Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-29 / 75. szám
ISÄ1. március 29. szerda 5. »Mal uk A MMtf'á ált fon a / Itta háromnegyedévi szám- • adástétel ideje az iskolai esztendő munkájáról a kiskőrösi járásban is. Az eredmények, melyek az egymást váltó évek munkájára alapozódnak, biztatóak és figyelemre méltóak. Arra mutatnak, hogy a kiskő- rési járásban az iskolák egyre eredményesebben töltik be a szocialista nevelés feladatait Tervszerűbbé és eredmé- * nyesebbé vált az oktatónevelő munka irányítása és ellenőrzése. Elsőízben történik meg például, hogy a nevelési feladatokat minden osztályra kiterjedő programtervezetben határozták meg a járás iskoláiban. Az ezt megalapozó felmérés időszakában kiderült például, hoav eléggé szegényes volt az elmúlt években közvetlen nevelési mozzanatok meghatározása tekirMóben az oktató-nevelő munka. Jó néhány nevelő úgy képzelte el a dolgot, •legendő, ha a tananyagot valamiféle szenvtelen és a gyermekek egyénisége iránt nem tubusosán érdeklődő, ,. egyetemi” módszerrel előadja. Ma már a háromnegyed év küszöbén némi javulásról lehet beszámolni, hiszen a programtervezet alapján előre látja a nevelő, milyen feladatokat kell a tanév folyamán az osztályban megoldani. A z iskolák nevelőtestületeiben kialakítandó pedagógiai egység megteremtésének is vannak bizonyos eredményei, bár nem lehetünk túlságosan elégedettek eaekkei. Az egyik előfeltétel, az idealista szemléletű nevelők átnevelése például elég lassan halad. Márpedig előbb-utóbb nyílt színvallásra és a szocialista világnézet kialakítására kell kémünk nevelőinket, hiszen ilyen nevelési feladatok megoldását állította az új magyaT tanterv tervezete Is az oktató-nevelő munka középpontjába. Hogy is képzelhető az el, hogy valaki materialista szemléletű tudományt idealista világnézeti meggyőződéssel képvisel ie az iskolán, a növendékek előtt? Az ideológiai továbbképzés- nek bár vannak biztató eredményei, még mindig igen sok olyan vonás tapasztalható a nevelésben, amely arra mutat, hogy különösen a történelemtanulás témakörében egyes nevelők egyes magyar történelmi korszakokat nacionalista szemlélettel ítélik meg, homlokegyenest ellentétben a modem tantervi célkitűzésekkel. Lényegében egy begyed év választ el bennünket a vizsgáktól. Nem időszerűtlen tehát arról beszélni, hogy további igen ielentékeny erőfeszítéseket kell tenni a kiskőrösi járásban is a lemorzsolódás ellen, az általános tankötelezettség elvének érvényesítése érdekében. Félévkor azt állapította meg a tanulmányi összegezés, hogy hosszabb idő óta nincsen jelentős változás a lemorzsolódott tanulók számaránya tekintetében és azonos arányú a jeles, jó, elégOrszágos iparművészeti pályázat A Népi Iparművészeti Tanács és a HISZÖV alkotmányunk ünnepének a tiszteletére országos pályázatot hirdetett a háziipari szövetkezetekben dolgozó néni iparművésziek és népi ipar- művészeti termelést folytató tagok részére. A pályázat rendkívüli módon érdekelheti megyénk népművészeit is. A pályázaton minden szövő néni iparművész és szőttes készítésével foglalkozó háziipari, szövetkezeti tag részt vehet, sőt egy pályázó több kategóriában is szerepelhet. A pályázati felhívás szerint az elismert népi iparművészeknek kötelező a pályázaton való részvétel, s előírás, hogy csak kész alkotásokat lehet benyújtani (tehát terveket nem). Pályázni lehet lakástextilnek használható alkotásokkal, ruházati, kiegészítő és emléktárgyakkal, térítőkkel, futókkal, párnákkal, asztalnem flekkel, valamint ruházati textíliákkal. A pályázatot kihirdető szervek gondolnak a fazekas és a faragó népi iparművészeti hagyományok felhasználásának a fellendítésére is. Ezekben az ágakban hasonló jellegű pályázatok meghirdetésére kerül sor. így a