Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-05 / 55. szám

1981. mirctiM S, r a járna p A MAOVAR, SZOCIALISTA M UN KÁ'S PÁ R.T BÁCS - KIS KUN MEGYEI LAPJA Petőfi nyomában Kecskeméten 'Beizélg.eltt 'Dienet cfatdrái 'J)tt&{i-kutatóeaL Peremezögép mágneses rögzítéssel ' A Kecskeméti Épületlakatos- Ipari Vállalat műszaki intézke­dési tervében szerepelt _ egy elektromos lefogással működő peremezőgép elkészítése. Ezt a gyár ügyes műszaki dolgozói az előirt határidőre el is készítet- ték.A gép alkalmazásával az aj­tók, ablakok peremezésénél ki­küszöbölték a kézi munkát. Míg »égebben egy-egy vasajtó, ablak peremezése kézzel 10 percig tar­tott, addig a gép segítségével ezt a munkát két pere alatt IjArf'ritr pV Képünkön a gép és kezelője, Füredi István betanított segéd­munkás. Lajosnrizse felől szinte per­cenként érkezik gépjármű. A községből eredő, Kerekegyházá­val szomszédos makadámúton «utók, motorkerékpárok vált­ják egymást, maguk mögött tiagyva az útszélen poroszkáló •zekereket Egy tanyaépület előtt várat- fékcsikorgással teherautó ifi.ll meg. Vezetője izgatottan kémleli az úttestet. Birkanyáj — Srixetlenül Csak nem történt valami baj? Néhány „figyelmetlen” birka •grott a kerekek elé, ezek kész­tették megállásra a gépkocsive- eetőt. Az ismeretlen sofőr —■ aki kötelességének tartotta meg­előzni a gázolást — már éppen motorját élesztgeti, amikor fel­itűnik a Bács-Kiskun megyei Közlekedési és Gépjárműveket Ellenőrző Csoport Moszkvics Személygépkocsija. A parancs­nok megállást jelez — az őri­zetlenül kószáló 130 birka juhá­szát azonban sehol sem, találja. Vajon, hol lehet? Ä tanyaépület mögül egy-két perc múlva előjön a juhász. CTőle tudjuk meg, hogy az út- gnenti épületben nem más, mint Kedves vendég, régi ismerős érkezett Kecskemétre. Dienes András, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetének munkatársa látoga­tott el városunkba, hogy a most készülő Petőfi életrajzához ada­tokat gyűjtsön a Kecskeméti Állami Levéltárban. Dienes András neve és mun­kássága közismert az irodalom- kedvelő közönség előtt, hiszen már huszonnyolc éve foglalko­zik behatóan Petőfi-kutatással. A felszabadulás óta több jelen­tős művében adott számot ku­tatásainak eredményeiről. Pe­tőfi a szabadságharcban, Le­gendák Petőfije és Petőfi útján című alkotásai a magyar iro­dalomtörténet egy-egy kincsei. Szerkesztőségünk munkatársa felkereste Dienes Andrást és megkérte: nyilatkozzék lapunk­nak legújabb Petőfi-kutatásai­a lajosmízse! Alkotmány Ter­melőszövetkezet állattenyésztési brigádvezetője lakik, akinek a fiatal juhász naponta jelenti: — van-e elhullás vagy szaporulat. — Valójában az állattenyész­tő feladata lenne a nyájhoz na­ponként kijönni, hogy ellen­őrizze a juhállományt, és iga­zolást adjon. Ö azonban feléje sem néz a jószágoknak, inkább azt várja, hogy — őrizetlenül hagyva a nyájat — én jelent­sek nap nap után a lakásán. Magyarvári Menyhért főhad­nagy, az ellenőrző csoport pa­rancsnoka figyelmeztetésül meg­jegyzi: — Az őrizetlenül lege­lésző jószágok balestetet is okoz­hatnak. Nem nyert egérutat Éppen indulni készülünk, ami­kor 60—70 méterrel odébb egy Berva motorkerékpárral igyek­vő idegen gyanús sietséggel megfordul az úttesten. Teljes gázzal próbál egérutat nyerni, ám a rendőrségi gépkocsi min­denütt nyomon követi. Egy út­menti udvarban végül is sike­rül utolérni. — Ernő bácsihoz jöttem lá­togatóba. Útközben eszembe ju­tott, gondoltam, benézek hoz­zá... — magyarázkodik zavar­nak kecskeméti vonatkozásai­ról. A költő családjának történetét, gyermek­ás diákkorát kutatom — Mi volt az a tudományos szükség, ami arra késztette, hogy kutatást végezzen me­gyénk székhelyén? — tettük fel a kérdést a neves kutató­nak. — Kecskemétre az hozott, hogy a költő családjának tör­ténetével, gyermek- és diákko­rával foglalkozzam. A család- történeti kutatásokat Csehszlo­vákiában végeztem el. Ott talál­tam meg Hrúz Máriának, a költő édesanyjának születési helyére vonatkozó adalékokat és az egész Hrúz leszármazást, amit eddig nem ismertünk. Ér­tan Gál Sándor lajosmizséi fia­talember, akinek vezetői jogo­sítványa sincs; a motorkerék­párt tudniillik barátjától kérte kölcsön. Hogy miért? Egysze­rűen — passzióból. Azzal per­sze keveset törődik: az efféle „furikázás” — motorvezetői vizsga nélkül — könnyen bal­esetet okozhat! Tülkölő autó a hátuk mögött A lajosmizsei vasúti átjáró­nál benzintankján csomagot szállító motorkerékpárosra le­szünk figyelmesek. Oláh József, úgylátszik, semmibe veszi a KRESZ előírását, amely leszöge­zi, hogy a kormány előtt tilos csomagot vinni. Ez a szabály­talanság Oláh Józsefnek 10 fo­rintjába kerül. Méntelekről jövet a