Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-30 / 76. szám

1ÜH. mlrefos 8#, csütörtök A MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPAUT SACS - KIS k. UN MEGYEI LAPJA Borota 1S esztendeje Keserves körülmények; kö­zött élt Borota lakossága a félsza­badulás előtt. Nagyrészük szű­kös napszámból tengődött, amit a Veindinger és Rosenberg ne­vű földbirtokosok uradalmában látástól vakulásig dolgozva ke­resték meg. Napi 30 fillér volt a bér, ugyanakkor a két föld- birtokos családja Olaszország és Ausztria üdülőhelyein szórta a birtok jövedelmét A község nagygazdái sem voltak külön­bek, Varga András 110 holdján például három pár lovat is cse­réltek naponta, a szántás ide­jén, a cseléd, aid a lovakat haj­totta, azonban ugyanaz maradt hajnaltól napestig forint értékű textilárut vá­sárol a lakosság, írástudatlanok már csak a na­gyon időseik között vannak né- hányan. A felszabadulás után közvetlenül megtették az intéz­kedéseket a magasabb szintű iskoláztatás biztosítására. A volt nagybirtokos kastélyában 1946-ban újabb iskolát létesí­tettek, később a tanerők száma is évről évre növekedett 1953- ban már 17 pedagógus tanítot­ta a volt cselédek gyermekeit. Közben minden tanterembe be­vezették a villanyt korszerű felszerelések, kémiai, fizikai eszközök érkeztek, s azóta már egy újabb két tan termes iskolát építettek szolgálati lakással. A fiatalok közül szép számmal járnak középiskolába és egyetemre. Közei kétezer könyv van a község könyvtá­raiban, szép, világos tanterembe helyezett óvoda létesült 1951- ben művelődési otthon épült, amelyben három színjátszó­csoport és két tánccsoport mű­ködik. Igen népszerűek a kü­lönböző ismeretterjesztő tanfo­lyamok, amelyeket a tanyaköz­pontokon is megszerveznek. Ma már nemcsak a község belterületén, hanem a kül­területén is kél orvosi ren­delő működik. 1952-ben gyógyszertárat kapott a köz­ség. A régi statisztikai adatok sze­rint évente 30—40 csecsemő halt meg, ami annyit jelent, hogy minden ötödik egy éven aluli kisgyermek elpusztult. A terhes anyák nagy része jelen­leg cscsemőotthonban szül, s évente alig egy-két csecsemő- halálozás fordul elő. 1952. óta idénybölcsőde van a község­ben, ami nagy segítséget jelent a dolgozó édesanyáknak. A község egészségügyének ja­vulását a halálozási arány is jól mutatja. 1921-ben hetven- ketten haltak még a községben, akik közül mindössze tizenket- ten érték meg az ötven éven felüli életkort. 1952-ben negy­venháromra csökkent a halálo­zások száma, s közülük 31 sze­mély ötven évesnél idősebb volt Borofa termelőszövetkezeti község évről évre fejlődik, szé­pül. A sok új lakóépület mel­lett két új mélyfúrású kút és 3 és félkilóméter betonjárda, új cukrászda, 250 férőhelyes mozi jelzi még, hogy a 16 évvel ez­előtt megszületett szabadság gazdag termést hozott a leg­kisebb falvakban is. N. O. Jól emlékeznek még arra az időre, amikor a cselédek nyomorúságos viskókban laktak, rongyos ruhákban jártak. A községben mind­össze tíz pedagógus tanított, négy rosszul felszerelt Is­kolában. Árra ugyanis jól vigyáztak a földesurak, hogy a cseléd ne okosodjon. Orvosért, gyógyszer­ért a 20-as évek elején János­halmára kellett átjárni, s az asszonyok még közvetlenül a felszabadulás előtt is otthon szülték meg gyermekeiket, több­nyire orvos vagy bába nélkül. Az útviszonyok rosszak voltak, kulturális életről szó sem le-1 hetett, az ívóviziet rosszul épí­tett, ásott kutakból nyerték. Borotán is a tudatlanság, a nyomor, a népbetegségek, s a szapora csecsemőhalál uralko­dott, mint annyi más közsé­günkben. Tizenhat évvel ezelőtt új élet kezdődött. A szovjet had­sereg elkergette a fasiszta meg­szállókat, s velük menekült Ro­senberg és Veidinger. Kiderült, hogy a borotaiak nélkülük is tudnak élni, mégpedig sokkal jobban, mint azelőtt. Felosz­tották a földeket és maguk kezdtek gazdálkodni a 3—5 ka- tasztrális holdas parcellákon. CsSkutas öntözés az erdőkben A szőlőkben, a gyümölcsösök­ben és a szántóföldi növényter­mesztésben már jó bevált cső­kutas öntözést az alföldi homok­vidéken ki akarják terjeszteni az erdőgazdaságokra is. Az erdészeti kutatók Fülöp- szálláson az idén a nyárfa-ültet­vények öntözésével kísérletez­nek. Azt remélik, hogy az öntö­zés legalább egy héttel előre hozza a lombfakad ást. körülbe­lül két héttel késlelteti a lomb­hullást, július elején, az aszá­lyos időszakban pedig elősegíti a törzs vastagodását. Az öntözés lehetőséget nyújt arra, hogy az eddig hasznave­hetetlen futóhomokos területe­ken nyárfát telepíthessenek és a gyenge minőségű talajokon az évi fahozamot megkétszerezzék. A fülöpszállási kísérleti területen négy csőkutat fúrnak, ami 20 hektár nyárfaerdő öntözéséhez elegendő. Az erdészeti kutatók úgy ter­vezik, hogy a csőkutak segítsé­gével 100 kilométer hosszt! és mintegy 300 méter széles erdő- sávot létesítenek, amely Tak­sonynál kezdődik és Méntelek, Kunpeszér, Szabadszállás, Fii- löpszállás, Csengőd és Kiskőrös határának érintésével tér visz- sza a Duna partjáig. (vi.) A kertészbrigád tervei j JKÄR HETEKKEL ezelőtt be- • népesült szántó-vető emberek­kel a pálmonostori határ. A ta­vasz közeledtét hírül hozó első napsugarak ki csalták a Keleti Fény Tsz kertészbrig'ádj át is, hogy előkészítsék a talajt az üvegházban bokrosodé palántá­nak. B. Nagy István elvtárs, a kertészeti munkacsapat vezetője szerint jól állnak az idén a ta­vaszi munkákkal. Tavaly sok­szor munkaerőhiánnyal küzdöt­tek, de a 4 hold zöldséges így is 142 ezer forintot jövedelme­zett. Az ősszel azonban a köz­ség parasztsága tel jes egészében a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett, így most már lesz mun­szép les* a kertészetünk! Sze­retnénk egy hajtató házat és egy 100 ablakos növényházat, meg a jelenlegi két hollandi ágy mellé még ötvemet építeni. Úgy épít­jük majd a hollandi ágyakat, hogy kocsival járhassunk közé­jük, mert így könnyebb a rako­dás és kevesebb emberi erőt vesz igénybe. A melegágyi tele­pet is bővíteni fogjuk, úgyhogy közel 12 ezer négyzetméter lesz az üvegfelület, ahol majd a pa­lántát neveljük. SZÉP ÉS REÁLIS tervek. Va~ lóraváltásukhoz csupán a tagok szorgalma kell., abból meg. úgy látszik, nincs hiány. CT G.) kertészeti brigád tagjai. kaerő. Ez évben 67 holdon ker­tészkednek, amiről mintegy 2 és félmillió forint bevételre számí­tanak. Árujukra szerződést kö­töttek a MÉK-kel és a napiok­ban megkezdték a karalábé pa­lán tatását is. — AZ A JÓ a kertészeiben, hogy itt a nőd munkaerőt is tud­juk használni — mondja B. Nagy elvtárs. — A zöldségesben 63 asszony dolgozik majd, mellé­jük tíz férfit is beosztottunk a nehezebb munkákra. Ha mindig ilyen szorgalmasan dolgoznak, akkor biztos megtalálják számí­tásukat. Valósággal versengés folyik a brigád tagjai közt, hogy kinek lesz több munkaegysége. Mindennap megkeresik a férfiak a másfél munkaegységet... néha többet is, de az asszonyok se igen maradnak le tőlük. — HÁT MÉG JÖVÖRE milyen PETŐFI NÉP* A Magyar Szocialista Munkáspárt Báes-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dánielt Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó VáHalat Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér Is mtian Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: M-39 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér ír Telefon: 17-0» Terjeszti a Magyar Postát Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra iS Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — TeL: 15-29. 27-« Három évvel a felszabadu­lás után már tíz erőgéppel rendelkező gépállomása volt a községnek. 1950. őszén alakult meg a Vörös Októ­ber Termelőszövetkezet, amely egyesült az Űj Élet Tsz-szeL i Ez a szövetkezet 2000 hold terü­leten gazdálkodik 202 családdal és 622 taggal. Saját erejükből építettek 40 férőhelyes szarvas­marha-istállót, 17 vagon ter­ményt befogadó magtárt, 600 férőhelyes sertéshizlaldát, 400 férőhelyes süldőnevelőt és 63 férőhelyes sertésfiaztatót. Rend­behoztak egy 40 vagonos mag­tárt, 60 férőhelyes tehénistál­lót és egy 30 férőhelyes lóistál­lót. Közben a gépállomás is gyarapodott erőgépekkel és munkagépekkel, ami nagyban segíti a nagyüzemi gazdálko­dást, könnyebbé téve a termelő­szövetkezeti tagok munkáját. Régen a textiláru, cipő ke­rékpár, rádió nem volt helyben kapható, mert a lakosság oly szegény volt, hogy a kereske­dők ilyesmit itt nem tartottak. A felszabadulás után az igények növekedésével fejlődött a keres­kedelem. A földművesszövetke­zet új áruházat építtetett Ma már a legtöbb család­nak van rádiója, kerékpár­ja. igen sok a motorkerék- uár, s évente több millió AUTÓ ÉS NEON. Az idegen­nek, aki először jár Becsben, a csillogó kirakatokon kívül a sok gépkocsi tűnik fel. A nagy forgalom miatt jóformán csak lépésben haladhatnak a jármű­vek a belvárosban. Talán ezért más itt a gyalogjárók és a gép­kocsiban ülők „viszonya”, mint nálunk. Ha át akarsz kelni az úttesten, mosolyogva intenek a kocsiból. — Bitte — nem siet a bentülö, mert nem is tud. Ez az udvarias szó azonban nem közönségesen hangzó formula. Benne van a bécsi emberek kedvessége, a bécsi Gemütlich­keit. Külön dicséret illeti gépkocsi- vezetőnket — ahogy mi nevez­tük — Jani bácsit, hogy az Ika­russzal mesterien közlekedett az autófolyamban, pedig mint mondotta, először volt Bécsben, Igaz, néha előfordult, hogy le kellett állni és egy-két kisebb kocsit, egyesült erővel arrébb kellett tolni, hogy elférjünk. De azt mi. utasok, a fehérköpenyes, udvarias bécsi rendőr segítsé­gével könnyen megoldottuk. Aki este végigsétál a Kärtner- strassen, a Grabenen, vagy a Mariahilferstrassén, vagy a csillogó, szép neonreklámokon. Ez a másik, ami rrtegkapja az idegent. Mondják is, hogy Bécs az autók és a neonfények városa. FERNSEHEN UND COCS COLA. De mi van a fények és a csillogás mögött? Már az első este ellátogattunk az Opern - passagera, amely a város leg­zsúfoltabb gyalogos forgalmai tereli a föld alá. az opera előtt. Mozgólépcsők kötik össze az úttesttel. A kellős közepén van egy kerek, üvegfalú eszpresszó, a. Rondo. Mi, kíváncsi külföl­diek beültünk ide Coca-colát inni. Hiszen bármerre néztünk, Bécsben ezt olvashattuk: Trink Coca-cola, Fernsehen und Coca­cola. Elhatároztuk tehát, hogy Coca-cola nélkül nem kerülünk haza. Két üveggel rendeltünk ebből az ajnározott italból. Ve lóban, kellemes, üdítő ízű. Egy üveg 4.20 Schilling. Az ital te­hát ízlett, de az már nem tet­szett, hogy a kiszolgáló rend­kívül udvariasan ugyan, de fi­gyelmeztetett bennünket, hogy ilyen csekély rendelés mellett nem lehet itt sokáig ülni, mi­közben a kétszer 4,20 Schilling- röl szóló számlát az asztalon levő kis pohárba helyezte. Ez egyébként egy jó módszer, mert a fizetés, mint nálunk, az átla- a vendég mindig tudja, hogy gos bécsi tehát keveset járhat mennyi értékűt fogyasztott. szórakozni, mert az drága mu­latság. Nem lehet kedélyesen elüldö­gélni, órákig eltré- cselni egy üveg sör mellett, mint ná­lunk. Valamit a sztrip­tízről. A Moulin Rouge-ben világatt­rakciót hirdettek, mikor kint jártunk. Húsz schöne Frauen vetkőzik több órás műsor keretében a tisztelt közönség előtt anyaszült mez­telenre — hirdették a plakátok. De mint Bécsben mondják, nem olcsón, mert a belépődíj 40 Schil­ling és legalább két- szerannyi értékű ételt, italt kell köte­lezően elfogyasztani. Egyébként sztriptíz minden valamireva­ló bárban van, de attól függően, hogy hányán vetkőznek és kik, különböző belépődíjakkal. A Moulin Rouge csalogató plakátja. A szórakozóhelyeken általá­ban kicsi a forgalom. Az átla­gos bécsi polgár este 10-kor már lefekszik és önmagának vetkőzik le — ez a legolcsóbb. Mert Becs valójában nagyon józan, szolid, takarékos város. Kereskedő Sándor így hát, mint „megvert ha­dak” vonultunk el a két üveg gyors kiürítése után. HÚSZ SCHÖNE FRAUEN LE­VETKŐZIK. Egyébként a Ron­dában történt eset jellemző. Ausztriában körülbelül annm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents