Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-25 / 72. szám

1961. március 25» szombat A MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA Értékes tapasztalatokat szerzett a kecskeméti nőtanács mellett működő pedagógiai bizottság A kecskeméti nőtanács mel­lett működő pedagógiai bizott­ságot a múlt év őszén bővítet­ték ki és erősítették meg újabb tagokkal azért, hogy az eddigi­nél sokkal nagyobb segítséget adhasson a szülői munkakö­zösségeknek és az iskolák nevelé­si munkájához. Közvetlenül a bizottság megerősítése után ha­tározatot hoztak arra, hogy va­lamennyi iskolában tartanak megbeszéléseket az osztályok szüíői munkaközösségi elnökei­nek részére, s részletesen is­mertetik feladataikat. A határozat nyomán eddig 15 bel- és külterületi iskolá­ban zajlottak le ezek a megbeszélések — rendkívül sok tanulsággal. •me néhány — a beszélgetések alkalmával született — tapasz- tslst * A bizottság megállapította, hogy igen sok általános iskolá­ban az osztályelnökök nem is­merték feladataikat, s így _ sok olyan szülői munkaközösségi ve­zető volt, akik nem láttak túl saját gyermekük problémáin. Volt olyan iskola, ahol az egyik osztályelnök — a kettős neve­lésről vitatkozva — azt állítot­ta, hogy az iskola nevel „kettő­sen”, mert másképpen tanít egyes dolgokat a történelemben, mint ahogyan azt a hittanban tanulják a gyerekek. Több résztvevő szülő természetesen azonnal vitába szállt ezzel az állítással. A Szolnoki úti tanyai iskolában például az egyik szü­lő mondta el, neki is tanulnia kell, hogy ne csak általános mű­veltségben. de gondolkodásmód­ban, a helyes, a materialista életszemléletben is lépést tart­hasson gyermekével. A tanulásnak természetesen több módja is van, s nem az az egyetlen, hogy a gyermek isko­lai munkáját, pontosabban az iskolai tananyagot kísérje fi­gyelemmel a szülő. A legtöbb iskolában általá­nos helyesléssel fogadták a szülői munkaközösségi érte­kezleteken elhangzó pedagó­giai témájú előadásokat, melyeket a bizottság tagjai és aktívái a helyi sajátosságok fi gyelembevételével tartottak meg. A pedagógiai bizottság ta­pasztalatai szerint a szülői mun kaközösségek elnökei igen sok segítséget adhatnak a családlá­togatások alkalmával a pedagó­gusoknak. A Béke téri általános iskolában ' a pedagógusok és szülői munkaközösség munká­jának közös eredménye, hogy a korábbi 45—50 százalékkal szem­ben a szülőknek ma már 85—95 százaléka jelenik meg rendsze­resen a szülői értekezleteken és a különféle előadásokon. Még mindig gyakori azonban, hogy éppen azok a szülők uta sítják el a segítséget, akiknek gyermekeivel a legtöbb baj van. Sok szülő a társadalmat teszi felelőssé a gyermekek olykor előforduló helytelen viselkedé­séért, a késői moziba, színház­ba járásért. Méltatlankodnak, hogy a jegyszedő miért engedi be a gyermekeket a moziba, vagy színházba a nem nekik va­ló, vagy késői előadásra. Sokan javasolták, hogy állítsanak rend­őrt, pedagógust és nőtanácsta­got a mozik elé. akik megaka­dályoznák a késői mozibaj árást. De hogy a szülő mennyiben fe­lelős, azt már kevesebben mond Iák el. Elfeledkeztek róla, hogy a gyermeknek ők adnak pénzt mozira, színházra és sok édes anya nem kéri számon gyer­mekétől: hol kószált késő estig A pedagógiai bizottság — és azt hiszem sokunk — vélemé­nye, hogy a gyermekek nevelé­séért a társadalom is, de legel­sősorban a szülők felelősek. A pedagógiai bizottság hóna­pokon át végzett kitartó szerve­ző, felvilágosító és helyzetfel­mérő munkájának tapasztalatai alapján számos javaslat is szü­letett. Többek között javasolja a bizottság, hogy a politechni­kai oktatásban a mezőgaz­dasági képzést szervezetteb­bé kell tenni, helyeselnék, ha a gyermekek kapnának egy*egy területet, melyen a növény fejlődését a csíra­zástól a betakarítási mun­káig figyelemmel kísérhet­nék. Javasolja a bizottság, hogy a Ha­lasi úti iskola példájára több szülői munkaközösség szervezze meg a házaknál levő tanulócso­portok ellenőrzését, a napközi otthonokban a szülők ügyeletes szolgálatát, mint például a Zrí­nyi Ilona Általános Iskolában. Itt az ügyeletes szülő kíséri sé­tára, város-, vagy múzeumné­zésre a leckéjükkel elkészült gyerekeket, s így azok nem za­varják a többiek tanulását. (—éné—) (Jogrendünk övök Hit ét folytatója, a Jtlaqqai röanáeikŐ4ítáuaiáq oíamánqaiaak A Tanácsköztársaság Ifjúságvédelmi intézkedései A dicső Magyar Tanácsköz­társaság forradalmi intézkedé­seiben igen nagy gondot fordí­tott a jövő nemzedék, az ifjú­ság nevelésére. Alapjaiban meg­változtatta a burzsoá rend tör­vényeit. 72-es számú rendeleté­vel pedig gyökeres fordulatot hozott a fiatalkorúakkal kap­csolatos büntető eljárásokba. A fiatalkorúak bűnözését a tőkés társadalmi rend által elő­idézett válságos helyzet követ­kezményének tartotta a rende­let. Célul tűzte ki az erkölcsi romlás veszélyének kitett, vagy társadalomellcnes magatartást tanúsító fiatalkorúak megmen­tését és mindezt a Tanácsköz­társaság állami feladatává tette. Nem megtorlással, hanem a munkás életmódra való neve­léssel kívánta szolgálni a szo­cialista nevelést, biztosítani a megelőzést. Gyermekügyi bizott­ságokat hozott létre, amelyek­Kívül a tavaszi nap langyos sugarai cirógatják lágyan a vi­lágot, idebenn az élet őszébe lépett nénikék, bácsikák, asza­lódon arca, foghíjas ajka még­sem szélesedik mosollyá. Pa­nasz, keserűség, segítségkérés a szavuk. Felrúgják az eltartási szerződést A Kiskunhalasi Városi Tanács V. B. szociális előadójának, a népszerű Goczol Pétermének irodájából festjük e szomorú képet. Keddi napokon nincs ugyan félfogadás — Goczolné éppen az imént érkezett meg kömyezettanulmányozó körút­járól —, de a kis helyiséget most is benépesítik az ügyfe­lek. Az időfakftotta-fejkendős, tö­pörödött Csizmadia néni pana­sza halk, alig hallani, ö maga hetvennyolcéves, életének párja egy évvel öregebb. Másfélhol­das földecskéjüket és kétszobás kis házukat ígérték oda szerző­désileg eltartásuk fejében. Nyers Sándorék egy ideig fizet­ték is az eltartást szolgáló 400 forintot, ám az utóbbi időben meggondolták a dolgot. „Keve­sebb lett a fizetésem — így Nyers Sándor — nem futja be­lőle négyszáz forintokra.” Az anyóka remegő ajka sírásra gör­bül ... — Ne búsuljon, Csizmadia néni. Megtudakoljuk a fizetését és intézkedünk. edz ieadahm diadala Eddig Franciaországban a leg­nagyobb bankjegy száz új frank értékű volt és Napóleon arcké­pét viselte. A Francia Nemzeti Bank most 500 frankos bankje­gyeket bocsátott ki Moliere arc­képével díszítve. Marcel Achard, az ismert színpadi szerző, a Francia Aka­démia tagja a két bankjegyet összehasonlítva a következő megjegyzést tette: „íme az iro­dalom diadala! Egy Moliere ma­napság öt Bonapartét ér!” ’OOOOOOOCXDOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOCOOOOOOOC PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: * a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Po6*a. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 1? F+_ __ Bá cs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. >— TaL: 15-29. 27-49 A nénike hálálkodva csoszog kifelé, a szociális előadó pedig a telefonkagyló után nyúl és Nyers Sándor munkahelyét kéri. Nem járt szerencsével. Nincs benn a bérszámfejtő, de szo­bájába újabb ügyfél érkezik. Teher számukra a szegény ember — Mi baj, Julis néni? — for­dul az orrát, szemét törülgető jövevényhez. — Ki akarnak tenni az ut­cára ... Azt mondták Paskáék, ha még ma nem keresek ma­gamnak más helyet, kidobnak... — s az eddigi szipogása zoko­gásba csap át. Az idős, csökkent munkaké­pességű nő egyedül hányódik, senkije nincs. Szociális segély­ből és az itt-ott vállalt munká­kért kapott, kevéske pénzből él­degél. Egy kis zugot, fedelet feje fölé egy házaspárnál ka­pott, akik nemrégen még ma­guk is segítségre szorulók, szo­ciális segélyt élvezők voltak. Most azonban rendeződött a sorsuk, és teher számukra a másik szegényember. — Nagyon szomorú, hogy ez így van — sóhajt fel Goczolné, s látni rajta, hogy fejében egy­mást kergetik a gondolatok. De máris megoldást javasol: — Menjen el, Julis néni ked­ves, a Csillag utca 14. szám alá, Fülöp Margithoz. Mondja meg, hogy én küldtem. Biztosan meg­osztja az otthonát, míg a maga szociális otthonba juttatását nem sikerül megoldanunk. Julis néni letörli a könnyeket és új reménnyel a Csillag utcá­ba indul. Négy ßa közül egy címét ismeri A hetvennégyéves Behán De­zső bácsi szociális segélyért ko­pogtat. Pedig négy gyermeket felnevelt, s mind a négy ól, egészséges. Közülük azonban csak egynek tudja a címét, de az sem törődik vele. Szomorú öregkor, ekkora gyermeki hálátlanság láttán. Behán bácsikának segítenek ki­nyomozni gyermekei hollétét, s ha másképp nem megy, a bíró­ság kötelezi majd szülőtartásra a hálátlanokat. A nyolcvan felé ballagó, be­teg Kulcsár Lajos bácsi minden vágya, hogy a szociális otthon nyugalmában tölthesse hátra­levő napjait. Pedig leánya és veje tizenhárom éve tíz hold bérleten gazdálkodik. A vő még csak jó ember — mondja Lajos bácsi — de a leánya kérges szívű. „Ha enni bír, legyen a dologra is ereje!” — vágja a fe­jéhez és szegény öregnek majd a szíve szakad belé. Íme egy óra, néhány pilla­natkép a szociális előadó mun­kájából, melyhez igen nagy se- gítséffet nyújt a 11 tagú szociá­lis állandó bizottság és a hu- szonötfős aktivista csoport. — Ádám Mihály, az állandó bizott­ság elnöke éppen most is befu­tott egy percre, hogy az egyik idős néni sorsáról tanácskozzon Goczolnéval a hálátlan, ember­ségről megfeledkezett gyerme­kek helyett... Perny Irén nek kötelességévé tette a megfe­lelő intézkedéseket: a szülők, gyámok, gondozók felvilágosítá­sát, a fiatalkorúak egészségügyi és munkaügyi támogatását, a rossz környezetből való eltávo­lítását. Intézkedett a bizottság a fiatalkorú nevelő-felügyelet alá helyezéséről, intézeti elhe­lyezéséről és figyelemmel kísér­te a velük szemben alkalmazott pedagógiai módszereket, fellé­pett a neveléssel kapcsolatos durva, káros megnyilvánulások ellen. öt különböző fokozatú igaz­ságügyi nevelő intézetet állított fel a Tanácsköztársaság az er­kölcsi romlás veszélyének ki­tett, vagy társadalomellenes ma­gatartást tanúsító gyermekek és fiatalkorúak részére. Létrehoz­tak ezenkívül kriminál-pedagó- giai intézetet, amely a gyerme­kek és fiatalkorúak nevelés­ügyének klinikája és tudomá­nyos intézete volt. Büntető intézkedésekre a fia­talkorúakkal szemben nagyon kivételes esetekben csak akkor kerülhetett sor, ha a pedagógus­szakemberekből álló gyermekbi­zottság azt feltétlenül szüksé­gesnek tartotta és más kivezető utat a fiatalkorú megjavítása érdekében nem talált. Az ifjúság védelme érdekében