Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-25 / 72. szám
1961. március 25» szombat A MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA Értékes tapasztalatokat szerzett a kecskeméti nőtanács mellett működő pedagógiai bizottság A kecskeméti nőtanács mellett működő pedagógiai bizottságot a múlt év őszén bővítették ki és erősítették meg újabb tagokkal azért, hogy az eddiginél sokkal nagyobb segítséget adhasson a szülői munkaközösségeknek és az iskolák nevelési munkájához. Közvetlenül a bizottság megerősítése után határozatot hoztak arra, hogy valamennyi iskolában tartanak megbeszéléseket az osztályok szüíői munkaközösségi elnökeinek részére, s részletesen ismertetik feladataikat. A határozat nyomán eddig 15 bel- és külterületi iskolában zajlottak le ezek a megbeszélések — rendkívül sok tanulsággal. •me néhány — a beszélgetések alkalmával született — tapasz- tslst * A bizottság megállapította, hogy igen sok általános iskolában az osztályelnökök nem ismerték feladataikat, s így _ sok olyan szülői munkaközösségi vezető volt, akik nem láttak túl saját gyermekük problémáin. Volt olyan iskola, ahol az egyik osztályelnök — a kettős nevelésről vitatkozva — azt állította, hogy az iskola nevel „kettősen”, mert másképpen tanít egyes dolgokat a történelemben, mint ahogyan azt a hittanban tanulják a gyerekek. Több résztvevő szülő természetesen azonnal vitába szállt ezzel az állítással. A Szolnoki úti tanyai iskolában például az egyik szülő mondta el, neki is tanulnia kell, hogy ne csak általános műveltségben. de gondolkodásmódban, a helyes, a materialista életszemléletben is lépést tarthasson gyermekével. A tanulásnak természetesen több módja is van, s nem az az egyetlen, hogy a gyermek iskolai munkáját, pontosabban az iskolai tananyagot kísérje figyelemmel a szülő. A legtöbb iskolában általános helyesléssel fogadták a szülői munkaközösségi értekezleteken elhangzó pedagógiai témájú előadásokat, melyeket a bizottság tagjai és aktívái a helyi sajátosságok fi gyelembevételével tartottak meg. A pedagógiai bizottság tapasztalatai szerint a szülői mun kaközösségek elnökei igen sok segítséget adhatnak a családlátogatások alkalmával a pedagógusoknak. A Béke téri általános iskolában ' a pedagógusok és szülői munkaközösség munkájának közös eredménye, hogy a korábbi 45—50 százalékkal szemben a szülőknek ma már 85—95 százaléka jelenik meg rendszeresen a szülői értekezleteken és a különféle előadásokon. Még mindig gyakori azonban, hogy éppen azok a szülők uta sítják el a segítséget, akiknek gyermekeivel a legtöbb baj van. Sok szülő a társadalmat teszi felelőssé a gyermekek olykor előforduló helytelen viselkedéséért, a késői moziba, színházba járásért. Méltatlankodnak, hogy a jegyszedő miért engedi be a gyermekeket a moziba, vagy színházba a nem nekik való, vagy késői előadásra. Sokan javasolták, hogy állítsanak rendőrt, pedagógust és nőtanácstagot a mozik elé. akik megakadályoznák a késői mozibaj árást. De hogy a szülő mennyiben felelős, azt már kevesebben mond Iák el. Elfeledkeztek róla, hogy a gyermeknek ők adnak pénzt mozira, színházra és sok édes anya nem kéri számon gyermekétől: hol kószált késő estig A pedagógiai bizottság — és azt hiszem sokunk — véleménye, hogy a gyermekek neveléséért a társadalom is, de legelsősorban a szülők felelősek. A pedagógiai bizottság hónapokon át végzett kitartó szervező, felvilágosító és helyzetfelmérő munkájának tapasztalatai alapján számos javaslat is született. Többek között javasolja a bizottság, hogy a politechnikai oktatásban a mezőgazdasági képzést szervezettebbé kell tenni, helyeselnék, ha a gyermekek kapnának egy*egy területet, melyen a növény fejlődését a csírazástól a betakarítási munkáig figyelemmel kísérhetnék. Javasolja a bizottság, hogy a Halasi úti iskola példájára több szülői munkaközösség szervezze meg a házaknál levő tanulócsoportok ellenőrzését, a napközi otthonokban a szülők ügyeletes szolgálatát, mint például a Zrínyi Ilona Általános Iskolában. Itt az ügyeletes szülő kíséri sétára, város-, vagy múzeumnézésre a leckéjükkel elkészült gyerekeket, s így azok nem zavarják a többiek tanulását. (—éné—) (Jogrendünk övök Hit ét folytatója, a Jtlaqqai röanáeikŐ4ítáuaiáq oíamánqaiaak A Tanácsköztársaság Ifjúságvédelmi intézkedései A dicső Magyar Tanácsköztársaság forradalmi intézkedéseiben igen nagy gondot fordított a jövő nemzedék, az ifjúság nevelésére. Alapjaiban megváltoztatta a burzsoá rend törvényeit. 72-es számú rendeletével pedig gyökeres fordulatot hozott a fiatalkorúakkal kapcsolatos büntető eljárásokba. A fiatalkorúak bűnözését a tőkés társadalmi rend által előidézett válságos helyzet következményének tartotta a rendelet. Célul tűzte ki az erkölcsi romlás veszélyének kitett, vagy társadalomellcnes magatartást tanúsító fiatalkorúak megmentését és mindezt a Tanácsköztársaság állami feladatává tette. Nem megtorlással, hanem a munkás életmódra való neveléssel kívánta szolgálni a szocialista nevelést, biztosítani a megelőzést. Gyermekügyi bizottságokat hozott létre, amelyekKívül a tavaszi nap langyos sugarai cirógatják lágyan a világot, idebenn az élet őszébe lépett nénikék, bácsikák, aszalódon arca, foghíjas ajka mégsem szélesedik mosollyá. Panasz, keserűség, segítségkérés a szavuk. Felrúgják az eltartási szerződést A Kiskunhalasi Városi Tanács V. B. szociális előadójának, a népszerű Goczol Pétermének irodájából festjük e szomorú képet. Keddi napokon nincs ugyan félfogadás — Goczolné éppen az imént érkezett meg kömyezettanulmányozó körútjáról —, de a kis helyiséget most is benépesítik az ügyfelek. Az időfakftotta-fejkendős, töpörödött Csizmadia néni panasza halk, alig hallani, ö maga hetvennyolcéves, életének párja egy évvel öregebb. Másfélholdas földecskéjüket és kétszobás kis házukat ígérték oda szerződésileg eltartásuk fejében. Nyers Sándorék egy ideig fizették is az eltartást szolgáló 400 forintot, ám az utóbbi időben meggondolták a dolgot. „Kevesebb lett a fizetésem — így Nyers Sándor — nem futja belőle négyszáz forintokra.” Az anyóka remegő ajka sírásra görbül ... — Ne búsuljon, Csizmadia néni. Megtudakoljuk a fizetését és intézkedünk. edz ieadahm diadala Eddig Franciaországban a legnagyobb bankjegy száz új frank értékű volt és Napóleon arcképét viselte. A Francia Nemzeti Bank most 500 frankos bankjegyeket bocsátott ki Moliere arcképével díszítve. Marcel Achard, az ismert színpadi szerző, a Francia Akadémia tagja a két bankjegyet összehasonlítva a következő megjegyzést tette: „íme az irodalom diadala! Egy Moliere manapság öt Bonapartét ér!” ’OOOOOOOCXDOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOCOOOOOOOC PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: * a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Po6*a. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 1? F+_ __ Bá cs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. >— TaL: 15-29. 27-49 A nénike hálálkodva csoszog kifelé, a szociális előadó pedig a telefonkagyló után nyúl és Nyers Sándor munkahelyét kéri. Nem járt szerencsével. Nincs benn a bérszámfejtő, de szobájába újabb ügyfél érkezik. Teher számukra a szegény ember — Mi baj, Julis néni? — fordul az orrát, szemét törülgető jövevényhez. — Ki akarnak tenni az utcára ... Azt mondták Paskáék, ha még ma nem keresek magamnak más helyet, kidobnak... — s az eddigi szipogása zokogásba csap át. Az idős, csökkent munkaképességű nő egyedül hányódik, senkije nincs. Szociális segélyből és az itt-ott vállalt munkákért kapott, kevéske pénzből éldegél. Egy kis zugot, fedelet feje fölé egy házaspárnál kapott, akik nemrégen még maguk is segítségre szorulók, szociális segélyt élvezők voltak. Most azonban rendeződött a sorsuk, és teher számukra a másik szegényember. — Nagyon szomorú, hogy ez így van — sóhajt fel Goczolné, s látni rajta, hogy fejében egymást kergetik a gondolatok. De máris megoldást javasol: — Menjen el, Julis néni kedves, a Csillag utca 14. szám alá, Fülöp Margithoz. Mondja meg, hogy én küldtem. Biztosan megosztja az otthonát, míg a maga szociális otthonba juttatását nem sikerül megoldanunk. Julis néni letörli a könnyeket és új reménnyel a Csillag utcába indul. Négy ßa közül egy címét ismeri A hetvennégyéves Behán Dezső bácsi szociális segélyért kopogtat. Pedig négy gyermeket felnevelt, s mind a négy ól, egészséges. Közülük azonban csak egynek tudja a címét, de az sem törődik vele. Szomorú öregkor, ekkora gyermeki hálátlanság láttán. Behán bácsikának segítenek kinyomozni gyermekei hollétét, s ha másképp nem megy, a bíróság kötelezi majd szülőtartásra a hálátlanokat. A nyolcvan felé ballagó, beteg Kulcsár Lajos bácsi minden vágya, hogy a szociális otthon nyugalmában tölthesse hátralevő napjait. Pedig leánya és veje tizenhárom éve tíz hold bérleten gazdálkodik. A vő még csak jó ember — mondja Lajos bácsi — de a leánya kérges szívű. „Ha enni bír, legyen a dologra is ereje!” — vágja a fejéhez és szegény öregnek majd a szíve szakad belé. Íme egy óra, néhány pillanatkép a szociális előadó munkájából, melyhez igen nagy se- gítséffet nyújt a 11 tagú szociális állandó bizottság és a hu- szonötfős aktivista csoport. — Ádám Mihály, az állandó bizottság elnöke éppen most is befutott egy percre, hogy az egyik idős néni sorsáról tanácskozzon Goczolnéval a hálátlan, emberségről megfeledkezett gyermekek helyett... Perny Irén nek kötelességévé tette a megfelelő intézkedéseket: a szülők, gyámok, gondozók felvilágosítását, a fiatalkorúak egészségügyi és munkaügyi támogatását, a rossz környezetből való eltávolítását. Intézkedett a bizottság a fiatalkorú nevelő-felügyelet alá helyezéséről, intézeti elhelyezéséről és figyelemmel kísérte a velük szemben alkalmazott pedagógiai módszereket, fellépett a neveléssel kapcsolatos durva, káros megnyilvánulások ellen. öt különböző fokozatú igazságügyi nevelő intézetet állított fel a Tanácsköztársaság az erkölcsi romlás veszélyének kitett, vagy társadalomellenes magatartást tanúsító gyermekek és fiatalkorúak részére. Létrehoztak ezenkívül kriminál-pedagó- giai intézetet, amely a gyermekek és fiatalkorúak nevelésügyének klinikája és tudományos intézete volt. Büntető intézkedésekre a fiatalkorúakkal szemben nagyon kivételes esetekben csak akkor kerülhetett sor, ha a pedagógusszakemberekből álló gyermekbizottság azt feltétlenül szükségesnek tartotta és más kivezető utat a fiatalkorú megjavítása érdekében nem talált. Az ifjúság védelme érdekében a rendelet bűncselekménnyé nyilvánította a szülők, gyámok, vagy bárki másnak olyan magatartását, amely okozója, vagy elősegítője volt a fiatalkorú erkölcsi romlása veszélyének. Rövid idejű fennállása alatt a Tanácsköztársaság nem tudta a gyakorlatban érvényesíteni az ifjúság védelmére hozott rendelkezéseit. Haladó szellemű jogszabályait azonban átvettük és gyümölcsöztetjük ma, a felszabadulás után kialakult jogrendünkben. A mai gyámhatóságok a gyermekbizottságokhoz hasonlóak. Nevelőintézeteink a leghumánusabb módszerekkel nevelik a beutalt növendékeket. Büntető jogszabályaink súlyosan büntetik azt a gyermek, vagy fiatalkorú nevelésére köteles személyt, aki kötelességeit nem teljesíti, a fiatalkorú érdekeit elhanyagolja, s így az ifjú szellemi, vagy erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyezteti, vagy döntő mértékben okozójává válik annak, hogy a gyermek, vagy fiatalkorú bűncselekményt követ el. Jogrendünk tehát e tekintetben is méltó örököse és folytatnia a Tanácsköztársaság nagyszerű vívmányainak. Dr. Babay Imre a megyei főügyészség ügyésze Tavaszodik. Hosszabbodnak a napok, zöld fűszálak dugdossák fejecskéjüket, megjöttek a böjti szelek, a fiatal nők egyre lengébben öltöznek, az idősebb férfiak ízületi fájdalmakról panaszkodnak, Krancsák kihozta az autóját a garázsból, Mucsai előkészítette a horgászfe Iszer elését, Cirmos macskánk anyai örömöknek péz elébe... és a borbélyom tegnap félig vizes fejjel engedett ki az üzletből. Már nem tartota szükségesnek olyan alaposan megszárítani a hajamat. mint egy-két hónappal ezelőtt. Tavaszodik. * Péter és Éva igazi szerelmi házasságot kötött. Minden Shaw-i csúfolódás nélkül mondom ezt. Csak hát lakSZOMBATI KRÓNIKA va ismeri meg az ember egymást. Hamarosan kiderült, hogy Éva makacs asszonyka, s Péter se kevésbé csökönyös a többi szamár férjnél. Eleinte napirenden voltak a reggeli veszekedések és az esti kibékülések. Mégis együtt vannak ma is, öt év után. Mert ahogy múlt az idő, a gyengébb »nem« mindig Péteré lett, s az erősebb »igen« Éváé. Végül Péter leszokott a »nem«-ről. Osztatlan szeretet és osztott hatalom uralkodik a kis családi fészekben. Legutóbb Péter, egyik barátja legénybúcsúján, igy foglalta össze véleményét az ifjú férjjelölt számára: a házasság, öregem, nem más, mint békés egymás ellen élés... * Kecskemét reggelenként aranyló párákba burkolózik, s természeti szépségek dolgában ilyenkor felér, teszem azt. Londonnal is. Ha valaki csak úgy mesz- sziről nézi, nem is hinné, hogy ez a tündér- ujjak szőtte csillogó fátyol — közelről szemét, por, homok. — És nem tündérujjak szőtték, hanem az utcaseprők szerszáma kavarta fel. Hét és nyolc óra között legsűrűbb a működ. amikor mindenki munkába siet. öt percre lakom a szerkesztőségtől, de útlíözben legalább három köztisztasági alkalmazottal ta* lálkozom és a hozzájuk tartozó por jellegekkel. Miért kell éppen ilyenkor ekkora port felverni? Higgyék el, kérem* mindenben van logika* Attól függ, ki hogyan okoskodik. A Köztisztaság bizonyára így: ml megtesszük a magun- két. A szemetet eltakar rítiuk az utcáról, fel- küldjük a levegőbe, majd elviszi a szél. Ha meg nem. hát befogad.- ják a tüdők. Az is valami. Azzal is kevesebb kerül vissza a járdára. Kecskemét tehát tisztább lesz. Akkor is, ha a fél város belebetegszik. Elvéore — a tisztaság is csak fél egészség. M. U A kik megfeledkeztek as emberségről Egy óra a kiskunhalasi szociális előadó szobájában