Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-23 / 70. szám

A vitaminok tavaszi „szerepe“ Mennyit pihenjenek az iskolásgyeeekek Mindenki tapasztalta már ma­gán, vagy gyermekén, hogy ta­vasszal fáradékonyabb, idege­sebb, munkáját nehezebben — sokszor csak nagy megerőltetés­sel — tudja elvégezni; a tavast napsütés ellenére séta helyett szívesebben pihen otthon. Azt is sokan megfigyelhet­ték már, hogy tél végén és tavasszal könnyebben be­tegszik meg az ember, mint nyáron és lassabban gyó­gyul meg. Tavasszal többen panaszkodnak fogínyvérzésről, bőrviszketésről, bőrhámlásról. Ezek a jelensé­gek nem véletlenül lépnek fel tavasszal; okozója a tavaszi vi­taminhiány. A vitaminiok — mint ismere­tes — a szervezet számára nél­külözhetetlen, általában a táp­lálékkal szervezetünkbe jutó bo­nyolult kémiai összetételű anya­gok. Ha ezeknek mennyisége nem elegendő, csökken a szer­vezet ellenállóképességie a be­tegségekkel szemben, előáll az említett fáradékonyság és kü­lönböző bőr- és nyálkahártyael­változások lépnek féL Csaknem mindenki tudja, hogy a vitaminokat az ABC nagybe­tűivel jelölik, kevesen tudják azonban, hogy két nagy csoport­ba oszthatók: aszerint, hogy zsírban, vagy vízben oldódnak. A vitaminok e tulajdonsága lé­nyeges, mert míg a zsírban ol­dódókat — A, D, E, K — szer­vezetünk nagy mennyiségben, bosszú ideig tudja tárolná, addig a vízben oldódókat — melyek­nek legfontosabb és legismer­tebb tagjai a C és a különböző B vitaminok — csak kis meny- nyiségben, rövid ideig tárolja a szervezet Éppen ezért ez utóbbiakat táplálkozásunk célszerű ösz- szeállításával folyamatosan kell a szervezetbe juttatni. Hogyan tudjuk ezt biztosítani, melyele a fő forrásai ezeknek a vitaminoknak? Nyáron a papri­SZtSTt: Fehér VfaszosvAszoti, feje 1 és ruhája fekete és piros nitrofes- tékkel festve, piros farkasfog-öltés- | sei varrva, piros selyem masni a nyakában. HOZZÄVAL0: *4xlS em-es fehér lakkvászon, SSxJ'/j cin-es és 40x2'/, em-es fehér viaszosvászon esik, 2'/2x 40-es sasszög, 2 db fagomb, piros és fekete nitrofesték, piros „Honleány”, 1x20 cm-es piros selyem szalag, vat­ta, talpmerevitő. MAGASSÄGA: 21 centiméter. A szabásmintákat szálirányban fek­tessük rá a dupla viaszosvászon anyagra, hegyes ceruzával rajzoljuk körül és a rajzolt vonalon vágjuk ki. Színén, kézzel varrjuk, farkasfog- öitéssel. A kiszabott két fej és törzs­lapra rárajzoljuk a nyuszi pofijai­nak vonalait, a ruháját és a kezében levő tálat a piros tojásokkal. Piros nitrófestékkel festjük a száját, az orrot, a ruha elején és hátán a két fodrot, a kezében és a tálban levő tolásokat. De ezek kontúrjai a többi vonalakkal együtt feketék. Lehető­leg nagyon vékony nyest ecsetet használjunk, és ha rászárad a fes­ték, hígítóba mossuk ki, mert meg­vastagodott ecsettel nem tudunk vé­kony vonalakat húzni. A nyuszi fejének összeállításához S5x2*/j cm-es fejpántot szabjunk és ugyanabban a sorrendben varrjuk körül az 1-es ponttól kiindulva a fejet, mint a mozgófejű cicánál. A gombbal alábélelt sasszöget be­helyezzük az 1-es pont és a nyuszi álla között levő nyakrész közepére. A nyuszi törzsének összeállításához 4#x2'/2 cm-es testpántot szabunk. Itt a 2—2 pontig körbe összvarrjuk a törzs elejét a testpánttal. Utána a hátrészt varrjuk a körpánthoz, de a 3-as pontnál megszakítjuk a var­rást, es a sasszőggel kapcsoljuk a nyuszi fejét a törzshöz. Ezután a varrást tovább folytatjuk a 4-es pontig. A nyuszi törzsét fehér vattával egyenletesen, félkeményre kitömjük. A szoknya alján levő nyílásban a 2-s és a 4-es pont között hosszában egy 2'/jxS cm-es kartonlemezt csúsz­tatunk, a törzs tömését befejezzük, gyümölcsök ontják a vitamino­kat, sőt a tejtermékek és a to­jás vitamintartalma is nagyobb, mint télen. Jó tudná azt is, hogy egy-egy gyümölcsnél a külön­böző fajtáik sem egyenlő érté­kűek. A színesebb gyümölcs mindig több vitamint tartalmaz. A cseresznyék közül például a feketében van a legtöbb, a pi­rosban kevesebb, a fehérben már igen kevés. Milyen vitamintartalmú éte­leket fogyasszunk tavasszal? — Közismert a citrom, narancs, a héjas alma magas C vitamin tartalma, s jelentős C vitamin- forrás még a csipkebogyó, mély­nek vitamintartalma 10—20-szor nagyobb a citroménál. Egyik fő vitaminfarrásunk télen és ta­vasszal a burgonya, különösen, ha héjában főzik. A tej, vaj, sajt és tojás még télen is sok és sokféle vitamint tartalmaz. Tavasszal a konzerwacsora- ételek helyett sokkal helye­sebb mélyhűtött mirelit, gyümölcsöket és zöldségfé­léket fogyasztani, a fagyasz­tás ugyanis egyáltalán nem árt a vitaminoknak. Ne feledkezzünk meg a napo­zásról, vagy ennek híján gyer­mekeink kvarcolásáról sem, méllyel a D vitaminképződést biztosithatjuk. Mindent összegezve étrendünk helyes összeállításával megelőz­hetjük a tavaszi vitaminhiányt, s az azzal fellépő fáradékonysá­got, növelhetjük a szervezet el­lenálló képességét. Dr. Adorján Ildikó városi orvos '?// (/inat : a utyent- fér linttöntj, A londoni szabók már készí­tik az új divatkreációt: a se­lyem-férfiöltönyt. Az öltöny anyaga fénytelen selyem, amely olyan hatást kelt, mint a gyap­jú. Az angol férfiak ugyanis éppen a fényük miatt nem ked­velték eddig a selyemöltönyö­és a még nyitott részt összevarrjuk. A nyuszi nyakába pirn, selyemsza­lagból masnit kötünk. Érdekes — nemcsak a hívatá­sos pedagógusokat érdeklő, de a szülők számára is rendkívül ta­nulságos — cikkeket és tanul­mányokat közöl a tanulók túl­terhelésével kapcsolatban vég­zett vizsgálatok eredményeiről a Magyar Pedagógia c. folyó­irat legutóbbi száma. A vizsgá­latoknak ezúttal két, otthoni, családi vonatkozású részletére szeretnénk felhívná a figyelmet: az alvási és a szabad levegőn eltöltött pihenési játékidőire. — Előbb azonban néhány szót szól­nánk magáról a túlterhelésről. Napi egy óra testnevelés Az Országos Testnevelési és Sport Egészségügyi Intézet vizs­gálódásai alapján megállapítot­ta, hogy a tanulók jelentős ré­szénél fennálló túlterhelést fő­ként a gyermekek életkörülmé­nyei okozzák. A túlterhelés el­sősorban az idegrendszer funk­cionális állapotában mutatkozik, s ezzel hozható kapcsolatba a neurózisban szenvedő tanulók eléggé nagy száma. A neurózis károsítja a tanulók egészségügyi állapotát, csökkenti munkaké­pességét, rontja közérzetét és ez később — többé-kevésbé súlyos — betegség forrása lehet. Az A legifjabb nemzedék hölgy- képviselőinek a kecskeméti Paj­tás Aruház képünkön látható két újdonságát ajánljuk. ka, paradicsom, saláta, spenót, különböző zöldfőzelékek, friss két. JCednn ív uniti a/ándék: Afiozgófejű nyuszi intézet szerint kifogásolható még, hogy a testnevelési órák száma minimális, holott már a három év előtti prágai nemzet­közi kongresszus szerint a tanu­lóknak általában napi egy órai testnevelésre van feltétlenül szükségük. Helytelen továbbá, hogy a gyermekek nagyon ke­vés időt töltenek a szabad leve­gőn. Mi hát a teendő míg a káros túlterhelést véglegesen felszá­moló központi intézkedések meg­születnek? Hogyan segíthetnek a szülők