a rendelet bűncselekménnyé nyilvánította a szülők, gyámok, vagy bárki másnak olyan ma­gatartását, amely okozója, vagy elősegítője volt a fiatalkorú er­kölcsi romlása veszélyének. Rövid idejű fennállása alatt a Tanácsköztársaság nem tudta a gyakorlatban érvényesíteni az ifjúság védelmére hozott rendel­kezéseit. Haladó szellemű jog­szabályait azonban átvettük és gyümölcsöztetjük ma, a felsza­badulás után kialakult jogren­dünkben. A mai gyámhatóságok a gyermekbizottságokhoz ha­sonlóak. Nevelőintézeteink a leghumánusabb módszerekkel nevelik a beutalt növendékeket. Büntető jogszabályaink súlyosan büntetik azt a gyermek, vagy fiatalkorú nevelésére köteles személyt, aki kötelességeit nem teljesíti, a fiatalkorú érdekeit elhanyagolja, s így az ifjú szel­lemi, vagy erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyezteti, vagy döntő mértékben okozójává vá­lik annak, hogy a gyermek, vagy fiatalkorú bűncselekményt követ el. Jogrendünk tehát e tekintet­ben is méltó örököse és foly­tatnia a Tanácsköztársaság nagy­szerű vívmányainak. Dr. Babay Imre a megyei főügyészség ügyésze Tavaszodik. Hosszab­bodnak a napok, zöld fűszálak dugdossák fe­jecskéjüket, megjöttek a böjti szelek, a fiatal nők egyre lengébben öltöznek, az idősebb férfiak ízületi fájdal­makról panaszkodnak, Krancsák kihozta az autóját a garázsból, Mucsai előkészítette a horgászfe Iszer elését, Cirmos macskánk anyai örömöknek péz elébe... és a borbélyom tegnap félig vizes fejjel enge­dett ki az üzletből. Már nem tartota szükséges­nek olyan alaposan megszárítani a haja­mat. mint egy-két hó­nappal ezelőtt. Tavaszodik. * Péter és Éva igazi szerelmi házasságot kö­tött. Minden Shaw-i csúfolódás nélkül mon­dom ezt. Csak hát lak­SZOMBATI KRÓNIKA va ismeri meg az em­ber egymást. Hamaro­san kiderült, hogy Éva makacs asszonyka, s Péter se kevésbé csö­könyös a többi szamár férjnél. Eleinte napirenden voltak a reggeli vesze­kedések és az esti ki­békülések. Mégis együtt vannak ma is, öt év után. Mert ahogy múlt az idő, a gyengébb »nem« mindig Péteré lett, s az erősebb »igen« Éváé. Végül Péter le­szokott a »nem«-ről. Osztatlan szeretet és osztott hatalom ural­kodik a kis családi fé­szekben. Legutóbb Pé­ter, egyik barátja le­génybúcsúján, igy fog­lalta össze véleményét az ifjú férjjelölt szá­mára: a házasság, öre­gem, nem más, mint békés egymás ellen élés... * Kecskemét reggelen­ként aranyló párákba burkolózik, s természeti szépségek dolgában ilyenkor felér, teszem azt. Londonnal is. Ha valaki csak úgy mesz- sziről nézi, nem is hin­né, hogy ez a tündér- ujjak szőtte csillogó fá­tyol — közelről szemét, por, homok. — És nem tündérujjak szőtték, ha­nem az utcaseprők szerszáma kavarta fel. Hét és nyolc óra kö­zött legsűrűbb a mű­köd. amikor mindenki munkába siet. öt perc­re lakom a szerkesztő­ségtől, de útlíözben leg­alább három köztiszta­sági alkalmazottal ta* lálkozom és a hozzájuk tartozó por jellegekkel. Miért kell éppen ilyenkor ekkora port felverni? Higgyék el, kérem* mindenben van logika* Attól függ, ki hogyan okoskodik. A Köztisz­taság bizonyára így: ml megtesszük a magun- két. A szemetet eltakar rítiuk az utcáról, fel- küldjük a levegőbe, majd elviszi a szél. Ha meg nem. hát befogad.- ják a tüdők. Az is va­lami. Azzal is kevesebb kerül vissza a járdá­ra. Kecskemét tehát tisz­tább lesz. Akkor is, ha a fél város belebeteg­szik. Elvéore — a tisztaság is csak fél egészség. M. U A kik megfeledkeztek as emberségről Egy óra a kiskunhalasi szociális előadó szobájában

Next

/
Thumbnails
Contents