Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-04 / 54. szám

Wffl. már eins 4. srombat

S. oldal

Többet kell tenni a csemegeszőlőért

Kormányunk az utóbbi érvekben sok féle módon segíti szőlőtermesztésünket, hogy megfékezze a szőlőterületek további pusztulását. Cél az, hogy felújításokkal, új telepítésekkel minél hamarabb pótoljuk az elöregedett szőlőket s kialakítsuk a nagyüzemi követelményekhez igazodó művelést.

Sajnos, a csemegeszőlőt illetően bajok vannak. Lassan és bizonytalanul teszünk valamit a gyorsabb iramú fejlesztés érdekében, pedig

ez a termelési ág mind népélelmezési, mind export szempontjából igen fontos. Külföldön a múltban is nagy keletje volt a szépen csomagolt magyar csemegeszőlőnek. Még szállítható borszőlőinket is illő áron el tudtuk adni — drágábban, mintha bornak préseltük volna ki.

A csemegeszőlő gyorsiramú szaporításának, felújításának, elsősorban a szaporítóanyaghiány az oka. Megyénk állami gazdaságaiban már az idei tavaszon nagyobb kiöregedett szőlőterületeket oltunk át csemegeszőlőre. Ez az átoltás igen alkalmas a vesszőszaporítás meggyorsítására, hiszen

a jól sikerült átoltás után már az idén 1—2 darab további átottásra alkalmas venyigét nyerhetünk, a következő évben pedig ez a szám megduplázható. Ezenkívül szakszerű műveléssel az átoltott szőlőtőke gyorsan fordul termőre is.

Szakembereinknek igen nagy gondot okoz a jövő csemegefa itájának kiválasztása — s talán ez is egyik oka a lemaradásnak.

Bizonyos, hogy nem könnyű feladat a legjobb fajta kiválasztása — de a huzavona még rosszabb!

Kezdjünk hozzá néhány igen jól bevált régi és újfajta minél nagyobb tömegben való termesztéséhez. Én például bátran kiállnák a régen is igen jól bevált saszlafélék termesztése mellett. Ezt a szőlőt mind a hazai, mind a külföldi fogyasztók szeretik, illetve szeretnék, ha elegendőt tudnánk belőle termelni. De,

a munkaigénnyesség ellenére bőtermő, koránérő, ízletes ■ ami igen lényeges: nem romlik gyorsan,

úgy, hogy megérve, a tőkén Is tartalékolható egy ideig. A fogyasztók kedvelik, nem tudunk belőle annyit termeszteni, hogy a nyakunkon maradna. Elnéztem az ősszel egyik piaci napon Pesten: megérkezett egy teherautónyi saszla, illetve Othelló. Amíg a saszlából volt, addig emez a fajta senkinek sem kellett, holott 3 forinttal olcsóbb volt.

Visszatérve a szaporítóanyaghiányra, Igen érdemes lenne a kisparaszti szőlőkben, termelőszövetkezetekben szétszórtan található csemegeszőlő-vesszőket is begyűjteni és hasznosítani. Megbízható, a területet ismerő tanácsi alkalmazottak, illetve szőlész szakemberek nagy segítséget tudnának nyújtani ehhez.

A magyar gyümölcstermelés

óriási léptekkel halad előre, a nagyüzemi módszer rövid Időn belül meghozza az eredményt. Ebben a fejlődésben megillető helyet kell biztosítani a finom csemegeszőlő termesztésének is. Minél hamarabbb, annál jobb!

Lengyel András

Egymillió forint kórt tett tavaly a mezei pocok

A MEZEI pocok minden esztendőben súlyosan károsítja szántóföldi növényeinket. Elsősorban a gabona- és takarmány- féléket. Tavaly a megyei tanács felmérése szerint ez a kártevő egymillió forint értékű terméskiesést okozott.

A mezei pocok 14 centiméter nagyságú, rövidfülű,-farkú, zömök testű állat. Áprilisban már megszüli első utódait, öt-tíz darabot nőstényenként. A fiatalok már négy hét múlva ivarérettek, s így az egyik nemzedék gyorsan követi a másikat, hihetetlen mértékben el tudnak szaporodni.

Ősszel a fiaiba! gabonavetések leveleit rágja és földalatti járataivá a gyökérzet fejlődését is zavarja. Kártételét télen és tavasszal folytatja, s különösen gabonaéréskor válik veszélyessé, amikor a lábon álló, vagy learatott gabonán a kalászokat rágja meg. A répában, burgonyában és kukoricában is nagy károkat tesz.

KÜLÖNÖSEN a kötött talajú területeken fordul elő. A száraz, meleg tavaszokat kedveli, míg a hűvös, esős időszak nem kedvező számára. Természetes ellenségei a vércsék, baglyok,

iooooooooooooooooo«

Sajtónap volt Kiskunfélegyházán

A kiskunfélegyházi postahivatal dolgozói elhatározták, hogy a. Petőfi Népe előfizetői tábora növelése érdekében agitációs napot rendeznek. Most arról tájékoztatott bennünket a félegyházi postahivatal vezetője, hogy « sajtónap szép eredményeket hozott.

Megtudtuk, hogy a sajtőnap torán a postás kézbesítők 117 új Petőfi Népe, sok Népszabad- mág és Szabad Föld előfizetőt gyűjtöttek. Ki kell emelnünk

Lugosi Jánosné postás kézbesítő eredményes munkáját A 117 új Petőfi Népe olvasóból egymaga 50-et gyűjtött. Rajta kívül Kiss József és Szabó István kézbesítők gyűjtöttek sok új olvasót lapunk számára.

E szép eredményt örömmel nyugtázzuk és hisszük, hogy hasonló agitációs napot máskor ts rendeznek Kiskunfélegyházán és a jó példa alapján megyénk más postahivatalaiban is.

ölyvek. A rühatka és a tífusz

is nagyban hozzájárul időszakos túlszaporodásának csökkentéséhez

Vegyi úton a cinkfoszfid tartalmú Arvalinnal tudunk ellene védekezni. Tavasszal 3 százalékos növényi olajjal keverjük össze az Arvalint, nyáron pedig célszerű melasszal édesíteni a vegyszert. Ez utóbbi esetben 1 liter melaszt 4 liter vízzel hígítunk fel, s ezt 25 kilogramm Arvalinnal keverjük el. Kézzel nyúlni az Arvalinhoz nem szabad, mert a vegyszer az emberre is mérgező, s a pocok nem eszi meg az olyan vegyszert, melyen emberi szagot érez. A védekezést most végezzük, mert így az áttelelt egyedieket elpusztítva, a nagymérvű egész évi elszaporodást megakadályozzuk,

Űjabban a Toxaphen nevű porozószerred is (18 kilogramm kell katasztrálís holdanként) jól lehet védekezni ellene. A porozott területen a méreg az állat bundájára, szőrére kerül, s az azt lenyaló jószág elpusztul.

AZT IS szem előtt kell tartani, hogy a megtámadott határrészen feltétlenül egy időben az egész területre kiterjedően kell a védekezést elvégezni. Ezt egyébként a Földművelésügyi Minisztérium erre vonatkozó rendeletéi is kötelezően írják elő. Szűcs József

Hadikoltségvetés: évi 300 peseta

Julián Ribo, az andorrai főtanács elnöke bejelentette, hogy az Andorrai Köztársaság évente 300 pesetát költ honvédelemre. Ebből az összegből fedezik a kis ország „véderejének” (11 rendőr) lőszerszükségletét a lőgya- korlatok idején.

Egy érdekes kezdeményezés

Művelődési igazgató—saját erőből

Fájsz termelőszövetkezeti község ismét előrelépett

gatják a közösséggé kovácsolódó falu kulturális igényeinek kielégítését.

Legutóbbi kőrútunk során

Fajszra látogattunk. A falu két termelőszövetkezetének vezetői (Dunagyöngye és a Vörös Csillag) határozattá szentesítették itt: függetlenített művelődési otthon igazgatót kell keresni, aki segít az egységes községi népművelési munka fellendítésében.

Igen ám, de miből fedezik a

kulturális ügyek intézőjének megélhetését? (Mert ez az állás egész embert kíván.) A két közös gazdaság közgyűlése úgy döntött, hogy munkásságának megbecsüléséért naponta egy munkaegységet adnak fizetés címén a művelődési otthon leendő igazgatójának. No, de ki vállalja a feladatot?

A pedagógusok elfoglaltságukra hivatkozván nemet mondottak, s ki lenne mégis, aki hozzáértéssel, szakértelemmel, jó szervezőkészséggel kézben tartaná a kultúra otthonában folyó népművelési tevékenység irányítását? Merész lépés következett. Nagy Zoltán termelőszövetkezeti gazdára esett a választás. Az ötven felé hajló férfi évtizedek óta lelkes műkedvelő és sokat fáradozott már a kultúra térhódításáért a községben.

A falu megelégedéssel fogadta a hírt Csak egy valakinek a tekintetén látszott nyugtalanság, a kishitűség gondja: ez Nagy Zoltán volt. Nem az akadályok leküzdésétől, a munka megszervezésétől félt. Esészen más gondolatok viliództak agyában. Vajon hogyan fogadja őt az egyszerű parasztot vezetői poszton a falu?