jelenleg gyermekeik­nek, s a pedagógusoknak is, hogy mielőbb enyhítsék a túl­terhelés egészségügyi hatásait? Sajnálkozásból legyenek elné­zőek gyermekük iskolai, tanul­mányi kötelességeinek teljesíté­sét. annak ellenőrzését illetően? Napirend, alvás Nem kétséges, hogy az utóbbi kérdésre csak nemleges lehet a felelet, viszont a helyes és cél­szerű napirend megalkotása már a többi kérdésre is ad némi vá­laszt, meghatározza a gondokat megoldó feltételek egy részét. Komoly figyelmeztető, hogy már a középiskolák első osztá­lyában elég nagy százalékban találunk hét órát alvó gyerme­keket, de ha hozzá vesszük, hogy a 15 éves gyermekek egy jelentős hányada — gimnázium­ban 49,9, technikumokban 64,36 százaléka — csak nyolc órát al­szik és csupán alig egynegye­dük alszik 9 órát, akkor még kedvezőtlenebb a kép. Mind­ezért nem lehet egyedül az is­kolákat felelőssé tenni; a szü­lőknek is többet kell cseleked­niük, hogy a gyermekek idejé­ben ágyba kerüljenek és többet aludjanak. A Központi Gyer­mekideggondozó Intézet tapasz­talatai és vizsgálatai szerint a szükséges alvásidő 6—10 éves korban napi 11—12 óra, 10—14 éves korban 10 óra, 15—18 éves korban 9—11 óra. Az általános iskolai tanulók iskolai és ott­honi átlagos napi elfoglaltsága napi 8 órát tesz ki, a középis­kolások átlagos napi »munka­ideje« 9—10 órára tehető. Pi­Hosyan lünletketjuk el a zsíifo’tot? Kárpitozott bútorból benzin­nel lehet eltávolítani, mégpedig úgy, hogy a foltra egy kevés benzint csepegtetünk, letakar­juk egy pohárral és egy óra múlva száraz ruhával kidörzsöl­jük. Esetleg megismételjük az eljárást. Gyapjúszövetből benzinből és kenyérlisztből készült péppel kell eltávolítani. A pépet a foltra kell tenni, ha megszá­radt, keféljük le. Papírból, könyvből, égetett magnéziumból és benzinből ké­szült péppel kell kivenni. A foltra kenjük a pépet, itatóst fektetve rá, egy könyvvel le­nyomtatjuk és másnap letisztít­juk róla a magnéziumport. Parkettből benzines ruhával való dörzsöléssel lehet kivenni; ha ekkor sem tűnik el, akkor zsilettpengével vagy vasforgács- csal kaparjuk le. <xxx»ooooooooccoooooooooooooooooooooooooo PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács^Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér L szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadónivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Poéta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét, *** TeL; 16-29, 27-40 henésre, kikapcsolódásra úgy­szólván alig marad idejük, ezért az intézet javasolja a következő elfoglaltság! időbeosztást: Kiegészítő foglalkozások Komoly munlkával szobában töltött idő (házifeladat, rajz, váz­lat. írásbeli stb.) 6—10 évesek­nél 1 óra. 10—14 éveseiknél más­fél—két óra, 15—18 éveseknél két—két és fél óra. Részben pi­hentető, kiegészítő szobai foglal­kozásra a 6—10 éveseknél egy órát, 10—14 éveseknél másfél órát. 15—18 éveseknél két órát határoz meg. Kiegészítő iskolai foglalkozások 6—14 évig heti egy óra, 15—18 évig heti két óra. Nagyon fontos a pihenésre szánt idő (szabad levegőn sport* játék stb.) betartása, ami 6—10 éveseknél napi 4 óra, 10—18 éveseiknél napi három óra a leg­szükségesebb és legegészsége­sebb. E néhány tapasztalat és jó ta­nács megszívlelésével sok gon­dot levehetnek a szülők gyer­mekeik és a pedagógusok vállá­ról, s hozzájárulhatnak gyerme­keik egészséges, egyenletes fej­lődéséihez. ITT A TAYASZÍ Két csinos tavaszi modell, az egyik karcsú, a másik molett nők számára.

Next

/
Thumbnails
Contents