Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-17 / 65. szám

InH/Mitmil&Jk alV/iVi 113 Wi 1II a t 800 000 forint értékű kórt okozott az elmúlt évben a gabonafutrinka A gabonafélék egyik leg­veszedelmesebb kártevője a ga­bonafutrinka, illetve annak lár­vája. A bogár 14—16 millimé­ter nagyságú, fekete színű, s a tejes, illetve viaszérésben levő gabonaszemek károsításával nem is olyan jelentős, mint a 25—28 milliméter nagyságú, tojásdad alakú, sötét foltokat viselő lár­vája a csócsároló. A csócsároló ősszel és tavasz- szal a gabonafélék zöld részeit károsítja. Földalatti aknát ké­szít magának, s a levél puha részeit teszi tönkre, míg a ros­tokat meghagyva azokat kóc- szerűen összegyömöszöli (csó- csárolja). Elsősorban az őszi bú­zának, rozsnak és őszi árpának a kártevője. A kártétel következtében a vetés foltokban, vagy egész területre kiterjedően elpusztul. A gabonafutrinka jelentéktelen kártevővé válik a nagyüzemi gazdálkodásnál, ha helyes ve­tésforgót és megfelelő agrótech­nikai eljárást alkalmaznak. Leg­fontosabb, hogy a vetésforgóban gabona után ne következzen ga­bona. Vegyi úton HCH-porozás- sal (holdanként 25 kilogramm) tudunk védekezni ellene. Ezt célszerű a kora reggeli, délutá­ni, illetve az esti órákban vé­gezni, mert a HCH napfény ha­tására könnyen bomlik. Arra is ügyelnünk kell, hogy a követ­kező évben a HCH-val leporozott területre burgonya és más gu­mós növények ne kerüljenek, mert ez a vegyszer két-három évig is megtartja a doh szagát, s ez a táplálkozásra felhasznált termékeket élvezhetetlenné te­szi. A gabonára a HCH-nak ilyen kellemetlen hatása nin­csen. Azokban a termelőszövet­kezetekben, ahol a csócsároló- fertőzés nagy területeken je­lentkezik, a növényvédő állo­más gépi segítséget tud nyújta­ni az előírt térítés ellenében. Szűcs József A 100 mázsás burgonyatermelési verseny feltételei A múlt évben felújított 100 mázsás burgonyatermelési moz­galom nagymértékben elősegí­tette a lakosság zavartalan ellá­tását. Ezért a termelőszövetke­zetek kérésére és a nagy érdek­lődésre való tekintettel a Föld­művelésügyi Minisztérium és a SZÖVOSZ ismét meghirdeti a 100 mázsás burgonyatermelés! versenyt. A mozgalomban részt vehet­nek a) a 800 holdon aluli szántó­val rendelkező szövetkezetek, amelyek burgonya-vetésterülete legalább 25 hold, b) a 800—1000 holdas szövet­kezetek legalább 40 hold, c) az 1000—2000 holdas terme­lőszövetkezetek legalább 80 kh. d) 2000 holdon felüli szövet­kezetek legalább 120 hold bur­gonyavetés-teriUettel. A verseny részletes feltételeit a Mezőgazdasági Értesítő 10. sz. közli. A mozgalomban az a ter­melőszövetkezet éri él a legjobb eredményt, amelynél a burgonya termésátlaga az egész vetéste­rületen, minél nagyobb mérték­ben meghaladja az előző há­rom évi átlagot. A holdanként! termésátlag korai fajtáikból 70, középérésű és kései fajtákból pedig 100 mázsa alatt nem le­het. Feltétel az is, hogy a szö­vetkezeit miinél nagyobb meny- nyiséget értékesítsen szerződés alapján. A versenyben résztvehetnek azok a termelőszövetkezeti cso­portok, szakcsoportok is, ame­lyek a 10 holdat meghaladó burgonyavetést táblásán műve­lik, a termésnek legalább 40 százalékát állami felvásárlás út­ján értékesítik. »OOOOOOOOOOOOOOOOOO (7/ kártevő a haltacimon A jánoshalmi Petőfi Termelő- szövetkezet agronómusa a na­pokban levelet írt a Tassi Nö­vényvédő Állomáshoz, melyhez rovarmintát mellékelt. Arról írt, hogy baltacimtáblájukon a beküldött kártevő nagy pusztí­tásokat tesz, de sajnos sem a kártevőt, sem az ellene való vé­dekezést nem ismerik. A Növényvédő Állomás labo­ratóriumában megállapították, hogy egy olyan bogárról van szó, melyet nem ismertünk, mint kártevőt. Ez az úgynevezett bársonyos kiscserebogár. A kártétel tanul­mányozása céljából a Petőfi Termelőszövetkezet 13 kataszt- rális holdas baltacírhtábláján a helyszínen végeztek vizsgálatot. Szinte már az egész területen előfordul és kártétele nagy. A ■bogár 6—8 milliméter nagyságú, feketebama színű, szürkén bár­sonyos és a közönséges cserebo­gárnál kisebb, de arra emlékez­tet. A baltacím gyökereit 1—S centiméter mélységig rágja Feltételezhető, hogy ez a kár­tevő a lucernán és a lóherén is hasonló pusztítást végezhet. El­lene a fertőzött területen HCH (Agritox) porozószer, vagy a Nikéről D—10 nevű ugyancsak porozószernek a talajba való fo­gasolásával eredményesen lehet védekezni. Holdanként 25—30 kilogramm szükséges. Termelőszövetkezeteinkben a lucerna- és a lóheretáblákat el­lenőrizzék és ha négyzetméterenként 1—5 centiméter mélységben 4- nél több kis cserebogarat találnak, a védekezést hajt­sák végre, s a Tassi Növényvédő Állo­mással is közöljék a kártevő fellépését Sz. J. Negyven hóid paprikát ültet a dusnoki Üj Élet Tsz A dusnoki Üj Élet Termelőszövetkezet az Idén 40 holdon termel fűszerpaprikát A földre 23 fogat hordja állandóan a trágyát, amelyet ezután két Zetor forgat majd a földbe, (Pásztor Zoltán felvétele) Mivel permetezzük a fákat nyugalmi állapotban? A gyümölcsfák rügyfakadás előtti, nyugalmi állapotban tör­ténő permetezésének nagy fon­tossága van. A permetlevet ilyenkor eljuttatjuk a korona minden részére, s olyan jóhatá­sú növényvédőszereket használ­hatunk, amelyeket lombos álla­potban perzselési veszély miatt nem alkalmazhatunk. Gyümölcsöseinkben az egyik legveszélyesebb kártevő, a ka­liforniai pajzstetű ellen is nyu­galmi állapotban tudunk a leg­eredményesebben védekezni. Erősen pajzstetves fáknál gyümölcsfaolajos permete­zést ajánlunk, alma- és kör­tefáknál 5, csonthéjasoknál 4 százalékos töménységű gyümölcsfaolajos permetle­vet használunk. Ilyen permetezést azonban csak háromévenként alkalmazzunk. Nagyon kell ügyelni a permetlé helyes elkészítésére is; a vizet folytonos keveréssel adagoljuk a törzsoldathoz. A permetlé ké­szítéséhez lágy és legalább 5—8 fokos vizet használjunk, mert ennél hidegebb vízben az olaj nem jól emulgálódik. Gyenge vagy közepes pajzs­tetű fertőzés esetén, valamint ha az elmúlt évben gyümölcs­faolajjal permeteztünk, íroli- stella kénporból készült, téli hígítású mészkénlével is permetezhetünk, ezzel egy­úttal a lisztharmat és ta­kácsatka ellen is védekez­hetünk. Kisebb háztáji gyü­mölcsösökben használhatunk gyárilag készített szilárd mészkénlét, Neopol-t is. Ebből rügyfakadás előtti per­metezéshez 5 kilogrammot kell adni 100 liter vízre számítva. A kéntartalmú szerek használa­tának különösen nagy jelentő­sége van egyes olaj iránt érzé­keny fák — például az ősziba­rack — permetezésénél, mert ezek még nyugalmi állapotban sem bírják az olajos permete­zőszereket. A pajzstetű ellen jó ered­ménnyel lehet használni a No- vendát (sárgamérget) is. Nagy előnye, hogy egyúttal a bimbó- likasztó bogár és a sodrómolyok ellen is védekezhetünk vele. Mivel a Novendának gombaölő hatása is van, gombabetegségek ellen rügyfakadás előtt bordói lével permetezni nem szüksé­ges. Varas odás és egyéb gomba­betegségek ellen rügy fák adás­kor egy százalékos bordói lével permetezzünk. Helyette használhatunk DNRB-pasz­tát, valamint Vitigraa per­metezőszert is. Vitigranból 0,5 százalékos per- metlevet kell használni nyugal­mi állapotban történő perme­tezéséhez. E két új gombaölő­szer alkalmazásának nagy elő­nye, hogy közömbösítésükhöz mész nem szükséges. Alkalmazá­suk a bordói léhez viszonyítva gazdaságosabb is. A Imafal iszt- harmat ellen a téli hígításé mészkénlébe hatásfokozás cél­jából hektoliterenkint 50 deka« előzetesen melegvízbe« feloldott vasgálicot keverünk. Székely Jené Tanácsok a dohánypalánta neveléséhez A DOHÁNY melegebb éghaj­latú vidékről került hazánkba, de a kifejlődéséhez és megélé­séhez szükséges napfényóra ná­lunk is megvan. A dohányma­got szabadföldbe vetni nem le­het. mert a vetés idején a ta­laj még hideg. A talaj és le­vegő hőmérsékletének legalább 16 foknak kell lennie a palán­tázás idején — ezért a palán­tákat .melegágyban kell nevelni. A magvetés ideje március kö­zepe. A dohánypalánta neveléséhez általában földfeletti melegágya­kat« építenek. E módszer előnye, KEREKEGYHAZA határában gyakran le­het látni akár a ta­nács kocsiján, akár kerékpáron egy töré­keny termetű leányt. — Rózsika megy agitálni — mondják a földeken dolgozgató újdonsült szövetkezeti gazdák, s tiszteletük jeléül megsüvegelik. Aztán bizonyára fel­elevenítik a mezőgaz­daság átszervezésének napjait, amelyeken az a filigrán teremtés megcáfolhatatlan érve­léssel terelte őket a szebb holnapokba ve­zető közös útra. S olyan hévvel, ambíció­val, meg eredménnyel is, hogy két férfinek együttesen is becsüle­tére vált volna a helyt­állása. Hogy odatrom- folt az egyik öregnek is, aki kifogyva az ellenérvekből, végül így adta meg magái: „Rendben van az a szövetkezeti gazdálko­dás kartársnő, de hall­ja, ha legény volnék, én nem kérném meg a kezét. Hogyisne, még maga viselné a nad­rágot.” — Attól nem kellene félnie bácsi- kám, mert nem men­nék feleségül olyan­hoz, aki azt hiszi, hogy a nők nem tud­nak úgy dolgozni, mint a férfiak. ILYEN lány Bencze Rózsa agronómus, a község mezőgazdasági felügyelője. Beszélgetésünk előtt a munkájával kapcso­latos minden lénye­gest tudok már róla. Ismerem a dicsérő sza­vakat, amelyekkel a községi tanács, de a járás vezetői is illet­ték. Neki nem számított sem szél, fagy, hó, vi­har; sem késő, sem korán, — egy volt a fontos: megértsék, ma­gukévá tegyék Kerek­egyháza egyéni gazdái is, hogy a szövetkezet­ben a helyük. Azóta is gyakran fordulnak hozzá úton- útfélen: ez, vagy az a kérdés nem világos előttük. — Magyarázza meg, Rózsika! És Rózsika magya­ráz, fáradhatatlanul osztja a tanácsokat. Csak velem, az új­ságíróval szemben szó­fukar. Nem téma — szabódik. Bárki más megállná helyét a posztján. NÉPNEVELÉS, me­zőgazdászi, financiá­lis tudást igénylő kö­vetelmények, tanácsi vita. Nem sok ez egy fiatal nőtől? — Nézze. Falun, Sza­badszálláson születtem. Pesten végeztem a mezőgazdasági techni­kumot ... Két évig a megyei tanácsnál gya- kornokoskodtam. Há­rom éven át a fővá­rosi kertészetnél vol­tam agronómus. Egy évig könyveltem is. Az élet iskolájában is elvégeztem hát egy­két osztályt. S ha sok­mindent nem is tudok még, egyet biztosan megtanultam: nem le­het egy helyben to­pogni! ÉS MÄR faképnél is hagy, mert mennie kell. Mint a TIT elő­adói munkaközösségé­nek tagja, kikocsizik valamelyik szövetke­zetbe, hogy elmagya­rázza: milyen korszerű módszereket kell a nagyüzemi gazdálko­dásban alkalmazni. Tarján István hogy könnyebben kezdhető* hátránya, hogy több trágya ]oe3 hozzá és hamarabb lehűl, A NÁLUNK termelt Harcai és Szabolcsi dohányból 24 eae» palánta kell egy holdra, ebhez kell méretezni a melegágy nagy­ságát. Egy holdra elegendő pa­lánta megnöveléséhez 16 négy­zetméter felületű melegágyat számítunk. Egy holdra mintegy 200 ezer magot ad ki a Dohánybeváltó. A szükséglet 24 ezer palánta és kb. 40 százalék pótlásihoz tar­talék. Bőségesen elegendő pa­lántánk lesz tehát, ha a kiadót mag egy harmadát vetjük ed. A MAGVETÉS így történd] holdanként 2—3 liter rosta homokot ugyanannyi rostált fa hamuval összekeverünk s ebb beleszórunk 2—3 tasak dohány - magot, állandó keverés közben Ezt a keveréket vékony réteg­ben hintjük a magházföldre. Az egyenletes vetésre igen nagy gondot kell fordítani, mert ha a palánták csomókban helyez­kednek el, nem tudnak fejlőd­ni. Az elvetett mag tetejére 2—3 milliméter vastagságban rostált homokot hintünk, simá­ra nyomkodjuk, langyos vízzel alaposan meglocsoljuk és leta­karjuk. A kelésig naponta egy­két perces szellőztetést adunk, a melegágyat állandó takarás mellett nyirkosán tartjuk és ügyelünk arra, hogy az ágy túl ne melegedjék. Nagy Imre 120 ezer csibét nevelnek A kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezet ebben az évben 120 ezer csibét nevel. A baromfiszállás építését az el­múlt évben fejezték be és je­lenleg 16 ezer csibével rendel­keznek, amelyek öiheteaefc. A<z afrWnámudá

Next

/
Thumbnails
Contents