Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-25 / 72. szám
1961. március 25, szombaí 3. o!dal Újabb húszmillió forintot fordítanak az idén megyénkben a dunai védőgátak erősítésére Időben rendeljék meg a termelőszövetkezetek a gépeket és a növénvvédőszerekef öt évvel ezelőtt a Duna Bács- Kiskun megyei szakaszán a márciusi jegesár átszakította a gátat, s a 16 napi pusztító ár- víz sok Duna menti családot tett hajléktalanná. Több millió forintos kár keletkezett a szántóföldeken is. A folyam vizének megfékezésére azóta nagyarányú gátmegerősítő munkák folynak a Duna déli szakaszán. Öt év alatt csaknem 60 millió forintot fordítottak a töltések helyreállítására, 21 millió forintot pedig a folyamszabályozásra. Az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság mérnökeinek irányításával több mint 70 kilométer hosszúságiban erősítették meg a gátakat Az elmúlt. napokban ismét nagyarányú földmunkáihoz kezdtek a Bátya, Fájsz, Dúsnak, Foktő községeket védő gát- szakaszon, amelyre 20 millió forint beruházást irányoztak élő. A tervek szerint 13 kilométeres szakaszon erősítik meg a töltés- koronát, amelyhez 5 millió köbméter földet kell megmozgatni. A megerősített töltések teljes védettséget biztosítanak árvíz idején. Megkezdték a folyamszabályozási munkákat is. Az idén Mohács alatt az úgynevezett Cigányszigetnél — ahol jégzajláskor erősen veszélyeztetett a part — mintegy 29 ezer köbméter követ raknak le. (vi.) Az ítélkezési gyakorlatról tanácskoztak megyénk bírái Pénteken, március 24-én délelőtt a megyei bíróság épületének nagytermében ültek össze megyénk bírái, hogy tanácskozzanak az elmúlt évi ítélkezési gyakorlatról, s az új Polgári Törvénykönyv alkalmazásáról. A megjelent bírák előtt dr. Bodóczky László, a Bács-Kiskun megvei bíróság elnöke tartott beszedet. Kiemelte a marxista műveltség elmélyítésének fontosságát, a jogelméleti tudás növelésének szükségét, s beszélt azokról az újszerű ítélkezési problémákról, amelyek a mezőgazdaság szocialista átszervezése után a munkaügyi, termelési szerződéskötési, társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos perekben jelentkeznék. Beszéde után a megjelent bírák között értékes vita alakult 3d. EGY FIATALASSZONY HALÁLA —» RÉSZEGEN MOTOROZOTT — 15 BÁRÁNY PUSZTULÁSA - VÁLLKULCS-CSONTTöRÉSSEL ÁPOLJÁK Köziekedásbaleseti krónika Halálos kimenetelű baleset áldozata lett Tóth Lajosné, kun- szentmiklósi jegykezelőnő. A 29 éves MÁV-alkalmazott a község belterületén motorkerékpárjával gyorshajtás következtében egy szabályosan parkírozó motorkerékpárba ütközött. Tóthné az ütődés pillanatában elvesztette egyensúlyát és az úttestre zuhant. A mentők életveszélyes koponyaalapi sérüléssel szállították a kórház baleseti sebészetére. Az orvosi kezelés azonban hasztalannak bizonyult: a fiatalasszony négy nap múlva meghalt. A következő baleset ittasság következménye volt: Juhász János ladánybenei földműves Kun- peszér határában vezető 502-es számú úton egyik este részegen, hajtási engedély nélkül motorozott. A borissza járművezető nem figyelt fel idejében az előtte haladó lovaskocsira és belerohant. A motorkerékpárost — aki súlyos sérülést szenvedett — a baleseti járőrök szállították a megyei kórházba. Újabb balesetet okozott a gondatlanság. Az Alpár mellett húzódó 410-es számú úton Lajos Mihály figyelmetlenül kormányozta a Kiskunfélegyházi Gépállomás pótkocsihoz kapcsolt vontatóját, amely a bizonytalan vezetés miatt a baloldoli árokba borult. A vontatóvezető súlyosan megsérült. Március 20-án, kevéssel éjfél után Fülöpháza határában +ör- tént közúti karambol. A székesfehérvári 63-as számú Autó- közlekedési Vállalat pótkocsis tehergépkocsija a vezető álmossága miatt egy fának futott. Schiller Lajos gépkocsivezetőnek az ijedségen kívül nem történt különösebb baja, az autón szállított 170 vágóbárány közül azonban 15 a helyszínen elpusztult. A gépkocsin keletkezett kár közel 15 ezer forint. Egy másik este Kiskunfélegyházára hívták a közlekedési rendőröket. Ott Cserép Lajos helybeli lakatos okozott balesetet. Motorkerékpárjával nekiment az előtte álló Benkó István kerékpárosnak, akit életveszélyes állapotban kellett kórházba szállítani. — Ugyanezen a napon Soltvadkertről is jelentettek balesetet. Kormányos Antal részegen ült kerékpárjára, leesett, s vállkulcs- csonttöréssel ápolják a kiskunhalasi városi kórházban. Kedden este, 18 óra 45 perckor a Kiskunmajsa és Kömpöc között vezető úton újabb balesetet okozott az ittasság. Sisák József, 36 éves földműves indulás előtt nagymennyiségű szeszesitalt ivott, s az alkohol hatására keze nem engedelmeskedett a kormányon. Eldőlt, és eszméletét vesztette. Sisák a kiskunfélegyházi kórházban várja állapota jobbrafordulását. Megyénkben tudvalevőleg most van a Vezess Balesetmentesen Hónap. A városokban és falvakban ezekben a napokban tartják az oktató jellegű KRESZ- előadásokat. Mégis, márciusban eddig 22 közúti balesetről értesített bennünket a rendőrség. Jogosan kérdezhetjük tehát a gondatlan járművezetőktől: mikor hajlandók végre a közlekedésrendészet szabályait magukévá tenni?! K. A. Több az ára, nagyobb a választék a MEZŐSZÖV-nél Az áruellátásról nyilatkozott a vállalat igazgatója A mezőgazdaság szocialista átszervezésével változik a kereskedelmi szervek tevékenysége is, mert a nagyüzemi gazdaságok igénye merőben más, mint az egyéni termelőké volt. Különösen érződik ez a gazdasági felszerelések, gépek vásárlása terén. Hogyan készült fel az új igények kielégítésére a Mező- gazdasági Eszközöket Értékesítő Szövetkezeti Vállalat (MEZÖ- SZÖV) Bács-Kiskun megyei lerakata? Erről nyilatkozik Szomor Gyula elvtárs, a lerakat igazga tója. gyors és időben történő árukiszállítást, hogy a termelőszövetkezetek megrendeléseikhez nem csatolják a fedezetigazolásokat. Ezzel kapcsolatban érdeklődtünk a bankfiókoknál és azt a választ kaptuk, hogy sok tsz nem is kéri azt, pedig a tervezett gépek vásárlását a járási bankfiók engedélyezné. — Igen sok gondot okoz majd aratás idején a zsák- és a zsineg-ellátás, hiszen a kévekötő aratógépeknél a zsineg nélkülözhetetlen. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a legtöbb szövetkezet az utolsó napokban akarja beszerezni e cikket, akkor viszont már csak korlátozott mennyiséget tudunk kiszolgálni. A fennakadások elkerülése végett szükséges, hogy a termelőszövetkezetek már az aratás megkezdése előtt pár hónappal megrendeljék tőlünk a szükséges zsineget, zsákot, ponyvát — Kezdő közös gazdaságoknál sok gondot okoz az állatállomány elhelyezése. Modern istállók építése túl költséges, ezért célszerű, ha helyi anyagból szerfás épületeket készítenek a tsz-tagok. Részükre ez évben 590 s zerfa-»garn í túrát- biztosítunk, melyből március végéig 300 kerül