Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-02 / 52. szám

MAGYAR* SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCs - KISKUN MEGYEI LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek1 XVI. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM Ara 60 fillér tm. MARC. 2, CSÜTÖRTÖK Végezzük el a termelőszövetkezetek megszilárdításának tennivalóit A megyei pártbizottság ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskufi megyei Bizottsága március 1-én, szerdán a fonto­sabb állami, gazdásági, valamint társadalmi és tömegszervezetók megyei vezetődnek, továbbá a járási és városi pártbizottságok titkárainak rész­vételével ülést tartott Kecskeméten a megyei tanács nagytermében. Az elnökségben helyet fog­lalt Marosán György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Mol­nár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Dános Ferenc, a megyed párt-végrehajtóbi- zottság tagja, a megyei tanács ▼. b. elnöke és Erdösi József, a megyei pártbizottság titkára. A pártbizottság ülésén Erdősi József élvtárs megnyitó szavai után Molnár Frigyes élvtárs tartott beszámolót a szövetkezeti mozgalom hely­zetéről a közös gazdaságok megszilárdításának tennivalóiról és a mezőgazdaság más, időszerű kérdéseiről. Molnár Frigyes elvtárs beszámolója Tisztéit Megyei Pártbizottság! A Központi Bizottság határo­zatának megfelelően, Bács-Kis- kun megyében is alapvetően be­fejeztük a mezőgazdaság szocia­lista átszervezését, ezzel Bács- Kiskun megye is termelőszövet­kezeti megye lett. Jelenleg az ' összterület 84,9 százaléka, a szántóterület 89,3 százaléka, a szőlőültetvényeknek 69,4 százaléka van a szocialista szektorok birtokában. Az átszervezés során élért eredmények azt jelentik, hogy alapvetően megyénkben is ki­alakultak a szocialista termelési viszonyok, amelyek társadal­munk szocialista alapját képe­zik. Elmondhatjuk tehát, hogy megyénkben is leraktuk a szo­cializmus alapjait. Ez azt je­lenti: ‘1. Falun is megszüntettük a kizsákmányolok osztályát, tehát a ki kit győz le kérdése a szo­cializmus javára dőlt éL 2, A legnépesebb osztály, a A megszilárdítás Kedves elvtársak! Figyelmünket, energiánkat a legfontosabb kérdésre, a szocia­lista szektorokra kell fordíta­nunk; főleg a termelőszövetke­zetek politikai, gazdasági és szervezeti megszilárdítására. Ez most a soron következő forra­dalmi feladat. Az átszervezéssel létrehoztuk a szocialista termelési viszonyo­kat, most arra van szükség, hogy nagymértékben fejlesszük a ter­melőerőket és ezzel a termelő­erőket összhangba kell hozzuk a kialakult szocialista termelési viszonyokkal. Ez nehéz, sokrétű feladat. Vi­lágosan látnunk kell, hogy et­től függ a szocializmus sikeres építése, mert csak az erős szo­cialista nagyüzemek tudják biz­tosítani a termelőszövetkezeti tagság jólétét és kielégíteni a népgazdaság igényeit élelmi­parasztság tömegét a szocialista nagyüzemek útjára vezettük. Ez­zel megszűnt a tőkés gazdasági rendszer visszaállításának és annak lehetősége is, hogy a me­zőgazdasági termelésben újabb k i zsákmányol ók jöjjenek létre. 3. Most már a mezőgazdaság is a szocialista társadalmi viszo­nyok talaján fejlődik: a kollek­tív munka, a szocialista együtt­működés, a munka szerinti jö­vedelemelosztás alapján. 4. Az átszervezéssel mód nyílt arra, hogy a mezőgazdaság terv­szerű fejlődését biztosítsuk, a népgazdaság mindenkori szük­ségleteinek megfelelően. Mód nyílt arra is, hogy a korábbi évek alapján kidolgozott terve­inket megvalósítsuk megyénk mezőgazdasága speciális ágainak belterjes fejlesztése érdekében. 5. A szocialista szektor győ­zelmével megszűnik az ellentét a szocialista ipar és az egyéni tulajdonban levő mezőgazdaság között. forradalmi feladat szerből, mezőgazdasági nyers­anyagokból. Az átszervezés, a fejlesztés so­rán élért eredményeink alapja, hogy elvi, politikai egységben, következetesen dolgoztunk pár­tunk, a Központi Bizottság, il­letve a VII. kongresszus marxi­lenini politikája és agrárpoliti­kája megvalósításán a megyé­ben. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a Központi Bizottság politikájáért folytatott harcban, a következetes szervezőmunka eredményeként, valamint az élet tapasztalatai alapján, amely a Központi Bizottság politikáját igazolta, megteremtődött a Bács megyei kommunisták és párt- szervezetek egysége. Az élteit három esztendő vi­lágosan tanúsítja, hogy az át­szervezést csak kizárólagosan a Központi Bizottság politikájá­nak alapján lehetett végrehaj­tani. A fő tanulság a Jövőt Il­letően az, hogy sikereket csak a Központi Bizottság politikájáért folytatott elvi egység alapján lehet elérni. Ez teremtette meg alapját a munkás—paraszt szö­vetség erősödésének, a párt tö­megkapcsolatai további kiszéle­sítésének, hogy valóban társa­dalmi üggyé vált a szocialista mezőgazdaság megteremtése Ma­gyarországon. Az említett tapasztalatok hasz­nosításával következetesen töre­kedjünk arra, hogy a megszi­lárdítás során, a szocialista ter­melési viszonyok és a szocialista termelőerők nagyarányú fejlesz­tésében is következetesen és té­továzás nélkül valósítsuk meg a Központi Bizottság határozatait. Az elmúlt időszak fontos ta­nulsága az, hogy a Központi Bizottság helyes politikáját ered­ményesen csak úgy lehet meg­valósítani, ha kidolgozzuk a központi bizottsági határozatok helyi végrehajtását, ami figye­lembe veszi a helyi sajátos problémákat, a helyi adottságo­kat, lehetőségeket és tartaléko­kat, amelyeket hasznosítunk az előbbrejutás érdekében. A megyei pártbizottság gon­dot fordított Bács-Kiskun megye mezőgazdasági problémáinak a megoldására, ezen belül is a fe­kete földű területeken a szántó­földi termelés fejlesztésére, a homoki területeiken pedig a kor­szerű homoki gazdálkodás fej­lesztésére. Az elmúlt években kimunkáltuk egyrészt az adott éves termelési időszak felada­tait. másrészt a távlati fejlesz­tés tennivalóit is. A Központi Bizottság kulcs­kérdésnek határozta meg a me­zőgazdasági termelés, az áruter­melés és a felvásárlás nagymér­tékű növelését, amely egyben alapját képezi népgazdaságunk szocialista fejlődésének, az élet­színvonal növelésének. Egy nyelven beszélni és cselekedni Ezt az alapvető feladatot ered- Ezért a megye pártszerve! menyesen úgy tudjuk végrehaj­taná, ha az összes fő kérdések­ben tovább szilárdul a kommu­nisták és a pártszervezetek egy­sége, ha a kommunistákon ke­resztül az állami és a gazdasági szervek és a felvásárló szervek is egy irányú, következetes tevé­kenységet folytatnak, ha párt- szervezeteink szót értenek és magukkal ragadják a termelő­szövetkezeti tagok széles tábo­rát Előfordul, hogy néhol nincs meg az egységes szemlélet, az akarati és főleg cselekvési egy­ség a megszilárdítás minden fő kérdésében. Gyakran tapasztal­hatjuk, hogy ugyanarról a kér­désről beszélünk, de sokszor még másképpen értelmezzük, amint azt a párt leszögezte és ebből adódóan másképpen is nék, a megyei szervekben dol­gozó kommunistáknak, a járási pártbizottságoknak, a párt-alap- szervezeteknek széleskörűen kell ismertetniök a megyebizottság politikáját, agrárpolitikánk cél­kitűzéseit és gondosan megkell szerveznünk a végrehajtást és a végrehajtás ellenőrzését, Különösen felhívjuk a taná­csokban, más állami és gazda­sági, valamint felvásárló szer­vekben dolgozó kommunisták fi­gyelmét, hogy sokkal követke­zetesebben és egyértelműbben dolgozzanak a megyei pártbi­zottság határozatainak szenemé­ben. a határozatok következetes végrehajtása érdekében, A továbbiakban SBükségesneSi tartom a kővetkező néhány kérdés felvetését cselekszünk. Gondos tervezést A termelószövetkezetefc gaz­dálkodásában, szervezeti meg­szilárdításában döntő szerepe van az éves termelési és pénz­ügyi tervek gondos elkészítésé­nek és a szövetkezeti tagsággal való megtárgyalásnak, valamint annak, hogy az év során követ­kezetesen hajtsák végre a terv­ben megszabott feladatokat Ez egyben fő mutatóját képed an­nak, hogyan dolgoztunk az _ év során, hogyan dolgoztak a párt­szervezetek. az érdekelt állami és gazdasági szervek és minde­nekelőtt pedig a termelőszövet­kezet tagsága. Az éves termelési tervek gon­dosan munkálják ki az ez évi gazdálkodással, termeléssel ösz- szefüggő fő kérdéseket, de gon­doljanak a jövő évre való fel­készülés és a táVlatt ffejtesa*6s tennivalóira is, főleg az évelő kultúrák fejlesztésére. Ilyen fel­adatok a szőlő-, gyümölcster­mesztés szaporító anyagainak a biztosítása, az őszi telepítések előkészítése, az öntözéssel, a ha­lastó-létesítéssel stb. kapcsolatos őszi tennivalók tervszerű előké­szítése. Szövetkezetközi összefogás Tapasztalataink szerint naáss® nagyobb szükség van arra, hogy az egy községben levő termelő­szövetkezetek bizonyos kérdés sekben egyesítsék erőiket én szövetkezetközi alapon végezze- (Folytatása a 2. oldalon.) Marosán György felszólalás közben

Next

/
Thumbnails
Contents