Mészáros János a községi tanács elnöke elismerőleg nyilatkozott róla és a kezdeti sikerekről:

jál nyersanyag: napi 32 000 liter tej

Vámra Erzsi szereptaaulás közben.

Dolgozik a kézimunka-szakkör.

I

dig Dániel János jeleskedik.

Egy érdekes újítás-! ról is beszélnek a vaj- üzemiek. Csoportos!- tották a feldolgozó gépegységet, így egyszerre tudják majd feldolgozni a nyers és pasztőrözött tejet

Megyénk mintegy 90 termelőszövetkezetének és több állami gazdaságának tejtermékét dolgozzák itt fel. A vajüzem állandó kapcsolatot tart a

termelőszövetkezetekkel, s így azonnal lehetőség nyílik az esetleges hibák kija-; vitására.

A telepvezető ezt j mondja:

— Nincs panaszunk a termelőszövetkezetekre. Jó minőségű árut kapunk tőlük. Szeretnénk, ha kapcsolataink az elkövet-! kező időben még jobban megszilárdulnának. Márkus János

millió forint értékű áru készül eh

Az export-vaj napi mennyisége például 10 —15 mázsa között mozog. Négyezer liter tejföl is kikerül innen naponta, s most kezdték meg kísérletképpen a sajt készítését. Ez a kísérlet már az első alkalommal eredményre vezetett: az üzemben előállított sajt kitűnő, exportra is alkalmas.

De amíg a tej eljut idáig, komoly szakértő munkát igényel. Lelkes emberek dolgoznak itt, mint például a köpülésnél Krékity Pál, aki fiatalember lettére az elmúlt évek alatt alapos szaktudásra tett szert. Túró- és sajtkészítésben peaz összes tejet behordják.

Bent aztán — ebben

a ragyogó tisztaságú üzemben — lényegében megszűnik tejnek lenni: ízletes vaj, tejföl, túró, sajt lesz belőle;

De engedjük már szóhoz jutni vezetőnket is:

— Tej is hagyja el azért üzemünket. Napi 10—12 ezer literrel segítjük a főváros és Pécs ellátását.

Az üzem, amely az ötvenes évek elején több mint 4 millió forintos beruházással épült, jelenleg is teljes kapacitással működik. Félszáznál többen készítik itt korszerű gépek segítségével a vajat, tejfölt, túrót. Havonta 10—12

Fehér itt minden,

mint a frissen hullott hó, és hófehér még az is, ami feldolgozásra vár: a tej.

Kannák sorakoznak hosszú sorokban: a reggeli szállítmány. Három járás, a bajai, a bácsalmási és a kiskunhalasi 31 községe küldte a Bácsbokodi .Vaj üzem számára.

— Harminckétezer hier tejet dolgozunk fél naponta — mondja kísérőnk, akit most bemutatunk önöknek: Brasznajer Béla. Középkorú férfi és nemcsak gyermekkorában barátkozott meg a tejjel, hanem most is a barátja. Ezt bizonyítja az a tény, hogy ő a telepvezető.

Hajnalonként nyolc teherkocsi üres kannával megrakva gördül kj az üzem ajtaján, s bizony mindegyik kétszer is fordul, amíg

létszámában állandóan növekvő kézimunka-szakkör, rendszeresen megtartott ismeretterjesztő előadások teszik változatossá a művelődési otthon programját

Ma már Fajszon is eltűnik az

a régi módszer, amikor még a tömegszervezetek egymástól függetlenül tevékenykedtek a népművelésben. Az egységes falusi pártvezetőség, a járási tanács v. b. javaslatára a község termelőszövetkezetivé válásával egyidejűleg hozzálátott az összhang, az egyetértés szellemének megteremtéséhez, ami márts érezteti jó hatását a kulturális munkában.

Amint láttuk, Fájsz la — untat más sok termelőszövetkezeti községünk — előre lépett. A közösséggé szerveződött emberek a kultúrából is nagyobb részt kívánnak. örvendetes, hogy ebben az ügyben Is önállóan, bátran és gyorsan cselekedtek.

BMIedtf Sándor

Mészáros János, a községi tanács elnöke izgalmas sakk-csatát vív Barna Béla általános iskolással

Az eredmények azt igazolták,

hogy jól választottunk Nagy Zoltán személyében. Működése óta két színjátszó csoport, jól képzett 45 tagú vegyes-kórus.

Napjainkban egyre ritkább az

a panasz, hogy a községi tanácsok mostohagyerekként kezelik a közművelődés ügyét, nem veszik figyelembe és nem támo-