Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-26 / 73. szám
A drága idő... A kecskeméti járás egyik kis községében nagy munkában találtuk a minap a tanácstitkárt. Apró noteszéből böngészte a vb-ülésen „elkövetett" jegyzeteit _ és... jegyzőkönyvet pötyögtetett az írógépen. Közben rá-rá- nyomta a pecsétet a papírokra, melyekkel az ügyfelek kopogtattak... — Adminisztrátorunk nem tud gyorsírni, gépeim is rosszul és baj van a helyesírásával. Így hát rám marad ez a munka. Otthon is ezzel bajlódtam 06 este ... A módszer helytelen. Megbeszéltük ezt a jegyzőkönyvet készítő vb-titkár élvtárssal, a probléma azonban több szót is érdemek Minden községnek — még a legkisebbnek is — megvan a maga gondja, baja, sajátos helyi adottsága. Életének irányítása sok-sok feladatot ró a helyi tanácsokra és még többet a v. b. függetlenített funkcionáriusaira. A község gazdasági, politikai, kulturális életének vezetése, formálása nemcsak gyakorlati irányítást kíván, hanem elmélyült elvi vezetést is. Felismerni a helyi adottságokat, amelyek a község gazdasági helyzetéből, és a lakosság lelkületéből, alkotó- készségéből adódnak — nagy dolog! Nélkülözhetetlen a vezetéshez. Ehhez együtt kell élni, együtt kell lélegzem a faluval. Ám ekörül gyakran van baj. A baj oka pedig nagyon sokszor a rossz munka- szervezés. A sokrétű állam- igazgatási feladatok időt kívánnak. A hivatalon belüli munka: intézkedések, értekezletek, tanácskozások nyelik az időt, de millió tapasztalattal szolgálnak. Egy-egy hézagosán fogalmazott mondat mögött felfedezni az igazi gondolatot, amely mindig egy-egy építő kövecske, játszani ezzel a gondolattal, továbbfejleszteni, kiaknázni a mögötte rejlő nehézségeket, észrevenni az emberek szemében csillanó fényeket — a lelkesedés aprócska lámpásait — és okosan teret engedni az alkotásra serkentő lelkesedésnek — ezek az igazi feladatok! Ennek az ösztönnek — amely a vezető nélkülözhetetlen műszere — a vezetés sodrában kell ldalkülnia. De hogyan jut ideje mindenre annak a vb-funkcioná- riusnak, aki az adminisztrátor teendőiben „merül el"? Megengedhető-e az ő idejével ilyen könnyedén, prédamódon bánni? Ügy véljük semmi esetre sem. Ennek elkerülése roppant egyszerű: rátermett és képzett adminisztrátorokat kell alkalmazni. Nem azt kívánjuk ezzel mondani, hogy most már minden kevéssé képzett adminisztrátort tanácsoljunk el a munkahelyéről, de a tanulást — elsősorban a gép_ és gyorsírást, s az ezzel párosuló helyesírás elsajátítását — feltétlenül meg kell tőlük követelni. URL wftrdhw ÍR, TseÄraa» A MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT' BACS — KISKUN MEGYEI LAPJA A faluszfirés az egészségügyi kultúra fellendítésének eszköze Orvosok válaszai korkérdésünkre A közelmúltban néhány — társadalmi munkában is élenjáró — orvoshoz levélben intéztünk körkérdést, mélyben a faluszűrések szükségességéről, eredményeiről, módszeredről érdeklődtünk. íme néhány, a kérdésekre érkezett válaszok közül: fgy kerül közelebb a beteg orvosához „A mi kísérleteink szerint — írja dr. Tóth Ferenc, a bácsalmási járás főorvosa — a faluszűrés a mindenre kiterjedő egészségügyi gondozás alapjait képezné, mint ahogyan ezt már megszervezték a csecsemők, terhesanyák és néhány betegség vonatkozásában. Az elmúlt évek folyamán a járás kilenc községéből hatban végeztünk komplex faluszűrést...” »... Most egy új munkamódszert próbálunk ki egy kétezer lelkes községben, Bátmonosto- ron — olvashatjuk dr. Mihály Gyula bajai járási főorvos válaszában. — Itt a körzeti orvos vállalta, hogy körülbelül három hónap alatt átszűri a falu lakosságát, s akinél talál valami komolyabb panaszt, vagy elváltozást, azt szakorvoshoz küldi. Tömegvizsgálatokat csak bőr-, szem-, nőgyógyász-, gyermekszakorvosok végeznek szakonként külön-külön. Üj kartonokat készítettünk, amelyre rákerül a család környezetének egészségügyi leírása — a ház tisztasága kívül, belül, udvar, közös ivópohár stb. — majd ezeket családonként egy-egy bo rítékba tesszük, s ha a vizsgálatok és a felmérések befejeződtek a községben, utca, házszám szerint rendezik a borítékokat. így ha később vizsgálatra Jón valaki, csak a családi borítékot kell elővenni, s az orvos máris maga előtt látja a beteg korábbi vizsgálati anyagait, s környezetét A beteg így közelebb kerül orvosához, s megkönnyítjük, korszerűbbé tesszük a körzeti orvos munkáját is. E gyakorlati eredményen túl azonban tudományos vizsgálódások alapját is képezheti e faluszűrési rendszer, melynek nyomán értékes adatokat kapunk; egy-egy község lakosságának egészségügyi helyzetére pedig ebből fontos következtetéseket vonhatunk le az életmódról, táplálkozásról, szokásokról stb. Ezek birtokában könnyebben ég biztonságosabban megtalálhatjuk a közegészségügy további fejlődésének útját” A patronálása nem kampánymunka Sikeres szűrési eredményekről számol be válaszában dr. Csetényi Artur, a kiskunhalasi kórház főorvosa: .. A komplex faluszűrésekről a múlt évben áttértünk a termelőszövetkezetek patroná- lására. Itt célunk már nem a mennyiségi munka volt, hanem az, hogy minden termelőszövetkezeti tag és családja magasabb szintű szakorvosi vizsgálatban részesüljön, s ezenkívül megfelelő egészségügyi felvilágosításban anélkül, hogy az a tagok számára időkieséssel, utazgatással járna. Ezzel az orvosbrigád jelentős gondot vett le a körzeti orvos válláról is. Az idei tér vünk februártól április végéig a kunfehértói, kelebiai, tompái és kiskunhalasi termelőszövetkezetek szűrése, ezen kívül mind a négy községben tüdőszűrést is végzünk. Termelőszövetkezeteket patronáló munkánkat nem kampányszerűen akarjuk végezni, hanem folyamatosan, hogy közelebbről is megismerjük a tagságot Csak a Vöröskereszt foglalkozik ezzel *... A teljes szűrések végrehajtása természetesen nem minden éves feladat — általában három-négy évenként helyes elvégezni — írja dr. Losoncz Mihály, a Kecskeméti Honvédkórház parancsnoka. — Közegészségügyi jellegű felmérések azonban évenként is helyesek és szükségesek, amit szeretnénk megvalósítani. Véleményem szerint a szűrések közti időben az egészségügyi felvilágosító munkának kell előtérbe kerülnie a helyes egészségügyi szemlélet kialakítása érdekében. Ez sokkal nehezebb feladat, mint maga a szűrés megszervezése és lebonyolításéi, s kár, hogy ezzel a kérdéssel a tömegszervezetek közül kizárólag csak a Vöröskereszt foglalkozik, s így folyamatosságának biztosítása nehezen érhető el. Helyesnek tartanám, ha az orvosok közreműködésével és segítségével a tanácsok mezőgazdasági osztályai is többet törődnének az egészségügyi kultúra népszerűsítésével, a közegészségügyi feladatok megvalósításának ellenőrzésével. Mint az idézett levelekből láthatjuk, a vélemények nem eltérőek. Valamennyi köztiszteletben álló és a szocialista építést segítő orvosunk szívügyének tekinti az egészségügyi kultúra fellendülését, s ennek egyik fontos eszközét látja a faluszűrésben, a termelőszövetkezetek egészségügyi patronál ásában. Eszik Sándorné ........l>**,VA\¥lftlVMVVWW^ Pé nzen vett szeretet A bírók számára már szinte mindennapos, „szokvány- ügy”-nek számítanak a válófélben levő, vagy elvált szülők által indított gyermekelhelyezési perek. S ha olykor a bírók „harcedzett” szívét, érzelmeit is próbára teszik a cívódó szülők, hogyne lenne szinte kivétel nélkül megkapóam szomorú egy-egy ilyen pereskedés a nem szakavatott szemlélőnek. Főleg, ha némely elejtett szóból, kis tettekből arra a következtetésre jut, hogy a pereskedők nem őszinte szülői szeretettől és érzésektől indíttatva „harcolnak” gyermekeikért, hanem a tartás- díj utáni sóvárgásból, vagy éppen annak „megspórolása” céljából. És hogy mennyire nem ritka eset az ilyesmi, arra bizoHiért van í^y?! Egy harminc kilométeres sebességgel haladó gépkocsi Is akkorát ugrik a Móricz Zsigmond utca és az SZTK sarkán ebben a gödörben, mintha valami vizesárok lenne előtte. Jogosan illetik megjegyzések azokat, akik nem törődnek a kecskeméti utak karbantartásával. nyitókul szolgál az alábbi két történet, melyek e napokban „szerepelnek” a bíróság előtt. Az első per egy 12 éves kislányért folyik — meglehetősen ádáz elszántsággal és eszközökkel mindkét szülő részéről — már évek óta. Az apa öt éve vált el első feleségétől és újra megnősült. Bár első felesége már akkor is beteges volt — akkor még nem volt apja számára fontos a gyermek. A bíróság időközben — az első feleség munkaképtelensége miatt — 300 forint házastársi tartásdijat ítélt meg, s még külön 420 forint gyermektartásdíjat. Amint a több kilóra tehető periratokból kitűnik, e magas ösz- szegű tartásdíj fizetése „ébresztette” fel az apa „meleg”, szülői szeretetét, s „ragaszkodását” gyermekéhez. Bizonyítékra bizonyítékok következtek, s az egyre könyörtelenebbé váló harcban már az anya sem „mulasztott” el semmiféle lehetőséget. A gyermeket a bírósági határozatok ellenére sem engedte apjának meglátogatni, anyagi követelésekkel teletűzdelt leveleket íratott a kislánnyal, s minden jel szerint az édesapától való elidegenedés szellemében nevelte. Ilyenkor azután már nagyon nehéz a bíró munkája is, hisz akármelyik szülőnek ítéli a gyermeket — aki ugyan jelenleg anyjához ragaszkodik jobban — a szülők ádázsága által okozott lelki megrázkódtatások már nem maradnak nyom nélkül életébe»« A másik perben született ítélet indoklási részében — amely egy 17 éves fiúért folyt — a következőket olvashatjuk: ■ . nem tulajdonítható nagyobb jelentőség annak, hogy a gyermek melyik szülőjénél van elhelyezve és hogy kinek a felügyelete alatt áll. A szülők egy fedél alatt, közös udvaron laknak, az alperesnek módjában áll akár óránként ellenőrizni fia viselkedését, ápolni vele szemben az anyai szeretetet és gyöngédséget. A per jelentősége inkább anyagi vonatkozású lehet, abból a szempontból, hogy kötelezve marad-e az apa a gyermek után az anyának a nagyösszegű, 1300 forintos gyermektartásdíjat fizetni...” A fiú azonban a bírói határozat ellenére sem hajlandó apjához költözni; vele élni, hiszen egy serdülő gyermek számára már nem a törvények — hanem a gyarapodó élettapasztalatok, növekvő ítélőképessége — szabják meg: kit érdemes szeretnie, kihez kell ragaszkodnia. Öt már nem lehet megtéveszteni a „pénzen vett” szeretettel! Nagy kár, hogy éppen a szülök feledkeznek meg erről a gyermekeikért folytatott pereskedések során! SZTKrendelő épül az évben Bácsbokodon, amel; ben három orvosi rendelőt reá deznek be. Nagybaracskán létesítenek orvosi rendelőt, épi letátalakításaai A MÜTÉSZETEKHÖi FILMGYÁRBAN — Művésznő! Ez az arckife* jezés is szerepel a forgatókönyvben? PLÁGIUM A SARKANYÖLÖ