budapesti főútvonalon két kerékpáros hajt egymás mellett. A beszélgetés annyira leköti figyelmüket, hogy észre sem veszik a mögöttük tülkölő teherszállító autót. Szá­mukra „megszűnt” a forgalom, — egyedül a társalgás érdekli őket. — Miért nem óvják magukat a balesettől? Kerékpározni csak egymás után szabad, máskülön­ben hogyan előzzenek biztonsá­gosan a hátuk mögött haladó járművek? — oktatja Szabó Jó­zsefet és társnőjét a rendőrségi autó vezetője. Négy esetet jegyeztünk fel hamarjában az ellenőrző cso­port munkájáról. Mindegyikre a gondatlanság és a nemtörő­dömség jellemző. Márpedig a közúti forgalom biztonsága pa- rancsolóan írja elő valamennyi gépjárművezetőnek: a közleke­dés rendjét mindenkor kötele­sek megőrizni! Kohl Antal PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bácsr-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő? Weither Dániel. Kiadja: & Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta: Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft. Bács-Kiskun megyed Nyomda V. Kecskemét — Tel: 15-29. 27-49 dekes, hogy a Hrúz családnak az egyik ága Itt élt Kecskemé­ten. Hrúz Mihály 1742-ben fő- céhmester volt itt. Ennek a le­származottjánál, ifjú Hrúz Mi- hálynál, akkori református fő­kurátornál lakott Petőfi diák­korában. A család igen tekin­télyes vagyonnal rendelkezett A kecskeméti Hrúz ágnak a felderítése, a költő kecskeméti diákkorának, valamint az em­lékhelyek kutatása közben meg­ismerkedtem a város jeles tör­ténészeivel, Joós Ferenccel és dr. Vary Istvánnal, akiktől sok segítséget kaptam. Mennyi tandíjat fizettek Petrovlcsék ? Gömőri János régi kecske­méti család sarja. Az eperjesi kollégium igazgatójaként mű­ködött, ma nyolcvannégy éves. Pesten él, Értékes könyvet adott át nekem. Kéziratos feljegyzés, melynek cime: Notationes Va- riae. írója: Schifferdecher Dá­niel. Ö volt Petőfi tanítója. Kecskeméten íródott a könyv. Itt látjuk 1828—38-ig több he­lyen is bejegyezve Petrovics Sándornak a nevét. Az első be­jegyzés 1828. IX. hő 15, az utolsó 1831. V. 18. A három év alatt Petrovicsék 74 forint 30 krajcárt fizettek fiuk taníttatá­sáért, amely akkoriban tekin­télyes összegnek számított. A bejegyzések tanúsítják, hogy a költő apja az 1830—31-es tan­évben több rektordíjat fizetett, mint az előző két évben együtt­véve. Ebből bátran következtet­hetünk arra, hogy Schiffer­decher a népiskola utolsó esz­tendejében külön órákon fog­lalkozott a fiúval, — vagyis a szülők ekkor már a középis­kolai taníttatásra gondoltak. A könyvben megtaláljuk Ca- talogus Librorum Hungarico- rum cím alatt bejegyezve a ta­nító összes könyveit, és a hasz­nált tankönyvekét is. Innen tudjuk, hogy Petőfi „A gyer­mekek barátja” című könyvet használta. Ez Láng Istvánnak a munkája. 1829-ben adták ki, éppen akkor, mikor Petőfi itt járt iskolában. Ez volt a költő első olvasmánya. Német filan- tropikus íróknak a nyomán készült, korszerűnek lehet te­kinteni. Megtalálható a jegy­zékben az akkoriban használt latin és a német könyv is. Va­lószínű, hogy Petőfi a népiskola utolsó osztályában latinul és németül is tanult Számos, eddig nem Ismert adat feltárására van kilátás A kecskeméti evangélikus egyház levéltárában keresem a költő iskoláztatására vonatkozó adalékokat. Az irodalomban ezek pontatlanul szerepelnek. Van olyan rész is, amire eddig nemigen tudunk feleletet adni. Hiszem azt, hogy az egyháznál levő kéziratos munka —mely­nek létéről dr. Gaudi László egyháztörténész és Görög Ti­bor evangélikus lelkész tájé­koztatása révén van tudomásom — sok, eddig még nem publi­kált anyag feltárását teszik le­hetővé. A Kecskeméti Állami Levél­tárban pedig az életrajz ké­sőbbi szakaszaira vonatkozó adatokat jegyzem ki. (1830— 1838.) Ezek főleg szabadszállási vonatkozásúak. A Petőfi életrajzáról szóló több kötetes művem körülbelül két-három év múlva kerül nyil­vánosság elé — fejezte be nyi­latkozatát Dienes András. Bieliczky Sándor MAI ROVATUNK A TECHNIKÁÉ KÉP A MÚLTBÓL — Menj a csodába az utópista rajzaiddal! o Vízvezetékszerelő: Asszonyom! A csap jobb mint új korában! Műsorszünet televízió tnlajdanoséknái Csehszlovák vendégek a kecskeméti színházban FranUscfi Fisok, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ma­gyarországi nagykövete és felesége Vince Vladislav kultúr­attasé kíséretében látogatást tett a Kecskeméti Katona Jó­sáéi Színházban, ahol Capek: Fehér kór című drámájának előadását tekintették meg. Képünkön balról jobbra: Dobák La jós, Frantisek Fisok, a nagykövet felesége, Simon György és Radó Vilmos. Négy veszélyes helyzet Közúti ellenőrzésen a közlekedési rendőrséggel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents