Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-03 / 53. szám
Pénteki tafótéskérdéselnk (Ezúttal rímekben és képben) Múlt tavaszon csomagolták, Júliusit; szavatolták. Am vevőre hiába várt, bánatában csomókba állt. £zine fakó, szaga dohos. _Attól még jó” — így a boltos. Sla jó, sokan meg is vették, ide bizony azt meg nem ették, hisz a csirizt ki szereti? Hasznát csak a suszter veszi. Drága dolog négyhatvanér' amikor egy fillért se ér. Vehetsz te is... kapható! Boltja cégén olvasható: Kisker, vállalat, ezeregyszáztizenhai Mi az? Ki tadja? Máris szabad a gazda? — Dohos, csomós, szóval régi... —hát finomliszt— „minőségi”!... Tóth Gábor Találják ki, hal van! \ fttoSom zvqoTzg fOSZOf VUOJTTH Í}?UK»{S30X) Az alábbi, cseppet sem kedv- ilerítő kép láttán az az egyszeri atyafi jutott eszünkbe, aki igét hallgatni készült a templomba. Felöltötte ünneplő ruháját, karjára húzta sáros csizmáját és tisztításához kezdett. Suvick- kal kenegette a csizma fejét, nagyokat pökött rá és buzgón „glancolta”. Aztán fényességét helybenhagyva belehuppant, délcegen kihúzta magát és kocogott az isten háza felé. — Hajja-é szomszéd — kiáltott rá az egyik kiskapuból egy huncut menyecske — sáros a sarkantyúja! Atyafink megfordítja fejét, végigmustrálja csizmája sáros hátulját s Iegyintve így válaszol: — Nem tesz semmit szom szed asszony, ott úgyse látja senki... Ilyenformán van a szemétdombbal a Kecskeméti Katona József Színház is! Elején, két oldalán rend, tisztaság, mögötte pedig az alanti kép. Ezzel bizony nem viszi el a pálmát a tiszta, virágos Kecskemétért moTo-alomban! fNl. márefus S, pdodek ; GazdáTkodjnnk a vízzé? A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS - kISKUN MEGYEI LAPJA Érdemes volt Jót doígovni A katymári asszonyok példája Nem találkoztam mostanában olyan életrevaló termelőszövetkezeti nőbizottsággal, mint amilyen a katymári Vörös Csillag Tsz-é. Hetedhét határban híre járhatna, s hogy a járás területén túlra idáig mégsem jutott ei, annak szerénységük az oka. Meg hogy természetesnek, kötelességszerűnek veszik azt, amit csinálnak. De én most a világ elé tárom, hadd okuljon a katymári példából a megye minden nőbizottsága. SOO munkaegységnél nem ndiák alább! — Vasárnap látták volna asszonyainkat a teadélutánon! Tyüh, de csinosak voltak! Mindegyiken szép, új ruha, cipő... De állták is a sarat egész éven át mind az ötvenheten. — sorolta természetes kedvességgel a nőbizottság titkára: Acs Ferencnél Ötvenkét asszony — ennyi nőtagja van a szövetkezetnek, akik a múlt évben mindannyian vállalták, hogy 200 munkaegység teljesítésénél nem adják alább. Tartották is szavukat. Most aztán vidám a hangulat. Erdélyi Jánosné az évközben kiosztott előlegen kívül most 4009 forintot vitt haza 291 munkaegységére. Padlásán meg közel 9 mázsa búza, 2 mázsa árpa, 12 mázsa kukorica (hozzá a háztájiból 30 mázsa!) és még sok minden más tanúsítja: a szorgalmas munka után bő volt az aratás. Elégedettek a többiek is; a 203 mun ka egy séget teljesített Ispánovity Jánosné, a 219 munkaegységet elért hatvankétéves Kónya néni, vagy éppen Kremm Józsefné. A 200 munkaegység teljesítésére tett vállalkozás csak aprócska epizódja a nőbizottság sikereinek. Hiszen a nagy munkák idején valóságos hősök voltak az asszonyok. — Olyankor összehívtuk a nőbizottságot, meg a férjek nem tsz-tag feleségeit és kértük, ragadjanak kapát, vagy segítsenek a betakarításban. Mikor mire volt szükség. Megmagyaráztuk, hogy jó jövedelmet csak a Jól megművelt föld és az időben végzett betakarítás adhat. Jöttek is szívesen, csapatostól — sorolja lelkesen Ácsná. Két óra alatt született a „tyúk iskola** — Sokszor esett, esak ügy szakadt, de akkor is csináltuk — toldta meg Bezzeg Istvánná, a szövetkezet pártvezetőségének egyik tagja. — Néha olyanok voltunk, mint az ázott kacsák, latyakosak, sárosak, de senki nem volt rosszkedvű... Ebben s pillanatban lépett az irodába Draskóy Ferenc, a tsz őszhajú agronómusa, akit lelkes fogadtatás után, vidám kacagás közben nagyhuncutul így mutattak be nekem: — ö vizsgáztat a tyűkisko- lén. Beszélgetésünk fonala ezután a baromfitenyésztési tanfolyam és következményei körül szövődött: — A múltkoriban értekezletre hívott Bácsalmásra a járási Nőtanács — meséli Acs Sán- dómé. — A járás áruértékesítési tervéről volt szó és külön a baromfinevelésről. Bejelentették, hogy versenyt is indítanak. A földművesszövetkezetek járási központja egy mosógépet ajánlott fel jutalomként a legjobb eredményért. Ez érdekes, jó volna — gondoltam —, de hogyan tudunk mi például Tataházával versenyezni?! Nálunk egy tanfolyam sincs, ott meg hetek óta több is folyik. Na, megálljatok, ezen ne múljon! Csinálunk mi is — határoztam el — és amikor hazajöttem, nem telt bele két óra, megszerveztük a tanfolyamot. Szóltam az asszonyoknak: a vezetőség minden tagjának van egy utcája, az utcában mindegyiknek egy-két aktívája és az utcagyűlések egy-kettőre döntöttek. Mert én semmit sem csinálok gyedül... Mosógép a gyónt esnek! így történt hogy ötven részvevővel megszervezték és elvégezték a baromfitenyésztési tanfolyamot és egyik legfontosabb feladatnak tekintették a baromfiértékesítési szerződések kötését A szövetkezet ez évi 16 mázsás tervének több mint a felét lekötötték már a háztájiban és megfogadták, hogy a hátralevő mennyiséget is leszerződik még március 8-ig, a Nemzetközi Nőnapig A nagyszerű eredmény láttán a községi földművesszövetkezeti ügyvezető személyesen Is felkereste a nőbizottságot és megköszönte derék munkájukat-*• A vállalásról öl kisgyfl- lésen beszélgetünk társnőinkkel, és ennek meg kell lennie — jelentette ki Acsné, a többiek pedig szinte kórusban rávágták: — Meg is lesz! S a mosógépet ingyen használhatják majd mindazok, akik szerződést kötöttek! — Enyje, enyje, de biztosak a dolgukban! — Mivel igyekszünk, mindent megteszünk, joggal bizakodunk hát! Példamutató, léikes munkájuknak nem is marad ei az eredménye. Perrty Irén PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Báep-Kislkun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dánle! Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó VáBrtai. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont; 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 19-S9 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1M. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Postai Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra H FV Bács-KiSkun megyei Nyomda V. Kecskemét. — TeL: 19-29. 27-11 — A természeti adottságok nincsenek kellően kihasználva a termelés növelése érdekében. A mezőgazdasági nagyüzemek összefogásával létrehozott vízgazdálkodási társulatok óriási lehetőségeket tárhatnak fel, s döntően befolyásolhatják a termelés biztonságát és tervszerűségét — mondta többek között Somogyi Antal, a tataházi Aranykalász Tsz elnöke Bácsalmáson, a vízgazdálkodási társulat szervező bizottságának ülésén. Teherrel nem jó gyalogolni A Rávágy téri állomás megszüntetésével — ami a városrendezés miatt vált szükségessé — az utasforgalom az átrakó állomáson bonyolódik le. Tudvalevő, hogy az átrakóval szemben van » kettes autóbusz megállója, amit eddig, a legtöbbször csomagokkal megrakott utasok vr. állomást elkerítő élő ösvényen — maguk által „kiképzett” ösvényeken — keresztül értek et A megnövekedett utasforgalomra való tekintettel » MÁV, nyilvánvalóan biztonsági okoktól vezetve, a sövényt szöges drótokkal szövögette át, így az utasoknak a sorompóig kell gyalogolnlok, ha autóbusszal akarnak bejönni a városba. Nem ismerjük a MÁV erre* vonatkozó szabályzatát, de az átrakó állomás sínelrendezését igen. Ennek ismeretében állítjuk, hogy az utasok a kényszerkerülés esetében Is a síneken haladnak át. — hiszen azok útjukat állják. Több olvasónk kérését tolmácsoljuk a MÁV-hoz, mikor arra hívjuk fel figyelmüket. hogy vizsgálják meg egy terelővei ellátott átjáró létesítésének lehetőségét V. J. Dégészett ásatás folyt négy héten " át Madaras határában, a falutól délre, a Kígyós patak hajlatában. Azóta a munka befejeződött; a leletanyag tisztítása, konzerválása és tudományos feldolgozása most folyik a Bajai Múzeumban. A tavalyi ásatással a régészek a 31. sírig jutottak el. A temetőt pásztorgyerekek útmutatása nyomán, 1952-ben fedezték fel. Ekkor öt sirt fel is tártak és megállapították, hogy azok az avar korból valók. A temető dombját állandóan hordják a falu lakói, kik innen szerzik az építkezéshez szükséges homokot. A sírok további pusztulásának megakadályozására minden évben leletmentő munkát végez e helyen a Bajai Múzeum. A tavaly ősszel folytatott ásatás volt eddig régészeti anyagban a legjelentősebb és — ami talán ennél is fontosabb — társadalomtörténeti vonatkozásban sok új adatot szolgáltatott a régészeknek. Egy rövid cikk keretében nincs arra mód, hogy valamennyit ismertessük, csupán néhány érdekesebbet ragadunk ki belőlük. / smeretes, hogy az avarok 1. u. 568-ban jelennek meg hazánk területén. Az itt talált germánokat legyőzik, egy részük sietve elmenekül a Avar temető Madarason Kárpát-medencéből. A régészek évtizedes munkája nyomán ma már világosan áll előttünk az a tény, hogy 680 táján újabb avar hullám jön keletről. Ez az újabb népcsoport leigázza és fegyveres szolgálatra kötelezi az itt talált rokonokat. A nomád társadalomban ez törvényszerű jelenség. A magyar kutatás mintegy 1100 avar temetőt ismer, de nem találtak még egyetlen telepet sem. Így a régészek csak a temetötérkép elemzéséből, a sírok elhelyezkedéséből tudnak levonni bizonyos következtetéseket. A temetők közül is azok a legfontosabbak és „legizgalmasabbak?, ahol a korai és kései avarok együtt fekszenek. Ilyen temetőnk aránylag kevés van. Számuk most a madarasival ismét szaporodott. A temető nyugati szélén, zárt csoportban, fegyveres férfiak feküdtek. Közülük a legrangosabbnak két aranylemez díszítette kucsmaszerű sapkáját Mellette volt íja, nyila és szablyája. Tőle balra feküdt a két ezüstlemezes, íjas vitéz, akiknek lemezes ezüst nagy- szíjvége is volt. A köröttük nyugvó férfiak követték a sírmező peremvonalát és lezárták a temetőt Még haláluk után is őrizték vezérüket és vele együtt a temető közepén fekvő uraikat L emezes technikával készített díszeket a korai avar csoportok viseltek. Láttuk, hogy a fegyveres férfiaknak ilyen díszei voltak. Ez annyit is jelent, hogy ők képviselik a temetőben a korai csoportot A csoporton belül határozott katonai rangsor figyelhető meg (aranylemez, ezüstlemez stb.). A magyar ■, katonai nyelv megőrizte számunkra a tizedes, századot és ezredes fogalmait Tudjuk, hogy valamikor a tizedes • valóságban is tíz ember felett parancsnokolt. 10X10=—100 vitéz felett pedig a százados, ugyanígy 10X100=1000 harcos felett az ezredes. A honfoglaló magyaroknál tehát határozottan a tizedes rendszer alapján épült fel a katonai szervezet Az avar nyelvből, sajnos még mondattöredékek sem maradtak ránk. Számítások alapján azonban tudjuk, hogy náluk I» a tíz volt az alapegység. Az aranylemezes férfi tehát komoly katonai rangot képviselt a korai avar társadalomban. Annál feltűnőbb, hogy az egész fegyveres csoport felett egy aránylag «faesonyrangú későavar férfi parancsnokolt Bronzból öntött nagyszijvég* szépen díszített A temető közepe feli, zárt egységben nők feküdtek. Ezüstfülbevaló, dinnyemagalakú gyöngy, földedény, orsógomb, tűtartó, tüzaranyozás ruhakapocs képezi régészeti leletanyagukat. Avar sírjainkat igen gyakran kirabolták a későbbi korokban. Néha módszeresen, többszáz siros temetőket tesznek tönkre a sírrablók, a régészek nem kis bosz- szúságára. A madarast temető szerencsére érintetlen. Annál érdekesebb, hogy éppen a nők körében van három feldúlt sír. Az ásatás külön gondot fordított ezek feltárására. Megállapították, hogy nem rablásról van szó, mert « tárgyak a sírban vannak. A váz csontjait összedobálták, néha eltörték, feltételezhető, hogy gonosz varázslathoz értő, rossz szellemekkel cimboráid öregasszonyokat semmisítettek meg így fizikailag és ezzel együtt — hitük szerint — megakadályozták azok vissza* járását. A madarast avar sírok feltárása ** volt tavaly a Bajai Múzeum legeredményesebb munkája. Kőhegyi Mihály
