Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-30 / 76. szám
1961. március 30, csütörtök ,t «Idái 9ránt/oktatok ízálltfják a. keeeti tüzeket Nem pénz — lelkiismeret dolga! 14000 súlyragon tőzegtrágya ér végéig a mezőgazdaságnak A tőzegtelep még csendes. A szovjet komplex-gépsoron a szerelők most végzik a teli nagyjavítás utolsó simításait. Annál zajosabb ellenben az élet a kisvasút mentén és a MÁV-ráko- dónál. Egymást érik a csillesorok, nagy ütemben folyik a múlt évben termelt tőzegvagy ön szállítása — Tavaly még gondot okozott, k >gy mit kezdjünk a több ezer vagon, tőzegkészlettel — mondja Szilvölgyi Miklós üzemegységvezető —. ma viszont az okoz gondot, hogyan elégítsük ki a rendelők igényeit. — Mi- a magyarázata ennek a hirtelen nagy keresletnek? — A tőzeg minőségének a javulása. Az elmúlt évben jelentős területet sikerült biztosítani a szovjet névsornak a technológiai utasításban előírt munka- műveletek végzéséhez. Bár ez jelentős többletköltséget okozott, de a ráfordítás rövidesen megtérül, hiszen olyan jó lett a keceli tőzeg minősége, hogy a Dunántúl kivételével minden megye taUijerőgazdálkodási vállalata tőlünk rendeli a szükséges mennyiséget. 70—75 százalékról 50—55 százalékra sikerült csök- kentenünk a tőzegkorpa víztartalmát. — Mennyi tőzegkorpa hagyja el naponta a bányát? — Most már átlagban 45 súlyvagon a napi kiszállítás. — És győzi önöket vagonnal a MÁV? — Központunk, a Bács-Kis- kun megyei Tőzegkitermelő és Talajerögazdálkodási Vállalat egyezséget kötött az illetékes vasúti szervekkel. Azóta semmi panaszunk sincs a MÁV-ra. Rendszeresen küldik a vagonokat. Sőt, az utóbbi időben úgy nőnek « eendeiések, hon égész szerelvények, irányvonatok viszik tőlünk a tőzeget. — Ügy értesültünk, kegy a sükősdi telepről lg folyik a «állítás? — Igen. Ok a tésttoft tőzeget továbbítják a rendeltetési helyére. Állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink a fő rendelőik. — Mennyit adtak el idáig a sükösdiek? — Kétezer vagon a tervük, és ebből már mintegy 650 súlyvagont szállítottak el. Mi ennek a sokszorosát értékesítettük. — Rendelést is csak az év második felére tudunk már felvenni hiszen vevőink az első félévre lekötötték a teljes szállítási kává citásunkat. Aggodalomra azonban nincs ok, mert tőzeg van. Az év végéig 14 000 súlyvagon tőzegtrágyát termelünk. ■—SG — A Kiskunhalasi Városi Ta* * * nács Végrehajtó Bizottságának egészségügyi osztálya részlete« beszámoló keretében ismertette aa osztály tevékenységét, a város egészégügyi helyzetét. A beszámoló egyik részlete foglalkozik a tejüzem helyzetével. Megállapítja, hogy a tejszállítással kapcsolatos problémák zöme a nagy űrtartalmú tejszállító autók beállításával megszűnt. — Problémák mutatkoznak azonban — írja a jelentés — a vidékről, főleg a termelő- szövetkezetekből beszállított tej minőségével kapcsolatban, mivel ezeket többször fedetlenül és más, p-yakran szennyező anyaggal közösen, egy kocsin hozzák. A beszámoló azt is megjegyzi, hogy több termelőszövetkezetben a tei kezelése még mindig nem a közegészségügyi előírások szerint történik, mivel a tehenészek szűrővizsgálati leletei, a feiés előtti folyó vizes kézmosás lehetőségei, a fehér, tisztán* tartotl munkaruhák. • lejhfMi stb. erősen hiányosak. A* osztály megállapítása «érint előfordul, hogy a tejházak elhanyagoltak, vagy egyes helyeke* zab« kamrának. Illetve lomtárnak használják azokat. — A hiányok pótlása annál i» inkább nehézségekbe ütközik, mivel ezeknek a termelőszövetkezeteknek vezetőségei pénzhiányra hivatkoznak — közi! a jelentés. Nos, ez a vélekedés, helyesebben mentegetőzés semmiképpen nem fogadható el! A rendszeretet, a tisztaság egyáltalán nem pénz, hanem lelkiismeret dolga! Mert miféle különösebb „beruházás” szükséges ahhoz, hogy a tejet fedett edényben szállíts» a szövetkezet. * alános takarítással a lomtárrá züllesztett tei- házat visszaadja eredeti rendeltetésének? Az ehhez szükséges seprő és tiszta víz mindenütt ingyen megtalálható! Kár nélkül vészeljék át a gyümölcsösök a kedd éjszakát — Országszerte zavarta’anul folyik az időszerű mezei munka Keddről szerdára virradóra a Meteorológiai Intézet fagyveszélyt j,elzett. Az ország mezőgazdasági üzemeiben, különösen a szőlő-, gyümölcstermelő és a kertészkedő gazdaságokban felkészültek a veszély elhárítására. Mindenütt figyelőszolgálatot szerveztek, hogy ha a hőmérséklet a kritikus pontra süllyed, meggyújtsák az előkészített füstölő-anyagot. Fagykárról sehonnan sem érkezett jelentés, még füstölésre is kevés helyen volt szükség. A figyelőszolgálatot az ország egész területén a következő napokban is fenntartják. 4200 vauon nemesített vetőburgonyát kapnak a termelőszövetkezetek Az idén 83 000 holdon termesztenek étkezési burgonyát szerződéses alapon A termelőszövetkezetek az őszszel 1500 vagonnyi fémzárolt, minőségi vetőburgonyát kaptak központi készletekből, s most a következő hetekben újabb 2700 vagon vetőgumót szállítanak ki részükre. séges vetőburgonyát, nehogy a késedelmes rendelés és szállítás miatt megkéssenek az ültetéssel. Legnagyobb elmaradás mutatkozik e tekintetben Szolnok, Heves és Csonerád mesvében. Háromszázezer forint értékű szakkönw kelt el a Mezőgazdasági Konyvhónap alatt A könyv ma már falun is nevel, tanít, szórakoztat. 1954-ben például 218 ezer forintot árultak könyvből, a múlt évben pedig közel 6 és félmillió forint értékű könyvet adtak el megyénk földmű vess z ö vetk ezet eí. Ma már nincs a megyében egyetlen olyan község sem, ahol ne árulnának könyvet. Ahol nincs könyvesbolt, ott társadalmi aktívák végzik a könyv- terjesztést.. Az aktívák nagyrésze fölúművesszövetkezeti dolgozó, de van közöttük pedagógus, könyvtáros és jó néhány termelőszövetkezeti és állami gazdasági dolgozó is. Az ő segítségükkel rendeztek a múlt őszön a megye minden községében könyvnapokat, ankéto- kat, házról-házra járásos könyv- árusítást. E nagy könyvterjesztési mozgalom meghozta a várt eredményt: 230 ezer forint értékű — főként mezőgazdasági szakkönyvet — vásároltak meg megyénk dolgozó parasztjai. Az elmúlt évben sokat fejlődött a falusi könyvesboltok színvonala. Nagyrészüket önkiválasztó boltokká alakították át, hogy a vevők saját maguk választhassák kd a kívánt könyveket. Jól sikerült a február hónapban megrendezett Mezőgazda- sági Könyvhónap is, hiszen az egy hónap alatt 300 ezer forint értékű mezőgazdasági szakkönyv kelt el megyénkben. Kiemelkedő eredményt értek el e téren a kiskőrösi és a dunave- csei járásban. Kiskőrösön például könyvkiállítást rendeztek, házhoz mentek a könyvárusitók és több mint 300 dolgozó paraszt részére neves mezőgazda- sági szakemberek tartottak előadásokat. Az elmúlt és ez évi tapasztalatok felhasználásával megyénk földművesszövetkezetei úgy tervezik, hogy az idén még több korszerű kultúrcikk-boltot hoznak létre, amelyek profiljába a könyv is szorosan beletartozik. Különösen nagy gondot fordítanak a házról-házra járásos könyvárusításra, könyvkiálh- tások, ankétok, könyvnapok és írók—olvasók találkozó j ánafc szervezésére. T. GL Fodrászüzletek nyitvatartási ideje A Kecskeméti Fodrász Kisipari Termelőszövetkezet üzletei vasárnap, április 2-án egész napon át zárva vannak. Április 3-án, hétfőn az Arany János u. 3. szám alatti és a Lestár tér 1. szám alatti férfi fodrász, a Nagykőrösi utca 12. szófia alatti női fodrász- és kozmetikai üzlet déli 12 óráig tart nyitva. Április 4-én minden üzlet eeész na non át zárva lesz. Mint a Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési igazgatóságán közölték, különösen azokon a területeken van nagy jelentősége a vetőburgonya- akoiónak, ahol a múlt évben az aszály miatt nem sikerült a burgonyatermés, továbbá ahol a helyi burgonyafajták termőképessége leromlott. A kiosztásra kerülő vetőburgonyának körülbelül 65 százaléka a kitűnő Aranyalma fajtához tartozik Számottevő mennyiséget, adnak a nagy hozamú Ella-típusból. kisebb mennyiséget pedig a Gül- baba- és Rózsa-fajtákból. A termelőszövetkezetek a járási és a megvei mezőgazdasági osztályok, továbbá a MFZŐMAG Vállalat és a MESZÖV-lcirendeltségek közvetítésévé1 készpénzért, vagy étkezési faltáért cserébe kaphatják a vetőburgonyát. A cserénél 100 kiló vetőburgonyáért 140 kg étkezési, szokványminőségú burgonyát kell átadniok a helyi földművesszövetkezeteknek. A csere, elsősorban azért előnyös, mivel a jobb minőségű, fajtaazonos burgonvtermésért magasabb felvásárlási árat kaphatnak. amellett ■ a tapasztalatok szerint 25—30 százalékkal nagyobb termést takaríthatnak be, mint a helyi fajtákbóL A burgonyaéllátás biztonságosabbá tétele végett az idén tovább növelik a szerződéses burgonyatermesztésbe vont területeket. Tavaly országosan 60 000 hold termését adták át szerződéses alapon az állami felvásárló szerveknek, az idén 83 000 holdra kötöttek burgonvatermesztési szerződést a termelők. A korai tavaszodás miatt rendkívül fontos, hogy a burgonya termesztő közös gazdaságok mielőbb rendeljék meg a szük(8) Kárász megadta magát, „hát akkor tessék” felelte, úgyis a maguké minden ... elveszett ez az ország és vele együtt mi is . . i Péter nem szólt egy szót sem, pedig nagyon vitatkozhatnékja volt, de az ő érve ez esetben néhány percet váratott magára. Kárász elsápadt arccal adott utat és tehetetlenül az ajtófélfának támaszkodott. Felesége mellette rémüldözött, de úgy figyelt minden mozdulatot, mint a párduc, amely csak széttépni tudja ellenfelét. Péter egy percnyi tájékozódás után tudta, hol kell kereskedniük. De hogy a névtelen levélíróról eltereljék a gyanút, másutt tettek-vettek és csak fokozatosan érkeztek a képhez, amely mögött a kincsek rejtőznek. Egy szűzmáriás kép volt. Ájtatosan, szinte bűnbánóan tekintett le a drága aranykeretből, de a rejtekhely titka feltárult. És kazettákban, ruhába csomagoltan, ott csillogott, fénylett a sok drágakő, talán fronton haltak jegygyűrűi és sok-sok ember szenvedésének ára. Kárászné nagyot sikoltott, majd összeesett. Két vörösőr támogatta, vizet adtak neki, élesztgették. Kárász nem mozdult. Farkas- szemet nézett a kincsekkel. Tudta, hogy kár minden szóért, • •-— Hányán laknak itt? — kérdezte Péter gyanútlanságot színlelve. — Mi lakunk itt — szólt az akadozó válasz, de a két szó remegéséből érezhető volt, hogy valamit el akar hallgatni. — Azt tudom, nem vagyok vak, de magukon kívül ki lakik még itt? — csattant fel Péter kissé türelmetlenül, mert a kitérő válaszban lenézését sejtette. — A fiam. / — S a fia hol van éjnek idején? — Nem tudom kérem, nem tudom. Fiatalember... Ki tudja? — s ravaszul olyan gondolatot akart ébreszteni, amely talán felkelti egy hasonló korú fiatalember diszkrécióját. — Azt a fiókot nyissa ki — Péter egy nagy szekrényre mutatott. Nagy köteg kulcs került elő, a megfelelőt Kárász kikereste, majd megfordította a zárban, kihúzta és Péterre pillantott. — Borítsa ide az asztalra. Női fénykéDek. illatos hajtincsek, levelek és egy kis darab papír került az asztalra. Ez az egyszerű papír olyan feltűnő volt a díszes egyebek között, mint egy közlegény a tisztek aranysujtásos gyűrűiében. Péter ezért vette kezébe. Szétnyitotta, s amint belenézett, ha egyedül van, bizonyosan felkiáltott volna. Juli írása volt. „Ma nem érek rá, esetleg máskor, hogy mikor nem tudom.” Egy szót sem szólt, hiszen mit is mondhatott volna. A papírt otthagyta és hirtelen olyan magányosnak érezte magát, mint egy hajótörött. Hogyan kerülhetett ide Juli írása? Az a gazember biztos megkömyékezte. A papír bizonyság, hogy semmi sem történt, de mégis .:Mindenre számított, csak erre nem. Elviselhetetlen volt számára annak gondolata is, hogy Juli másra szemet vessen. A mentségkeresés és a vádaskodás ettől a pillanattól nem szűnt meg. Csak Juli billenthette volna helyre az egyensúlyt, erre azonban már nem került sor. * ■ J A vörösőrségen már várták. 7 Jelentést tett a házkutatás eredményéről és Kárászt a fogdába kísérték. Az áprilisvégi kora- tavaszi reggel már derengett. Valahonnan érces kakaskukorékolás hallattszott. Péternek pihennie kellett volna, de nem tudott. Az az egy mondat nem hagyta nyugodni. Legszíveseb- . ben Juliékboz rohant volna, de ilyen szokatlan időben nem tudna pontos magyarázatot adni és különben is szolgálatban volt. Aztán a fiatalemberek logikájával arra gondolt: valami nagy dolgot kellene cselekednie. Valami hősi tettet végrehajtania, hogy tudja meg Juli, hogy ő . milyen ember, hogy több másnál és kiváltképp Kárásznál. Töprengését azonban valami hirtelen történt dolog megakadályozta. Sorakozót rendeltek el és a parancsban Gábor elmondotta, hogy Királypusztán ellenforradalmi bandák garázdálkodnak, a városba akarnak vonulni és ezt meg kell akadályozni. Lőszervételezés után azonnal indulás. Alig közelítették meg a har- matosi határt, máris megpillantották a befelé vonulókat. Azonnal csatárláncba fejlődtek, s a következő pillanatban már golyók fütyültek el a fejük fölött Hasra vágódtak, fedezéket keresve maguknak és várták az események továbbfejlődését. Az egyoldalú tüzelés igaz szórványosan, de tovább folyt. Néhány perc múlva már látótávolságba kerültek és egy kivágott tuskó fedezéke mögül Péter ismerős arcot pillantott meg. Olvan volt, mint évekkel élőbb, pirospozsgás, kerek, kihízott. Csak az egyik szemét' látta, mert a másikkal éppen célzott Manlicherién. S mikof a tűzparancsra ő is elrántotta volna puskája ravaszát, Péter vállához kapott, egész testében forróságot érzett. Tudta, hogy megsebesült. De az első gondolata mégsem ez volt, hanem az. hogy világossá lett, miért nem volt otthon már éjszakák óta a Kárász fiú. Néhány sortűz egymást váltotta a vörösőrök és az ellenforradalmárok között, mígnem az utóbbiak futásnak eredtek. Nemsokára őt is észrevették társa!, amint alél- tan feküdt saját vérének párnáján. Az élet már kifelé tartott' belőle. Utolsó gondolatai a levél és Juli körül forogtak. Juli előtte kavargott, mintha ring- lispilen ülne, játékos, vidám,, barna szemével olyan volt, mint mindig. Ártatlan és tiszta. Még tudatának kihunyó parányával is arra gondolt, hogy mégsem..., a levél azt mondta, hogy Juli nem akart vele találkozni. És az a „máskor” sző, az bizonyosan udvariasság volt. Még látta, hogy a feje Juli ölébe hull, még érezte a selymes sí- mogatást, azután eialudt.j, elaludt örökre. • Juli sokáig sírt. s vele együtt az egész ország. De ettött azaz idő. amely emléket állított Éltes Péternek. S ez az idő, a mi nagyszerű korunk, amely megbecsüli és sohasem felejti hős elődeit. Vége, i:::uinit:iuilUf,' ....jjjÍÍf,,,,>u,,n'n,i,m;UMMÍÍ& El ődük