tekintélyes összegű díjak fazekas és faragó szakterületeken is kiadásra kerülnek. Pályázni lehet különböző italos készletekkel, lakásdísznek alkalmas cserepekkel, étkészletekkel. sőt eserépkálya-csempék- kel, valamint népművészeti kiegészítő kisbútorokkal, faragásokkal, különböző népi díszítésű használati emlék- és ajándék- tárgyakkal. Különösen az utóbbi kategóriákban lehet számítani nagyösszegű díjakra. A legjobb népművészeti jellegű kisbútorok, például, háromezer forintos első díjat kaphatKávéfiáz mint knWrlfözoont A Kairóban és környékén levő háromezer kávéházat kultúr- központtá alakítják át. Kairó polgármestere elrendelte, hogy minden kávéház-tulaidonosnak könyvtárat kell létesítenie a vendégek részére. A közeljövőben bevonják a kávéháztulajdonosok működési engedélyét és csak azok kapnak új engedélyt, akik eleget tettek az új rendeletnek* nak. De a meghirdetett más kategóriákra érvényes díjak is egy-egy szakon belül ezer forint körül mozognak. A pályázatok beküldésének határideje mivdenik szakterületen 1961. június 30. A pálya- műveket a szövetkezeteknél ösz- saegyűjtve lehet beküldeni a pályázók nevének feltüntetésével, a HISZÖV népművészeti osztályára (Budapest, V. kér. Sütő utca 2.). séges és bUkot* tanulók száma. Félévkor 32 tanuló nem kapott bizonyítványt különböző okoknál fogva. Ezek az első félévben 33 napnál többet mulasztottak, bár azóta is járnak iskolába. Nagyon ügyelni kell tehát arra, hogy ezek a súlyos, bár nem reménytelen esetek megoldódjanak az év végére. Soltvadkerten 6, Kecelen a belterületen 4, Akasztón is 4 ilyen tanulóról tudnak. Kétségkívül ebbe, az előző évekhez képest kedvezőtlenebb arányszámba belejátszik az is, hogy a tankötelezettséget kormányzatunk egyébként igen helyesen, kiterjesztette több, eddig nem érintett korosztályra, azonban mégis csak figyelmet érdemel, hogy az elmúlt évben mindössze 15 tanuló nem kapott igen sok igazolatlan mulasztása miatt bizonyítványt. J avítani kell azon is, hogy az első félévben a növendékek 12,5 százaléka kapott elégtelen érdemjegyet. Különösen súlyos, hogy a bukottak 34 százaléka két tárgyból nem felelt meg a követelményeknek. A bukások arányát tekintve, az első félévben Tázláron volt a legrosszabb a helyzet. Itt a járási művelődési szervek fokozottabb, ellenőrző munkája szükséges ahhoz, hogy az oktató- nevelő munka színvonalát magasabbra emeljék. A kiskőrösi járás változatos *■ oktatási képe még akkor is biztatónak és előrehaladásnak látszik, hogy ha nem hallgatjuk el a különféle hiányosságokat, nehézségeket. Az azonban bizonyos, hogy csak a tantestületek összeforrottságának javulásával, a határozatok végrehajtásának eredményesebb és hatékonyabb ellenőrzésével, a nevelési momentumok értéknek növelésével juthatnak el az év végén olyan eredményekhez, melyekre nem tekinthetnek csalódással sem a nevelőit, sem a diákok, sem pedig a magasabb színvonalú szocialista nevelést méltán számortkérő szülők. Cs. Ej. 38. — Hát persze — bólintott Bottlik — te nem is szakadhatsz el a pozíciódtól, természetesen. Még csak gyanút sem szabad ébresztened. De van nekem egy tippem. Hidd el, Júlia valóságos zseni. Született üzlet- asszony. Tudod mit? Bízd rá az egészet. Majd ő mindent lebonyolít. Csak Felpéczyhez kell eljönnöd, meg kell alapoznunk a dolgot. A javát már most is rám bízhatod. A többit pedig bízd csak Júliára. Nos? Szerencsés kapva-kapott az ajánlaton: — Jó. Remélem, Júlia elvállalja. — Okvetlenül. Hát gyerünk, Giziké, fizetek! Felpéczy már várta őket. A bemutatkozásnál éles, átható tekintettel vette szemügyre Szerencsést. Bárdolatlan fickónak látszik — állapította meg —, de nem tesz semmit. Fő, hogy temérdek pénze van. Felpéczy a tettek embere volt Nem teketóriázott, nyomban a tárgyra ért. A tanácskozás azonban Bottlik és Felpéczy között folyt. Szerencsés hallgatagon ült. Apósa az egész ügyletet már tüzetesen előkészítette. De a beszélgetésből az is világossá lett Szerencsés előtt, hogy apósa igen nagy tekintély abban az üzleti alvilágban, amelyről még mindig nem tudott magának teljes képet alkotni. De annyit már értett, hogy ez az alvilág létezik. Érdekes, Felpéczy, akárcsak apósa, úgy tesz, mintha csupán valami történelmi rövidzárlat keletkezett volna, amely átmenetileg gátolja valamelyest az üzleti élet normális rendjét, de amely hamarosan el is múlik, s minden a rendes mederbe terelődik megint. És milyen biztosak a dolgukban! Egy szemernyi kétségük sincs, hogy nemsokára fordul a kocka és megint birtokukba vehetik vagyonukat. Az üzletek lebonyolításának módja teljesen megfelel a viszonyoknak, de a lényeg ugyanaz. Apósa most már megbizonyosodott az aranykészlet létezése felől, s az ő garanciájára a bu- siness-alvilág elismeri őt gazdag tőkésnek, akit átmenetileg megfosztottak a tőkédtől. Azon már nem is csodálkozott, hogy Felpéczy hajlandó papíron megvenni az arany töredékét. Hiszen apósa elmesélte neki, hogy Weinberger, a dúsgazdag textiliparos, mielőtt kivándorolt volna, szabályszerűen eladta államosított üzemét Vladár Bélának, aki e percben ugyan a lábát se teheti be abba a gyárba, de azért a business-alvilógban senki sem vitatja el tulajdonjogát a volt Weinberger-üzem- re. Sőt, dicsérik az eszét, mert olcsón vette a gyárat a kényszerhelyzetbe jutott Weinber- gertől. Ha egy ilyen üzlet létre jöhet, miért is ne venne Felpéczy az ő aranyából? A tárgyalásból, amely a füle hallatára folyt, Szerencsés keveset értett. Ám az világos volt, hogy Bottlik nyélbeütötte az üzletet. Végül Bottlik előhúzott a zsebéből egy összehajtogatott írást; Ahol a művelődési otthon igazgatójának is alkalmazottja van — Ladánybenei jegyzetek — A községi tanács titkári szobájának falán mértani pontossággal szerkesztett térkép: nyílegyenes utcák. Ilyen lesz a falu; Ladánybene a község rendezése után. Addig azonban semmi hasonlóság a „valódi” I.adánybene, és a térkép között. A tanács v. b. titkára, amint a helyi kulturális élet vérszegénységéről beszélgettünk, éppen erre hivatkozik: rosszak a járdák, nagyok a távolságok. Kérdés s mi vonzza as embereket? Ez nem lehet kifogás — gondolom. S hogy mennyire nem, továbbmenve igazolódik csak be. — Majdnem minden héten rendezünk ismeretterjesztő előadást, de kevesen járnak el. Csak a Vöröskereszt egészség- ügyi előadásait szeretik. Igaz, akik tartják, azok is elismerik. hogy unalmasak ezek az előadások. De miért? Ott, ahol ismerik a bajok forrását, könnyen segíthetnének rajta! Van jó példa is előttük. A Templom dűlői általános iskolában Bérezi Gyu- láné előadásait szívesen látogatják. S hogy itt is van az emberekben lelkesedés, vonzódás a kultúra iránt, mi sem bizonyítja jobban, mint az itt járt egyetemisták esete. Míg itt voltak, több előadást tartottak — mindig teltház és nagy érdeklődés mellett A tanács v. b. titkára, Dékány Dániel, maga is elkapott egykét hangfoszlányt, amikor arról beszélgettek az emberek, menynyivel érdekesebbek voltak ezek az előadások. Sz^z százalékos önellátás Bajok okát kutatva a tanács- titkár elmondotta: kétségtelenül érezhető az is, hogy a művelődési otthon „önellátó”, bevételeiből tartja fenn magát. Kénytelen minden alkalmat a pénzszerzésre kihasználni. Mi is elismerjük, hogy a művelődési otthonok önellátó volta megnehezíti a munkát, de ez nem lehet akadályozója az egységes és pezsgő kulturális élet kifejlődésének. A művelődési otthon ez évben január 1-től március 1-ig zárva tartott. Miért? — Költségvetésünkben szerepelt a művelődési otthon gondnoki takarítói munkadíja. A jóváhagyás alkalmával azonban a gondnoki fizetést törölték. Takarító tehát lett volna; csak éppen nem tudták nyitva tartani a művelődési otthont. — A kultúrotthon igazgatója végül is háromszáz forintos tiszteletdíjából kétszázért fogadott egy gondnokot A eélt pezsgő kulturális élet Az egyetemisták együttes itt tartózkodása és az ennek nyomán „újjáéledt” KlSZ-kultúr- csoport munkája, a Templom dűlői ismeretterjesztő előadások azt bizonyítják, itt is meg lehet találni azt a hangot, amit mindenki egyformán megért. Hol lehet hát a hiba? Ügy véljük a tanács v. b. mellett működő kulturális állandó bizottság feladata lenne, hogy segítséget, elvi és gyakorlati támogatást nyúítson, összefogja á kultúra munkásait.. Ne tartsanak minden héten előadást. Tartsanak háromhetenként egyet, de az olyan legyen, hogy három kilométerről se sajnálják a fáradságot bejönni az előadásra Mi úgy látjuk, itt a népművelésnek kell „felemelkedni” a lakossághoz. A feladatok pedig azt diktálják: minél hamarabb. Nagy Éva — Tehát akkor írásban is perfektuáljuk, igaz, uraim? Tessék, az én aláírásom már rajta van. és Turner úr kézjegye is, mint tanú ő is aláírta. — Mi ez? — kérdezte Szerencsés. — Formaság. Egy kontraktus. Jogász nyelven lekörmölve minden, amiről itt szó volt. Tessék, írd alá. Szerencsés elővette töltőtollát. Gyorsan átfutotta a szerződést, de alig értett valamit annak jogászi tolvajnyelvéből. Felpéczy gondosan eltette az írást majd bocsánatot kért és kiment a szobából. Bottlik jókedvű volt. Barátságosan megveregette a veje vállát: — Minden rendben, barátocs- kám. Felpéczy egy aktatáskával tért vissza. A táskát átadta Szerencsésnek: — Tessék, uram. A táskát maid alkalmasint visszakapom. Het- v nezer forint. A továbbiakat, maid úgy amint megbeszéltük, felesége őnagyságával bonyolítjuk le. Júlia asszony holtfáradtan roskadt le egy székbe: — Tyüh, micsoda mozgalmas nap volt! — mesélte élénken hadarva Szerencsésnek. — De mindent elintéztem. Idefigyelj. Jövő héten csütörtökön költözünk. — Rendben van, megkapjuk a vállalati kocsit — bólintott Szerencsés. — Fütyülök a vállalati kocsira. Megrendelem a fuvart és kész. — Az nem úgy van, Júlia! Gondolkozz! Mindenki a vállalati kocsival költözködik, mert az olcsó. Ha én nem veszem igénybe, mit gondolnak? — Ez igaz — hagyta helyben Júlia. — Jó, akkor ez a te gondod. Jaj, eá ne felettsem, a szabó üzent, hogy holnap délután mehetsz próbálni. Képzeld, mind a két öltönyt egyszerre megvarrja. — Nem kellett volna! — legyintett kelletlenül Szerencsés. — Mindig túlzói, Júlia. Egyáltalán, nekem nem tetszenek ezek a túlzások. Hidd el, nagyon sokat kellene adnunk ■ szerénvség látszatára! — Értem, értem, de hát nem járhatsz tovább ebben a rongyban. — Miért rongy ez? Még egészen jó ez a ruha. — Ugyan szivecském, ne kicsinyeskedj. Várj. megmutatom, mit vettem neked. A szekrényből kiemelt egy darab finom szövetet. Szerencsésnek tátva maradt a szája. — Ez igen — mondta —, na de ez aztán ráér. Maid jövőre — Nem, nem ezt még megvarratom neked. Jó, nem kell viselned a gyárban ez legyen egy alkalmi ünneplő. Hát nem örülsz, te vén mackó? Mi? Lehal olt és egy gyöngéd csókot lehelt Szerencsés homlokára. Ezzel le Is vette a lábáról a féri ét. De mostanában mindig így történik ez náluk: Júlia tervez; Júlia végez. Szerencsés ellenkezik, aztán nem ellenkezik. Tudomásul vette, hogy élete új mederben folydogál, hanyatt feküdt a habokon és bódultán úszik amerre viszi a víz. Júlia démoni erővel uralkodik az életén. S ezt a démoni erőt az aranytól kölcsönzi. Szerencsés pedig abbahagyta a vi- askodást azzal a kínzó gondolattal, hogy az arany uralkodik rajta. Hadd uralkodjék, ez a végzete, ezzel szemben tehetetlen. (folytatása következikJ (
