Petőfi Népe, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-15 / 63. szám

Kiskőrösi zarándokhely Látogatók a világ négy égtája felől Követtem egy parasztcsalá- tiot: láthatóan nem kiskőrösiek. Ugyan hova tartanak a Petőfi térről? — Nem csalódtam: előt­tem fordultak be a Petőfi Mú­zeumba. Koroknai István ötödmagá­val jött Balmazújvárosról fia látogatására, s természetesnek, veszik, hogy megtekintik Petőfi szülőházát is. Mint mondja, ott­hon lelkére kötötték: ha már itt jár, nézze meg és számoljon be otthon. Szalmatetős kicsi ház. Vakí­tó-fehér fal, zöld zsalugáterek. Kalaplevéve állunk mindannyi­an: „Szent küszöb, melyen be­léptem én, öh, szent a szalmakunyhók küszöbe! Mert itt születtek a nagyok, az ég A megváltókat ide küldi le..." A konyhába lépünk. Nagy szabadkémény. Itt rakták a „tisztaszoba" kemencéjét is. Jobbra balra egy-egy szoba — a ház negyedik helyiségét ké­sőbb építették. Ahítatos csendben nézelő­dünk: az ágy, rajta a patyolat- tiszta horgolt terítő. Aztán az evangélikus egyház ajándéka, a keresztelő kancsó; egy nagy láda, boroskulacs. A láda az A Kiskőrösi Petőfi Múzeum látképe. A házat eredeti for­májában őrizték meg, csupán a ház végébe (az utolsó ab-' lak) építettek hozzá egy szobát A falon emléktábla van a következő szöveggel: »Petőfi Sándor, született 1822. decem­ber 31-én.« „Anyám tyúkjáé”, a kulacs Bor­júdról való... * Barátja, Orlai Petrich Soma két festménye uralja a másik szobát. Az egyik kép Debrecen­ben készült, s az elmélyedt, fia­tal költőt mutatja. A másik Mezőberényben született, s dá­tuma: 1849. Ügy mondják: a szomorkás, komoly Petőfi Bem i Petrovics család lakószobája. Az almárium tetején Borjúdról származó boroskulacs látható. )0000000000000000<xx Tízezer fiatal szerzi még év végéig a József Attila Olvasómozgalom jelvényeit Az ötéves kulturális szemle keretében tovább folytatódik a KISZ József Attila Olvasómoz- galma azzal a céllal, hogy a fia­talokat a könyv, az irodalom szeretetére nevelje. Az olvasó­mozgalomban minden, művelőd­ni szándékozó fiatal részt vehet. A mozgalom három fokozatra tagozódik: az előírt követelmé­nyek teljesítésével bronz-, ezüst­ös aranyjelvényt szerezhetnek a résztvevők. Az olvasómozgalom megszer­vezése és irányítása a KISZ- alapszervezetek feladata. Leginkább a KlSZ-szerve- zetek vezetői, aktivistái és tagjai vesznek részt a moz­galomban, de szervezeten kí­vüli fiatalokat is bevonnak a rendszeres olvasásba. Jó példát mutatnak e téren a bajai járás KISZ-fiataljai, akik vállalaták, hogy mindegyikük beszervez egy kívülálló fiatalt. Meggyőzik őket arról, hogy na­gyobb műveltséggel nemcsak életüket teszik szebbé, hanem a mindennapi életben is sok hasz­nát veszik annak. Szorosan együtműködnek a járásban le­vő könyvtárakkal, pedagógusok­kal, népművelési intézmények­kel, társadalmi szervezetekkel. Az eredmény nem is ma­* cadi d, mert s járásban Amint arról már hírt adtunk lapunkban, az építési és pénz­ügyminiszter együttesen rendez­te a személyi és vegyes tulaj­donban levő lakóépületeken az építésügyi hatóságok által elvé­geztethető építési munkák rend­jét Köztudomású, hogy a »kény­szertatarozás« kifejezéssel isme­retessé vált rendelet módot ad arra is, hogy megfelelő esetben állami hitelből végezzék el a szükséges munkáikat. Lapunk több olvasójának kérésére keres­tük fel Nagymarosi Kálmán elv- társat a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. Építési és Közleke­dési Osztályának vezetőjét, s két a rendélet megyédkbeld al­kalmazására vonatkozó kérdést tettünk fel számára. Válaszait az alábbiakban közöljük. KÉRDÉS: Miért vált szüksé­gessé e rendelet meghozatala? VÁLASZ: Régi probléma meg­oldását jelenti az építési hatósá­gok szempontjából a rendelet megjelenése. Jogerős határoza­taikat ugyanis sok esetben nem tudták végrehajtatni korábban, mert több helyen megfelelő pénzügyi fedezet nem állott a háztulajdonos rendelkezésére. A leggyakoribb eset mégsem ez, hanem az az állapot, hogy a tu­lajdonosak a házukban lakó ide­gen bérlők miatt nincsenek ér­dekelve abban, hogy bérlőiknek megfelelő életkörülményeket te­remtsenek. Egyes esetekben a tulajdonosok arra is számítot­tak, hogy a ház állagának nagy­mérvű romlása után a hatósá­gok kénytelenek lesznek a bér­lőket más bérleménybe áttele­píteni. A rendelet szerint nyújt­ható tatarozási kölcsön, s a ta­tarozások hatósági elrendelése megoldást nyújt e problémákra; KÉRDÉS: Milyen mértékű és milyen célú tatarozások elvégez­tetéséről szól a rendelet? VÁLASZ: Véleményűnk az, hogy a rendelet adta' lehetősé­gekkel csínján kell bánni és csak abban az esetben szabad azt alkalmazni, ha más módon az épület tulajdonosát már való­ban nem lehet kényszeríteni a munkák elvégeztetésére. A ren­delet értelmében ugyanis az épí­tési hatóságok csak abban az esetben végeztetik el az állami költségvetés terhére — a tulaj­donos kárára való betáblázás, vagy hitelnyújtás formájában — az elrendelt munkákat, ha a tu­lajdonosok a kötelezett munká­kat a jogerős határozatban meg­állapított határidőig sem végez­tetik el. Ebből látható, hogy a rendeletnek egyáltalán nem a városkép kialakításánál van je­lentősége, hanem elsősorban ab­ban, hogy az életveszélyes szer­kezeteket, vagy elemeket lehes­sen kicserélni, illetve megjaví­tani. Gondolunk itt a csörgő ere­szekre, aláfalazatlan, kidőléssel fenyegető falazatokra, behajolt és megroskadt háztetőkre. Egyes esetekben természetesen élni fo­gunk városképi jelentőségű épü­letek külső homlokzatainak fel­újítási jogával is. Pályázati felhívás hadsegédeként innen indult Se­gesvárra ... Köröskörül a fala­kon a tanuló évek állomásai: a Hrúz Mihályék kecskeméti há­za, a sárszentlőrinci, a Selmec­bányái és az aszódi gimnázium képe, a cecei vendéglő kocsi­állása, ahol színészként lépett fel. Nézegetem a látogatókönyvet. Megyénkben ember ritkán jön ide látogatóba. Most is „ide­genek” jönnek be: a budapesti Május 1. Ruhagyár küldöttsége. A kiskőrösi pártbizottságon jár­tak és utána természetesen ide is eljöttek. Különös írás van a könyvben, s alatta magyar fordítás: az ulanbatori múzeum egyik mun­katársa járt itt, s nemsokkal mellette: „Frank Laczkó, Cali­fornia”. Mint Zelf Teréz gond­nok mondja, egy öreg, „ameri- kás” magyar járt tavaly Ma­gyarországon, kivándorlása óta először, és itt megszakította út­ját, ^ csakhogy megtekinthesse Petőfi szülőházát. Sok, kedves Petőfi emléke van Kiskőrösnek. Az ország első Pe­tőfi szobra 1861-ből — mely a régi iskola falát díszíti. A park szobra Szentgyörgyi István al­kotása még 1927-ből való. Aki errefelé jár, óhatatlanul is meg­érzi azt a hangulatot, amelyet a nagy idők, s nagy költőnk emléke idéz fel... S ha Te, kedves Olvasó Kiskőrösön jár- todban megtekinted ezeket az emlékeket, Ti, nevelők, ha el­viszitek osztályaitokat ez em­lékhez — akkor e néhány sor célját... Kovács Andor A Kiskunfélegyházi Mezőgaz­dasági Technikum 1982. január 1-én induló általános, mező- gazdasági szakosítású levelező tagozat első évfolyamára fel­vételt hirdet azoknak a 19—19 év közötti dolgozóknak, akik­nek munkakörük ellátásához technikumi végzettség szükséges. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők különbözeti vizsga után második osztályba irat­kozhatnak. Közismereti tan­tárgyakból nem kell vizsgát tenniök. Az új típusú kétéves mezőgazdasági szakiskolát vég­zettek ugyancsak különbözeti vizsgával második osztályba kérhetik felvételüket. Legalább 35 jelentkező esetén Kecskeméten kihelyezett osz­tályt indítanak. Az iskola időtartama négy naptári év, mely után érettségi vizsgát tesznek a hallgatók. Az első osztályba jelentkezők fel­vételi vizsgát tesznek. Jelentkezési feltétel: az általá­nos iskola 8 osztálya, vagy ezzel egyenértékű iskolai végzettség és legalább kétéves szakmai gyakorlat igazolása. Jelentkezési lap és bővebb tájékoztató az iskolánál kap­ható. Személyes érdeklődés minden hétfőn 9—15 óra között az iskolában. A jelentkezés ha­tárideje június 15. Felvételi vizsga időpontja 1961. októbere, a különbözeti vizsgákra pedig ez év decemberében kerül sor. Nyirádi Zsigmond tanulmányi vezet-: PETŐFI NEPF á Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. relelős szerkesztő: Weither Dániefc Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér t. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér' 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra B Ft. Bács-Któkun megyei Nyomda V Kecskemét, — Tel.: 15-29, 27-49 Szállítószalag óriás bányákból három kötélpálya szállítja a nyersanyagot. Az osztályozó napi teljesítmé­nye mintegy 600 vagon. Az Aj­kai SzémsatMuozó az országom viszonylatban a jelenleg működő úgynevezett száraz szénosztályo­zók közül, a legkorszerűbb. Ké­pünkön az egy kilométer hosz". szujagú szőMWzalag látható, 1961. március 15, szerda Milyen háztatarozásokat végeztet el az építési hatóság Interjú a megyei tanács építési osztályának vesetőjével 140 millió forintos költséggel \'::árom év alatt felépítették az Ajkai Központi Szénosztályozót. A ma már teljes kapacitással vdolgozó osztályozó,ba különböző már eddig is több mint 290 fiatal kérte felvételét az ol­vasómozgalomba. Nagy gondot fordítanak e KISZ-szervezetek arra is, hogj az általános iskolából kikerült tovább nem tanuló fiatalok miné. nagyobb számban jelentkezze­nek a mozgalomba és ezálta rendszeres olvasókká váljanak A mozgalom szervezésében é: lebonyolításában igen sok se­gítséget nyújtanak a könyvtárai vezetői. Közülük is kiemelkedő munkát végez Sántha Lászlóm kiskőrösi járásbeli, és Cihák Jó­zsef izsáki könyvtáros, akii rendszeresen részt vesznek a2 olvasókörök munkájában, könyv- ankétokat, könyvismertetéseket, irodalmi esteket rendeznek. Az olvasómozgalom külön­böző fokozataiban előírt kö­telező olvasmányokról időn­ként be kell számolni. A beszámoló az olvasó által meghatározott időben történik beszélgetés, s nem vizsga for­májában. j Szépen halad megyénkben az olvasómozgalom szervezése. Már az eddigi beszervezettek száma is meghaladja a kétezer főt, de év végéig mintegy tízezer fia­tal szerzi meg a József Attila Olvasómozgalom jelvényeit.!

Next

/
Thumbnails
Contents