Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-20 / 92. szám
1961. április 20. csütörtök * BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA A kutatóintézet így is segítheti a mezőgazdaságot A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet fiataljai a szövetkezetekért ».;. Segítséget nyújtunk ahhoz, hogy a kecskeméti II. Rákóczi Termelőszövetkezet politikailag, szervezetileg és gazdaságilag is minél hamarabb megerősödjön, Támogatjuk a szövetkezeti KISZ-szervezet létrehozását, hogy később a jiatalok- kal karöltve dolgozhassunk a közös gazdaság megszilárdításán. ..« Cél: a homoktalaj- javítás eredményeinek terjesztése E két mondatba sűrítik egyik legfontosabb és egyben legnehezebb feladatukat éves munka- tervükben a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet KISZ-szervezetének fiataljai. Arról nem szól — nem is szólhat még — e munkaterv, hogyan láttak e feladat megvalósításához az intézet fiataljai. Annál többet tud azonban mesélni róla Szunyogh Károly, az intézet vezető technikusa — aki párt- munkaként vállalta a fiatalok patronálását — és Halász Károly tudományos segédmunkatárs, az intézet KISZ-titkára. — A kecskeméti Űj Tavasz Termelőszövetkezetben öt évvel ezelőtt alakítottuk meg a mezőgazdasági szakkört — meséli Szunyogh Károly. — Célunk a homoktalajok javítására irányuló kísérleti eredmények elterjesztése volt. A szövetkezet az idén 25 hold szöszösbükköny-te- rületéből egy holdat adott át a szakkörnek kísérleti célokra. Ez évben először már a kertészetben is lesz kísérleti parcellája a szakkörnek, ahol paradicsomtermeléssel kapcsolatos fajtamegfigyeléseket és tenyészterü- leti összehasonlításokat végzünk. — Kik a tagjai a szövetkezet mezőgazdasági szakkörének? Szakkör-szervezés a szövetkezetben — Természetesen a közös gazdaság legkiválóbb képességű fiataljai, s több olyan nagyta- pasztalatú, idősebb termelőszövetkezeti gazda, akik mindig szerettek lépést tartani a fejlődéssel. — Az Oj Tavasz Termelőszövetkezettel évek óta fennálló jó és hasznos kapcsolat ösztönzött bennünket arra, hogy felkeressük és felajánljuk segítségünket egy másik kecskeméti termelő- szövetkezetnek. a II. Rákóczinak — veszi át a szót idősebb kollegájától Halász Károly KISZ-titkár, majd így folytatja: — Mondhatom, szívesen fogadtak bennünket és éppen a napokban múlt egy hónapja, hogy kezdeményezésünkre itt is megalakult a mezőgazdasági szakkör, mely elsőrendű feladatának a talajerőgazdálkodás további javítását tartja. A szövetkezet itt is a szakkör rendelkezésére bocsátott másfél hold szöszösbükkönyt, s mivel a tsz tervében a bevétel zömét az állattenyésztés' adja, a szakkör máris javaslatot tett a kecskeméti korai barna cukorcirok silónak való termesztésére és a kecskeméti kéthasznú seprőci- rok termesztésére. Kosos munka — A szállítás központosításával milliókat takaríthatnánk Egy szovjetunióbeli út tapasztalatai VIRAQOK Lehel kürtje megyénkben Amint arról a közelmúltban hírt adtunk, a Kiskunhalasi Thorma János Múzeumban volt látható Lehel kürtje, amelyet bemutatásra pár napra ideszállítottak JászberénybőL Elfogták a lajosmizsei tanyavilág tolvaját Tóth József, büntetett előéletű lajosmizsei fosztogató, szomszédja udvarából több mint 200 forint értékben baromfit lopott, majd özvegy AndrLstyák Mi- hálynétól kolbászt, disznósajtot, hurkát emelt eL Három héttel ezután Borgula Mihály lakásán kért éjjeli szállást. Miután a gyanútlan férfi álomba Kzenderült, Tóth József kiosont a kamrába és húst, sonkát, valamint ruhákat vett magához. Ez év februárjában már pénzre is volt szüksége. Ezért elment H. Veronika — idős, egyedül élő hajadon — lakására és pénzt követelt tőle. Mivel a követelést az nem volt hajlandó teljesíteni, az elvetemült bűnöző erőszakos nemi közösüléssel állt »-bosszút-« a védtelen H. Veronikán. Tóth azonban ezután sem tágított a szobából, s a feleimében tíz forintot felajánló idős nő karjait dulakodás közben úgy hátracsavarta, hogy annak csontjai eltörtek. Tóth József utolsó bűncselekményét Mészáros Mihályné la- dánybenei tanyáién követte el. Az éjszaka leple alatt felfeszítette a padlás zárat és nagyobb mennyiségű szalonnát hurcolt magával. Ezenkívül ruhaneműt •» lopott. Az elvetemült tolvajt most elfogták és megindították ellene a bírósági eljárást. Készülődés az aratásra Megérkeztek az első gépszállítmányok az idei aratáshoz. Csehszlovákiából több mint 400 aratógép jött, amelyeket főleg a termelőszövetkezetek kapnak majd. Jelezték, hogy hamarosan megindul a szállítás a Szovjetunióból is, ahonnan az idén 650 nagyteljesítményű kombájnt kapunk. Az EMAG gyár ebben az esztendőben 125 arató- és cséplőgépet ad népgazdaságunknak. PETŐFI NtPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1; szám Szerkesztőségi tele fonközpont: 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiad óniva tál: Kecskemét. Szabadság téT 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőim éL Előfizetési dil 1 hónapra 12 Ft. Bacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét ^ TeLj 15-29, 27-49 közös klubdélután — Mindez máris tükrözi a jó szándékot, de mit tettek és mit tehetnek ezentúl a szövetkezet érdekében az intézeti KlSZ-szer- vezet fiataljai? — kérdezhetné számos olvasónk, s így ezt kérdezzük mi is Halász Károlytól. — Közvetlen gyakorlati segítő- és nevelőmunkának tekinthető már az is, hogy havonta rendszeresen egy-egy fél napot fordítunk a mezőgazdasági szakkör tagjainak szakmai továbbképzésére. Ezenkívül a gyakorlati munkában is egyre több esetben kívánjuk átadni kutatásaink során szerzett tapasztalatainkat. Ezért szombat és vasárnap délutánonként kollektiven látogatunk el a szövetkezetbe, s a legutóbbi hetekben 12 hold zab elvetésében, 5 hold lucerna fogasolásában és 20 hold cukorrépa beporzásához nyújtottunk gyakorlati segítséget, azonkívül kilencezer paradicsompalánta átültetését is elvégeztük. Hosszú oldalakon lehetne még sorolni a segítés és a most kibontakozó új barátság különféle jeleit — hiszen ennek egyik bizonyítéka már az is, hogy a két KISZ-szervezet közös klubdélutánra készül —, de azt' hiszem, ennyi is elég ahhoz, hogy elismeréssel nyugtázzuk a kutatóintézet fiataljainak nagyszerű kezdeményezését. Példájukat más. hasonló körülményekkel rendelkező KlSZ-szer- vezet tagjainak is figyelmébe ajánljuk! —éné— Az elmúlt évben a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium tapasztalatcsere-látogatást szervezett a Szovjetunióba az ottani szállítási rendszer tanulmányozására. A tapasztalatcserén részt vett gépkocsivezetők legfontosabb élményeivel ezúttal ismertetjük meg a Petőfi Népe olvasóit. A Szovjetunióban központosí- I tották a szállítási feladatok ellátását, azaz összehangolták több azonos terméket előállító vállalat szállítási feladatait egy-egy területi egységben. Lényege ennek az, hogy az áru közúti clfuvarozásáról nem az átvevő, vagy az átadó gondoskodik, hanem azt az átadó megbízásából egy fuvarozó vállalat végzi el. Ezzel szervezetté tették a szállítást, maximálisan használják ki a fuvarkapcsolásokban rejlő megtakarítási lehetőségeket, s kedvezően tudják alakítani a tehergépkocsi-közlekedés legfontosabb műszaki és gazdasági mutatóit A szállítás magasfokú szervezettsége csak a fuvarozó gépkocsik központosításával valósítható meg. Csak így lehet a szállítást végző szerv rendelkezésére álló tehergépkocsi-parkot a leggazdaságosabban kihasználni, illetőleg a különböző jellegű közlekedési vállalatok és közü- letek tehergépkocsijainak párhuzamos és felesleges költségeket okozó üzemeltetését felszámolni. Gazdasági okokból eredően tehát a központosított szállítási rendszer a közületek szállító vállalatainak felszámolásával a TEFU közlekedési vállalatok kiterjesztését eredményezné hazánkban. A Szovjetunióban a fentiek szerint már évekkel ezelőtt felismerték a központosított szállítási rendszer előnyeit és öt esztendő alatt nagy összegeket takarítottak meg a gépkocsik ilyen módon történő jobb kihasználásával. Az új szállítási rendszert — a benne rejlő nagy gazdasági előny miatt — nálunk is érdemes lenne megvalósítani a vállalati gépjárművek központosításával. Ez természetesen nem lenne könnyű, mert sok vállalati vezető nehezen értené meg ennek szükségességét — az érte vívott esetleges küzdelem mégis megérné, mert sok pénz felszabadulna bevezetése nyomán, A központosított szállítási rendszer bevezetése tehát mindenekelőtt a népgazdaság érdeke. Érdemes még pár pillantást vetni a központosított szállítási rendszer előnyeire. Az ily módon felszabadult és eddig ki nem használt gépkocsik fuvardíj-többlete már egyedül nagy megtakarítást eredményezne. Növelné a fuvarozási vállalat érdekeltségét is a rakodási idő csökkentéséből ere- ' dő önköltségcsökkentésre, mert ez a fuvarozó vállalat nyereséghányadát növelné. Lényeges megtakarítást eredményezne az is, hogy így a rakodómunkásokat nem kellene utaztatni, hanem a rakodást maga a szállító vállalat végezné. A fuvarozás egységessé válna* a szállítás a termeléshez ütemezhető lenne, és nem fordulna elő olyan eset például, hogy romlandó árut a termelő vállalat gépkocsi hiányában nem tud időben szállítani. Népgazdaságunknak évről évre több gépkocsira van szüksége. A központosított szállítási rendszer bevezetésével, a gépkocsipark gazdaságos kihasználásával ennek egy része is pótolható lenne, s így a központosított szállítási rendszer szov- jeunióbeli tapasztalatainak hazai hasznosítása nagy távlatokat nyitna meg a magyar autóközlekedés előtt. Székely Zoltán
