Petőfi Népe, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-18 / 90. szám
1981. április 18, kedd S. oldal A szántóföldek hősei A vevő panaszkodik, a gyárak vitáznak üjsáfhlr: A gépállomások traktorosainak megyei versenyében Gombor István brigádja lett az első.. ■ A csendes, szerényszavú embert egyáltalán nem lepte meg a hír. Amikor közölték vele, hogy brigádja első lett a megyében, csak ennyit mondott: — Számítofcam rá, hiszen a brigád mindent elkövetett érte. Ki ez a vezető, és kik azok a brigádtagok, akiket most irigyelhetnek is talán a többi traktorosok? Hétköznapok hősei ők, az egyszerű munkáshétköznapoké, amikor éjjel-nappal dübörögnek a traktorok a határban, vastag barázdákat hasítanak az ekék, hogy időben földbe kerülhessen a mag, az életet adó gabona ... A kolletív szellem Római egyes szám. Ezzel jelölték a Bácsalmási Gépállomáson a Gombor-brigádot, mivel 1959-ben már elnyerte egyszer a kitüntető, megyei első címet. Szikra Lajos üzemgazdász hirtelen nem is tud mit mondani róluk: — Tudja, össze kellene szednem a gondolataimat. Első talán, hogy szeretnék dolgozni. Náluk nincs még vasárnap sem, ha a munka úgy kívánja. Aztán megértik egymást, ötvenöttől dolgoznak együtt és Gombor, a brigádvezető jól ért a traktorosok nyelvén. Nagyon jó náluk a kollektív szellem. Ennek köszönhető, hogy az egy gépre megállapított műszaknormát átlag 335 százalékra teljesítették, éves tervüket pedig 131 százalékra. A brigádvezető szerényen beszél magukról. — Azt gondolom, jól válogattam meg traktorosaimat. Rövid idő alatt baráti szellem alakult ki közöttünk, s egy emberként segítettünk azon, akinek valamilyen gondja volt Nem anyagiakra gondolok itt, hiszen nagyon jól élnek a brigádtagok, átlagkeresetük eléri a 2500 forintot Hatnak van motorkerékpárja, a nősök csinos házakat építettek, a legényekre pedig csak rá keH nézni vasárnaponként ... Inkább a családi gondok, az em/neri jellemek okoztak nehézségéket a kezdet kezdetén. / Mostanában esafe egy ilyen eset történt Az egyik munkatársunk gyakrabban kezdte szájához emelni a borospoharai. A csendes ember hirtelen megváltozott ás poked lett családjának az élete, Többször megverte a feleségéit, áld sírva rohant hozzánk. Cin is beszéltem vele, a munkatársai seen hagyták magára, • nem telt tide sók idő, újra a régi lett — leszokott a mértéktelen ivásróL Éjszakai gépjavítás A munka nem méret mindig könnyen. Gyakran váratlan nehézségek is megkeserítették a traktorosok életét. A nagy hajrá idejében az aratás egyik délutánján Béri István kombájnján összetört az erőátviteli rész. Megdöbbentek a traktorosok, hiszen hét kombájn és három aratógép dolgozott mindössze a határban, s a gabona szeme már peregni kezdett. A gépállomás központjában estefelé szereztek tudomást a történtekről. Mire megérkezett a segítség, késő este volt, de ott találták a javításra váró gép mellett Dávid Sándort, valamint Somogyi József kombájnost is, akik azonnal segítségére siettek Bári Istvánnak. Egész éjjel dolgoztak és közös erővel kijavították a máskor háromnapos szerelő-munkát igénylő törést. S reggel alvás nélkül szálltak újra a gépekre. .i Egy másik eset a brigád életéből. Hat új gépet vártak az elmúlt év tavaszán azonban ezek késtek. Minden gépet ki kellett tehát használni a munka dandárjában. Juhász János zetoros például nappal az őszi vetéseket fogasolta, este pedig ekére állt és szántott, A brigádvezető néhány nap máivá vette észre, hogy zetorosa éjszaka is mindig dolgozik. Juhász arca már beesett volt az erőltetéstől és kék karikák fénylettek a szeme alatt. _ . ! — János; megtiltom, hogy tovább dolgozzon — mondta neki, majd maga mögé ültette a motorkerékpáron, hazavitte és 24 órás kötelező alvást rendelt el a zetorosnak. — Nem riadunk vissza a nehézségektől Ez volt a jelszava egész évben a brigádnak. Az ősszel például a gépállomás körzetében kevés volt a munka. Abban az időben a Garai Állami Gazdaság bácsszentgyörgyi üzemegységében nagyon hiányoztak a gépek, de a traktorosok mind elmenekültek, amikor meglátták a saras, nehéz területet. Nem így Gombor ék! Amint tudomást szereztek erről, azonnal útnak indultak és a rossz időjárás ellenére, ezer hold szántásával birkóztak meg. Munkaszeretetükre jellemző Kollár Imre húsvéti esete is. A A traktoros azt mondta ismerőseinek: menjetek csak, locsoljátok meg helyettem is a lányokat, én kimegyek a földre, mert szeretném, ha minél előbb végeznénk a tavaszi munkával. Hát ezért lettek elsők a megyében .. ä Márkus János Motoros diákok A Kalocsai L István Gimnáziumban évente újra és újra megindítják a motoros szakkört, amely előkészíti a tanulókat a KRESZ-vizsgára. A motoros szakkör tagjai jelenleg a közi eked esned észét szabályaival és műszaki kérdésekkel foglalkoznak. A szakkört — amelyet minden motorosjelölt szorgalmasan látogat — Laczkó Zoltán tanár vezeti. Eredményes munkáját bizonyítja, hogy eddig minden szakköri tag sikeresen levizsgázott. Lőr József Molnár Frigyes: fiács-Kiskan negye szdlőlenneszlésének múltja, jelene és jőviíje vuL A korszerű nagyüzemi homoki gazdálkodás ax alapja annak, hogy jobb életei teremtsünk dolgozó parasztságunknak, a szövetkezeti gazdáknak és több mezőgazdasági terméket adjunk egész népgazdaságunknak. A korszerű homoki gazdálkodás főiránya pedig változatlanul a szőlő- és gyümölcstermesztés. Ezt tanúsítja a többi között két figyelemre méltó körülmény. 1. A földterület értéke országos átlagban 28 százalékkal jobb, (10,9 aranykorona katasztrális holdanként) mint Bács-Kiskun megyében (8,5 aranykorona katasztrális holdanként). Mégis az egy aranykoronára jutó termelési érték a megyében magasabb, mint az országos átlag, amely 452 forint, a megyei átlag pedig 561 forint. A földalap hasznosításának színvonala tehát a megyében 24 százalékkal jobb, mint az országos átlag. 2. A mezőgazdaság termelés szerkezetét vizsgálva, azt látjuk, hogy a szőlő területi részaránya az összes mezőgazdasági területhez viszonyítva csupán 8 százalék, mégis a szőlő termelési értéke adja az összes mezőgazda- sági termelési érték 21,1 százalékát, a növénytermelés értékének pedig 33,3 százalékát Három irányú feladat A szocialista nagyüzemi szőlő- és gyümölcstermesztés kialakítása érdekében három irányú munkát kell végezni. Először a szövetkezeti tagság és a népgazdaság közös érdekeit szem előtt tartva mintegy 15—20 évig fent kell tartani meglevő, régi telepítésű szőlőültetvényeinket A szövetkezeti parasztság anyagi érdekeltségét figyelembe véve javítani kell az ültetvények termőképességét s ennek érdekében biztosítani az ültetvénytől függő lehetséges nagyüzemesífést elsősorban a növényvédelem és az üzemszerű feldolgozás érdekében, Másodszor a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek, a termelőszövetkezeti csoportoknak, valamint a szőlő- és gyümölcs- termesztő szakszövetkezeteknek a lehetséges mértékben fejleszteniük kell az új, nagyüzemi rendszerű szőlő- és gyümölcsültetvényeket. A minőségi homoki borszőlőfajták mellett jelentősen növelni szükséges az étkezési szőlőfajták részarányát. A köztes gyümölcstermesztés helyet az új rendszerű gyümölcs- termesztést kell kialakítani. Harmadszor a homoki borok minőségének javítása és a korszerű borgazdálkodás érdekében fontos a szőlőfeldolgozás, a borkezelés és a bortárolás nagyüzemi szintre emelése. Készülnek a távlati tervek Kidolgozás alatt van a megye ötéves és húszéves távlati mezőgazdaság-fejlesztési terve, amelyek hivatva vannak a Bács- Kiskun megyei homokvidék teljes átalakítására. A második ötMiért rosszak a gyermek-Iakkcipők? A Kecskeméti Cipőgyár az utóbbi hetekben több olyan levelet kapott, amelyben a fogyasztók kifogásolják a gyermek-Iakkcipők minőségét. — „Mellékelve küldöm ezt a pár cipőt. Már az első nap lepergett róla a lakk. Keressenek módot arra, hogy ezt a cipőt visszavegyék. Három gyermekem van, férjem munkásember, egyedül keres, kidobni való pénzem tehát nincs. A kisfiamnak tavaly vett lakkcipője még mindig különb állapotban van, mint az újonnan vásárolt, kétnapos cipő” — írja Sár Lászlóné Kiskunhalasról. Kovács Ferencné Apcról így ír: — Ügy érezzük, hogy a 122 forintot kilopták a zsebünkből. Ezt az összeget megkeresni nem könnyű olyan embernek, aki a föld mélyén dolgozik... Mindezekhez csak annyit: márciusban 42 pár rossz minőségű, lakkbőrből készült gyermekcipőt küldtek vissza a gyárnak. — Végtelenül bánt fogyasztóink lesújtó véleménye. Ugyanis eddig dicsérő leveleket kaptunk a vásárlóktól. Az első közlés után felülvizsgáltuk gyártási technológiánkat, s megállapítottuk, hogy az megfelel a követelményeknek. tehát munka közben nem törik, pereg a lakk, — valószínű tehát, hogy a bőr kikészítésében van a hiba — mondja Hegedűs Menyhért főmérnök, majd szavalnak bizonyítására egy paksamétát tesz elém. Belelapozva megtudom, hogy már tavaly is folyt vita ez ügyben a Pécsi Bőrgyár és a Kecskeméti Cipőgyár között. A vitában a Kecskeméti Cipőgyárnak lett igaza. Ezt követően a Pécsi Bőrgyár dolgozói egy ideig jobb minőségű lakkbőrt küldtek. Ez év januárjában azonban újból fellángolt a lakkbőr minőségével kapcsolatos vita. Igazságtevés céljából a Kecskeméti Cipőgyár vezetősége a bevizsgáló intézethez fordult. A vizsgálat megállapította: a Pécsi Bőrgyár gyenge minőségű lakkbőrt küldött. A gyár vezetősége a szállítmányt visszaküldte, s jó bőrt követelt. Azt hinné az ember, hogy az illetékesek tanultak ebből az esetből. Nem. Ismételten rossz minőségű lakkbőrt küldtek. Üjabb vizsgálat. A bevizsgáló intézet ismételten megállapítja: a küldött hét bőr közül őt nem felel meg az osztályozásnak. Ezzel azonban nem zárult le a vita. Ügy tudjuk, hogy a Pécsi Bőrgyár vezetői a hiba okát most a cipőgyártásban keresik. Dőre dolog ez, mert a cipőgyártás egyetlen munkafolyamatánál ítm törik, reped a lakkbőr. !Mi azt szeretnénk, ha a Pécs! Bőrgyár vezetősége a meddő vita helyett a vásárlók jogos kívánságának megfelelően olyan lakkbőrt küldene, ami valóban megfelel a követelményeknek, amiből jó minőségű cipőt lehet gyártaná (ven esz) Á második élüzemi kitüntetés története a Bácsalmási Állami Gazdaságban