Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-11 / 60. szám

1961. március 11, szombat S. oldal Nyolcvanezer köbméter földet mozgattak meg eddig a kalocsai árvízvédelmi töltéseknél Töltéserősítési munkákat vé­gez a Duna mentén. Bátya és Foktő között, mintegy 5 kilo­méteres szakaszon a Dunaártéri Vízügyi Igazgatóság kalocsai szakaszmérnöksége. A négy és félmillió forintos költséggel ké- ezülő töltéserősítést múlt hó­nap 27-én kezdték meg. A töl­tésalapozási munkákat ma mint­egy száz ember végzi. Március 2-án állt munkába egy géplánc (öt dömper és egy kotrógép), egy nagy és két kis dózer. Je­lenleg 700 méteres szakaszon folynak a töltéserősítési munká­latok; eddig körülbelül 80 ezer köbméter földet mozgattak meg. A gépi munkálatokat előrelát­hatólag augusztus elejére befe­jezik, és december 20-ra, az át­adás határidejére, már a gyepe­sítést is befejezik. Március 15-én újabb gépek: két kis és egy nagy szkréper is munkába álL 25 millió facsemetét ültetnek el megyénkben a fásftési hónap keretében A március 10-tól április 10-ig rendezendő országos fásítási hó­nap keretében megyénkben kö­zel 25 millió facsemetét ültet­nek ed. A facsemeték nagy ré­szét, mintegy 20 milliót, erdő­szerű en telepítik. Az országos fásítási hónap célkitűzése ugyan­is a mezőgazdasági megműve­lésre kevésbé alkalmas terüle­tek erdősítése, amelyre megyénk termelőszövetkezetei is vállal­koztak. Az akció keretében kb. 17 millió csemetéből a kecske­méti, a bajai és a kiskunhalasi járások területén létesítenek új erdőket. A most telepítendő er­dők nagy része fenyőerdő lesz: erdőgazdaságaink mintegy 15 millió fekete fenyőcsemetét biz­tosítottak erre a célra. Ily mó­don körülbelül 2600 hold eddig terméketlen, homokos és műve­lésre nem alkalmas talajt fog­nak hasznossá tenni. Mélyűltetésű nyárfától építést — kísérleti jelleggel — 400 hol­don végeznek a kecskeméti, du- naveesei és kalocsai járásban. A mélyűltetésű nyárfatelepítés előnye, hogy a 3—4 méteres «yársuhángdkait két méterre he­lyezve a földbe (egészen a talaj­vízig), gyorsabban nő. 1 Katona József Színház teperesebb nővészei leintek fel a sztárparádén ! Gazdag műsor. Jó hangulat várható a színészek—újságírók bálján. A szombaton éjiedkor sztárparádén fellépnék a Katona József Színház leg- oévesebb művészei: Galambos Kvart, GyŐlay Viki, ZOahy Hédi, Dobók Lajos, Csajányi György, Juhász Pál, Major P«, Perlaky István, Szalma Sándor, Szakoly Gyula. —> A zongoránál: Kemy Kálmán. ____ De riiitebb, enyhébb troli az idei febraár Aa Országos Meteorológiai intézet kecskeméti agrometeoro­lógiai obszervatóriumának érté­kelése szerint az idei február MZ átlagosnál kissé derültebb es '■csapadékosabb volt. Az átlagos »havi középhőmérséklet plusz 2 Celsius fok, az átlagnál 2 fok­kal magasabb. Legerősebb fel-* melegedést az elmúlt hónapban 17-én észleltek, a hőmérséklet elérte a 10,2 Celsius fokot. Feb­ruár 6-án tapasztalták a legerő­sebb lehűlést, a talaj mentén mínusz 6,4 Celsius fokot mér­tek. A fagyos napok száma 16. Érdekes, hogy téli nap, vagyis amikor a hőmérséklet nem emelkedett a fagypont fölé, mindössze egy volt. A talaj csak a hónap első 11 napján fagyott, legnagyobb fagymélységet, 35 centimétert, 3-án mértek. A napsütéses órák száma három­mal több az átlagnál, a csapa­dék napi összege csupán 1 mil­liméterrel. Legnagyobb, 24 órás csapadék — 15,1 milliméter — 1-én hullott. Február 8-án és 10-én fedte csupán összefüggő hótakaró a talajt, melynek vas­tagsága 2 centiméter volt A járások és községeik mező- gazdasági felügyelődnek részvé­telével március 20-án ankétet tartanak a megyei tanács kul­túrtermében, amelyen megvitat­ják a Bács-Kiskun megyei er­dőgazdaságoknak az Alföld er­dőtelepítése és fásítása érdeké­ben végzett elmúlt tíz éves mun­káját A növényvédelemről tárgyalnak A megyei tanáét mezőgazda­sági osztálya a tavaszi növény- védelem feladatainak megtár­gyalása céljából március 13-án, hétfőn értekezletet tart A napirendi pontok között szerepel: a gyümölcstermesztés és növényvédelem 1961. évi fel­adatai, különös tekintettel az exporttermelésre, a kaliforniai pajzstetű, a barackmoly, a cse­resznyelégy és az amerikai fe­hér szövőlepke elleni védekezés­re. Szó esik majd a fatisztoga­tás és permetezés meggyorsítá­sáról; a dohány-peronoszpóra, lucemakártevők, kukoricamoly, burgonyabogát elleni védekezés­ről, s a kertészetek növényvé­delméről. Kosárfonással foglalkozik a bácsbokodi Szalvai Mihály Tsz nyolc szövetkezeti tagja. Eddig körülbelül 250 kosarat készítettek, amelynek egy ré­szét értékesítették, másik ré­szét pedig a tsz használja. Nemcsak kenyérrel élünk! A felvásárlás helyzete a kiskunhalasi járásban A Járási Felvásárlási Opera­tív Bizottság megtárgyalta az idei felvásárlási feladatokat. Ör­vendetes eredményként számol­hatunk be arról, hogy a járás — főleg régebben működő — termelőszövetkezetei az elő­irányzott felett 126 százalékra teljesítették a gabonaértékesí­tési szerződést: 85 helyett 107 vagont kötöttek le. A kenyér után egyik legfon­tosabb a sertéshús biztosítása azonban nem áll ilyen jól — annak ellenére, hogy az alap­anyaggal probléma nincs és nem is lesz, hiszen az idén 600 da­rab tenyészkocát kap a járás, amelyeket elsősorban az új szö­vetkezetekben helyeznek el. Ser­tésből a szerződéses fedezet az idén 12 százalékkal alacsonyabb, mint a múlt év hasonló idősza­kában. Még az olyan aktív ser­téstenyésztő községben is, mint Kisszállás, vontatottan megy a szerződéskötés. Különösen ke­vés a kötés a háztáji gazdasá­gokban, ahol takarmányhiányra hivatkoznak, holott köztudomá­sú, hogy a szerződéses akció ke­retében az állam takarmányt is biztosit a hizlaláshoz. A megkötött szerződéseknek is szépséghibájuk, hogy szinte kizárólag a negyedik negyedév­re szólnak. A termelőszövetke­zeteknek arra kell törekedniük, hogy megfelelő takarmánytar­talékolással biztosítsák az idő­arányosan elosztott hizlalást, s az év minden szakában adjanak sertéshúst. A tojás- és baromfiszerződé­sek meggyorsítása a földműves- szövetkezetekre vár, mert a kö­tés ezekből is igen alacsony. Na­poscsibéből nincs hiány, a kel­tetőállomás most már teljes ka­pacitással dolgozik. Több ter­melőszövetkezet jelentős meny- nyiségű libát Is felnevel az idén, — ezeket mielőbb le kell kötni. gyakran látogattunk el a ^ Kecskeméti Művésztelep­re. Miért? Mert a Képzőművé­szeti Alap jóvoltából többször váltják egymást a művészek. Szinte hetenként találkozunk új arcokkal. Vannak, akiket a korábban, már itt eltöltött hetek tapasztalatai hívtak vissza. Nem is magát könnyen megmutató táj ez az alföldi homokvilág. Ennek ábrázolása hosszabb itt tar­tózkodást kívánna. Sok apróbb élményből összerakni egy-egy kompozíció, kép felületén színekből, formákból a legjellemzőbbet, a legsajátosabbat, a táj, az itt élő ember jelenét és jövőjét — nem kis feladat. Nem sokan vállalkoznak erre a művésztelep vendégei közül. Ezért azonban aligha lehet őket hibáztatni. Más az érdeklődési körük, gondolatviláguk, hosszabb, rövidébb célki­tűzésük, ambíciójuk Mégis szívesen lát Kecskemét minden itt tartózkodó művészt, azzal a titkos gondolattal, hátha e szép és különös alföldi világ varázsai mégiscsak nyomot hagynak, hacsak egy sajátos szín­kontraszt mélyén, egy lágyan hajló formában, az itt megforduló művészek jövendő életművében. S ahogy sorban bekopogtatunk a műtermekbe, jőleső érzés tőit el bennünket. Az alkotás villamos feszültsége érződik a levegő­ben. Félig kész vásznak, formálódó szoborvázlatok között — ba­rátokat, felelősségteljes, hivatástudattól átitatott alkotókat Isme­rünk meg. Lássuk csak! FIATALOK JLfít&yatát a CKecikeméti JHűixíizttlefun. gy esz ékhelyen. így, ezen a mó­don is szeretnének kapcsolatot teremtetni a művészek az őket vendégül látó várossal és tár­sadalmával. (Nem megy kSny­nyen az ismerkedés, még a Kecskeméten élő képzőművé­szekkel sem. S ex öreg hiba. KI tehet róla? A művésztelep vendégeinek szavaiból ítélve — nem őkj Földszint 1. Bencsik István a szokatlan méretű szobrászmű­teremben gipszet ken fel egy embernél nagyobb méretű szo­boralakra. „Anya és gyermeke.” Nyugodt, harmonikus formái bontakoznak ki már most a nyers felületek mögött. Az arc még fel sem ismerhető, de a gyermekét ölében tartó anya lágy és mégis erős mozdulata ott vibrál a száradó gipsz érdes felületén. A szobor a kecskeméti SZTK előtt áll májd — mondja a fia­tal Bencsik István. Talapzata alig emelkedik majd ki a föld­ből és milyen érdekes, most jó­val nagyobbnak tűnik a szobor egy emberalaknál. De később a helyén — mondja — a sza­bad tér világítási hatásai kö­zött természetes nagyságnak ér­zi majd a néző. A falak mel­lett körben a szobormű vázla­tai. A végleges megvalósítás egyik most látható, kis vázlat­hoz sem hasonlít majd. más lesz. Bár min den ik terv egy­egy részlete — a legsikerültebb — helyet kap rajta. m Bencsik István tehát egy mű alkotására vonult ide vissza. Noel ö. Gábor azonban első emeleti műhelyében ezzel vá­laszol kérdésünkre: Én éveket szeretnék itt tölteni. A falhoz támasztva a festő­műterem elengedhetetlen kel­lékei: vásznak, vakkeretek, em­lékeztető színvázlatok, kész ké­pek. Noel ö. Gábort az ember ér­dekli. Erőteljes, egyszerű kom­pozíciók a legjellemzőbbek mű­vészetére. Realisztikus látás­mód, formákat összefoglalni törekvő vonalvezetés, férfias ha­tározottság — ez érzik a fia­tal festő minden alkotásán. Egész kis kiállításra való mű az eddigi itt tartózkodás gaz­dag eredménye. Valóban kiál­lítás is lesz a művésztelep kol­lektívájának alkotásaiból a me­Horeseu János jó nfliány tw­eat kész képet, eddigi életmű­nek nagyobbik felét hozta ide mintegy útlevélként, bemutat­kozásképpen. Az ember és a táj szintézise izgatja. Legalább is erről vallanak alkotásai. A különböző művészeti irányokat tükröző szép és friss alkotások színei, vonalai között már ott bujkál a sajátos, csak őrá jel­lemző kifejezési stílus. Napsü­tötte romániai tájak, a fekete­tengeri partvidék vibráló fé­nyei, kolozsvári impressziók, egy erőteljes és szép önarckép, egy különös, modem színvilá­got tükröző akt, derűs és lágy harmóniákban oldódó tájak. „Ez a múlt-" A jelen, a legfrissebb képek, harsogóbb, keményebb színekkel merészebb harmóniá­kat mutatnak. És Horescu JáJ nos művészetében la dominál* elem, fő törekvés az ember és világának realisztikus ábrázo­lása. Mostani stílusfordulata drámaibb Indulatokat tükrös. Vajon melyikkel találkozunk majd a tervezett kiállításon? Ezt még a művész sem döntöt­te eL A fák hegyén, a Műkert fakó, koratavaszi színét fölött már duzzadnak a rügyek. Tavaszt idéző párák úsznak, a egy vonat frissen prüszkölve fut át a mükerti kerítésen táN vágányokon. Belemosolygunk m napfényben fürdő tájba, amely fiatalos derűt, optimizmust áraszt, csak úgy mint azok a képek, szobrok ott bent a mű­vésztelep barátságosan integető ablakai mögött. Csáky Lajos 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents