Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-15 / 63. szám
1961. március 15, szerda 3. oldal Kiosztották az 1961. évi Kossuth-díjakat Kedden délelőtt az Országház kupolacsarnokában adták át az 1961. évi Kossuth-díjakat. Az ünnepségen jelein volt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Kállai Gyula, a Miniszter- tanács első elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Benke Valéria, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Dole- schall Frigyes, Losonczi Pál miniszterek, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke, Friss István, Németh Károly, dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői, dr. Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, dr. Molnár Erik akadémikus, a Kossuth-díj bizottság elnökhelyettesei, valamint a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Az ünnepségen Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke beszédet mondott, majd átnyújtotta a kitüntetéseket A kormány a tudományok, találmányok, újítások, a termelő- munka módszerének alapvető tökéletesítése terén elért eredményeiért a Kossuth-díj 1. fokozatával és a velejáró 50 000 forintos pénzjutalommal tünteti ki DR. MANNINGER REZSŐ Kossuth-díjas akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia alelnökót. az Állatorvostudományi Főiskola tanszékvezető egyetemi tanárát, az állatorvostudományok területén az utolsó 10 évben élért, nemzetközileg is elismert tudományos munkásságért. A Kossuth-díj II. fokozatával és a velejáró 35 000 forintos pénzjutalommal tünteti ki GÁL ISTVÁNT, a Tatabányai Szén- bányászati Tröszt igazgatóját, a szénvagyon növelése és feltárása, valamint a széndúsítás és isza- polási eljárás korszerűsítése terén végzett nagyértékű munkásságáért; DR. DONHOFFER SZILÁR- DOT, az orvostudományok doktorát, a Pécsi Orvostudományi Egyetem kórélettani intézete igazgatóját, tanszékvezető egyetemi tanárt, a testhőmérséklet és az energiaforgalom központi idegrendszeri szabályozására vonatkozólag végzett kutatásaiért; MEZEI BARNÁT, a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára főmérnökét és SÁRDY LÓRÁNTOT, a Biogal főmérnökét, a hazai antibiotikumok nagyüzemi gyártásának megteremtéséért és a fermentációs technológia szakadatlan fejlesztéséért (a díj egyenlő arányban megosztva); DR. MARÖTH KÁROLY akadémikust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának tanszékvezető egyetemi tanárát egész élete munkásságáért, különösen »Die anfänge der griechischen Literatur« című munkájáért A Kossuth-díj 3. fokozatával és a velejáró 20 000 forintos pénzjutalommal tünteti ki DR. POLINSZKY KÁROLYT, a kémiai tudományok kandidátusát, a Veszprémi Vegyipari Egyetem dékánját, tanszékvezető egyetemi tanárt, a technológiai irányú vegyészmérnök-képzés alapelveínek korszerű és hazai viszonyoknak megfelelő tudományos kidolgozásáért és gyakorlati megvalósításáért; DR. GERLEI FERENCET, az orvos- tudományok kandidátusát, a Szabolcs—Szatmár megyei kórház főorvosát, több mint három évtizedes sokoldalú és kiemelkedő egészségügyi munkájáért; DR. TARJÁN IMRÉT, a fizikai tudományok kandidátusát, a Budapesti Orvostudományi Egyetem Orvosi Fizikai Intézetének igazgatóját, tanszékvezető egyetemi tanárt, a kristályfizika területén elért tudományos és gyakorlati eredményeiért; TANDO- RI KÁROLYT, a matematikai tudományok doktorát, a Szegedi Tudományegyetem természettudományi kar függvényfcani tanszékének docensét, az ortogonális sorok elméletében élért jelentős eredményeiért; ZSIDAI JÁNOST, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt szorospataki üzeme csoportvezető vájárát, a korszerű biztosításban, valamint az ifjúság és a bányaszakemberek nevelésében elért kimagasló eredményeiért; HARASZTI ISTVÁNT, a Dinamó Villamos Forgógépgyár főmérnökét, a technológia fejlesztése terén elért eredményeiért, a villamos forgógépgyártás korszerűsítéséért és az új korszerű villamos motorsorozat bevezetése terén végzett odaadó, úttörő jellegű munkájáért; LITVIN JÓZSEFET, a DIMÁVAG Gépgyár lakatosát, 40 éves kimagasló szakmai munkássága elismeréséül és szakmájának magas szintre emeléséért; DR. SÖVEGJÁRTÖ JÁNOS, a műszaki tudományok kandidátusát, a Magnezit Tűz- állóanyaggyár kutatómérnökét, a krómmagnezittégla minősé- -gének tökéletesítéséért, a magnezitércek, valamint a dolomitok zsugorítására vonatkozó találmányaiért; LENGYEL LAJOST, a Kossuth Nyomda igazgatóját, a könyvnyomtatás és könyvdíszítés művészi színvonalának emelése terén elért eredményeiért; FEJES SÁNDORT, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetőjét, a hazai korszerű nagyüzemi gyümölcsösök telepítési, üzemszervezési és agrotechnikai módszereinek fejlesztéséért; TŐKE JÁNOST, a ke- menesaljai „Úttörő” Termelő- szövetkezet elnökét, a termelő- szövetkezet gazdasági és szervező munkájában elért eredményeiért; OLÁH JÁNOST, a Héki Állami Gazdaság igazgatóját, a vezetése alatt álló állami gazdaság racionális gazdálkodásának megszervezéséért, kiváló növénytermelési, állattenyésztési, üzem- és munkaszervezési eredményeiért; ALMÁSSY KÁROLYT, a tokaji Állami Gimnázium tanárát és BAKONYI JÓZSEFET, a Tókajhegyaljai Állami Gazdaság főkertészét, a mezőgazdasági gyakorlati oktatásban — különösen a szőlészetben — elért eredményeikért (a díj egyenlő arányban megosztva); BEREND T. IVÁNT, a történelem-tudományok kandidátusát, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem gazdaságtörténeti tanszékének docensét és RÁNKI GYÖRGYÖT történelemtudományok kandidátusát, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos titkárát, a magyarországi kapitalizmus gazdaságtörténete területén végzett kutatásokban elért eredményeikért (a díj egyenlő arányban megosztva); SZITA FLÓRIÁNT, a pesterzsébeti Vasas művelődési ház igazgatóját — a pesterzsébeti művelődési ház igazgatójaként sok éven át kifejtett eredményes munkájáért. A kormány a művészet és irodalom terén kifejtett munkásságáért a Kossuth-díj I. fokozatával és a velejáró 50 000 forintos pénzjutalommal tünteti ki FERENCSIK JÁNOS Kossuth- díj ast, az Állami Operaház és az Állami Hangversenyzenekar főzeneigazgatóját, kiemelkedő karmesteri tevékenységéért, különösen Bartók Béla művednek hiteles tolmácsolásáért. A Kossuth-díj II. fokozatával és a velejáró 35 000 forintos pénzjutalommal tünteti ki HOLLÓ LÁSZLÓ festőművészt a képzőművészek alföldi csoportjában kifejtett kiemelkedő művészi teljesítményeiért, egész élete munkásságáért Nemzeti függetlenségünkért, a Habsburg elnyomás ellen majd minden évszázadban felkeltek nemzetünk legjobbjai. Bocskay, Rákóczi harcai jelzik a nemzetnek függetlensége kivívására irányuló szándékát. A függetlenség mellett a polgári demokratikus szabadságjogokért —v melyeket több nyugat-európai ország már századokkal előbb elnyert — azonban csak 1848- ban sikerült először a nemzet nagyrészének összefogását biztosítani. Éppen a harc ilyen irányú kettőssége nyújtott az 1848—49- es polgári forradalom és szabadságharc számára nagy tömegbázist, népi erőt; ez adott számára oly átütőképességet, amellyel Európa legjobban felfegyverzett hadseregét, Európa zsandárjának, a Habsburg birodalomnak hadseregét számos csatában megfutamította. A Habsburgok ellen törő nemesség azonban — osztálykor- látai miatt — csak önös érdekeit tekintette és a népi követelésektől tartva nem hajtotta végre —: sőt többnyire meg sem hozta — azokat az intézkedéseket, amelyek —. kibővítve a forradalom tömegbázisát —. biztosíthatták volna annak sikerét. Nem valósultak meg a polgári demokratikus szabadságjogok. a földreform, a nemzetiségiek egyenjogúsága. Éppen ezért sikerült ellenünk uszítani a szerbeket, románokat, míg végül mindenfelől szorrni- gattatva, a cári hadsereg előtt Világosnál letettük a fegyvert. 1848. örökségét az első világháború után a Magyar Tanácsköztársaság vitte tovább a történelem útján, a legszigorúbb következetességgel végrehajtva azokat a követeléseket, amelyek 1848-ban meghiúsultak. A Magyar Tanácsköztársaság politikája a béke, a demokrácia, s függetlenség politikája volt, olyan politika, amely messze túljutott 1848 legmerészebb álmain is. Manapság, szociaizmust építő népi demokratikus köztársaságunkban maradék nélkül megvalósítottuk mindazt, amit 1848 és 1919 nem végezhetett el. Bevégzett munkánk és célkitűzéseink egyenes folytatása mindannak, amelyekért évszázadokon át hullott apáink, nagyapáink vére. Építő-, alkotó munkánk közben emlékezve, tisztelettel adózunk mindazoknak az ezreknek, tízezreknek, akik életüket adták azért, hogy függetlenségben és szabadságban mehessünk előre a leghala- dottabb! emberi társadalom: a szocializmus, s majd a kommunizmus útján. (—ng—.) B sertéstenyésztésről tartottak előadást a dunavecsei járásban Tegnap, március 14-én a Hazafias Népfront dunavecsei járási bizottsága, és az MSZBT helyi szervezete rendezésében előadást tartottak a járás termelőszövetkezetei agronómusai- nak és vezetőinek részére. Az előadáson a sertéstenyésztés és hizlalás, a szerződéskötések, valamint a baromfitenyésztés feladatairól esett szó. Az előadást, amelyen közel 100 mezőgazda- sági szakember vett részt, Gödöllői Tudományos Kutatóintézel munkatársa tartotta. Ezt követően filmet vetítettek a nagyüzemi sertés- és baromfitenyésztésről. A tapasztalatcsere jellegű előadást élénk vita követte. 000<XXKXKXXX)000000< Értékes életszerünk a gyümölcslé címmel vetítettképes előadást és árubemutatót rendez a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei titkársága, a Nőtanács., a Vöröskereszt megyei titkársága és a Bács-KiSkun megyei Fűszer- és Édességkereskedelmi V. március 17-én. délután 5 órákor Kecskeméten, a szakszervezeti székház (Cifrapalota) nagytermében. Az előadást Nagy György, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője tartja. Ültetik a korai burgonyát Kalocsa vidékén Kalocsa vidékén a Duna menti községekben megkezdődött a korai burgonya vetése. Ordas, Géderlak, Dunaszentbenedek, Dunapataj termelőszövetkezetei több ezer holdon termesztik a primőrburgonyát. Elsőnek Ordas község határában láttak hozzá az előcsíráztatott gumók földberakásához. Az Úttörő Termelőszövetkezetben családokra osztották fel a burgonyaföldet, s a parcellákon már befejezéshez közeledik a vetés. (vi.) KOHZTHLT & CIO I kapitalizmus egyenlőtlen fejlődése Az 1960. novemberi Moszkvai Nyilatkozat megállapítja, hogy a kapitalista világrendszert áthatja a hanyatlás és a bomlás mélyreható folyamata. E meghatározás fejtegetése közben a Nyilatkozat utal arra, hogy a „kapitalizmus fejlődésének egyenlőtlensége miatt folyamatosan változnak az imperialista államok közti erőviszonyok. Minél jobban szűkül az imperialista uralom területe, annál élesebben jelentkeznek az ellentétek az imperialista hatalmak között.” A termelőerők és technika színvonala tekintetében nemcsak az imperializmus időszakában, hanem a kapitalizmus virágzó korában is egyenlőtlen volt a fejlődés. Ezt az egyenlőtlenséget az árutermelés, a konkurrencia, az anarchia hozta magával. Az egyenlőtlen fejlődés tehát a kapitalizmus feltétlen érvényű gazdasági törvénye, érvényesül a szabadversenyes kapitalizmusban is és az imperializmusban is, bár az érvényesülés feltételei különbözők. A szabadversenyes kapitalizmus idején egyes kapitalista országok között igen nagy különbségek voltak a fejlődés tekintetében. Anglia például hosz- szú ideig az első helyet foglalja el a kapitalista országok között. Az egyenlőtlen fejlődés során ebben az időben az elmaradott kapitalista országok csak igen lassan tudták utolérni és elhagyni. Ez az egyik sajátossága a kapitalizmus kezdeti időszakának. A másik jellemző vonása, hogy ebben az időben a terjeszkedés világméretű konfliktusok nélkül valósulhatott meg, mert még voltak olyan területek, amelyeket még nem gyarmatosítottak, tehát a feltörekvő országok szabadon terjeszkedhettek. Más a helyzet az imperializmus viszonyai között. Befejeződött a földterület felosztása, a szabadversenyt felváltotta a monopóliumok uralma és megkezdődött a harc a világ újra-felosz- tásáért. A főbb kapitalista országok jobban felzárkóznak egymás mögött, nincs olyan nagy különbség termelőerők és technikai színvonalak tekintetében, mint a szabadversenyes kapitalizmus idején. Ez azonban nem zárja ki az egyenlőtlenséget, sőt az ugrásszerűséget is elősegíti. Az elmaradott kapitalista országok gyorsan fejlesztik a termelőeszközeiket azáltal, hogy a legkorszerűbb technikát alkalmazzák egyes iparágakban. így hamarosan uióléfit. sőj. _ túlszárnyalják és ugrásszerűen megelőzik a fejlettebb kapitalista országokat. A II. világháború után az Egyesült Államok minden területen megelőzte a többi kapitalista országot. Ipari termelése 1946-ban közel kétszerese volt a háború előttihez viszonyítva. Anglia ugyanazon a színvonalon állt, mint a háború előtt, Nyugat-Németország és Japán ipari termelése viszont egyhar- madára csökkent. Az Egyesült Államok még 1948-ban is a világ ipari termelésének 56,4 százalékával rendelkezett, s a kapitalista világ exportjának pedig 32,5 százalékát bonyolította le. A háború utáni években azonban az Egyesült Államokban három válság- jellegű visszaesés szakította meg az ipari termelés növekedését. Más kapitalista országok viszont, különösen Nyugat-Németország és Japán, megszakítás nélkül, évről évre növelték ipari termelésüket. Ha az 1953. év ipari termelését 100 százaléknak vesszük, akkor a következőképpen alakult az ipari termelés egyes kapitalista országok között; 1956-ban 1959-ben USA 109 115 NSZK 138 162 Japán 144 208 Ezek a számok azt mutatják, hogy a _ legfejlettebb tőkés országban, az Egyesült Államokban a leglassúbb a fejlődés üteme. Ez az egyenlőtlen fejlődés új ellentéteket keltett a főbb kapitalista országok között. Nyugat-Németország, mint egyik veszélyes versenytárs, egyre makacsabbul törekszik új, tartós terjeszkedési területek megszerzésére. Igyekszik behatolni Anglia, Francia- ország és más országok piacaira. Ez részben sikerült is, miáltal fokozódott az ellentét a kapitalista országok között. A tőkés országok ellentéteinek új formája, hogy gazdasági tömbök között folyik a harc, mely a monopóliumok közötti harc új formájaként jelenik meg. A „közös piac” és a „szabadkereskedelmi övezet” megalakítása Európában az ellentétek kiéleződéséhez vezetett a kapitalista országok, különösen Anglia és Nyugat-Németország, Franciaország és Nyugat-Németország, a többi kapitalista országok és az USA között. Bár bizonyos kérdésekben megegyezés lehetséges az egymással versengő tőkés országok és tömbök között, de ezzel a fő ellentétek nem simulnak eb Az ellentétek állandóan éleződnek* összeütközésekhez vezetnek, s megszüntetésük csak a kapitalista rendszer megdöntésével lehetséges. Pompor Istvánná "" a megyei párti,sikola tanára. MÁRCIUS 15