Tizenkét éves fennállása óta az idén másodízben nyerte el az élüzemcímet * Bácsalmási Állami Gazdaság. Az első kitüntetés esztendeje 1955 volt, az ellenforradalom évében visszaesett, majd évről-évre felfelé ívelt a termelés s a múltévi eredmény — az élüzemd cím alapja — már 5 millió 170 ezer forinttal haladta meg a tervezettet, . E tekintélyes szám mögött áldozatos, kemény munka és kitűnő részeredmények húzódnak. Az egyes termelési ágazatok közül csak a jelentősebbeket említve: 700 hold átlagában 24 mázsa májusi morzsol* kukoricát takarított be holdanként a gazdaság. A 245 holdon termesztett cukorrépa 220 mázsás átlaggal fizetett Az ngész nöéves terv során mintegy 40—50 ezer katasztrális hold új nagyüzemi szőlőültetvény és 30—35 ezer katasztrális hold gyümölcsös telepítésére kerül sor. A távlati fejlesztés húsz éve alatt mintegy 130 ezer katasztrális holdra növekszik az új nagyüzemi szőlőültetvények területe, a gyümölcsösöké pedig a jelenleginek négy és félszeresére emelkedik. Bízvást mondhatjuk: Bács- Kiskun megyében az elkövetkezendő évek alatt kivirul a nagyüzemi homoki szőlő- és gyü- möcstermesztés, amely a korszerű szocialista gazdálkodás útján hasznosítja az „aranyhomoköt”, a bőséges napfényt, az itt élő tehetséges emberek szorgalmát és alkotókedvét egész népünk javára. Dolgozzunk e nagyszerű célok megvalósításáért kéz a kézben, hogy megyénk végérvényesen a s,szóló szőlő, a csengő barack és és mosolygó alma” hazájává váljék. A korszerű szocialista nagyüzemek létrehozásával fejlesz- szük megyénket Magyarország és Közép-Európa szőlős- és gyümölcsöskertjévé ! (VÉGE.) vénytermelés — a keJveagttew múltévi időjárás ellenére — flsz- szesen közel 2.5 rrállió forinttal adott többet a tervezettnél. A szakemberek és a dolgozót! felismerték a szocialista nagyüzemben rejlő lehetőségeket« céltudatosan és merészen fogtak hozzá azok kiaknázásához« Ezt bizonyítja, hogy az egyébkén* is nagyon szép gazdasági átlagok felett az I. sz. üzemegység Velhesz-brigádjában a kukorica 69 mázsás csövestermést adott« a n. üzemegységben a Halász- brigád az egyik eukorrépatáb- láról 510 mázsás állagot szedett s ugyanez a brigád 1« mázsás burgonyaátlagot ért el holdanként A fehenészet dolgozói tehenenként 452 Kter tejjel teljesítették túl a tervet Az itatásos borjúnevelésben helyesen alkalmazták az új módszereket s a ráfordítási költséget a tervezetthez viszonyítva kilogrammonként 4.32 forinttal csökkentették. Az állattenyésztésben elért többlet-eredmény megközelíti a 2 millió forintot Igen tekintélyes a gépműhely és a segédüzemek költségmegtakarítása is. A gazdaság eredményeiben nagy szerepe volt a dolgozók által kidolgozott és a termelésben alkalmazott újításoknak« Csupán egy év alatt mintegy 30 újítás került megvalósításra. Ezek közül nagyjelentőségű a sorházi gabonaszérű komplex gépesítése; mely nemcsak a nehéz fizikai munka alól szabadította fel a dolgozókat hanem a tisztítás, szállítás kiadásait 1959-hez viszonyítva 90 százalékkal csökkentette. Az eredmények elérésében nagy szerepük volt a politikai és szakmai tanfolyamoknak, továbbképzéseknek. — A dolgozók tömegesen vettek részt ezeken és váltak szafcmáj ufc mestereivé. Az 1960. évi termelés eredményeként egyébként 689 ezer forint nyereségrészesedést, 210 ezer forint prémiumot és 20 000 forint jutalmat kaptak a gazdaság dolgozói. i
