Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-09 / 58. szám

Köpenyeget — de még az eső előtt! Napközben 1961. március í, csütörtök Tűz a nagykövefségen-Folyó hó 12-én írt B-322/1960. számú leveliikre értesítem önö­ket, hogy a Kecskemét és Vi­déke Körzeti Földművcsszövct- fcezet Bercsényi utca 18. szám alatti raktárát vagyonvédelmi szempontból megvizsgáltattuk. Utasítottuk az fmsz-t a zárható­ság biztosítására, az ajtók vas­pánttal való ellátására, az ab­lak ráccsal való ellátására stb. Az utasítások végrehajtását rö­videsen ismét ellenőrizni fog­juk. Kérem, hogy az fmsz-ekkel kapcsolatos észrevételeikről a jövőben is tájékoztatni szíves­kedjenek.« — így szólt a levél, melyet november első napjai­ban a Szövetkezetek Bács-Kis- kun megyei Központjától ka­pott a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. — Öröm a munka, ha az elő­vigyázatosságra intő jelzést ilyen szívesen veszik — állapí­totta meg elégedetten a NEB. Lapunk pedig ugyanakkor mél­tatta »T-né« névtelen bejelen­tőt, aki a nép vagyonáért érzett felelősségétől indíttatva jelezte: felelőtlenül, hanyagul bánnak a közvagyonnal a Bercsényi utca 18. számú házban elhelyezett áruraktárban. Az udvarias hangú válasz, a megnyugtató intézkedések kilá­tásba helyezése után pontot tett a dolog végére a MÉSZÖV. De nem így a népi ellenőrző bi­zottság, amely a napokban ke­rített sort az utóellenőrzésre Téved, aki azt hiszi, hogy va­lami változást tapasztalt. Azaz hogy mégis! A raktáron ugyan most sincs rendes zár és nem került rács az ablakra sem, de az óvatosságnak azért nyoma van. A szomszédos földműves- szövetkezeti raktár dolgozója ugyanis így fogadta a népi el­lenőröket: -Kérem, körülnéz­hetnek, de előbb mutassák meg a dokumentumokat!« — Majd nem kevés iróniával megma­gyarázta: ha valaki lopni akar, az utcai üzletekből lop és nem az ilyen eldugott helyekre jön cl, felesleges hát ez a túlzott óvatosság. No igen, nem találtatott még olyan tolvaj, aki újságban hir­dette volna, hogy: -Nyugodt zugban levő, könnyen felnyit­ható raktár kerestetik betörés céljából.« De olyan sem ám, aki a neonfényes, forgalmas főutca valamely kirakatát választaná szívesebben tette színhelyéül. Ami pedig a túlzott óvatos­ságot illeti: elmulasztását nem egyszer megbánták már sokan —, miután a baj megtörtént. Az igazi megelőzés mindig az óvatossággal kezdődik. Szerel­hetjük a vaspántot, a rácsot, ha már bottal kell ütni a tol­vaj nyomát! Eső után köpö­nyeg... Nagyon üdvös lenne hát, ha ezt a megfelelő -zárhatóság biz­tosítására és ennek ellenőrzésé­re« Ígéretet adott és az azt nem teljesítő MÉSZÖV is elhinné. Mielőtt még nem késő. P. I. Jgg „itunl meg” a mengaiiz&ng-brigAd Egy napon négy lakodalom a hadai Béke Tsz-ben Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy csinos leányzó, meg négy deli legény. Gondol­tak egy nagyot, s elhatározták, hogy... Így kezdődhetne a mese, — ha mese lenne. A négy pár sor­sa azonban valóság, s így más szavakkal kell számot adni a „mesebeli” esküvőkről, ame­lyekre a napokban került sor Hartán, a Béke Termelőszövet­kezetben. A négy menyasszony­ból és a négy vőlegényből öten tagjai a termelőszövetkezetnek, hárman pedig ezek után bizo­nyára azok lesznek. Ez már a menyecske, vagy a férj dolga... A nagy lagzikra, amelyekre, ha nem is hetedhét országból, de hetedhét határból érkeztek a vendégek — lehettek, vagy hatszázan — már kora szomba­ton elkezdődött a készülődés. Pontosan tán senki sem tudja, hány csirke került a kondérba, de az bizonyos, hogy még disz­nónak is életét oltották, s jó néhány hordó bort vertek csap­ra, hiszen itt voltak a budapes­ti Ruggyantaárugyár munkásai is, akik a község termelőszövet­kezeteit patronálják. A két nagy, egymástól nem messze levő kultúrházban gyü­lekezett a vendégsereg, s onnan kísérték ünnepi menetben a „menyasszony-brigád”! — Most már csak úgy, mint azelőtt, egy­szerűen ifjúsági brigád lesz a nevük, mert az eddigi négy menyasszony közül kettőnek be­kötötték a fejét. A lakodalomról csak annyit: ember lett légyen a talpán, aki a finoín déli tyúkleves, pörkölt, sütemény, s a jó piros bor után még a vacsoránál is tartani tudta a lépést. Mert akkor jött més csak a java: a csirkepör­kőlt, a rántott borjú, a fasí- zott, a sültcsirke és ki győzné még sorolni, — hát még fo­gyasztani! No, de igaz, ami igaz: a ven­dégek többsége derekasan helyt­állt — nemcsak az asztalnál, hanem a táncban is. Különö­sen a menyasszonyoknak volt nagy keletjük, de azért egyet­len lány és asszony sem panasz­kodhatott, hogy nem forgatták meg Indulnak a párok az esküvőre. Jó muzsika, vidám hangulat a vigasságon. A washingtoni hatóságok meg­szegték a francia nagykövetség területi sérthetetlenségét, az ak­ció miatt azonban ezúttal senki nem tiltakozott A diplomáciai kiváltságot ugyanis a helybeli tűzoltóság sértette meg, amikor a nagykövetség épületében ki­tört tűzvészt igyekezett megfé­kezni. Mire a nagykövet, aki történetesen éppen egy latin­amerikai ország követségének vendége volt, hazaérkezett — a tüzet már eloltották. Az épü­let berendezése, elsősorban ér­tékes festményei és falkárpit­jai megsérültek. A döntőbizottság jóváhagyta a kötbérigényt (Tudósítónktól.) A közelmúlt­ban befejeződött Tompa köz­ség villanyhálózatának bővítése. Megépült a villanyvezeték a Hunyadi, Halasi, és Damjanich utcákban, valamint a kőrösol­dali részen. Esténként már ott is villany ontja a fényt és sor- ra-rendre vezetik be a villanyt a környéki házakba is. Igen feszített volt a múlt évi községfejlesztési terv, hiszen a villanyhálózat építése mellett több mint egymillió forintos be­ruházással törpevízművet kel­lett volna felépíteni. A kivite­lező vállalat azonban nem vé­gezte el pontosan a szerződés­fiatalokat „igent” mondani. Tóth Imre, a tsz egyik kocsisa a szomszédos Dunapatajról hozott menyasszonnyal a karján indult útnak, húgát, a csinos Zsófiát pedig Csipkereki László vezette az anyakönyvvezető elé. A má­sik háznál a Hlavács fiúk: a zetoros Árpád és a villanysze­relő János Rábái Mariskát, illet­ve Tóth Irénkét vették el. Kissé elszomorodtak a meny­asszonyok brigádtársai. Tudták: Mariska meg Irénke házassága elveszi a brigádtól szép nevü­ket, amellyel eddig illették őket: AZ ÖSMÜVÉSZ MŰTERMÉBEN Az ott elöl én vagyok? Hol vagytok, kecskeméti tsz-ek?! — Jé, paprika! Zöldpapri­ka... De gusztusos! — ke­vés portékának akad annyi »hódolója»-, mint annak a hú­sos, csábító hegyespaprikának, amely mostanában időnként a tejcsárda csemege-rész pol­cán »kacérkodik« Kecskemé­ten a vásárlókkal. Darabjának 3 forintért — és többért is — egy-kettőre gazdája akad. A »hoppon- maradtaknak« pedig csak ez a vigasztalás jut: »Tessék be­nézni gyakrabban, holnap- utánra is Ígért a cserkeszőlői termelőszövetkezet.« Ez igen! Az élelmes cserke­szőlői tsz Kecskemétre jön »hódítani« zöldpaprikával. Sőt a közeli napokban öt kiló pri­mőrparadicsomot is ígért. És bizonyára hódít Szolnokon is. öregbíti hírnevét és máris alapozza az évvégi munka« egység értékét, melyhez a primőráru bizony kövér sum­mákkal járulhat hozzá, öt ki­ló paradicsom annyi pénzt hoz a házhoz, mint szezonjá­ban 3 mázsa! Hol vannak a kecskeméti tsz-ek?! Hol a primőrpapri­kájuk, paradicsomjuk? Mert lehetne! A cserkeszőlői me- legviz csak értékes adottság, de nem egyedül lehetséges i feltétele az okos, jó pénzt hozó gazdálkodásnak. Azt mond­ják, hogy nagy befektetés, ál­landó meleget igénylő vállalko­zás? Nem kell mindjárt nagy­ban kezdeni, kicsinyben meg nem kerül sokba! Fűtésre nagy­szerűen hasznosítani lehetne például a földben maradó ku- koricatnskőt. A dunavecsei Virágzó Tsz kertészetében meg műanyagfóliával kísér­leteznek. Ne sajnálják a fá­radságot, tekintsék meg! A fogyasztó éhesen várja a korai zöldárut, bátran tehát a kezdeményezéssel, a lehe­tőségek felkutatásával! Nem kell félni az újtól! ben vállalt feladatokat, ezért az építkezés még mindig tart. A vízmű vállalat mulasztásáért a helyi tanács kötbér-igénnyel lépett fel, amit a döntőbizott­ság jóvá is hagyott a tanács ja­vára. A vízmű építése rövidesen befejeződik. Régi kívánságnak tesz elegei a helyi tanács a közeli napok­ban az eddig olyan sok baj' kellemetlenséget okozó Nagysr ri híd megépítésével is. Simola Lajos PETŐFI NÉPE A. Magyar Szocialista Mumfcéspá; BácsKKLskujn megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó VáfflaHai. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi bér la &zá Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: W-S8 Kiadöhivatai: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Pofrta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál ém kézbesítőknél. _ ^^fizetési díj 1 hónapra TZ Ft Bác&nKiskim megyei Nyomda V. Kecskemét. — TeflL: 15-29, 27-40 Meddig vár még elszállításra a kecskeméti nagy­templom oldalánál hovatovább hónapok óta gondosan körülke­rített szemétkupac? A város­ban sokfelé heverő hasonló »gyűjtemény« egyáltalán nem szolgálja a tiszta, virágos Kecs­kemétért mozgalmat!

Next

/
Thumbnails
Contents