leszállításra. — Rövidesen megkezdik nagyüzemeink a tavaszi permetezéseket Növényvédelmi célra az idén 800 vagon meszet szállítunk. Jelenleg mintegy 300 vagonnal tárolnak a TÜZÉP-teiepek, de ez a mennyiség nem fedezi az egész évi szükségletet. Ezért helyes lenne, ha a földművesszövetkezetek a községi tanácsok segítségével megfelelő tárolóhelyet biztosítanának és már most megrendelnék a permetezéshez és a tavaszi nagytakarításhoz szükséges meszet — fejezte be nyilatkozatát Szomor elvtársi T. G. II sertéstenyésztés fellendítéséről tanácskoztak Kiskunhalason és Kiskcrnsőn Pénteken délelőtt Kiskunhalason és Kiskőrösön sertéstenyésztési ankétot rendezték, amelyen a járás termelőszövetkezeteinek elnökei, agronómusai, valamint az állattenyésztéssél foglalkozó szakemberei vettek részt. Kiskunhalason Petróczi József, járási vb-elnökheüyettes értékelte az elmúlt évben elért eredményeket. Elmondotta, hogy sertéstenyésztésben lemaradások mutatkoztak a járásban, hiszen az élőirányzott 25 500 hízóval szemben mindössze 14 200 volt a teljesítés. A termelőszövetkezetek is mintegy ezer darabbal kevesebbet adtak át a tervezettnél, Ezután arról beszélt, hogy ebben az évben a járás termelőszövetkezetei már 3721 sertésre kötöttek szerződést. Sokkal több segítséget kell adni a közös gazdaság vezetőinek a háztáji sertéshizlalás népszerűsítéséhez — mondotta —, majd kérte a termelőszövetkezeti vezetőket, hogy segítsék elő gazdaságaikban. a sertéstenyésztés és hizlalás fellendítését. Az ankéten részt vevő Ma- Sony Imre, az Élelmezésügyi Minisztérium megyei kirendeltségének vezetője hasznos útmutatást adott a sertéstenyésztés fellendítéséhez. Hasonló ankét zajlott le Kiskőrösön is. ahol többek között felszólalt Szabó Zoltán elvtárs is, a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi Vállalat igazgatója. A lottó nyerőszámai A 12. játékhéten 4 745 671 szelvény érkezett a Sportfogadási és Lottóigazgatóságra. Ennek megfelelően egy-egy nyerőosztályra 1 779 626 forint jut. — Tolnában, a textiles kultúrott- honban megtartott sorsoláson az alábbi nyerőszámokat húzták ki: 35, 39, 45, 47, 87 KOHZU1LTÁCIÓ A kapitalizmus általános válságának új szakasza Több olvasónk azzal a kéréssel fordult szerkesztőségünkhöz, hogy magyarázzuk meg a Moszkvai Nyilatkozat nagy fontosságú megállapítását a kapitalizmus általános válságának új szakaszáról. A kívánságot örömmel teljesítjük, annál is inkább, mert megyénkben a különböző elméleti konferenciákon mintegy ezer vezető beosztású párttag és pártonkívüli tanulmányozza ezeket a kérdéseket. Mindenek előtt azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy a kapitalizmus általános válságát nem lehet azonosítani a tőkés társadalmakban időnként megismétlődő gazdasági túltermelési válságokkal. Ezek a válságok abban nyilvánulnak meg, hogy a tőkések raktáraiban felhalmozódnak az áruk, nem találnak vevőkre. Természetesen nem azért, mert a társadalom már olyan bőségben él, hogy azokra nincs szüksége, hanem azért, mert a dolgozók nem tudják azokat megvásárolni. A tőkések ilyenkor csökkentik a termelést, leállítják az üzemeket, elbocsátják a munkások egy részét. A válságot a termelés visszaesése jellemzi. A mély pontot a pangás, azután a megélénkülés, később a fellendülés váltja fel, hogy ismét válság következzen. A túltermelési válság oka a kapitalizmus alapvető ellentmondása: a termelés társadalmi jellege és a kisajátítás tőkés formája közti ellentét. Az első gazdasági válság, amely az egész iparra kiterjedt, Angliában tört ki 1825-ben. A következő válság 1826-ban volt, majd az azt követő 1847/48, évi gazdasági válság már lényegében az egész világra kiterjedt. A gazdasági válságok ettől kezdve 8—10 évenként — később még gyakrabban — ismétlődtek. A gazdasági válság a tőkés termelés velejárója és amíg kapitalista termelés folyik, addig az ilyen típusú válságok rendszeresen megismétlődnek. Lényegbevágóan különbözik ezektől a gazdasági válságoktól a kapitalizmus általános válsága, amely annak a történelmi folyamatnak a jellemzője, amelyben a tőkés társadalmi rendet fokozatosan felváltja a szocializmus világa. Ez a válság nemcsak a gazdaságot érinti, «, hanem kiterjed a politikára, művészetre. az ideológiára, az erkölcsre, egyszóval az egész tőkés rendszerre, annak bizonyságaként, hogy a kapitalizmus halódik és feltartóztathatatlanul eltűnik a történelem színpadáról. A gazdasági válságok időszakosak, időnként megismétlődök, az általános válság viszont — amely az egész kapitalista rendszer válsága, pusztulása — állandó. Ebből nincs kivezető út, nincs kilábalás, a kapitalizmust nem lehet megmenteni. A kapitalizmus általános válságát történelmileg három szakaszra osztjuk. Az általános válság előfeltételei már az imperializmus kifejlődése után, az első világháború előtti években kifejlődtek, s a válság az első világháborúval kezdődött el. Nagymértékben elmélyítette és nyilvánvalóvá tette ezt a válságot, a tőkés rend pusztulását, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme a világ legnagyobb kiterjedésű országában. Megszületett a világ első szocialista állama, a Szovjetunió és megkezdődött a kapitalizmusnak, mint világgazdasági rendszernek a felbomlása. A világ két rendszerre szakadt. Ebben a történelmi korszakban azonban még a kapitalizmus törvényei uralkodtak a világon, döntően még a kapitalista államok magatartása szabta meg a nemzetközi viszonyok alakulását. Bár a kommunista pártok, a dolgozó tömegek harcot folytattak a békéért, azonban az imperializmus törvényei szerint ekkor még háborús és békés időszakok váltották egymást. Kirobbant a második világháború. Ez a harc majd a népi demokráciák létrejötte és a szocialista világ- rendszer kialakulása tovább mélyítette a kapitalizmus általános válságát, kifejlődött annak második szakasza. A moszkvai értekezlet egyik új, fontos megállapítása, hogy a kapitalizmus általános válsága most új, harmadik szakaszához érkezett. Azelőtt a, kapitalizmus általános válságának időszakát háborúk jellemezték, ez a mostan, válság a nem háborúkkal kapcsolatos. Ez az elméleti következtetés rendkívüli nagy jelentőségű a. kommunista és munkáspártok politikájának kidolgozása szempontjából. A világ szocialista erőinek soha nem látott ütemű gyarapodása, a gyarmati rendszer kártyavárként való széthullása és a tőkés országokban az ellentétek kiéleződése annyira meglazította az imperializmus rothadt pilléreit, hogy a belső osztályviharok feléledése megállíthatatlan és a régi rend pusztulását, egy új korszak beköszöntését eredményezi majd. A kapitalizmus általános válsága harmadik szakaszának legfontosabb jellemvonásai közé tartozik az a történelmileg új jelenség, hogy a szocialista viiácrendszftr az emberi társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik. A szocializmus erői nemcsak egy országban, hanem fokozatosan az egész világon fölébe kerülnek az imperializmus és a régi társadalom erőinek. Jelenleg azt az időszakot éljük, amikor a szocialista tábor országainak többségében, már győzött a szocializmus a mezőgazdaságban is, s a szocializmus erői világméretekben nagy iramú versenyben állnak a kapitalizmussal. A fejlődés üteme alapján ennek a versenynek kimenetele, a szocializmus győzelme már előre látható. Az emberiség egyharmadát felölelő szocialista tábor dolgozói néhány év múlva, 1965-re a világ ipari termelésének több mint a felét adják majd. A szocializmusnak döntő nemzetközi erőként való megjelenésének hátterét a kapitalizmus gyengülése jellemzi. Az általános válság kézzel fogható bizonyítéka a gyarmati rendszer viharos iramú felbomlása is. Tizenöt év alatt negyven ország nyerte el állami függetlenségét és a gyarmatosítók egyre nagyobb nehézségekkel küszbödnek. Erősödik az osztályharc a kapitalista országokban is, éleződnek a belső ellentétek. Az első és a második világháborút szocialista forradalmak követtték. Ezek az események tovább mélyítették a kapitalizmus általános válságát. Most nincsen világháború, a kapitalizmus általános válsága mégis tovább mélyül, a tőkés rendszer ingatagsága fokozódik. Ez a körülmény megcáfolja egyes burzsoá köröknek azt az állítását, hogy a szocialista rend megteremtéséhez feltétlenül háborúkra van szükség. Jelenleg a két rendszer versenyében a szocializmus sikerei mind nagyobb befolyást gyakorolnak a világ forradalmi fejlődésére. A békés egymás mellett élésért vívott harc kö* zepette is tovább mélyül a kapita* ’•izmus általános válsága és diadalmaskodik a szocializmus. NAGY JÓZSFJF i — Mivel a mezőgazdaság gépesítése egyik elengedhetetlen feltétele a többtermelésnek — kezdte nyilatkozatát Szomor elvtárs — ezért az 1961. évi igényeket még a múlt évben felmértük, és ennek alapján szereztük be a szükséges gépeket. A felmérésnél figyelembe vettük, hogy ez évben mintegy 10 ezer holdon létesítenek öntözéses kertészetet megyénk nagyüzemei, ezért megrendeltük az ehhez szükséges motorokat, szivattyúkat, csöveket, sőt ezek nagy részét már meg is kaptuk. Jelenleg raktáron van 70 tonna béléscső, 10 ezer méter gyorskapcsolású cső, 25 darab különböző szivattyú, 15 palántázőgép és többfajta motor. Szakembereink segítenek az új öntöző telepek létesítésénél is: a próbaüzemelést, az átadás utáni karbantartást elvégzik és megtanítják a tsz-tagokat a gépek kezelésére. — Nemcsak öntözőberendezésekkel látjuk el a közös gazdaságokat, hanem megtalálható raktárunkon az erőgépeit, kombájnok, cséplőgépek mellett minden mezőgazdasági gép is. Nagy az igény például a műtrágyaszóró és sorközi permetezőgépek iránt. Ezekből is beszereztük a szükséges mennyiséget: 80 darab sorközi és jó néhány simahengeres permetező- és porozógcp, műírá- gyaszcró, ezenkívül mintegy 109 darab mezőgazdasági pótkocsi várja a tsz-eket. A baromfitenyésztéssel foglalkozó nagyüzemek részére keltetőgépeket, műanyákat, kisebb- nagyobb méretű önetetőket és önitatókat tartunk. Raktáron van továbbá néhány elektromos- és dieselmotor, szőlőprés, zúzó, morzsoló, daráló, répavágó, mérleg és különböző tejfeldolgozó-berendezés. — Áruellátásunk tehát sokkal jobb, mint egy évvel ezelőtt. Hátráltatja azonban a
