkészítéséhez szükséges vegyszer mennyiségi legjobbak nyomában get először 10 Ster lágy vízben (eső. vagy folyóvíz) folytonos keverés mellett oldjuk fel. Majd géptípustól függően 150—400 11 térré egészítsük ki a mennyiséget Hátigép esetén egy katasztrális holdra 400 liter vizet szoktunk számolni. SZÁMOS növény Igen érzékeny a vegyszeres gyomirtásra, s ha ezekre permetlé kerül, könnyen kár keletkezhet. Ilyen érzékeny kultúrák (szőlő, gyümölcs, lucerna, lóhere stb.) közelében biztosítsunk 10—30 méteres védősávot Szeles időben Dikonirt-ta! permetezni tilos. A permetezéskor ügyeljünk arra, hogy a vegyszer egyenletesen szóródjék M. A csurgást, tömítődést szüntessük meg. A permetezés után a gép tartályát alaposan mossuk ki 1 százalékos langyos szóda, vagy lúgos fahamiü oldattal Szűcs József ICáront hold. akáetrdM illettek Hasznos kezdeményezések láttak napvilágot a lajosmizsei Aranyhomok Termelőszövetkezeti Csoportban. Február végén alakult es a termelőszövetkezeti csoport, s gazdák az első napokban felajánlották, hogy akácoserdőt létesítenek. Rövid Időn belül teljesen társadalmi munkával három hold akácost ültettek el. Dicsérendő az a kezdeményezés is, ami a permetező brigádban történt. A termelőszövetkezeti csoportban több olyan idős gazda van, akinek nincs megfelelő felszerelése. A brigád elhatározta, hogy segítséget nyújt ezeknek az idősebb gazdáknak a gyümölcsösök permetezésében. Így szeretnék elérni hogy almatermésük 80 százaléka alkalmas legyen exportra. Az Ifjúsági brigád közösen műveli meg az elhagyott szőlőterületeket és ezen felül segítenek az idősebb gazdáknak is. A képen a Kecskeméti Konzervgyár I-es telepén dolgozó Dúló Imre 13 tagú brigádját láthatjuk. Esztergályos, lakatos, marós, hegesztő, villanyszerelő és segédmunkás található közöttük. A brigád feladata a gépek kijavítása és karbantartása. A pakuratisztító-berendezést határidő előtt két nappal előbb adták át A szakmunkások segédmunkás társaikat megtanítják a szakmára. A kollektíva átlagos teljesítménye 120 százalék Egyszer nyerték el a szocialista címet A Kecskeméti Konzervgyár II-s telepén 22 brigád küzd a szocialista címért. Közülük Kása Imréné és brigádja másodszor, Borús János kádár-brigádja pedig egyszer nyerte el a szocialista címet A legjobbak nyomába szegődött Drégeli Ilona 125, Csikós Gergely 128, Kovács Mária 124, Sebők István 124 és Dunai Mária brigádja 121 százalékos teljesítménnyel. / 0 000 televíziós antenna terven felül *=' Tízezer televíziós antenna hiányzik még áhhoz, hogy a kereskedelem idei rendelését kielégíthessük — hangzott a Híradástechnikai Vállalat igénye. —- A Kecskeméti Mezőgazdasági Sző vetkezettől várjuk a választ: milyen segítséget tud nyújtani csőhúzó üzeme? A szövetkezet vezetősége készen volt a válasszal. A szerelők jó munkája eredményeként márciusban a második nagyteljesítményű csőhúzógép is munkához láthatott a Fűzfás közi telepen. A szövetkezet vezetősége három műszakos termelésre állította be a csőhúzó gépeket és így biztosítani tudja, hogy a Híradástechnikai Vállalat terven felül megkapja a 18 tonna alumínium- csövet. Tehát meglesz a tízezer televíziós antenna. s. g. Szőlőtermesztésünk fejlesztése érdekében az ötéves terv ideje alatt nagy területen kell szőlőtelepítést végezni a homokon. A soron következő rekonstrukció új gazdasági körülmények között történik, vagyis a nagyüzemi szőlőtermesztés követelményeit kell ikiefléeCteniünik. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni néhány feladatot elvi és gyakorlati vonatkozásban, 1958-ban és 1960-ban Budapesten volt a nemzetközi borverseny. Homoki boraink előkelő helyen szerepeltek mindkét nemzetközi versenyen. Miután kereskedelmünk a külföldi piacokon csupán minősé# borainkkal versenyképes, törekednünk ke® a minőség javítására. Elz a fajták jobb megválasztásával, a termőtájban történő szakszerű elhelyezésével és a borászati technológia javításával érhető ei. Milyen fajtákat telepítsünk? Éghajlati adottságaink lehetővé teszik, hogy megyénk déli részén a viszonylag hosszabb tenyészidőt (korai és középérésű csemegeszőlő-fajtákkal hasznosítsuk. Vörösbor-fajták termesztésére Kiskőröstől délre eső részek alkalmasabbak. Élttől északra a színanyagok általában gyengébben fejlődnek (ki. s ezért inkább a fehérbor-fajtáknak van létjogosultságuk, A Duna—Tisza közi rekonst- rukciánál nagy szerep vár az Ezerjó-ra, amely mind mennyiséget, mind minőséget illetően kitűnő fajta, jobb és főleg jó vízgazdálkodású talajra ajánljuk. Hasonló adottságok között érdemes telepíteni a Hárslevelűt, a Furmintot, a Korai Piros Veltelinát, a Piros Cirfandlit. A gyengébb homokokon a hagyományos fajták mellett érdemes lenne nagyobb területen telepíteni az egyik legnagyobb vifca- litású és ragyogó zamatú, i®atú borfajtánkat, a Szerénád Zöldet Válasszuk ki az értékes típusokat Nem szabad törni, hogy a fajtákat keverve telepítsék. A Szegedi Fehér, Rothadó Fehér, a nővirágú Piros Dinka, vagy Ritka Dinlka nem kerülhet az új telepítésekbe. Ezért egyelőre a jól termékenyülő himmőe virágú fajtáiknál fajftaszelefcciét végezzünk. amit mind a termelőszövetkezeteikben, mind az állami gazdaságokban néhány gyakorlott, jószemű és hozzáértő dolgozó augusztusban könnyűszerrel el tud végezni. Az idegen tőkéket kijéLöllik festékkel, vagy kurtáira csonJkázássalL A Kadarkáinál más a helyzet Számos értéktelen változatát találjuk termőszőlőinkben, ennél a fajtánál az értékes típusok (kiválasztása fontos gazdasági érdek. Ezt minden, üzem maga meg tudja és meg is kéül, hogy oldja. Az Országos Szelekciós Felügyelőség e tekintetben segítséget tud nyújtani. Nem érdemes az értéktelen típusok kiFurminta* szelektálása nélkül sem telepíteni. A telepítési rendszerek megválasztásánál is a környezeti adottságokból ke® kiindulni és a gépesítés megoldását szükséges szem előtt tartani. A gyengébb homokokon nem célszerű a széles sortávolságo* választani, ezeken a talajokon nem tudunk olyan alapot biztosítani, amely kielégítő mennyiségű termést adna. Ezeknél a rmlveűőutas-meg- oldás, a hagyományos sor- és tőketávolság mellett a gépesítésre megfelelőnek tekinthető. E5zl állami gazdaságaink sikerrel alkalmazzák. A hagyományos tét* állású telepítések hidasbraktor- ral is megmú vethetők. A jobb minőségű és dálkodású homokokon lehetőség a Kétes sartávoteágú telepítésekre, amelyekben aor- közjáró gépekkel dolgozhattok* Ezeknél legalább 190 centiméteres sortávolságot ke® Ujdfht A terület kiválasztása Á terület kiválasztásánál az immunitásra, talajhfbára és a vízállásra kell figyelemmel lennünk. A Duna—Tisza közén, tekintve, hogy bőségesen van szőlővel hasznosítható immunis homokunk. kötöttetob és nem immunis talajokra nem szabad szőlőt telepíteni. A szervestrágya-hiány miatt a telepítésre kerülő területeken célszerű xöldtrágya-növényt termelni, és ezzel is a homok tápanyagtartalmát növelni. táiíkor mindenképpen két-háromszáz mázsás adagokkal katasztrális holdanként tfiaeggel alaptrágyázást végezni* A telepítést gondosan és körültekintően végezzük. Különösen ügyeljünk a szaporítóanyag tárolására és szállítására. A alma vessző gondos vermel ésére is ferdítsünk gondok A telepítésnél alapvető követelmény • szaporítóanyag kifogástalan volta is. A sima vesszős telepítésről Homoki szőlőink 90—95 százalékát sima vesszővel telepíteti ték. Ennek nagyüzemeinkben is megvan a létjogosultsága. Nem tanácsos azonban a rosszul gyökeresedő fajtákat, ilyenek például az Ezerjó, Piros Szlanka- menfca. Afus Ali és az Erzsébet (királynő emléke, így telepíteni. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a szakszerűen végzett simavessző-teiepítésnek az első év után nagyobb tömeg gyökere van, minit a gyökeres vesszővel telepített szőlőnek. Különösen a talpgyökerek fejlettebbek. Általában a gyökeresvess ző-isíkolában kialakult gyökereknek az állandó helyre telepítésnél, az új gyökerek képzésénél nincs olyan nagy szerepük, mint azt korábban feltételeztük. Az új győkérzet zöme a tőgyökérből képződik és főleg annak felső részén. E vizsgálatok kapcsán állapítottuk meg azt is, hogy a simavesszős-telepítésnél a tőgyökéren a járulékos gyökerek eloszlása sokkal kedvezőbb, harmonikusabb, mint a gyökeres vesszővel telepített tőkéknél; A telepítést az intézetben kidolgozott mélytelepítésű módszerrel célszerű elvégezni. Ennek az a lényege, hogy a tőkefejet 3 centiméterrel a talaj felszíne alatt képezzük ki. Ezáltal nincs kitéve az időjárás káros hatásának, különösképpen a nap tűző hevének, ami megfigyeléseink szerint a tőkefejek közismert elhalását és homokba süllyedését okozza. A deflációs kár megakadályozása Gondoskodni ke® a forgatott homokok szélvédelméirő!. Három-négy mázsa rozsszalma (kát. holdanként a homokba keverve, biztos védelmet nyújt. Fiatal telepítéseknél szélvédő rozsvetéssel is megakadályozhatjuk a deflációs kárt. A szél a tőkék kihívásával, vagy betemetésével nagy felületen tönkre teheti a fiatal településeiket. Gondos szélvédelem néW >5 homoki szelőt nem lehet létesíteni. A szőlő (köztudomásúan fényt igénylő növény, ezért a köztes gyümölcstermesztést sem tartjuk kívánatosnak. A gyümölcsösöket külön, területen, kell kialakítani. ahol a legszafcszerűb- ben, legolcsóbban megoldható gyümölcsfáink gépi növényvé- delmej Dr. Szegedi Sándor
