Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-17 / 65. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0ACS - KISKUN MEGYEI LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM Ara 60 fillér 1961. MARC. 17, PÉ.VTER Háromszáz gazdasági épület megyénk új termelőszövetkezeteiben Bács megye termelőszövetke­zetei az idén több mint 80 mil­lió forintot fordítanak a gazda­sági majorok fejlesztésére, új állatférőhelyek építésére. A kö­zös gazdaságok az enyhe téli Saját erőből A népgazdaság anyagi erői végesek. Ezért megyénk üze­meinek technikai fejlesztésével kapcsolatos kívánságokat máról holnapra nem lehet kielégíteni. Van viszont más lehetőség is. Körül kell nézni a saját portán és helyileg megoldani a terme­lés korszerűsítését célzó felada­tokat. S hogy lehet, íme né­hány példa. A Kecskeméti Épületlakatos­ipari Vállalatnál házilag készí­tették el a mágneses rögzítésű permetezőgépet, s ezzel nyolc perccel csökkentették a ráfor­dítási időt. Ugyanitt Fodor De­zső, újításával három művele­tet végez egyszerre a préselt le­mezmunkáknál. A ZIM Kecs­keméti Gyáregységében a Sztá- linvárosl Vasműben szerzett ta­pasztalatok alapján kísérletkép­pen vízüveget használnak a maghomok megkötésére. Ezzel 13 ezer kiló vasat takarítanak meg. A Bajai Ruhaüzemben jobb munkaszervezéssel 3 szá­zalékkal emelik egyes reszor­tokban a termelékenységet. Van olyan üzemünk, ahol a gépek nagyobb leterheltségével gyorsítják a termelést. Több he­lyütt pedig az új műszaki nor­mák bevezetésével kiküszöböl­ték a munkaidő alatti csellen­gést, biztosították a munkaidő jobb kihasználását. Tehát az adott lehetőségeken belül újabb beruházások nélkül is lehet növelni, gazdaságosab­bá tenni a termelést. Ennek ellenére egyik-másik üzemünk vezetője, amikor a saját erőforrások kihasználása kerül szóba, az érvek sokaságá­val akarja bizonyítani: nagyobb összegű beruházásra van szük­ségünk a termelés korszerűsí­téséhez. Miközben ezzel tölti idejét, vajmi keveset tesz azért, hogy tökéletesedjék a műszaki elő­készítés, kevesebb legyen a gé­pek üresjárata, több az új tech­nológiát elterjesztő újítás, jobb a munkafegyelem. S hogy van mit helyben is megoldani, arra csak egy jel­lemző példát. A Kecskeméti Konzervgyárban egy hét alatt 4000 órát jegyeztek fel igazolat­lan mulasztás és magánügyben való távozás címén. Ez 83 em­ber egyheti munkájának felel meg. Ehhez hasonló jelenség vi­szont sok van megyénk üzemei­ben. Üzemi párt- és szakszerveze­teink akkor képviselik igazán a munkások érdekeit, ha feltár­ják azokat a belső erőforráso­kat, amelyeknek felhasználásá­val wneggyőrsul, gazdaságosabb lesííA termelés. Bízunk abban, hogy figyelem­be véve az ország anyagi erő­forrásait, üzemeink Vezetői a munkásokkal karöltve jórészt saját erőből oldják meg az idei év műszaki fejlesztésének nagy és sokrétű feladatait. A Duna—Tisza közi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet üzem­szervezési csoportja egy év óta dolgozik az alföldi táj terme­lési adottságainak felmérésén, hasznosítási módjának tovább­fejlesztésén. Az osztály mér­nökei eddig 300 000 hold kis­kunsági földterületről készítet­tek talajdiagnózist, amelynek alapján megjelölték a talaj hasznosításának megfelelő mód­ját, az állattenyésztés fejleszté­sét, továbbá az ehhez szüksé­ges feltételek megteremtését. Kecskemét közel 40 000 hol­das városhatára eszerint 8049 futóhomok, 15 830 hold barna­homok, vályogos, agyagos, szi­kes, és egyéb területek haszno­sítására kapott megfelelő javas­latot. A tájkutatási munkákat az idén tovább folytatják az inté­zet kutatói. Aä84-ra» a Duna— Tisza közén valamennyi város és község határáról elkészítik a talajhasznosítási térképet, (vi) PártMárok értekezlete A Magyar Szocialista Mun­káspárt Kecskeméti Városi Bi­zottsága szerdán délután tit­kári értekezletet tartott. Az egy­begyűlteket Greiner József, a párt- és tömegszervezeti osztály vezetője köszöntötte, majd Nagymarosi Kálmánné, az ágit. prop. osztály vezetője foglalko­zott a pártoktatás eddigi ered­ményeivel és soronlévő felada­taival. Ezt követően Farkas László, a pártbizottság munka­társa ismertette az üzemi tit­károkkal a Politikai Bizottság szeptemberi határozatából adó­dó 1961. évi termelési feladato­kat. Ebből következük — mutat rá a nyilatkozat — hogy független politikát kell folytatnunk. La- tin-Amerika követeli népi ön­rendelkezési jogának tisztel ét­ben tartását. A politikai függetlenség biz­tosítására az értekezlet a kö­vetkezőket követeli: Átfogó földreformot kell vég­rehajtani és fokozott figyelmet kell fordítani országaink törzs­lakosságára: vissza kell szerez­ni nemzeti kincseinket a kül­földi monopóliumok kezéből; fejleszteni kell az alapvető energiaforrásokat és az ipar legfontosabb ágazatait; biztosí­tani kell a szabad belépést bár­mely piacra. Műszaki és gazda­sági segítséget kell kérni, de terhes feltételek nélkül. A la­tin-amerikai országoknak gyökeres átalakításokat kell végrehajtaniok politikai, gazdasági és szociális fel­építésükben, hogy legyőzhessük a katasztró­fában alacsony életszínvona­lat; hogy felszámolhassuk a technikai elmaradottságot és serkenthessük sajátos nemzeti kultúránk felvirágzását. Elvetjük a Monroe-doktri- nát és a nyugati félteke or­szágainak úgynevezett köl­csönös védelmi politikáját, amely veszélyezteti függet­lenségünket — hangoztatja a továbbiakban a nyilatkozat. A kubai forrada­lom eredményei utat mutatnak számunkra a külföldi uralom megszüntetéséhez; Kuba példa­adó fejlődése óriási hozzájáru­lás felszabadulásunk ügyéhez. Amikor a latin-amerikaiak is­mételten energikusan kinyilat­koztatják, hogy bármely agresz- szióval szemben támogatják Kubát, tudják: ezzel saját jövő­jüket is védelmezik. Az észak-amerikai imperiar- lizmus a hidegháborús politika örvényébe taszította Latin-Ame­rikát A ránk kényszerű tett ka­tonai paktumok a fegyverkezés súlyos terhét rótták népeinkrej szuverenitásunk korlátozását vonták maguk után és lelassí­tották gazdasági fejlődésünket r— mutat rá a nyilatkozat. Követeljük minden katonai paktum felmondását és az Egye­sült Államok összes latin-ame­rikai katonai támaszpontjainak megszüntetését. Követeljük az egész világra kiterjedő leszerelési egyez­mény megkötését, követel­jük a gyarmatosítás és a hidegháború megszüntetését, a népek és a Különböző társa­dalmi rendszerű országok békés együttélésének biztosítását » béke és a nemzeti szuverenitás érdekében. A népeket korunkban magá­val ragadó függetlenségi hart) szintén a mi harcunk. A latin­amerikai felszabadító mozga­lom elszakíthatatlan a világ-) béke megszilárdításának ügyé- tőL * Moszkva. A nemzeti függet­lenséggel és gazdasági felsza­badulással foglalkozó latin-ame­rikai értekezlet elnöksége táv­iratot intézett N. Sz. Hruscsov- hoz, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnökéhez, amelyben köszönetét fejezi ki a szovjet nép jókívánságaiért. hónapokban hozzáfogtak az építkezésekhez és sok helyen már tető alá is kerültek az istállók, sertésólak. A bajai Duna Ter­melőszövetkezetben például öt- venfórőhelyes növendékmarha- istálló, és száz sertés elhelye­zésére alkalmas fiaztató alap­jait rakták le. A téli mezőgaz­dasági munkák szünetében a dávodd Augusztus 20-a Termelő- szövetkezetben is eredménye­sen ' asznosították az időt: Száz férőhelyes hizlalda került tető alá; a misked Aranykalász Ter­melőszövetkezetben pedig há­romezres baromfiólat építettek. Az újonnan alakult termelő­szövetkezeti gazdaságokban is nagyszerű építési programot dolgoztak ki a közös állatállo­mány elhelyezésére. Ebben az évben háromszáz gazdasági épületet létesítenek, ahol a töb­bi között több mint húszezer sertést, háromezer szarvasmar­hát, több ezer juhot és barom­fit tudnak majd elhelyezni. Függetlenségük biztosítására hoztak határozatot, Kubát tekintik példaképnek a latin-amerikai országok A mexikói értekezlet zdrónyilatkozata Mexikó. (TASZSZ) A latin­amerikai országoknak március 6—9-e között Mexikóban tartott, a nemzeti függetlenség, a gaz­dasági felszabadulás és a béke kérdésével foglalkozó értekez­lete által kibocsátott zárónyi­latkozat a többi közt megálla­pítja: a legfőbb erő, amely Latin-Amerika haladásának út­jában áll — az észak-amerikai imperializmus. Országaink tő­kés oligarchiájával fenntartott szoros kapcsolatának, pusztító gazdasági és kulturális előre­nyomulásának következtében az észak-amerikai imperia­lizmus a legfőbb oka annak az általános elmaradottság­nak, amely a jelenlegi la­tin-amerikai helyzetre jel­lemző. K>OOOOOOOOOOOOOOOOö KIVÁLÓ MOTORSZERELŐ Kovács Lajos a 44-es Autóközlekedésit Vállalatnál dolgozik, mint motorszerelő. Jó munkája eredményeként elnyerte a kiváló dolgozó címet. Tagja a Sándor Mihály vezette te­hergépkocsi-szerelő brigádnak, akik a szocialista cím el­nyerését tűzték ki célul. Képünkön Kovács Lajos, amint a differcnciálművét javítja. KX) OOOOOOOOOOOOOOOOÖO Talajdiagnózis 300000 hold kiskunsági földről Több baromfihúst, tojást és tejet vár megyénktől az ország Ülésezett a Megyei Felvásárlási Operatív Bizottság Idei első ülését tartotta csü­törtökön Kecskeméten a Megyei Felvásárlási Operatív Bizottság. A tanácskozáson részt vettek: Lénárt Lajos és Láng György. az Élelmezésügyi Minisztérium képviseletében Tompa Béla elv­társ. a megyei pártbizottság me­zőgazdasági osztályának vezető­je, a felvásárló vállalatok és a járási felvásárlási operatív bi­zottságok küldöttei. Az operatív bizottságok első pontként a Kecskeméti és Kis­kunhalasi Baromfifeldolgozó V., valamint a MÉK előterjesztését tárgyalta meg a baromfi- és to- jásfelvásárlásd tervek teljesíté­séről, a szerződéskötések állásá­ról, a naposbaromfi-ellátásról. A szerződésikötésben a kezdeti eredmények biztatóak: a múlt év hasonló időszakához viszo­nyítva több a lekötött áru. A bizottság több fontos hatá­rozatot hozott a baromfitenyész­tés fejlesztésére. Utasította a ta­nácsokat és termelőszövetkezete­iket, hogy a közös állomány fel­tétlen kialakításával párhuzam« san segítsék elő a háztáji gaz daságok tenyésztését, s szüntes sék meg azt a több helyen meg levő helytelen gyakorlatot, hog: a termelőszövetkezet csupái közvetítő szerepet játszik a ház táji árumennyiség felvásárlásé ban és továbbításában. Ezen az ülésen tárgyalta . bizottság a tej felvásárlás hely zetét is, s az előzőhöz hason! szellemben határozott: a terme lőszövetkezetek támogassák ; szövetkezeti gazdák háztáj szarvasmarhatenyésztését is, biz tosítsanak megfelelő legelőt, ta karmányt a háztáji tehenek sza mára. Javaslatként az is szóba került, hogy a szerződéses tej szállítási rendszert terjesszék k a háztáji gazdaságokra is. Harmadik pontként szerepel az operatív bizottsági ülés napi rendjén a megyei pántbizottsái határozata alapján szervezet községi termelési és felvásárlás operatív bizottságok működésé ve] kapcsolatos szabályok ismer tefcése, feladatkörük tisztázásai

Next

/
Thumbnails
Contents