Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-03 / 53. szám

Szabadszálláson tanulnak a termelőszövetkezeti elnökök Megyénkből kétszázan vesznek részt az egyhónapos tanfolyamon Termelőszövetkezeti elnökökkel népesült be február 15-én a Szabadszállási Mezőgaz­dasági Gépészképző Iskola. Az egykori honvédségi laktanyá­ban, amelyben 1959. novemberé­től eddig — három turnusban — összesen 5800 traktorost ké­peztek ki, egy hónapra, március 15-ig félbeszakították a földek szántóvetőinek az oktatását, s a közös gazdaságok elsőszámú irányítóinak, a Duna—Tisza köze és a Tiszántúl ezer szövet­kezeti elnökének a továbbkép­zését végzik. Magas színvonalú előadások hangzanak el nap nap után. Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgaz­dasági osztályának vezetője a ^.Magyar mezőgazdaság jelenle­gi helyzete, fejlődésének ered­ményei és soronkövetkező fel­adatai” címmel tartotta az első előadást. A tematikában szere­pel Hont János földművelésügyi miniszterhelyettes „Az ötéves terv célkitűzései a mezőgazda­ságban”, Kardos Géza pénzügy­miniszterhelyettes „A termelő- szövetkezetek állami támogatá­sának rendszere” és Erdei Fe­renc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának „A ter­melőszövetkezeti gazdaságok üzemszervezési feladatai” című előadása is. Sorolni lehetne még hosszan a rangos előadók ne­vét — maguk a szemináriumi vezetők is akadémiai tanárok és technikumi igazgatók. Egy-egy szeminárium tag­ságát egyébként az azonos nagy­ságú termelőszövetkezetek elnö­keiből állították össze, hogy a vita során hasonló problémák megoldásának a lehetőségeit tárgyalhassák meg. Megyénkből mintegy kétszá­zan vesznek részit a tanfolya­mon. Látogatásunkkor Soós Vince, az 5800 holdas tiszakécskeá Sza­badság Termelőszövetkezet el­nökhelyettese így nyilatkozott: „Bár valamikor magam is gé­pész voltam, az iskolán sok új, univerzális gépet megismerhet­tem. Különösen az öntözésnél alkalmazható gépek érdekelnek, hiszen szövetkezetünkben nagy területeket öntözünk a Tisza vizével.” — En már több tanfolyamon részt vettem — mondotta Pin­tér Sándor, a két és félezer holdas jászszentiászlói Űj Ba­rázda elnöke —, de ez a mos­tani újabb nélkülözhetetlen tud­nivalókkal bővítette ismeretei­met. — Nemcsak az előadáso­kon, hanem társaimtól, a ré­gebb idő óta működő termelő- szövetkezetek nagytapasztalata elnökeitől ti wokát tantdofc — nyilatkozta Czinege István, a tavaly alakult 5100 holdas al­pári Búzakalász elnöke. — Szombaton délután hazamehet­tem és a csongrádi elnöktől ta­nultak alapján vezetőségi ülé­sünkön máris módosítottuk a brigádok, munkacsapatok össze­tételét Vannak itt olyan Csong- rád megyei elnökök is, akik­nek a szövetkezeteiben 10—20 ezer baromfit nevelnek egy­szerre; tőlük is sok mindent megtanultam ahhoz, hogy si­kerrel foglalkozhassunk mi is a nagyüzemi baromfitenyésztés­sel. Tapasztalatszerzés végett egyébként több régi szövetkezet elnöke meghívott, s vezetősé­günk néhány tagjával együtt meg is látogatjuk őket T. I. >00000-0000000000000? Negyven hoSd napraforgót vetnek a bácsborsődi Rákóczi Termelőszövetkezetben BÄCSBORSÖDON egyesült a Petőfi és az Aranykalász, és Rá­kóczi Termelőszövetkezet né­ven kezdett a tavaszi munká­hoz. A 113 szövetkezeti gazda közel 1500 holdon gazdálkodik és már 26 holdon befejezték a zabvetést, hozzákezdtek a tava­szi árpa és a borsó vetésé­hez is. A munkát lófogatos ve­tőgéppel végzik. NAPRAFORGÓBÓL 40 hol­dat vetnek. Tavaly az Aranyka­lász termelt 18 holdon és elé­gedettek voltak a szovjet vető­maggal, hiszen a tervezett hét mázsás átlag helyett 8,5 mázsát takarítottak be holdanként. Most is szovjet vetőmagot hasz­nálnak. A termelőszövetkezet gazdái tudják, milyen fontos és jöve­delmező a kertészeti növények termesztése. Éppen ezért már ebben az évben 15 hold kerté­szetet létesítenek, amelyen diny- nyét, uborkát, paprikát, paradi­csomot, főzőtököt termelnek. Szeretnék megoldani a kerté­szet öntözését is. SAJÁT erőből építkeznek eb­ben az évben. Készítenek 50 fé­rőhelyes szarvasmarha-istállót, 30 férőhelyes sertésfiaztatót, kétszáz férőhelyes süldőszállást, valamint darálót. Különös gon­dot fordítanak az állatállo­mány fejlesztésére. A jelenlegi 58 anyakoca létszámot 91-re emelik, ötven tehenük lesz az év végére és hízómarha-állo­mányuk Is eléri majdnem a nyolcvanat. A szántóföldi munkák meg­könnyítése érdekében saját erő­ből akarnak venni arató- és műtrágyaszóró-gépet A tavaszi növényvédelmi mim kük megszervezéséről A termelési és a terményértékesítési szerződésekből származó Jogviták * A lakossás ellátásából népgaz­daságunk nyersanyagszükségletei­nek kielégítéséhez és külkereske­delmi kötelezettségeink teljesítésé­hez szükséges terményeket és ter­mékeket az állam elsősorban a termei ési és a terményértékesítési szerződések útján biztosítja. Ki­emelkedő jelentőségük van ezek­nek a szerződéseknek a luaiiMl emelése, a mezőgazdasági termelés tervszerű befolyásolása, a fala és a város, a paraszti gazdaságok és az ipar közötti kapcsolatok meg­erősítése szempontjából is. Ilyen körülmények között a szerződéses termelés intézménye Igen fonto? szerepet tölt be gazdasági életünk ben. A szerződéskötések sajátosságai A szerződéses termeléssel kap­csolatos kérdéseket jelenleg a Pol­gári Törvénykönyv XXXVI. feje­zete, valamint a szerződéses nö­vénytermelés, állatnevelés és hiz­lalás, valamint a terményértékesí­tés egyes kérdéseinek szabályozásá­ról szóló 24 I960. (V. 10) Ko m. sz. rendelet szabályozza. Azokban a kérdésekben, amelyeket a Ptk. XXXVI. fejezete nem rendez és a hivatkozott rendelet sem tartalmaz reájuk vonatkozóan megfelelő Sza­bályozást — a szerződő felek el­térő megállapodása hiányában a Ptk. általános szabályait kell al­kalmazni. A Ptk. XXXVL fejezete a nö­vénytermelési szerződést és az ál­latnevelési, hizlalást szerződést, to­vábbá a terményértékesítési szer­ződést szabályozza. A gyakorlatban leginkább előfor­duló szerződéstípus a növényterme­lési szerződés, melynek fogalmát a Ptk. 410. paragrafusa határozza meg. Az ebben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az ál­latnevelési és hizlalás! szerződések­nél is. A növénytermelési szerződés egyik legkiemelkedőbb sajátossága, hogy a termelő rendszerint a le­szerződött terület egész termésének a szolgáltatására köteles. Az állat ne vetési és hizlalás! szer­ződéssel kapcsolatos kérdéseket a Ptk. 419. paragrafusának (1.) bekez­dése tartalmazza, amely megegyezik a növénytermelési szerződéssel ab­ban, hogy mindkét szerződéstípus­nál a termeltetőt közreműködési kö­telezettség terheli, amelynek értel­mében a termeltetőnek bizony or anyagi Jellegű szolgáltatásokkal (elő leg stb.), továbbá szakmai útmuta­tással kell elősegítenie a szerződéi teljesítését. Különleges vonása az állatnevelési és hizlalási szerződések­nek, hogy a feleknek a szerződés­ben nevelésre, tenyésztésre, vágj' hizlalásra kerülő állat minőségét meg kell határozniok. A terményértékesítési szerződés annyiban tér el a növénytermelési szerződéstől, hogy nélkülözi a ter­melési szerződések legjellemzőbb sa­játosságát — éspedig a felek állandó és közvetlen együttműködését — csak pénzbeli előleg adható és az Is csak egy alkalommal. E szerződésfajtánál a termelő mindig meghatározott ter­mény vagy termékmennyiség átadá­sára köt szerződést. Ki kell emelni azt, hogy a Ptk mindhárom szerződéstípusnál a ter­meltető átvételi kötelezettségét meg­állapítja, amely komoly biztonságot jelent a termelő számára. Vitás kérdések A termetest és terményértékesítési szerződésből mind a termelőre, mind a termeltetőre különböző jogok' és kötelezettségek há-ramlanak. A ter­melők és termeltetők részéről egy­aránt történhetnek azonban mnlasz- t.isok, kötelezettségszegések, vagy a szerződéssel kapcsolatos kérdések ér­telmezésében olyan ellentétek, ame­lyeket a felek egymás között meg­oldani nem tudnak. A megoldásra váró vitás kérdések általában két­félék lehetnek: a) Felmerülhetnek ellentétek a szerződésben foglalt termelési elő­írásoknak, a termeltető szakmai út­baigazításainak és felvilágosításainak alkalmazásával kapcsolatban, vagy a felek által szolgáltatott anyagok mi­nősége kérdésében. E viták elbírá­lása nem tartozik a bíróság Jogkö­rébe — ezzel kapcsolatban a föld­művelésügyi miniszter a Z7/1S60. A szántóföldi növényvédelmi feladatok a növények tenyész- időszakában nem oszlanak meg egyenletesen, hanem a kárte­vők térbeli és időbeli megjele­ntésétől függően változnak, s növényvédelmi munkacsúcsok keletkeznek. Ezek megnehezítik m. növényvédelem szervezését és •végrehajtását, főleg akkor, ha legyéb mezőgazdasági munka­torlódások is jelentkeznék. < Ezért néha a termelőszövet­kezetek akkor is permetez­nek és poroznak, amikor erre az időjárás nem meg­felelő, <ragy a kártevő fejlődési álla­pota miatt a védekezés hatásta­lan. Ilyenkor az elvégzett mun­ka felesleges pazarlást jelent. [Ahhoz, hogy a tavaszi növény- védelmi munkaszervezést jól megoldjuk, fontos figyelembe (venni a májusi gépimunka-tor- >000000000000* Jóváhagyták a tervet I A kiskunfélegyházi járásban h tanács mezőgazdasági osztá­Í »a befejezte a húsz régi ter- nelőszövetkezet terveinek fe- ülvizsgálását és jóváhagyva fezokat, hozzáfogott az új szö­vetkezeti gazdaságok terveinek Ellenőrzéséhez. A régi szövetkezetek tervei (általában reálisak, ami a ve­zetőség nagyüzemi gazdálkodás­hoz szükséges szakértelmének jelentős mértékű növekedését, valamint azt bizonyítja, hogy s járási tanács hathatós segít- gpoot nyújtott az idei tenniva­lók meghatározásához. lődást, mely • gabonafélék vegyszeres gyomirtásából, az évelő pillangósok növényvédel­méből, valamint a cukorrépa, burgonya és egyéb növények védelméből tevődik össze. A gabonafélék vegyszeres gyomirtása legeredményesebben akkor végezhető, ha a gabona 15—25 centiméter magas, a gyomnövények pedig 3—4 le­velesek. A gabonafélék és a gyomok ezt a fejlődést április köze­pe és május közepe körül érik eL Az utóbbi években a késői ki­tavaszodás miatt a gyomirtás optimális ideje májusra torló­dott el. Ehhez hozzá kell ten­nünk, hogy ezt a munkát eső­ben, szélben, nedves növény­zeten és sáros talajon nem sza­bad végezni. Tekintettel arra, hogy a vegyszeres gyomirtás más permetezési munkáknál jó­val érzékenyebb az időjárásra, az összes erre alkalmas gépet igénybe kell ekkor venni, hi­szen 7—10 nap az összes idő, mely alatt a gyomirtás végre­hajtható. A más növényvédelmi mun­kák pontos elvégzése érdekében ésszerűen bővíteni szükséges a munkalapok számát. Erre jó lehetőség az éjszakai növény- védelem. Ennek a legújabb kül­földi és hazai tapasztalatok sze­rint sok előnye van. Az éjsza­kai műszakok bevezetésével egyenes arányban növekszik a növényvédő gépek kihasznált­sága és a biológiai, optimális védekezési idő betartásának le­hetősége. Éjjel a vegyweieg kezdés­sel kevésbé pusztítjuk a hasznos rovarokat és tekin­tettel arra, hogy nincs nap­sütés, csökken a permetlé- perase!és veszélye is. A dolgozók egészségvédelme szempontjából is fontos, hiszen a szél nem hordja rájuk a vé­dekezőszert, s a hűvös éjszaká­kon az óvófelszerelések hasz­nálata is elviselhetőbbé válik. A pillangós virágú takar­mánynövények védelme kizáró­lag porozásból áll. Ez meg­könnyíti az éjszakai munka be­vezetését, mert a porozás sok­kal egyszerűbb, mint a perme­tezés; nem kell a permetlevet keverni, vizet szállítani. Az éj­szakai harmat pedig javítja a porzószerek tapadását, ezért a munka minősége javul. A nö­vényvédő állomások már az előző években kísérleteztek ez­zel és 1954-től 1958-ig 10 ezer holdnál nagyobb területen po­roztak éjszaka. Szűcs József A megállapodás megkötése és módosítása Termem »Matou mezőgazdaság! termelőszövetkezet, termelőszövetke­zeti csoport, egyszerűbb mezőgazda- sági szövetkezet (termelői szakcso­port, mezőgazdasági társulás, szak­szövetkezet) és egyéni termelő lehet a termelési és terményértékesítési szerződésnek az alanya. Állami gaz­daság nem lehet. A szerződés meg­kötésénél a mezőgazdasági termelő­szövetkezetet, a termelőszövetkezeti csoportot az elnök képviseli, de a jelentősebb szerződések megkötése, vagy jóváhagyása felöl a közgyűlés dönt. A termelői szakcsoport, amelyet a *öldmuvesszövetkezet tagjai alakít­hatnak a földművesszövetkezet ke­retén belül egyes különleges terme­lési ágakban, önálló jogi személy­Csak írásban A termelési szerződéseknél a ter­melő oldalán gyakran történhet vál­tozás annak következtében, hogy az egyéni termelő mezőgazdasági ter­melőszövetkezet tagja lesz. Az ezzel kapcsolatos kérdéseket a 13 1959. (III. 15.) Korm. sz. rendelet és az azt módosító 31 I960. (VI. 14.) Korm. sz. rendelet szabályozza. A szerződés to­vábbi sorsa tekintetében különbség van egyfelől a növénytermelési és terményértékesítési szerződések, más­felől az állatnevelési (hizlalás!) szer­ződések között. A bekövetkezett vál­tozásokról a termelőszövetkezet 30 Háromhetes növényvédelmi tanfolyam Tasson napon belül köteles a termeltető' értesíteni. Ennek elmulasztása ese­tén a termeltető által az eredeti szerződött félhez jóhiszeműen inté­zett jognyilatkozatokat hatályosnak kell tekinteni. Változás történhet a termelő személyében, a mezőgazda- sági nagyüzemi gazdálkodásra alkal­mas területek kialakítása során is. A Polgári Törvénvkönyv a terme­lést ás a terményértékesítési szer­ződések megkötésénél írásbeli for­mát kíván meg. Ilyen körülmények között a felek között csak szóban kötött szerződést létre nem jöttnek kell tekinteni, A rendelet 4. paragrafusa azt is előírja, hogy a feleknek a szerző­dést a földművelésügyi miniszter, illetve az élelmezésügyi miniszter ál­tal jóváhagyott és részletes feltéte­leket tartalmazó szerződésminta alap­ján kell megkötniük. Szombaton, március 4-én fejeződik be az idei első növényvé­delmi tanfolyam a Tassi Növényvédő Állomáson. Huszonöt ter­melőszövetkezeti gazda bővítette itt_ tudását három héten át. Az országban ez az első olyan tanfolyam, melynek költségeit teljesen a termelőszövetkezet fizeti. A közös gazdaságok egyre inkább felismerik, hogy a sikeres növényvédelemhez szakem­berre van szükség. . A megkötött termelési szerződés megszüntetése, vagy felbontása ér­vényesen csak írásbeH formában történhet. A szerződés közös meg­egyezéses módosítása esetében a vá­góállatok nevelésére és hizlalására kötött szerződésnél, valamint a ter­ményértékesítési szerződésnél a 8 1960. (VI. 24.) Elm. M. sz. rendelet írásbeliséget kíván meg. Dr. Bodóczky László kodért. b) A viták másik b—portját ank nrkotják, amelyeknél a vonaákoaé jogszabályok értelmezéséről, jogsza­bálysértéshez fűződő kővetkszm*- nyék alkalmazásáról van né, — »»« hát a felek kűzött jogvitát ke* el­dönteni. Az Ilyen viták eldöntés* bíróságra tartozik. Megjegyzem, hagy a Polgári Perrendtartás as. pang- ratnsa (1.) bekezdésének f) pontja és az R. I«. paragrafusa (1.) bekez­désének értelmében a szerződéséé termelésből származó perek érték­határra valá tekintet nélkül a Já­rásbíróság hatáskörébe tartoznak. A bíróság elé kerüld Jogviták leg­nagyobb része a szerződések létre­jöttével, tartalmával, teljesítésével^ a kötbérigény érvényesítésével és sa elölegtartozás visszatérítésével kap­csolatos. nek nem MdriheNi bestem esab polgári Jogi társaságnak. A szak­csoport ügyelnek ellátására azon­ban megfelelő szervekkel rendelke­zik, képviseletében az Intéző bizott­ság jár el. 6 köti meg a termelési szerződéseket Is. Termeltetőként szerződést csak az erre jogosult szocialista szervese' köthet. A termeltet# megbízást adhat a főldművesszövetkezetnek, Illetve al­kalmazásában nem álló más sze­mélynek, hogy nevében a termelők­kel szerződést kössön. Megbízás alapján a földművesszövetkezet a szerződéses termeléssel összefüggő más feladatokat Is elláthat (például vetőmagkiosztás, a termés átadásá­nak megszervezése stb.l.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents