Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-25 / 72. szám

1961. március SS, szombat 5. oldal A hehetőwéptől a felvásárló mássá fáig Hasznosítom az iskolán tapasztaltakat Az alpári Búzakalász Termelőszövetkezet elnökének tervei Hatalmas érték testesül meg csipogó apró baromfiban me­gyénk keltetőállomásainak züm­mögő gépei között. A megyei tanács keltetőál- lomásai az idén egymillió 731 ezer darab csirkét, 10 ezer libát, 50 ezer kacsát és 24 ezer pulykát tudnak ki­keltetni. Ezenfelül a keltetőgéppel ren­delkező termelőszövetkezetek — mint a csávolyi Egyesülés, a tázlári Vörös Csepel, a kecske­méti Aranykalász — is közel 200 ezer csibét adnak át más közös gazdaságoknak a saját szükségleten felül. Hosszú azonban az út addig, amíg a keltetőállomásokról ki­kerülő baromfiállomány a fel­vásárló szervekhez kerül, s ér­téke visszaáramlik a közös jö­vedelemforrásba. Az elhullási százalék termelőszövetkezeten­ként nagy eltérést mutat. A termelőszövetkezet veze­tőségének és gondozógárdá­jának felelősségtudata dön­tő a baromfinevelésben. Sok azoknak a szövetkezeti gaz­daságoknak a száma, amelyek­ben a vezetőség komoly követ­kezetességgel megteremti a szükséges feltételeket az ered­ményes neveléshez. De előfor­dul az is, hogy csak a várható jövedelem felméréséig jut el a szövetkezet vezetősége, s megfe­ledkezik arról, hogy rossz elhe­lyezés, elégtelen takarmányo­zás esetén a legképzettebb gon­dozó sem tud eredményt elér­ni. így fordul aztán elő, hogy a nagy elhullási veszteség vagy értékesítésre alkalmatlan ba­romfi miatt súlyos ráfizetéssel zárul a tenyésztés, a tagság el­kedvetlenedve kimondja, hogy „kár baromfit tartani”. Több száz termelőszövetkezeti asszony és leány vett részt hosszabb-rövidebb ideig tartó gondozói tanfolyamon, ahol képzett szakemberektől sajátí­tották el a korszerű baromfine­velés legjobb módszereit. Ezek a gondozók azonban — vissza­kerülve szövetkezetükbe — egymaguk nem képesek megoldani az eredményes baromfinevelést, ha a vezetőségek nem támogat­ják eléggé munkájukat, ha na­ponta kell veszekedniük a ta­karmányért, szakszerű elhelye­zésért. Csak egyetlen példát: a kecskeméti Béke Termelőszö­vetkezet követeli a Baromfifel­dolgozó Vállalattól a naposba­romfit, de még mindig nincse­nek készen a fekvőkéményei, s megfelelő baromfitakarmánynak is szűkében áll. A vállalat — nagyon helyesen! — nem ad neki mindaddig csibét, amíg a tenyésztés feltételeit nem biz­tosítja a szövetkezet. G. K. CZINEGE István, az alpári Búzakalász Termelőszövetkezet elnöke is részt vett a szabad­szállá« termelőszövetkezeti el­nökkép ző-iskolán. Az ott ta­nultakat, a hasznos útmutatáso­kat szeretné felhasználni ter­melőszövetkezetében. Ennek ér­dekében már megszervezte az első tapasztalatcsere-utat: ellá­togattak a csongrádi Szabadság Termelőszövetkezetbe, ahol a gazdaság fejlett kertészetét és szervezeti felépítését tanulmá­nyozták. — Sokat tanultam az isko­lán, s biztos vagyok, hogy a többi elnöktársam is komoly segítséget kapott munkájához — mondja kérdésünkre Czine- ge István elvtárs. — Elsősorban is igen hasznos volt az a ta­pasztalatcsere, amelyet mi tsz- elnökők egymás között folytat­tunk a baromfitenyésztésről. Megismertük a mélyalmozású nevelés előnyeit és ebben az évben már mi is ezzel a mód­szerrel nevelünk ezer darab na­poscsibét. Pecsenyekacsát is nevelünk kétezer darabot és libánk is lesz ezer darab. AZ ISKOLÁN hallattak és az elmúlt év tapasztalatai alap­ián átszerveztük termelőszövet­kezetünkben a brigádokat. Gaz­daságunknak 5100 hold az össz­területe. A brigádvezetői lét­számot tízről négyre csökken­tettük. A négy közül kettő 800 MEGALAKÍTJÁK a FIATALOK MŰSZAKI TANÄCSAT — BEKAPCSOLÓDNAK A SZOCIALISTA CÍMÉRT FOLYÓ BRIGÁDVERSENYBE — bővítik szakmai és általános műveltségüket — SZELLEMI ÖTTUSA-CSAPATOT SZERVEZNEK a KisköÉalasi Vastomescikkipari Vállalat KlSZ-iiataljai Aki részt vett a vállalati KTSZ-ala pszervezet legutóbbi gyűlésén, amikor a fiatalok éves munkatervüket beszélték meg, vállalásaikat rögzítették, úgy érezte, hogy valamennyi KÍSZ-tag tudatában van an­nak a feladatnak, mely a szo­cialista társadalom végleges ki­alakítása során az ifjúságra há­rul. Mit is vállaltak a mi fiatal­jaink? Elhatározták, hogy a szocialista brigádmozgalom ke­retében a már meglevő egy if­júsági brigád mellé még kettőt szerveznek, s úgy dolgoznak, hogy legalább egy el is érje a megtisztelő címet. Megszervezik a takarékossági őrjáratot, össze­gyűjtik és kivágatják a hulla­dékot. Létrehoznak egy munka- brigádot, melynek feladata el­sősorban a hulladékok feldolgo­zása lesz Ezenkívül a takaré­kossági mozgalomban részvevő KISZ-fiatalok 200 ezer forint megtakarítást érnek el. Megalakítják a fiatalok mű­szaki tanácsát is. Az itt tevé­kenykedő KISZ-fiatalok fel­adata lesz kidolgozni azokat a technológiai és egyéb szervezési módosításokat, amelyek előse­gítik a termelékenység növelé­sét és a gvártmánvok önkölt­ségének csökkentését. Ezzel egy időben segítik a rend megszi­lárdítását és küzdenek az üzem tisztaságáért. Erejükből jut még városuk csinosítására is. Ennek megfe­lelően, a községfej'lesztési ter­vek megvalósítását 2000 mun­kaórával segítik, a fásítási hó­nap keretében pedig 10 ezer fa­csemetét ültetnek el. Mintegy 400 munkaórában javítják meg e termelőszövetkezetek géppark­ját. Mindezt csak akkor tudják megvalósítani, ha közben szak­mai tudásukat és általános mű­veltségüket is bővítik. Éppen ezért egy hathónapos szakmai továbbképző tanfolyamot indí­tanak be, ugyanakkor a tagság 10 százaléka célul tűzte ki a középiskola elvégzését. Terv született arra vonatkozólag is, hogy a KISZ valamennyi tagja év végéig bekapcsolódjék vala­milyen politikai oktatásba. Fellendítik a kulturális munkát is. Kiszélesítik a József Attila-olvasómozgalmat, szer­vezetten részt vesznek múzeum- látogatáson, a vállalatnál tar­tandó ismeretterjesztő előadá­sokon, közösen látogatnak el majd a filmszínházba is. Meg­szervezik a vállalatnál az ön­álló művészeti csoportot, létre­hozzák a szellemi öttusa-csapa­tot Felismerve azt, hogy az egész­séges, ép és rugalmas test se­gíti csak elő a fizikai és szelle­mi tevékenység fokozását, be­kapcsolódnak a Kilián Testneve­lési Mozgalomba, az alapszerve­zet labdarúgó-csapatával részt vesznek az üzemi alapfokú baj­nokságban, megszervezik a ké­zilabda-csapatot, s ott lesznek a spairtakiád-versenyeken is. E nagy feladatok maradékta­lan elvégzése céliából időnként a kiadott részfeladatok teljesí­tését megvizsgálják, ahol szük­séges, az erők átcsoportosításá­val nyújtanak segítséget. Ehhez a nagy és szép prog­ram megvalósításához nyújt majd segítséget az üzemi párt- szervezet, a vállalat vezetősége, a városi és a megyei KISZ- bizottság. Gacs&lyi István ■Dánuzt-- Mif : t Mm HÍtrl?tmifl t.l.rí—i: ---­iiigiiil Elődük (5.) Péter kevesebbet járt Jú­liákhoz, a sok szolgálat, az ál­landó határjárás, a különböző mozgolódások megfigyelése le­kötötte idejét és bár gondolatai ott jártak Juli körül, de ön­maga annál kevesebbet. Juli naponta járta a piacot. Kis kosarában mindig volt va­lami, a legszükségesebb, ami­ből ebéd készült, vagy legalább­is hozzásegített az ebédhez. Aho­gyan naponta eljött a nagy tex­tilüzlet előtt, észrevette, hogy egy fiatalember erősen figyeli. Eleinte közömbösen nézett visz- sza, de napokkal később már korához illő pajkossággal. És egyszer mintha csak az ördög bújt volna belé, úgy villantotta vissza a szemeit, és az addig csak bámészkodó fiatalember ezt félreérthetetlen jeladásnak, vagy legalábbis engedékenység­nek minősítette. A rolóhúzó volt éppen a kezében, mert per­cekkel előbb nyitott, gyorsan betette az ajtó mögé és oda- somfordáit Juli mellé. — Nem nehéz az a kosár. maga kis szorgalmas? — mond­ta jobb mondóka híján, mire Juli így válaszolt: — Mi a nehézségtől volna sú­lyai? — Aztán végignézett, rajta, látta jó ruháját, gondtalannak tűnő, zsírpárnás arcát és húsos kezét, ami bizony nem sok munkáról árulkodott, legfeljebb a rolót húzta le meg fel. Juli­nak hirtelen apja, meg Péter jutott eszébe, akiknek a legne­hezebb munka a kenyerük. Az arca gyorsan komorrá vált, a távolba nézett. Talán éppen a városháza felé, ahol Péter, mint vörösőr teljesít szolgálatot. — No, megyek — mondta — jónapot! — De várjon, hova szalad, szépszemű, hát még szót sem váltottunk. Az a kis krumpli- pucolás megvárja magát és egy negyedórás késést még a mama sem kér számon. Vagy talán van, aki számonkéri? —-Mit szól hozzá, van! — vá­laszolt nyelvelve Juli, talán azért, hogy hadd szállítsa le a lóról ezt a láthatóan nem sok munkából élő ifjút, akinek ta­lán a legnagyobb gondja az, hogy az üzletajtóból a szemét legeltesse. — Tudom ám én, hogy maga kicsoda... az öreg Kondor lá­nya. Most nagy ember;: „ de azt mondják rendes. Julinak tetszettek a dicsérő szavak, bár érezte, hogy volt ebben valami más is, valami le­kicsinylő sajnálkozás. hold szőlőnk művelésének irá­nyításával foglalkozik. A bri­gádvezetők mellé egy-egy he­lyettest, írnokot állítottunk be, akik ellenőrzik majd a munka­egységteljesítést és a feljegy­zést is. Az a véleményünk, hogy ezzel megakadályozhatjuk a munkaegység-hígítást. — Nagyon örülök, hogy részt vettem a szabadszállási isko­lán. A sok-sok hasznos tapasz­talatot, amelyet ott szereztem, naponta gyümölcsöztetni tu­dom. Megismertük például a munkagépek helyes gondozá­sát, azután sok szó esett a tár­sadalmi tulajdon védelméről; IGEN hasznos volt számomra az a látogatás is, amelyet a mezőhéki Táncsics Termelőszö­vetkezetben tettünk. Itt gya­korlatban láttuk a szabadtar- tásos borjúnevelést, amelyet a mi szövetkezetünkben is beve­zetünk még a nyáron — fejezte be nyilatkozatát Czinege Is tvás elvtárs. 662 ezer forint nyereségrészesedés a Kunbajai Állami Gazdaságban A Kunbajai Állami Gazdaságban nagy lendülettel halad » tavaszi munka. Naponta több mint hatszázan nyitnak és met­szenek a gazdaság szőlőjében, jó ütemben végzik az új telepí­téseket is. Eddig 220 katasztrális hold olaszrizling, kadarka, kö­vidinka, pozsonyi fehér szőlőfajtákat ültettek el. A tavasz fo­lyamán még 40 hold szőlőt telepítenek. Folyamatban van a gazdaság húsz holdas gyökereztető iskolájának létesítése is, amelyből 12 katasztrális holdat már elkészítettek. A szőlőterü­let körül gyümölcsös védősávokat létesítenek. A különböző fajtájú téli almákból száz holdat már elültettek. A gyümölcsösben ezen a héten befejezik a gyümölcsfák permetezését. Megkezdték ugyanakkor a motoros permetező- gépek javítását is. Ezen a héten osztják ki a nyereségrészesedést az állami gazdaságban, amely 662 ezer forintot tesz ki. Egy-egy dolgozó átlagosain 24 napi keresetét kapja. 4 homoki szőlők egyik Yeszedelmes ellensége: a kendermagbogár O o A KENDERMAGBOGÁR (sok helyen vincellérbogámak is nevezik, helytelenül) a homoki szőlők, illetve a gyümölcsfák­kal vegyes szőlők egyik vesze­delmes kártevője, de újabban a lóherén, lucernán, csillagfür­tön és borsón is nagy károkat okoz. Kendermag színű és nagy­ságú ormányos bogár, március, áprilisban jelenik meg, s a szőlő, illetve a fiatal gyümölcs­fák rügyeit rágja. A nőstény tojásait az elgyomosodott terü­letek talajára, vagy a pillangós virágú növények gyökerére rakia. A lárvák a növények gyökerein élnek és azokon ká­rosítanak. A bogár kártétele különösen olyankor válik ve­szélyessé, amikor a kedvezőt­len, hűvös időjárás miatt a fa- kadás lassan indul, mert a leg­gyengébb rügyeken rág és an­nak fejlődését hátráltatja. NAGYON FONTOS az ellené való védekezésnél a szőlők és gyümölcsösök gyomtalanítása; Pillangós virágú növényeket a szőlő közelébe ne vessünk. Az utóbbi évek során megállapí­tottuk, hogy azokon a helyeken jelentkezett tömegesen, ahol pillangós virágú növények vol­tak a szőlő közelében. A ba­romfifélék nagyon keresik a bogarakat és segítségükkel nagymértékben csökkenthetjük a kártevést. A vegyi védekezést a HCH és DDT 1:1 arányú, vagy HCH és Nikéről 1:1 ará­nyú keverékével oldhatjuk meg a bogarak ellen. Hat-nyolc nap múlva a porozást ismételjük meg. A Pemit egyszázalékos oldata, vagy 2 százalékos Holló 10, később e vegyszer 1,2 szá­zalékos oldatával szintén jól tudunk védekezni. Ahol a kár­tevő fellép, a védekezést időben hajtsuk végre. Szűcs József — Munkásember... — felelte — bíznak benne. De, hogy nagy volna, azt én nem tudom. — Pedig nagy ember — is­métli amaz — ... kereskedel­mi... hogyan is mondják, nép­biztos. Rajta múlik itt minden, még a mi üzletünk is. Bizonyos, hogy az öreg Ká­rász nem ellenezte, hogy a fia kit kerülget nap nap után a szemével, sőt biztatta is, hogy „no fiam. látom, kezd meg­jönni az e;zed. Ennek az apján sok múlik. Ha baj van, már pedig mostanság a kereskede­lemben ilyen sok akad, azt vele kell intéznünk.” A fiatal Kárásznak ez buzdí­tás volt, valamivel nagyobb mersz ahhoz, hogy máskor is találkozzon a lánnyal, de ugyanakkor félt is, mert a ma­gafajta sok mindent beszél és hall arról, hogy a népbiztosok így, meg úgy tesznek az ember­rel. Kárász Gábor régi cég, gaz­dag embernek tartják. Azt mondják róla, hogy senkinek annyi aranya nincs, mint neki. Hírlett a városban, hogy ha neki is be kell szolgáltatni az aranyát, akkor egy fuvaros álló napig hordhatja tőle. Az ifjú Kárász minderről nem sokat tudott, annyit azonban feltétle­nül, hogy neki nagyon keveset kell dolgozni és azt, hogy ő a cég várományosa. Juli szótlan lett, inkább me- hetnékje volt, mert délben — ülés miatt — az apja nem ment haza és az ebédet be kell vinni. Igaz. hogy csak bableves lesz ebédre, de az ilyen vén babnak bőven kell fővés. — Elkísérjem? — mondta szolgálatkészen, de valami kis számítással Kárász Gábor. — Hát azt ne, mert messze lakunk, meg hát, én menyasz- szony vagyok, aztán a vőlegé­nyem ... biztosan nem nézné jó szemmel. Megyek én magam, a magam útján... jó napot! Azzal otthagyta Kárászt, mert nem tetszett neki az útanállás, arról nem is szólva, ha Péter megtudja, hogy az utcán más­sal negyedórákat beszélget.. j abból baj lenne... Péter félté­keny, bár erre oka még egyszer sem volt. Kárász azonban nagyobb bá­torságot vételezett fel, nyílván az apja tanácsára, aki üzletet látott ebben az ismeretségben. Két nap múlva virágot küldött. Még szerencse, hogy csak egye­dül volt otthon és a csokrot ki­dobta a szemétre. Egy kicsit sajnálta, mert szép, élő virágok voltak, de ha vázába teszi az megmagyarázhatatlan lett vol­na. Aztán az ablakon át látta, hogy Kárász arra sétálgat. Ha estefelé kútra ment, kileste, hogy tiszta-e a levegő, mert nem akart találkozni vele, hi­szen az nagy feltűnést keltett volna. Így is többen kérdezték az utcában: „A fenét keres erre ez a burzsuj... ?” Juli tudta; de a válasszal, egy kicsit elpi­rulva. mindig adós maradt. (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents